Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-20 / 216. szám

/;I.lenz f. K

J 0 3 0 szeptember 2 0.

.2C ', * -* T'"* * If* i ^""r.,1 o -flcr-ss* 1. ’ f ^

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

A „HOMAMA" cânii bucureştii hip a köveik» zö cikket közli töszerkívsztöje, (te y:ir IViresou toHából: Lelkiismereti vtes gáhit a gránátoktól barázdáit ég akiit — dnmu'l.

,.A kt'loti front jelentései eszünkbe jut’ tátják a muH világháború íunlomsizerii támadási és eiÜMitámadúsi emlékűit.

Az emlék ohünt, e halványult és sokaik számára már semmit som jielonitet ti- Przemysl vára a maga hősi ellonáMiWr vak az Augiustowa erdő és a hatalmas UiaVnviecz rengeteg véres árnyaival — mindezt a feledés hamuja fedte lie és ezekre most uj térképek és jelzések kerülnek — s azt kérdezi az ember magától. hogy i. béke nem volt é csak egy rövid álom s hogy a háború nem végzetes elrendeltetése ennek a századnak. anu'V a végletekig tökéletesítette a technikáit.

Ez az érzés, tudom, hogy nem kivételes állapot ma.

Még élnek annak a háborúnak veteránjai s az akkor született fiuk most kerültek kaionasorba — s íme a harc vég' zeles módon újra kezdődik ugyanazokon a mezőkön s ugyanazon fallak alatt.

A mi helyzetünk ebben a felfegyverzett békében, védekező állapotban, amikor nincs senkitől kérnivaVmk. de nincs senki számára adni valónk sem. szigorú lelkiismereti vizsgálatra kényszerit. Hogy használtuk fel a békét? Mit adtunk mi a békének önmagunk erőiből, egyéni nim- bteáőtekból, önzésünkből, életünk elfecsérelt pillanataiból s mindazokból a ja‘ vakból, amelyeket nem vihetünk magunkkal a föld alá?

Egy ilyen lelkiismereti vizsgálat szükséges még akkor is, ha megalázó — minden ember számára szükséges, ha egyedül marad négy fal között a hallgató fekete éjszakában, szemtöí-szembe kínzó gondolataival.

Ez erkölcsi erőt ad majd számunkra, hogy ezekben an órákban visszaszerezzünk a magunk számára egy olyan l>é- két, amelyet megrabohak volna tőlünk, hogy ha Uralkodónk elhatározása, alcar rata és előrelátása nem vitt volna ki minket az önző szenvedélyek káoszából, hogy kötelességeinkre figyelmeztessen, melyeket már-már elfeledtünk.

Mert nemcsak a politikai szétforgá- csolódásról, pártviszá-’yokról. szolidaritás hiányáról volt szó. nemcsak erről vöt szó a mailt év februárjában, mikor válságunk tetőpontjára érkezett, hanem egy át alánoson szellemi sülyedésről volt szó. anyagi javak után vadé törtetésről, hatalmas életétvágyról és a nemzeti összetartás hiányáról.

Igaz azonban, hogy nagy tartalékunk, az egészséges lelkű parasztság és pász- tornép megőrizte életerejét s szerencsére ez országunk 80 százalékát teszi ki.

De ezeknek sorsa, lelke, egészséges testi- és lelkiereje senkinek nem okozott gondot addig, senki sem ügyelt rájuk, mig az ország királya kezébe nem vette a dogok intézését.

Most a határoknál', lábhoz tett fegyverre! főleg ezek gz emberek őrzik or szágunk biztonságát. Ott vannak, számukra minden elvont ideológia, diplomáciai fortély, de ott vannak, mint mindig, bőgj’- megvédjék országukat, föld iiiket, törvén veiket, igazságukat, nveVü Icet és urukat, egyeben cél érdekében őrködnek v vártán. Ezek a népnek hűséges fiai elfelejtették mindazt, emíit hazudtak nekik, amived becsapták őket. Mindenakfelett valónak helyezték a királyi gondoskodást, érezvén azt. hogy ktea'Dynk fe’éjük fordítja gondolatait, s hogy -1Z egész ország lelke, gondja, sze- retele feléjük sugárzik

Ennek a földműves- és munkásrétegnek erkölcsi ereje biztosítja számára a békét.

Es nekünk férfias akaraterővel meg kell iavünunk. s erős telki ismerettel kéül szembeszá'llnunk a döntő órákban.

A7 UN1VERSULBAN Ton Vion vezércikket irt ,,A nemzet véd eme'‘ óimén. Két hét óta — irja Vion — a világ mán - dón részén az újságok, a távirati ügynökségek és a rádiókészülékek szomorú híreiket közvetítenek, a me Ivek olyan bomba/ásekrő! adnak hírt, airteVek Európa légi;őrét felkavarják. Már régen cl vesz': ették illúzióinkat azok, akik a ízt lü'ték hosszú ideig, hogy nem lehetséges még egy ilyen alapot a 21 évvei ez'

Sáinevezáe «a mernze<neveScsü<|yi mini sziéiriu esi az őszi ére^ségi

KOLOZSVÁR, szeptember 19.

A nemzetnevolésügyi minisztérium most hozta ayilvániKsságr.i a ^zeprembor 20*m tartandó őszi creM'ségi vizsgák bizottságai* nak működés' hrfyét.

Szamos*.arroniátiy területén a következő helyen a következő intézetek növendékei lógnak vizsgázni

zi,, sz. bizottság székhelye a kolozsvári Ba'iiiiu'giminázium és ott vizsgáznak a B«r Úrin, a Pedagógia'Szeminárium, a 2. számú állami líceum, a dé«l szmmomjvári, naszódi, besztercei iiulieeumok, valamint a szatmári tiu és leányliceumók növendékei.

24. sz. bizotr-ság székhelye a kolozsvári Regina Maria leánygimnázium és őrt vizs* gáznak a kolozsvári római kar. fiú, róm kar. leány, retormálus fiú, református ’leány, unitárius fiú l'ceumok, a zilahi Wes- selényi'kollégium, a szatmári református f'u, r. kát. leány, a kolozsvári Regina Ma" via hány, Principesa Ileana leány, a nagyba» nyai fiú, a szüágysomlyói huliceumok n’> vendékei.

25. sz. bizottság székhelye a nagyváradi Gojdu'gimázium és olt vizsgáznak a nagy* váradi fiú, leány és zsidó líceumok, val* mint a belényesi f'u és hány, a nagykárolyi fiú, a máramarasszigeti fiú és leány liceu* mok növendékei.

Marostartomány -területén a következő a bizottságok beosztása:

26- sz. bízortjág székhelye a balázsfa'lvai Sf. Vaále'öceum és ott vizsgáznak a gyula* fehérvári fiú és íeány, a nagyenyed1 fiú és

hány, <az erzsébetvárosi fin és hány é-s a lordai fül és leányüceunaok növendékei.

27. sz. b'zoróág székhelye a nagyszebeni Gh. Lázár Intézet és o'tt vizsgáznak a med* gyesi fiú, a segesvári fiú és leányliuccum-ok növendékei.

2S. sz. bizottság székhelye a marosvásái* hely' A'l. Papin Harlan intézd és ott vizsgáznak az udvarhelyi fiú é- leány, a keres/* túri fiú és leány, a székilyudvarhelyi fiit és leány, a sepsiszentgyörgyi fiú és leány* líceumok növendékei.

Temet* arlomámyban a következő a b»* zdtságek beosztása:

29. sz- bizottság székhelye a temesvári „Diaconovici Loga“ intézet és ott vizsgáz* mák a temesvári fiú és hány, az oravteai fiú és leány é> a lugosi f'u és leányliceu* nn-k 'növendékei.

•50- sz. bizottság székhelye az aradi Mois? Nicoara-imtézct és olt vizsgáznak az aradi I n b'tádi, a dévai, szászvárosi, a petrozsényi • cs a karánis-ebesi fiú és leányl'ceumotk ne* vendekéij I zzel egyidejü'lég jelölte ki a nemzetne* ; velésügyi minisztér'um a kereskedemi is* ; kólák érott-végű-z-elő bizottságának mükö* dés helyér is. így a számos tartomány-beli ke* mskedelmi bkc'ák növendékei Kolozsváron a kereskedőim'» iskolában, a gyulafehérvári kereskedelmi bizottság előtt pedig a gyula* fehérvár', baűázsfaTvai, szelistyei, nagyszebt* ni, marosvásárhelyi, tordai, aradi, .ippai és hápszegi kereskedelmi iskolák növendékei

vizsgázualk.

Munbion az ápellenőpző bizottság

Csak a közönség támogatásával lehet megvalósítani a pontos ellenőrzést- —

A bizottság érdekes megállapításai

KOLOZSVÁR, szeptember 19. Kolozsvár város tanácsa, mint meg'rluk, elhatározta, hogy

kíméletlen harcot indít mindazok ellen a lelkiismeretlen üzérkedők ellen, akik a nemzetközi helyzetet kihasználva, az időt jogtalan meggazdagodásra h a közönség kiuzsorázására akarják kihasználni.

A város tanácsának ebben a tisztító mun* jában részt vesz az ügyészség, a rendőrség és az erre hivatott felügyeleti szervek, a kereskedelmi és iparügyi felügyelőség is.

Az a munka, amelyre a tanács vállaíko* zott nagyon nehéz, mert nemcsak a lelki" i-smere'-űen kereskedők üzérkedését ke*.' majd letörni, hanem ezen felül még a vá- sárló közönség hangulatát is le kell győzni. Mert, hogy egyes közszükségleti cikkek árai minden jnddk nélkül napró'napra emelkedtek, annak nagyrészben a vásártó* közönség az oka, amely egyszerűen tudó* másul veszi a tényeket, ahelyett^ hogy nyomban rendőrért, vagy ügyészért kiál* tana. Az árellenőrző bizottság munkájá"

előtt lefolyt elkeseredett háború utóm, amelynek eredménye tízmillió hadit, ti- zenkilentcmilláó sebesült, tízmillió rokkant, kilencmillió árva, ötmillió özvegy és tiztrüf’ió aranyfrank anyagi veszteség voit.

Nem minden seb gyógyult be, a feledés fátyla nem bontott be minden szenvedést, az újjáépítés nem fejeződött be teljesen, a gazdasági következmények még állandóan jelentkeztek. Ezen okok mindegyike részben, vagy egészben arra késztette a nemzeteket, hogy ismét az á’dozatok terére lépjenek. Egyesek közülük .'ényleges módon vesznek részt ebben a harcban, mások pedig lábhoz tett fegyverrel álnak készen arra, hogy megvédjék határaikat, bee sütetüket, szabadságukat és javaikat. Az eltelt 21 év még nem olyan nagy idő. Az emlékezések még teljességükben étnek egyes nemzedékeknélHa már megértjük, hogy sem a félelem, sem a fenyegetés nem tehet erősebb, vagy buzdttóbb a világon, mint a nemzeti érzés, a- hazafiasság és a szülőföld szeretete, amelyhez kötve vagyunk a lx>lcsötől a steig, hogyha minden idegrostunk közül! a megfelelő ösztön válaszol arra a kétségtelen kötelességre, amelyet mindenki érez a

nak eredménye a közönség támogatásától függ. Ha a közönség az indokolatlan, ár* emelikodéhekről jelenés; tesz a városházán működő állauidó ellenőrző irodának, akkor a visszaéléseket a bírói fórumok gyorsan meg fogják torolni.

TAPASZTALATOK AZ ÁR- ELLENŐRZÉSNÉL

A műk héten összeálblorr áré1, len őrző* bizottság egyik tagja mondotta el a fo* gyas/ló közönség bűnös közömbösségére t jelemző alábbi történetet: j Egy napon a Minai VireazuHéren volt eUcinőrző szemlén. Beszólt az egyik mé* száros üzletbe, ahol egy asszony zsi'rr kér! A zsírt kiszolgálták és mikor fizetésre ke* rü-lb a sor a maximális árnál négv lejjel magasabb árat számítottak fel. A vevő gondolkodás nélkül fiz-otj ki az összeget.

A városi tisztviselő személyesen győző* dott meg arról, hogy az illető mészáros a maximális árat túllépte, de ezt csak úgy lehetett volna megtorolni, ha a vevő a

y-~jnj».i»^iiiiMimiiii in ii I ii 111111111111 ii miíii'inr Imiim iiniw

nemzetével szemben, akkor éppen igy, egyhangúlag jóváhagyja mindenki, azoknak az intézőknek a cselekedeteit, akik megértették azt, hogy az 1914—18- évek su'yos ga.zdasági tévedéseinek semmiképpen sem szabad megismétHődme.

Az események hatása alatt azok a nemzetek, amelyek nem lépték még be a konfliktusok örvényébe, lázasan készülődnek és a nemzeti lelkiismeret zu- gó’ódás nélkül engedélyez bármilyen természetű áldozatot, amely technikai! felkészültségünk kifejlesztésére vonatkozik. Semmi sem sok, egyetlen áldozat sem fölösleges, amikor országodról van szó, annak az országnak a sorsáról, amelyhez kötve van gyermekednek nyugalma, boldogsága és élete, annak a nemzedéknek az étete, amely túlél bennünket és amelynek kezébe át kell adjuk a> nenr zetszieretofmek azt a fáklyáját, amelyet elődeinktől vettünk át.

Azon intézkedések során, amelyeket az összes európai országok megtettek, megállaprötották. hogy nem szabad megtörténnie annak, hogy a kollektiv áldozat árnyékában az üzérkedők és hará- csoi'Jók hízzanak föl a nélkülözések és az általános szenvedések következtében- Különösképpen erkölcstelen az{ hogy

mészárost feljelenti.

A ti /tviselő utána ment a vevőnek, az utcán b«miratkozott é - felkért«*, hogy tegyen a mészáros elleti feljelentett. A vevő vom* kndolt, különböző kifogá'>ok‘t hozott, f'"h erre a ti zrvpclő hivatalosan szólította Í‘T a feljelentésre. Jeninek a fellépésnek sen» volt eredménye, sőt még akko*- vrn volt hajlandó a vevő fe!jelentest tenni, mikor az ellenőrző r'sztvi-selő a rendőrrel ijesztette meg.

A tanulság ebből az, bogy a közönség ré zbon .nem ves/i eléggé komolyan az uzsorások ollenj akciót, részben pedig m«-* nckülni akar a tanúskodásokkal járó ke;l- nietlen.kedések'ő’. Ped'g, amíg a közönség így viselkedik, addig az uzsorások nem fc> nek a beigérr megtorlásoktól.

SZAKADATLAN ÁREMELÉSEK

Egy jónevii ko.ozsvári vá^-a'-kozó pa* •nas/olla, hogy a vanemüek ára egy hét a'atr árlag 40 százalékkal emelkedett s m1* kor kifogá t emeh az áremelkedés ellen, a kereskedő meglehető* cin'zmussa! mondotta:

— Ha -nem tetszik, hagyja itt. J-jgy fi!* térrel sem vagyok hajlandó olc óbba 1 adni.

A háborús hírek hatása alarr az épitke* zés' a-nyagok ára ü hihetetlenül emelkc* ded- Úgyhogy azok, a'kik építkezésekhez akartak kezdeni lemondtak az építkezésről ós a becsüteles vállalkozók is kény teletnek voltak vállalkozásukról lemondani, mert az épiríkezési anyagok áremekeaése nuart vá- lalkozásaikra csúnyán- ráfizettek volna.

— Az építkezési anyagok árának eme> kedése — mondotta- nekünk egy vállalkozó — ■semmivel sem indokolható. Azt a ce* mentet, réglá-, meszel és deszkaanyagot, am'r az építő nagykereskedők most hoz* n-ak forgalomba, akkor ké'zitették. mikor még nyoma sem volt- a háborús hirekn-ek és mikor a- munkabér alacsony volt, vagyis, mikor a termelési köb ég minimális volt. Most azután -ezeket a minimális termelési költségekkel eíőállirort építkezési anyagokat maximális haszonnal akarják eladni. Ez az e.járás — mondóira a vállalkozó —* m’mo'irh-etetlen c> frzigeru megtorlást- köveiéi.

Hasonló áremelési irányzat mutatkozik a fűszer és gyarmatáru piacon. A külföld" ről érkezett árucikkeknél sem indokolt az áremelkedés. ,

Románia kereskedelmi forgalma normális és az árubehozatal alig csökkent.

Mégis felemelték a gyarmatáru cikkek

áráh

Nem indokolt azonban ama cikkeiknek ár* emelkedése, amelyeket belföldön -termelnek. Itt Js csak visszaélésről tehet szó s ezért aztán a mute héten megalakult uzso* rae'5enő;rző bizottság elhatározta, hogy a fűszer és gyarmatáru piacon- is rendet re* .remt.

Megjelenjek

a közkedvelt Gá'dac—Kaiidray-féle Egységes Tankönyvek magyar tannyelvű el. skolák részére. Az uj tanterv szerint átdolgozva, úgy a felekezeti, mint áll. magyar szekciós iskolák részére a legjobban bevált tankönyvek s amellett a legolcsóbbak. — Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj-Kolozsvár, Piata Unirii 9. Iskoláknak nagy engedmény.

mialatt egy nemzet kész minden áldozatra é-3 el van határozva a tegfőbb áldozatra, hogy fiatnak vérét ontatja, hogy akkor bizonyos emberek nyereség- vágyukban megdézsmálják a polgári lakosság életlehetőségeit.

Most, mikor még élénk az emlékezés a multbei hibákra, lehetetlen megengedni, hogy újjáéledjen az a korszak, amikor az egész közösség telkiismeretesen és habozás nélkül meghozza áldozatait az országért és ugyanakkor nyerészkedők és harácsolok ne tegyenek féket botrányos mohóságukra.

Mia a hatóságok megértették ezt és védik nunden eszközzel a közönséget a liarácso'ó hollók és áruhalmozók gyors meggazdagodási vágya e’ől. Még csak arról sincs szó, hogy az áldozatok skáláján bizonyos szinvonalrendezést hajtsanak végre, mindössze csak annyit kö*

\ etetnek, hogy ne igényeljenek embertelen nyereséget. Éppen ugv, műit minden más országban, a mi irányi-tóink is biztosak abban, hogy jól megvetették az alapját a nemzeti együttérzésnek, ami mindig jeten volt a román lelkekben és eltávo- Litotitak egy káros tövist, amely azokat szurkába, akik visszaemlékeznek az 1914—18 közölt*, időkre. ' * v ^ J-