Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-15 / 212. szám

Szigorúan tilos a hamis hírek terjesztése és idegen á r

vagy elleni minden megnyilatkozás

A VI. Jiadtestpapaitesaokság 4.-as ssáma pendelet®

KOLOZSVÁR, szeptember 14.

Ä VI. hadtest parancsnoksága a kő- vetkező rendeletet adta ki: I

Mi, Cristea Vasil eseu hadosztály tábornok, a VI. hadtest parancsnoka, tekintetbe véve az 1938 február 11-én kiadott S56j sz. rendelettörvényt, amely a Monitorul Oficial 34. számában jelent meg, amely az ország egész területén elrendeli az ostromállapotot, az általános rend és biztonság érdekében elrendeljük:

1. A legszigorúbban tilos bármilyen formában, vagy megnyilvánulásban minden bírálat, amely bármilyen eszközzel valamely idegen állam érdekében, vagy valamely idegen állam ellen, vagy valamely idegen államfő, kormány, katonai parancsnokság, vagy bármilyen, a nemzetközi közéletben

szereplő személyiség mellett, vagy el- ! len irányul, vagy valamelyik állam nemzeti jelvénye mellett vagy ellen irányul. .4 fentemlitett bírálatok, vagy megnyilvánulások tilosak úgy a nyilvános helyiségekben, mint az utcán, úgyszintén bármilyen magánösszejÖ- ve télén. \

2. Szigorúan tilos . a hamis, vagy olyan hírek terjesztése, amelyek veszélyeztetik Románia jó nemzektözi kapcsolatait más államokkal, vagy amelyek olyan természetűek, hogy izgatják a közvéleményt és igy alkat masak arra, hogy a közbékét megzavarják.

3. Mindazokat, akik a fenti rendelkezések ellen rétnek, a katonai törvényszék elé állítják és egy hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják j az ostromállapotról szóló törvény 5.

szakasza, valamint a 11. Károly büntető- törvénykönyv 25. szakaszában előirt büntető rendelkezések értelmében.

4. A bűnügyi, katonai és polgári rendőrség tisztjei meg vannak bízva azzal, hogy teljességében végrehajtsák a fenti rendelet intézkedéseit, amelyek közlésükkel és kiragasztásukkal egyidejűleg lépnek éleibe ezen parancs* tiokság egész jogi kerületében.

Kiadatott a Vfi hadtest parancsnokságánál, ma, 1939 szeptember 12-én.

A VI. hadtest parancsnoka:

CRISTE A V'AS'I L ESC u hadosztály tábor nők.

A VI. hadtest katonai ügyésze:

BARBU ALEXANDRU hadb iró-örnagy.

Október 27-ig lehet jelentkezni Temesváron az állampolgársági

összeírásra

24.-én kezdődik meg a nyilvános légvédelmi ' tanfolyam Kolozsváron

KOLOZSVÁR, szeptember 14.

Ä polgármesteri hivatal a magyközön- .ség tudomására hozza, hogy 1939 szeptember 24'ín. vasárnap délelőtt 12 óraikor az Un'íriHóren, a városháza, épülete előtt ‘légvédelmi kiképző tanfolyam lesz. ! Felkéri a polgármesteri hivatali a közönségéi, hogy minél nagyobb számban tyegyen részt a gyakorlatokén és akinek jyain, vigye magával gázmaszkjál. EzL a : gyakorlatot a légelháritási törvény 11. ‘paragrafusa értelmében a polgári lakos- jşăg kiképzésére szolgáló tanfolyam keretében rendezik meg.

I Akinek még nincsen gáz,maszkja, a Solidaritatea Romaneasca“ szövetkezel jUnirii-tér 1. szám alatt lévő helyiségében rendelheti meg G40 tejes árban.

, Az 1939 szeptember 24-iki. vasárnap •'délelőtti gyakorlat alkalmával a fakossá i got nem fogják sziréna jelekkel' alarmüroz- jni és nem kell elrejtőzni sem. A lakosság kiképzése céljából néhány 'légibombázást ; kísérletet fognak bemutatni, azután a tűzoltók fognak mentési gyakorlatokat ■bemutatni

TEMESVÁR, szeptember 14- i

A temesvári városi tanács hirdetményt j tett közzé azok számára, akiknek álam- | polgársága rendezetlen. Az uj közlemény ! a je!!eníkezé.si határidőt az állampolgárok ; névjegyzékébe való utólagos felvételre ] október 27-ig meghosszabbította.

Az érdekeltek körében a városi tanács j döntése nagy megnyugvást keltett, mert közöttük igen sokan vdtak olyanok, akik

eddig nem tudták megszerezni a jelent kezeshez szükséges okiratokat és igazolványokat.

A temesvári városi tanács rendekezé- se szerint azok az érdekeltek, akik 1918 december elsején Temesvárt voltak illetékesek, a temesvári városházán jelentkeznek. nvg a többüknek annak a községnek elöljáróságához kell fordu-niok, amelyben 1918 december elsején illetőséggel bírtak.

Mii jeíemÉ gyakorlatitól, a semlegesség?

Románia helyzeté*©! és ss nemzetközi semlegesség! szabályokról közöl érJekes cikkei a Wcesresfói egye" iem nesazeiközi jog

! 'A nyilvános légvédelmi gyakorlaton jelenlévő közönséget a városház erkéyén jelhelyezett hangszórók utján fogják a -szükséges tennivalókra figyelmeztetni,

G. B. SHAW ÉS AZ ÖNGYILKOSSÁG, íLondonból jelentik: Anghában a közelmúltban egyesület alakult, amelynek célja az, Iwgy törvény hozás i utón adjanak engedélyt a gyógyít hatatlan betegeknek arra. hogy kin'ó fájdalmaik elöl a halálba menekülhessduck. Az önkéntes euthanasia engedélyezésének kivívására alakult egyesület alelnökivé választotta a 83 éves Bemard Shaivot, aki arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az euthanasiáról, hozzáillőén paradox választ adott: Tényleg vannak körülmények, amelyek között esztelenség lenne ragaszkodni az élethez, hangzott o világhírű iró válasza. Mennél öregebb leszek. annál szilárdabbá válik bennem ez a meggyőződés. Sietek azonban hozzátenni azt is,'hogy n: emberiség a legkisebb reményt sem táplálhatja az- iránt, hogy én magam is önként gyakorolni fogom az euthanasian. Ez talán kicsit következetlennek látszhatik, de én mindig szeretek önző tenni. Egyébként 'helyes lenne, ha a bíróságok is az euthanasia alapjára helyezkednének. Milyen jó volna péhlául, ha egy gyilkos főtár- gydáása során a bíró ránudadhatna a vád- 1olt előtt arra, hogy érdemes-e ételben Tartani egy gyilkost. Ha a vádlott beleegyezését adná. a siralomházban egyszerűen kinyitnának egy gázcsapot, mikor (fzt a gyilkos nem is sejtené és bekövetkezne a fájdalomnélküli halál. Bernard Shaw ezzel fejezte be nyilatkozatát: Valóban nem hibáztathatjuk azokat a szerencsétleneket, akik gyógyithaladan, fáj dal más és költséges betegségben szenvednek, azért ha önként véget akarnak vetni életüknek.

KOLOZSVÁR, szeptember 14.

Tegnapelőtti számunkban ismertet- tiik a semlegesség! törvényt. Ezzel kapcsolatban „A semlegesség szabályai“ cimmel érdekes cikket közöl a bucureştii Timpul hasábjain N. Dasco- vici, a nemzetközi jog professzora és a nemzetnevelésügyi minisztérium vezér,( titkára. Dascovici professzor cikkének magyar fordítása, a következő:

A cotrocenii palotában tartott szép- tember 8=i koronatanács azt a határozatot hozta, hogy Románia szigorúan betartja a semlegesség szabályait a jen leníegi konfliktusban szembenálló felekkel szemben.

Ilyenformán a világ kategorikus nyi= Iatkozaíban vette tudomásul Románia pontos magatartását, egy nyilatkozatban, amelyet néhány nappal adtak a németiíengyel háború kitörése után.

Miután Románia kijelentette semlegességét, érdekes megtudni, hogy mik a semlegességnek a nemzetközi jogrend által megállapít ott szabályai?

A semlegesség nem más, mint azoknak az államoknak természetes jogát« lapota, akik függetlenek és szabadok lévén, szabad akaratukból meghatározzák álláspontjukat a nemzetközi helyzetben.

Ahogy az államok saját felelősségükre háborút is indíthatnak, épp úgy semlegesek maradhatnak a harcoló fe* lekkel szemben, ha úgy találják, hogy a semlegesség fele! meg legjobban érdekeiknek. j

A harcoló államok magatartását azokkal az államokkal szemben, ame= Ivek nem keverednek a, konfliktusba és a háború alatt tovább folytatják megszokott életüket, nemzeti jog és az idők folyamán kialakult szabályok rendje.

Jogok és kötelességek

lEzek a szabályok határozott formát öltöttek a húgai konferencián, amikor többek között meghatározták a sémiéi gességet érintő két egyezményt és pedig:

J. A semleges államok és személyek jogait és kötelességeit szárazföldi háború esetén.

2. A semleges államok és személyek jogait és kötelességeit tengeri háború esetén.

(Végeredményben a semlegesek jogai a békeállapot logikus és jogos következményei, mivel ezt a békeállapotot az államok között nem szakították meg* A semlegesek kötelességei pedig a háborúban levő államokat érintő törvényes visszahatás és, ugyanakkor a há-i boruzó államoknak a semlegesekkel szemben elfoglalt magatartása, amely a semlegesség tiszteletbentartására irányul.

A semleges államok háború esetén is megtartják összes olyan jogaikat,

amelyeket béke idején. így területi sérthetetlenségüket, mint szabadkereskedelmi jogaikat más államokkal szentben, legyenek azok háborús vagy semleges országok. A semlegesek szabad kereskedelmét nem korlátozza más, mint a harcoló felek háborús iníézke*« déseinek figyelembevétele, különösen tengeri háború idején, amikor a hajóforgalom nehézségekbe ütközik.

A PÁRTATLANSÁG

A semlegesek legfontosabb és alapvető kötelessége a pártatlanság, vagyis tartózkodás mindattól, ami nyíltan v agy titokban a harcoló felek bármelyikének előnyére válna a másikkal szem-* ben. Így semleges állam semmiféle segítséget nem nyújthat egyik háborús államnak sem, amit az a másik ellen felhasználhatna.

Ez az alapvető kötelesség különböző kötelezettségek láncolatából áll, amelyek a legkülönbözőbb körülmények

NÖVELJE 100°!. kai

nt&soIya varázsát

miként* a művész ecsetével l00°/o-ka.l fokozza rnodeljének szépségét; valósítsa meg e csodát Kolynos használata ráltal. j

Elegendő,ha naponta kétszer , >keféli fogait egy centimé- tenivÁ Kolynost kenve nároz fogkefére: örömmel fogja megállapítani fogai ragyogó fe-, hérsége't.

TEGYE MOSOLYÁT RAGYOGÓVÁ KOLYNOS ALTAI

között tisztán mutatják a pártatlanság, azaz a semlegesség magatartását, j Ezenfelül a semleges állam, amely- ! nek joga van területe teljes érintetlent j ségéhez, köteles megvédeni szükség í esetén fegyveres erővel ezt a területet,

I ha azt a harcoló ellenfelek bármelyike érintené, hogy megakadályozza a háborúnak saját országában való elterjedését. Innen származik a hágai konferencia alatt hozott határozat, amely ; megtiltja háborús állam csapatainak átvonulását semleges ország területén,

• ugyanígy semleges területen rádióállomás használatát, bármely fél érdekeinek védelmében, nehogy azt esetleg . propagandára, vagy önkéntesek toborzására használják fel, vagyis bármilyen háborús organizációt tilt semleges területen. Egy semleges állam területére behatoló idegen csapat tagjait pedig a harc végéig a semleges állam kormát nya köteles: internálni.

GAZDASÁGI SZABÁLYOK

A semleges állam gazdasági és kereskedelmi szabadsága ugyanaz marad, mint a háború kitörése előtt volt, kivéve azoknak az áruknak cseréjét, amelyek tengeri szállítás tárgyai lehetnek. A semleges állam kormánya mint den biztonsági intézkedést meghozhat szabadkereskedeline zavartalan forgal- ' ma érdekében, igy például bizonyos ; áruk szabad exportjának szabályozását.

! A semleges államok polgárai számá- ! ra nem tiltott dolog, hogy mint szabad I egyének és kereskedők) háborúban fel- ! használható hadianyagot, nyersanyat • got, vagy muníciót szállíthassanak a í harcbanálló felek bármelyikének vagy \ akár mindegyik harcbanálló félnek, j Nem szabad azonban szállítani a semleges államok állami iparának.

Természetesen, ha tengeri háborúban, blokád esetén a tengeren szállítandó hadianyag bármely ellenséges áilam tengeri haderejének birtokába jutna, ha az árut szállító hajót eifogják, szabad prédaként, ezért a szállító államnak semmiféle kártérítés nem jár.

A semleges államok polgárai is részesülnek államuk minden jogában és előnyében, de tartózkodniuk kell min-« den olyan magatartástól, amely a harcban álló felek valamelyike ellen irányulna. így például semmi módon nem szabad ellenséges érzületet nyilvánítani ók! valamelyik harcoló féllel szem-« ben. Például valamely idegen harcban álló hadsereg kötelékébe való belépés, mint önkéntes, magával hozza azt. hogy a semleges állam polgárát nem kezelik többet aszerint, hogy melyik állam tagja, hanem mint az illető harcban álló állam bármely katonáját.

Végül a semleges állam polgárainak tartózkodnia keli minden olyan tettől, vagy kijelentéstől, véleménynyilvánítástól, amely megnehezítené országa kormányának nemzeti érdeke megör zésére irányuló törekvéseit.

Ilyen körülmények között a semleges államok polgárainak személyi érzései és gondolatai nem szabad megzai írják ; a kormány felelősségteljes nagv muri' kaját.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban i ez Ellenzék kónyvos2táíyábs3, Cíuf, Viul* Unirii. - - -