Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-15 / 212. szám
ellenzék: mmmmmmumm 7 1&39 sze'pH óinUd r 7 5. SSBBRSSRSHSSiSKíSESSBBEBBBi A Siegfried-vonatról közöS érdekes cikkei a Semnalul Német tábornok cikkét idézi a bucureştii lap KOLOZSVÁR, szeptember 14. jA Semnalul legutóbbi számában AF« fred Jakab német tábornok, erődítmény főparancsnoknak a Sieg,firied=vonalróí irt érdekes cikkét közölte. A nagy ér- dekességü cikket teljes egészében itt adjuk: Tiz éve kezdte meg Franciaország keleti határának megerősítését. /Öt év alatt többmillió frank változott át vasbetonná, acélkupolákká, tüskés dróthálózattá, tankelháritó akadályokká és földalatti építményekké. Az 1934-ik: esztendő végén a mii befeá jezéséhez érkezett. A német határvonal mentében, ahol akkor a német biiroda- lomnak még egyetlen katonája sem tar- tózkodolt, mert Németország akkor még le volt fegyverezve és az 50 kilo» méteres zóna még létezett, a luxen» burgi határtól a svájci köztársaság határáig olyan harcvonal húzódott, melyet szakadatlanul erősítettek a leg» félelmesebb eszközökkel; ez volt a „Maginot-vonal“, 'amelynek neve ké- sőbb valóságos katonai és politikai programmá vált egész Európa, sőt mondhatni az egész világ számára. ha a legnagyobb európai katonai hatalom igy rejtőzött el páncél ési he= tonfedezékei mögé, senki sem csodáld j .kozhatott rajta, hogy a kisebb államok szorgalmasan követték példáját. Bel» gium volt az első, amely követte pél» dáját és milliárdokat fektetett keleti határvonalán fekvő erődítéseibe, mig a határ másik részén: Aix=la Chapellé éís Montgoie között egyetlen erődmii sem létezik. Azután a csehek követkéz» fék beton védővonalukkal, amelynek költségeit Franciaország fizette és végül a lengyelek következtek, akik megerősítették a sziléziai ipari területeket és befejezték azokat a munkálatokat, melyeket egykor a németek, osztrákok, .vagy oroszok kezdtek el a Visztula és Narow mentében és a közbeeső zónában. A teljesen nyílt és véderő nélküli Németország körül beton védőmüvek» kel megerősített Európa emelkedett. 1936 április havában kezdték meg Németországban a nyugati front meg- erősítésére irányuló előkészületeket. Az év végén elrendelték a Mosel és Rajna között és a Rajna folyó felső felyása mentében egy megszakítás nélkül} eröditmény-vonal építését. Már 1937 végén több, mint 500 betonniii volt készen és az 1938»as esztendőre ennek sokszorosa volt előirányozva. 1938 tavaszán ; a Vezér elrendelte a védelmi rendszer építésének legrövidebb idő alatti befejezését, biztosítva ezáltal Németországot minden ellenséges támadás ellen. \ Az építkezés jó menetele érdekében a technikai vezetést Todt közlekedés- ügyi vezérfeüügyelőre bízták. A katonai ; hatóságok terveinek keretében technikusoknak kellett ezt a titáni munkát elvégezni. Ugyanakkor, mikor közel 50 ezer munkás dolgozott az erődítményeken, a munkaszolgálati szervezet utján több, mint 100 ezer fiatalember segédkezett a munkálatoknál. A hadsereg egységei: gyalogos hadosztályok, műszaki zászlóaljak, repülős osztagok fejezték be a nagy munkát é\si 1938 szeptemberében, négy hónappal a pa* rancs vétele után, a munka legnagyobb része be volt fejezve. Most készen áll Németország nyugati részén a védelmi vonal. I A volt frontharcosok, vagy azok között, akik a háborút végigtanulmá» nyozták, bizonyára akadnak, akik csodálkoznak azon, hogy milyen nagy politikai és harcászati szerepet kapott az erődítmények ügye. A világháború után, a modern fegyverek idejében nem látszik fontosnak az állandó erő'« ditmények problémája., Bizonyos, hogy a nagy háború idején az erődmüvekkel védett mezők és várak, mint: Liege, Namur, Anvers, Kowno, Georgievsk, hamarosan harc- képtelenné voltak téve, ezek azonban nem voltak eléggé felfegyverezve. Például Liege védője nem tudott jó összeköttetést fenntartani a kisebb erődök*« kel, azonkívül a védőrség sem birta idegekkel a szinte emberfeletti megpróbáltatást jelentő, teljesen uj módszerrel dolgozó tüzérségi támadásokat. A Siegfried-vonalná! mindezek nem állanak fenn, mert az erődítmények között a legjobb összeköttetés van megteremtve és a védőrség is ki van képezve bármilyen támadás ellen a legnagyobb ellenállás kifejtésére. | Elhalasztotta a döntést a közigazgatási tábla a íafebériííeték ügyében A jövő hónapban (Süniének a városi szahályrenJelet ellen beadoH lelelbbezések scísár©! KOLOZSVÁR, szeptember 14. A városi adók és illetékek kivetésének összegezési munkákéi véget érlek. Az egyes adók és illetékek összegezéséből az 'tűnik ki, hogy bizonyos adónemekben a kivetett illeték az előirányzott! összeget sokszorosan meg" haladja. Ez a helyzet az úgynevezett lak* ■ bériHeréknél is. A város a közigazgatási 'törvény rendelkezésé alapján 5 százalékos illetékkel terhelte meg a 800 lejen felüli .lakbérekor. Ez az illeték nagy eilentmon* dásra talált a város polgárságánál, ez a magyarázata annak, hogy >ez adónem ki* vetése ellen a felébb ez ések egész özöne ér* ikezett' be- Minthogy a kivetések legsidyc» sabban a tiszíviseiőosztályt érintik, a fel eb* bezők 'legnagyobb része 'tisztviselő. Ezek* ivek a fellebbezéseknek le tárgyalását az adó" .féleb bezésj bizpohág még meg sem-kezdte. A városi adófeiebbezési bizottsághoz be* adott fél ebbe zésekbe! párhuzamosan több bérlő, igy közöttük elsősorban dr. Blaga Aurél, a szabályrendelet ellen is keresget' adott be a kolozsvári közigazgatási láblá* hoz. Keresetében elmondotta, hogy a vá* rosi tanács a városi hivatalos 'lap április 2*lki számában, közölt szabályrendelet c“!k szakasza alapján takbéríHetékkél. lei' hehe meg. Ez a kivetés alkotmányellenes és törvénytelen. A közigazgatási törvény, — mondja fellebbezésében — megengedi, hogy a községek háztartási költségéinek fedezésére a közigazgatási 'törvényhez m el" 'lékelt 'táblázation felsorolt adókat és illett* keket vethessék ki. Ennek a táblázatinak egyik pontja megengedi, hogy j száza!ékos illetéket vélhessenek ki azokra a bérlőkre, akik nem esnek azoknak a bérlőknek a ka* tegoriájába, akiket a törvény kifejezetten félsorol. A közigazgatási törvénynek ez a szaka* sza ellentétben áll az alkotmánytörvény I 8c*ik szakaszával, amely határozottan k* mondja, hogy semmilyen természetű adót nem lehet j kivetni, sem behajtani, ha az adó kivett* • sérőt törvény nem intézkedik. I A városi tanács ezt az uj adónemeit! nem törvény, hanem szabályrendeleti alapján1 'léptette életbe és így ez szintén alkotmány* ellenes. Az alkotmánytörvény ugyanis azt. is ki* mondja, hogy adókat és illetékeket csak I a jövedelmek után lehel kivetni, már pt* j dig a lakbér nem jövedelem, hanem ki* cdá*. A lakbér a háztulajdonos jövedelmét ké* j pezi és ezért a háztulajdonost már meg* adóztatják, igy tehát kétszeres adóztatás esete forog fenn. A közigazgatási törvény i6ó*ik szakasza azt is élők ja, hogy uj ült* lékeket csak a költségek fedezésére lehet élctbelép-ctni. A város háztartásának költségeit más természeti illetékekből fe* dezte, úgyhogy ezeknek kivetésére nem volt szükség. A közigazgatási tábla ä kereset tárgya* lására határnapot tüzö't't ki, de érdemben nem 'tárgyalhatta le azért, mert a közigaz* gatási tábla első szekciójának két bíróját, dr- Deciu Emilt és dr. Simonescu VasW«rt, éppen mint a fellebbező dr. Blaga Aurélt, a város lakbérilletékkel őket is megter* htelta és a kivetés díjon őik is felebbeztek. Az ügyben 'tehát érdekeltek és ha döntőt» j lek volna, akkor saját felebbezésük sorsát I is eldöntötték volna. Éppen, ezért a tárgya* ! lást é hó közepére halasztották cl, amikor a közigazgatási táblának 'két olyan, bárója, fog a kereset felett dönteni, akik nem bér* ! lök, hanem 'háztulajdonosok és akiket az • ötszázalékos lakbér illeték kivetése nem ét* , dekeh 1 Tizennégy utasával szakadékba zuhant Bazapgie mellett egy teherszállító gépkocsi BUCUREŞTI, szeptember 14. Tegnap délután borzalmas gépkocsiszererl- csétlenség történt Bazargic közelében. Egy teherszállító gépkocsi J4 utasán val az országút melletti iszakadékba zuhant. Tizenhárom utas súlyosan megsebesült. Tarcalieff Petre munkás szörnyethalt. A sebesültek közül négynek állapota életveszélyes. A hatóságok által megindított vizsgálat során meg- ! állapítást nyert, hogy a gépkocsi sofőrje ittas állapotban, meg nem engedett sebességre kapcsolta gépét é/sj az egyik utkanyarnál elveszítve uralmát a J kormánykerék felett, jármüvét a szakadéknak vezette. Érdekes, hogy a halálos gépkocsiszerencsétlenséget előidéző sofőr sértetlenül menekült és látva vigyázatlanságának szörnyű következményét, megszökött. A rendőrség erélyes nyomozást indított megkeresésére.---------«»raawja.- ^—----------Sicpiciilcr 17.-ig fc’eiiiifciiii Kell ai á!iaai: biztonsági biialalusi az állampolgársági icliitYlzsgálalnál elutasított poigárobnaft KOLOZSVÁR, szeptember 14. A kolozsvári rendőrkvesztura mellett működő állambiztonsági hivatal ezúton hozza az érdekeltek tudomására, hogy a 4072—1938. számú törvényrendelet, valamint a belügyminisztérium 37.855— 1939. számú rendeíete értelmében folyó év szeptember 17*»ig személyi helyzetük tisztázása céljából jelentkezni kötelesek mindazok, akik Kolozsvár város vagy Kolozsmegye területén laknak és akiknek állampolgársági ügye felülvizsgálatnak volt alávetve és ennek során véglegesen elutasították őket. Jelentkezni kötelesek azok is, akik mindeddig különböző okokl miatt, nem jelentkezhettek az állampolgársági felülvizsgálatnál és ily módon román állampolgárság nélkül maradtak. Az érdekeltek a fenti időpontig bezárólag a következő okmányokat kötelesek be-« nyújtani: J 1. Születési bizonyítvány. 2. Katonai szolgálati könyvecske. 3. Illetőségi bizonyítvány 1918»tól. 4. Munka-igazolvány. j 5. Házassági bizoníyitványi 6. Gyermekek születési bizonyítványa. I ' 7. Megélhetési körülményt igazoló okirat. 8. Adóbizonylat. Azok', akik már jelentkeztek a rend-« őrkvesztura mellett működő állambiztonsági hivatal idegenellenőrző osztályánál és ott letétbe helyezték a Nemzeti Bank által kibocsátott illetéknyugtát, e közlemény megjelenésétől; számított legrövidebb időn belül be kell, hogy szerezzék a fenti okiratokat és azonnal letétbe kell helyezzék,' amint idézőt kapnak, azon személyazo* nossági bizonyítványok kitöltése végett, amelyeket a 4072. számú törvény-^ rendelet és belügyminisztérium 37.855— 1939. számú rendeíete értelmében kell kapjanak. [ Mindazokat, akik nem tesznek eleget a jelen közleménynek, iszigoru büntetéssel sújtják. ( A közleményt Horvat Iosif rendőri kvesztor és az állambiztonsági hivatal főnöke írták alá. Áthelyezések a diplomáciai karban BUCUREŞTI, szeptember 14. Grigore Gafencu külügyminiszter tegnap nyújtotta be szentesítés végett Őfelségéhez azt a királyi rendelettörvényt, amely a diplomáciai karban történő változásokat hagyja jóvá. Eszerint: i Beu Octavian nagykövetségi tanácsost a budapesti követségre, Mitilineu Mihail követségi tjanácsost a moszkvai követségre, Scradeanu Alexandru követségi tit4 kárt a moszkvai követségről a stockholmi követségre, | Filipidache Nicolae követségi titkárt a 'szófiai követségre, Popescu Mlrcea követségi titkárt A moszkvai követségre, ,Cesianu Constantin követségi titkárt a római követségre nevezték ki. Manu Licurg moszkvai főkonzult visszahívták és a központi közigazga-f tási hivatalhoz rendelték be szolgálata tételre. ■ j , j Módosiloáák a bélyegtörvénynek a cégbejegyzési illetékekre vonatkozó részéi Harmincnégy lejbe kerül az állampolgársági igazolás a céghivatalnál KOLOZSVÁR, September 14. A Hivatalos Lap hétfői számában' ren- d*eliétrörvén,y jelent meg a befyegtörveny 4. fejezetének 30. szakasza módosításáról, amely a cégbejegyzési illetékeket szabályozza. Az egyszakaszos módosítás szerint a be* iyegtörvényt a következő rendelkezéssel egészítik ki: „A céglajstromban; történő bármilyen bejegyzés alatt csak azokat a módosításokat kell érteni, amelyek a kereskedelmi cég lényeges tényezőjét! változtatják meg, mimt például a cég bejegyzése és módosítása, az embléma (jelszó) megváltoztatása a cég tárgyának vagy időtartama* nak módosítása, ai tőké emelése vagy 'leszállítása, a közibereset'i vagy betéti társa* ságok cégtársainak változása, fiókok, va'gy ügynökségek létesítése, klet ve megszüntetése, vállalatok egybeolvadása, felszámolás, cégtörlés, uj védjegyek és márkák, vagy találmányok megszerzése és kihasználása“. A törvény indokolása szerint erre a pontos meghatározásra azért volt szükség, mert különféleképpen értelmez* •ék a céghívatnli bejegyzésekre vonalkn* zó iUetckezésí rendelkezéseket. A bélyegtörvény nem vonta illetékkötelezettség a'lá mindazokat a bejegyzéseké1, amelybob a kereskedőknek és kereskedelmi vállalatoknak a cégtörvény alapján meg kell csimáit)'tok- A törvényhozónak ez a szándéka világosan kitűnik abból a rendet* kézéiből, bogy például a tőkeemelések bejegyzésénél csak a régi és uj határösszeg közötti különbözeire, írja elő az illetéket, vagyis csakis azoknál a kéréseknél kell bé* ■lyegiHetéket fizetni, amelyekből a bejegy* zeU cégek üzleti tevékeny ség érnek nagyobbodása, változása, vagy lényeges módosulá* sa tűnik iki. Ezzel szemben az olyan bejegyzéseknél, amelyeknek csak tájékoztató, vagy nyilvánossági jellegük van, csak a kérvényeket kell felbélyegezni a bélyegiö'* vény negyedik fejezetének 1. szakasza szerint. Az illeték alól mcntesitctit bejegyzések közé sorolja a törvény indokolása a cégjegyzési jog megadását, vagy megvoná* sát, az ügykezelési rendszerre vonatkozó változásokat, a székhely megváltoztatá* sát, az igazgatóság összetételében beállott változásokat, a közgyűlési határozatok közlését, stb. A fentiekkel kapcsolatban érdeklődtünk a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara céghivatalánál, ahol közölték, hogy a mó* dasitott illetéktörvény alapján az állampolgársági igazolványokkal kapcsolatban a ke* vetkező illetékek fizetendők: A kérvényre 8 plus i lej bélyeg, a kérvényhez mellékelendő 7 p'us 2 lej és 14 plus 2 lej bélyeg, vagyis az összillecek 34 lej.
