Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

mák 3 Szerkesztőiig is kiadó h ivet« 1: Ciuj, Ccifl* Modor 4. Telefon: u—09. Nyomda: Str. I. <G í>uo* No, 8 Fiókkiadóhsvstaí 'í* h 3 xi y v o s z í'rf 1 y; P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS JFcietős szerkesztő és igaz#atât DB. GROSS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R„ X» Törvényszéki hjstromozási szám: 39 (Dos. 885/ 7938. Trb, Cluj.) Eiófizerés: ásak: havonta 80. negyedévre 240. félévre 480 ejţte évre 960 l-L JLX É VFOL V AM, 2 0 0. SZÁM. ttCTfMriWHW F t N T E K £JBtW«aSl^űíSES3J^X5ki... BSSa CLUJ, 1939 SZEPTEMBER 1. tak a német—olasz, tmgellyel az eddigi kö- ''lékek, de a továbbiakban még nem lehet bizton sárgái megítélni a dolgokat. A LENGYEL MOZGÓSÍTÁS BEJELENTÉSE A Hitlernek ma átadandó angol válaszra viszontválaszt várnak Londonban. - Paris továbbra is borúlátó. - A lengyel mozgósítási rendeld éles megítélésre talált Berlinben. — Daladier az események villámszerű kifejlődésétől tart MIáleí* negyvennyolc órán belül rádióbeszédet tart „A helyzet kissé javult,“ — ezzel jel« [Iemezte a válság mai állását Anglia uj- 'jonnan kinevezett washingtoni nagy- Jkövete, mikor tegnap Hull külügyi áL Jamtitkárnál látogatást tett. A javulás, legalább ob'an értelemben, hogy a leg» 'súlyosabb események bekövetkezése legyelőre kitolódott, kétségtelen. A tár* jgyalás London és Berlin között tovább folyik. Hitler vezér és kancellár Lon­donnak adott viszontválaszára az an* gol kormány tegnap délután újabb vá- Jászt szövegeseit, melyet ma adnak át ;Berlinben a Führemek. Londonban azt hiszik, hogy Hitler válaszolni fog az angol kormánynak ervo v.z űz eleiére ,is, ami esetleg a békés megoldás irá­nyába viszi az eseményeket, de min­denesetre időnyerést jelenti, és „qui habet tempos“ ..., az idő újabb lehető­sségeket jelent. Viszont a Dunaposta ‘legújabban Berlinből jelentetlt hire sze­rint Hitler ma elutazik Berlinből is­meretlen helyre, de negyvennyolc órán belül rádióbeszédet fog mondani. Fel­tételezhető, hogy elutazása előtt még átveszi a tegnap este folyamán Ber­linbe juttatott angol válaszjegyzéket, az elutazás ténye azonban nem látszik kedvező jelnek a további tárgyalások számára. A negyvennyolc órán belül kitűzött rádióbeszéd is inkább arra vall, hogy Berlinben siettetni akarjak a döntést. Londonban a tényből, hogy az angol kormány ugyan értesíti az el­lenzék vezéreit a Berlinnel folytatott jegyzék-váltás tartalmáról, de a parla­ment újabb összehívására nem tesz lé­pést, arra következtetnek, hogy a hely- zet kibontakozási lehetőségeket rejt magában, bár ugyanebből következtet­nek arra is, hogy Chamberlain semmit sem változtatott az utolsó parlamenti ülésen leszögezett álláspontján. Egy Rador-tavirat szerint Parisban borúié- tóbban nézik a dolgokat. A franciák szerint a helyzet lényegében ugyan­olyan súlyos, mint azelőtt. Kedvezőt­len megítélésre ugyané jelentés szerint különösen két katonai esemény adhat okot. Egyik a német csapatok fokozott összpontosítása a lengyel határon, kü­lönösen a német haderő felvonulása Szlovákiában is, másik a lengyel moz­gósítás bejelentése. Sőt! ugyancsak egy ma reggel érkezett Dunaposta-jelerstés szerint Daladier miniszterelnök, aki rendesen ugyan tartózkodó a kijeién* téseiben, az újságírók előtt a tegnap, este meglehetős pesszimista képet fes­teti a helyzetről. „A súlyos események — mondotta — villámszerű gyorsaság­gal következhetnek be.“ Parisban azt hiszik, hogy Daladier kijelentései an­nak a jegyzékváltásnak ismerete alap­ján történhettek, amely London és Ber­lin között *olyik. HITLER KÖVETELÉSEI A jegyzékváltás tartalmáról London állandó felvilágosítással szolgál a var­sói és párisi kormányoknak és az Egyesült-Államok kormányának is. A nyilvánosság számára azonban még mindig nem adnak hivatalos felvilágo­sítást. Egy Havas-jelentés szerint azokban londoni beavatott körök úgy I tudják, hogy Hitler ize nete négy pont= | I ban foglalható össze. Az első pont j ; hangsúlyozza, hogy Németország tar- 1 j tós jellegű barátságos viszonyban akar I élni Angliával. A második pont köve- ! teli Danzignak és a korridornak vissza» j I csatolását Németországhoz. .-1 harmadik I pont szerint Hitler szívesen veszi, ha j , Anglia közvetít Lengyelország és Né- í I metország között. A negyedik pont ki- j ; fejezi reményét, hogy ilyen alapon | ! Lengyelország teljes joga megbízottat | küld Berlinbe, aki a német kormánnyal j I a legteljesebb egyenjogúság alapján j j tárgyalhatja meg a” két ország közötti : 1 vitás kérdéseket. HStier ízen ötére c ! \ azonban semmi tekintetben nem volt j : ultimátum jellege, úgyhogy Anglia el- j leninditványai számára egyelőre nyit- ' va marad az ajtó és igy számításba jő- * hét További tárgyalások lehetősége is. Viszont abból a ma ismertté vált tény­ből, hogy Vilma holland királynő és Lipót belga király közvetitő indítvá­nyára, az indítványt udvariasan meg­köszönő, de lényegében visszautasító válasz érkezett Berlinből, inkább pesz- szimista következtetéseket vonnak le Londonban is. Hitler vezér és kancel­lár ugyanis, amint egy Rador«távirat Brüsszelből jelenti, megköszönte Vilma királynőnek és Lipót királynak közve­titő ajánlataikat, válaszában azonban rámutat arra, hogy véleménye szerint a lielyzet jelenlegi kifejlődése már néni adhat helyet a két uralkodó jó szándékú törekvéseinek. Németország — mondja az izeiiet — már régebben megindi tóttá az akciót a helyzet igazságos tisz­tázására. Most nem marad más hátra, minthogy bevárja ebben a kérdésben Anglia válaszát. Â lengyel mozgóés a Szlovákiában felvonuló német hadsereg Ugyancsak az események inkább kedve j zodidn me gin-élésének máltmára hajtják a vr ; zet az! utolsó nap lengyel és némer karó- ţ nai imte-zíkedóséi- Lengyelországban-, amint I egy alábbi táviratunk jelenti, a 'német had- ! űer;0g szlovákiai felvonulására nyíltan be- j í ismert moragós irtási paranccsal feleltek A j j mozgósítás a valóságban más helyeken, ys | ! majdnem teljességben megtörtént, a lépés | I 'nyílt beismerése azonban újabb vitákra ad alkalmat, melyek még inkább el mérgesítik az amugyis ’eflmérgesedet't helyzetet1. Teg­nap, mint a Rador jelenti Berlinből, hiva­talos jellegű némót jegyzék jelent meg, mely szerinil a lengyelországi általános moz­gósítás nagyon sulyoc köveik ez ményekk el járó intézkedés lehet, különösen ebben a pillanatban, amikor az európai helyzet bé­kés elrendezésére még diplomáciai megbe­szélések vannak folyamatba. Az olasz Ste- fanj-ügynök&ég, á Rador kö?Jlése szerint, szintén súlyos rénylkémt 'ftimileri fiel a leni" gyelországi mozgósítás bejelentését Az ügynökség távirata ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy Olaszország ^teljesen. felké­szülten néz az események elé. Londoni Reuter jeleniés szerint angol pobb'kai kö­rök, bár mám tuflajdon kainak túlságos fon­tosság Szlovákia német csapatok álltai történt nnegazálilásának, mégis félnek attól, hogy ez lieber az az dk, mely miau tető­fokra hág a feszültség. A Lengyelországnak nyujtoto angol és francia garanciák ugyanis akkor lépnek életbe, ha a lengyeleket köz' veken veszély fenyegeti. Szlovákia német megszállása — mondják Londonban — nagyon közel hozhatja ezt a lehetősége*. Érdekes a Vatikán hivatalos 'lapjának, az „Osorvalore Romanc>“-nak szintén wem nagyon bizakodó magyarázata arról, hogy a tárgyalások miért húzódnak el, anélkül, hogy a megegyezés lehetősége feltűnne a 1 láthatáron: A .Vatikán lapja szerint az el* lenfelek mindenekelőtt lloi akarják fárasz' tana egymás ellenállását Azután, mindkét fél a máisikra akarja hárítani az esetleges háború kitörésért való felelősséget. Néme­lyek szerint' — folytatja a 'lap — az egy­mással szemben álló hatalmak meg mtiindig nincsenek teljesein felkészülve, ezérí húz­zák egyelőre a dolgok kifejlődésé'. Végül pedig Hoher a tárgyalások elhúzódásának az is oka, hogy az egyes európai és Európán kivül álló államok még nem tisztázták helyzetüket a hábwu ecetére. MIRE KÉSZÜL SZOVJETOROSZ ORSZÁG? Az utóbbi kéírdé»-komplcxtrmba tarto­zik kétségtelenül Szovjeroroszország vég­leges állásloglallása 'is, melyről ma a meg­nemtámadási szerződés szfovjetoposz rari" fikáiásániak elhalasztásától rroeg jelent angol és francia hitekkel kapcsolatban, némef részről éppen elftenlkeaőleg, azt Írják, hogy többet* 1 is jelent, minit Tisztán egymás meg- niemtámaidására iiráínyuiló kölcsönös megál­lapodást A ,,Völkischer Beobachter“', mint a DNR-ügynökség jelem!, „London választ kap“ dmmel a következőket írja: A szov- jeti csápartok igenis felvonultak Lengyelor­szág keleti határán. Azt hiszák talán, hogy Berlin és Mozzkva közölt, aminr szokásos, papirszerződés jött létre? Senki sem kéret* kedheiék abban, hogy a nőmért birodalom s a Szovjet politikáját a két hatalom kézzel fogható érdekei irányulják, hiszen a lengyel kérdés az Oderától a Dnyeperig terjed és minőikén részen hajszálnyira megegyezik. Saj­nálatos volna, ha 'nyugatom és Varsóban efölött rsmét illúziókban ringatnák ma­gukat, • ■ - ■ J . Ugyancsak e kérdés-komplexumba tar­tozik Japán állásfoglalása is, melyről azon­ban csak annyit ilehct láítnii, hogy meglazuL VARSÓ, augusztus 31. (Rador.) A lengyel fővárosban a köveitikezö hiva­talos közleményt tették közzé: Németország több hónap óta támadó politikát kezdett Lengyelországgal szemben. A sajtóharc, a német állam­férfiak részéről elhangzott fenyegető nyilatkozatok, a határincidensek rend­szeres kihívása, végül a német haderő­nek a lengyel határon való mind na* gyobbméretü összpontosítása, világos bizonyítéka ennek. A legutóbbi időben a danzigi területen kifejtett és Len­gyelország tagadhatatlan érdekei és jogai ellen irányuló tevékenység, vala­mint a Németország részéről Lengyel- országgal szemben kinyilvánított terü­leti tervek nem hagynak semmi kétsé­get afelett a tény felett, hogy Lengyel- ország fenyegetve van. Azok a békí­tési kísérletek, amelyeket vagy a béke fenntartására törekvő magas személyi­ségek, akár az ugyanezen szellemtől áthatott s Lengyelországgal szövetsé­ges államok kormányai tettek, mindig a lengyel kormány teljes helyeslésével találkoztak, de semmi visszhangra sem találtak a német] kormánynál. 1 Tekintetbe véve ezeket a tényeket, főképpen német csapatoknak a szom­szédos szlovák állam területére való benyomulása után a lengyel kormány, miután megelőzőleg is intézkedéseket tett, ma kénytelen megerősíteni az or­szág biztonságát a helyzet által meg­követeli védelmi katonai intézkedések­kel. A lengyel kormány politikája, ame­lyet soha, egyetlen állammal szemben sem irányított semmiféle támadó terv, változatlan marad. Az összes államok­kal való egy útit működés óhaja, amely nemrégiben is kifejezést talált a len­gyel köztársaság elnöke részéről a Roosevelt elnöknek küldött válaszban, mindennél jobban jellemzi a lengyel politika szándékait. | Varsói politikai körökben kijelentik, hogy az ebben a hivatalos közlemény­ben bejelentett katonai intézkedések gyakorlati szempontból enyhébbek, mint a megelőzően tett intézkedések. VARSÓ, augusztus 31. (Rador.) A lengyel sajtó közli az újabb katonai intézkedésekről szóló kormányjegyzé­ket, hangsúlyozva annak jelentőségét és kifejezést adnak reményeiknek, hogy úgy a behívott tartalékosok, mint a la­kosság többi része a hazaszeretet ér­zésétől áthatva eleget tesz a kormány felhívásának. NEMZETVÉDELMI TANÁCSOT ALAKÍTOTTAK NÉMET­ORSZÁGBAN BERLIN, augusztus 3I. (Rador.) A feszült nemzetközi helyzet tartamára Németországban az ország védelmére különleges minisztertanács alakult. Az uj minisztertanács a kabinet ef‘ nőkéből és alelnökiből, fökormány- biztosokból, a nemzetgazdasági mi­niszterből. a kancellár iátus főnöké’ bői és a hadtestparancsnokokból áll. A tanács elnökének jogában áll uj ta* gokat kinevezni, más személyiségeket is meghallgatni. A minisztertanácsnak joga vau különleges intézkedéseket el­rendelni azokon az intézkedéseken ki­vül, amelyeket a kancellár, a kormány, vagy a képviselőház rendel el. Göring továbbra is a négyéves gazdasági terv végrehajtóbizottságának elnöke marad (Cikkünk folytetána oi uiofní oţtffllouj

Next

/
Oldalképek
Tartalom