Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-09 / 180. szám
6 /; I. L E V: N 7. fi K 19 39 au ii ii a z i it s 9. A grafológia az orvos- tudomány szolgálatában Az irás elárulja a lappangó betegséget, az átöröklött tulajdonságokat és a lelki élet minden titkát Brahm Egon tanár, a bécsi karakterológiai intézet volt vezetője beszél a korszerű iráselemzés módszereiről KOLOZSVÁR, augusztus S. — Az iskolában néha nyolcv a in-száz gyermek sajátítja O ugyanattól a taniro tói a betűvetést. A 'aniió minden gyermeket ugyanarra a vonalvezetésre ş a betűk kiírásának teljesen azonos módjára 'tanítja meg. mégsem ha?o>nAir egyik írás sem a .másikhoz, sem pedig a tanítóéhoz. Nmcs egyforma irás. — Néha mégis Halálunk hasonlóságot két ember írása között. — Ha mégis előfordul, ez nem azt jeleníti, hogy mindketten azonos módszer «zcriinit tanultaik írni, hanem jellemük, szokásaik. egészségi állapotuk, tes’-ti és kiki adoitságuik azonosságát árulja el. Az ujságiróasztal mellett Lityik a beszélgetés. Ä halikszavu, értokm-s arcú ur, aki most idti ü* velem szemköz'J az asztal melU'tt, egyik hiressége volt az Anschluss e ő ri Bécsinek, Brahm Egon dir. a bécsi karakteiikutató intézet egykori iga;zga>ó ja és az oszilrák rendőrség egykori bűnügyi szakértője. Most Budapestről érkezeti, ahol több nagysikerű előadási tartott. Phnenmi ; szeretne irb valHamelyik erdélyi fürdőbe- j lyru, vafószimüleg Báznám. Politikáról nem ^ szívesen beszél s a grafológia kérdésére j szorítkozott a beszélgetés. amelynek ţ Brahm dr. egyik európai hírű művelője. Az irás mindent elárul — Minden gondolkozó embernek tel k.etil tűnjön ez a jelenség s ha elkezdi ösz' /.zehasonlirani, oszrályozinli ismerőseinek •írásai-', megfigve i egyes belük leírásának jellegzetes módját, csakhamar érdekes megfigyeléseket tehet. Rájön, hogy az irás mindent elárul. Másképen ir az ideges és máskép a nyugodr ember; a kort, a testalkatot, jellemző szokások alb, egészségi áL lapo.'ol' — mindent elmond az 'írás. — Miért hivatkozik a legtöbb neves 'íráseí'emző mégis ösztönös megérzésre, amikor egy-egy - analízisét meg kell indo- ;koííiúa? Brahm .dr. legyint. — Ezek tenyérjósok — mondja idegesen. — Az írásból nem leher kiolvasni a közelebbi főnyereményt, a szerencsés házasságot s hogy az illető fiú, vagy leány- gyermekre számithalee. — Schermaun Rafae1! gyakran a közeli halála i$ megjósolta s ez — ha igaz, amit a lapokban olvashattunk — be is következett. Ennek mi a magyarázata — adjuk fel az újabb kérdést. ÉLET ÉS HALÁL AZ ÍRÁS TÜKRÉBEN — Ez valószínű. Az irás megmutar minden elváltozást. Más az egészséges és más jc’*egzerességekl'c mutat a beteg ember irása. Egyes a szervezeten fokozatosan •elhatalmasodó betegségek jellemző tünetei is pontosan kiolvashatók — úgy vélem itt a legtalálóbb ez a hasonlat — a sordk közül. Nemcsak az Ideges természetű betegségekre. az elmebajra gond' lók, hanem számtalan tudományos kisér.el bizonyltja, hogy a lappangó rákbetegséget is sikerül kimutatni az Írásból. — Ez volna a lappangó rák megállapításának egyetlen eddigi módja — véljük közbe. — Ezek még csak kísérletek — mond ja Brahm —, amelyeket magam is végeztem annak idején Becsben ş később prágai és budapesti kórházakban. A gyanús egyének S 6 százalékánál az irásjellemzéssel sikerű11 kimutatni a rákot. A vérbajf, sziv" betegséger már bármelyik gyakorlott irás" elemző felismeri és sok tapasztalat után éppúgy megmondhatja, hogy a beteg meddig maradhat még életben, minit az orvos. Ebben nincs semmi varázslat és titokzatosság. A beszélgetés egy pillanatra ebakad, aztán még hozzáteszi: — És ezek a ha'á'-jósok — szerencsére — éppúgy tévednek néha, miint némely esetben az orvosok. Egy kis gyakorlati grafológia Újabb kérdést teszünk fel. — Mi a magyarázata anmaik, hogy az elemző ’néha pontosan megjelöli! az irás tulajdonságának foglalkozását is, sőt azt is elmondja, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják? — Ez sem boszorkányság. Az írás rendszerint felveszi azt a jellegzetességet, amivel a foglalkozás gyakorlása jár. A zenész írásában gyakran találtaink hangjegyekre emlékeztető elemeket; aki számokkal’ dolgozik annak a legtöbb betűje is számjegyekhez viliik hasonlóvá, az építész Írásában is iveket, boltozatokat képez ki öszrönszerüleg s sokféle foglalkozás van még, amely jellegzetesem rányomja bélyegér az órásra. Van nehány betű, igy a .,g‘‘ betű is, amelynek leírási módja az illető ösztönéletének titkait tárja fel s az irás sor- vezetése mindig olyan, amilyen 'Írójának lelkiállapota volt abban a pillanatban, amikor papirra verefce. — Nem megérzés tehát, amikor a megvizsgált egyén legnagyobb megdöbbenésére az elemző elmondja, hogy az illetőt például — öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják. — Mi ennek a magyarázata? Az életösztön és a halálvágy ijelei az Írásban-— Adler Alfréd dr. egyetemi tanár, a lélekelemzés tudományának egyik világhírű művelője, aki mellett hosszú éveiéig 'dolgoztaim, áhította fel azt a tételt, hogy cselekvéseinket két ösztön irányit ja; ctz életösztön és a halálvágy. Az étetakarás ösztöne van álltaindó túlsúlyban a derű tató, vidám, lÓiegyensutyozojR emberek nél, de — százféle s mindig csak egyénenként kimutatható ok következtében — néha a hátaivá gv jut érvényesüléshez. A halálvágy éppoly tényező a léleknek ma •még ismeretlen mélységeiben, mini az életösztön s a tudatalatti homályban e két ellentétes pólus között állandó egyen- feuly-jálék folyik. Az életösztönnek és a hal ál vágynak ezt a játékát, mint a legérzékenyebb szeizmográf, úgy je‘zi állandóan az irás. — A grafológus ezt mondja: „ez a~ ember életvidám, derülátóEz nem meg érzés: e1 árulják a felfelé futó sorok, az irás egyenletessége s a betiifü’-és hibái- lansága, a felfelé hajló sorok, széthulló betűk, s a semmibe hulló vonalak pedig a lé^ek mélyén zajló titkos drámákról be szélnek; kiegyensúlyozatlanságról, lemondásról — halálvágyról. AZ IRÁSELEMZÉS A PÁLYA- VÁLASZTÁS SZOLGÁLATÁBAN — A tudományos iráse-emzés igazi célja azonban nem ez. A nevelés és pályaválasztás megkönnyítése terén várnak nagy feladatok erre a még gyermekcipőkben járó tudományra. Brahm dr- különösen eb bő- a szempontból foglaflkoz'ik az iráselemzéssel s érdekesen 'ismerteti módszerét. — Ha az irásbó' kimutatható az egyén minden adottsága, az elemzés, amelyet nem befoHyásoíl semmiféle szempont, sokkal alkalmasabb segédeszköz a pálya választáshoz, mint a képességvizsgáló rendszerek végtelen kérdőívei, amelyekre igen gyakran a megvizsgált nem ad őszinte váltaszt. Mindazt, miit a régi képességvizsgálati rendszer órákon át tartó fárasztó vizsgáltattad igyekszik kikutatni, elárulja tiz sor irás. A modern nyugati képességvizsgáló intézetlek hm Sum n Menet tesztjei mH lőtt már ezzel a módszerrel is kísérleteznek és nemcsak a /iá yuvúlnsztás elöli álló ifjú Írását élen r/, hanem lehetőség szerint n színák, sál a nagyszülők Írásai! is. \ gyermek Írásában ugyanis, különösen a kamasz- évek 1 mm i, untkor a vizsgálatok történnek, pontosam kimutat hatók igy az út örök h* sok s a/ összrhasonÄis gyaikrum meg állapítja, hogy már a nagyszülők sem szerencsésen választották meg foglal koz á sukul és az utódokon át egész családok sorsa terelődik végre helyes irányba. AZ IRÁSELEMZÉS „MELLÉKHAJTÁSTI“ Az. iráselemzés még fell árait! an terű let és sokáig az s marad. A hivatásszerű grafológusok mellett, akik természetesen igyekeznek munkájukat miiné1 nagyobb titokzatosságba burkolná, mert az embereket még mi s jobban vonzzi a 1 » 1 mis/l kinn, miül a jó/an valóság, számos ✓ tud< Hiányos kutató is dolgozik. Néhá »:<> nyűin a gyermeknevelés és a pálya választás h lén így: ks/link hasznosítani a gra fológiát. mások az arc és a testalkat je1- - legzetességeil kérésit; a írásban s vau ' nak az iráselemzésnek olyan művelői / akik néhány sorból pontosan megható rázzák az illető külsejét, test magasságát, . •»>' söl talán még hajának sziliét is. Mialatt a beszélgetés folyik, kis jegy- z; zökönyv hever előttem az asztalon álnévben igv< kszein Brahm dr. előadását lerögzj’teni. Most átnyúl az asztalon, el veszi a füzetet, hosszasan v zsgálja a la H pókra rótt ideges sorokat, aztán beszélni elkezd. De erről talán csak annyit, hogy az irásHemzés valóban komoly, sőt egyene os seri kellemetlen tudomány... Köves József. Csak írásbeli jegyzék alapján Sehet ) gabonát venni vagy eladni i LáUamozás végett minden megállapodást be hell mutatni a gabonaériékesito hivatalnak KOLOZSVÁR, augusztus 8. A kormány, hogy a gabonatermelő j gazdákat a vevők kijátszásától megvédje, az uj gabona értékesítő tör- ' vényben a gabonakereskedelmet állami* ellenőrzés alá vette. A törvény végre- | hajtására tudvalevőleg minden megye ; területén úgynevezett gabonaértéke>itö j bizottságot állított ö-ssze azzal a ren- j deltetéssel, hogy a gabonakereskedel- j met ellenőrizze. A közelmúltban megalakult kolozsmegyei gabonaértékesitő J bizottság a gabonaforgalom szabátvo- 1 zásával szemben a következő értesítést 1 adta ki: i Tudomására adjuk az összes gabonakereskedéssel foglalkozó kereskedőknek, szövetkezeteknek és malmoknak, hogy a hivatalos lap 1939 julius 17=iki j számában megjelent rendelkezés értei- 1 mében a gabona forgalmára vonatkozó ö tranzakciót a termelő és eladó között V csak írásbeli jegyzék alapján lehet v kötni. Ezt a megállapodást pedig a t megyei gabonaértékesitő bizottság 2 vagy ennek megbízottjának be kelt mutatni. A gabonaforgalom megköny- nvitése érdekében a megyei gabona- értékesítő bizottság minden járási V székhelyre gazdamérnököt küldött ki, hogy a megállapodásokat láttamozza * és hogy a törvény végrehajtását ellem őrizze. Ezek a gazdamérnökök rendesen meg fognak jelenni a megyei gabonapiacokon. Azokat a kereskedőket, akik a rendelkezésnek nem vetik alá i magukat, súlyosan meg fogják büntetni. A Regele Ferdinand 98. szám alatt levő mezőgazdasági kamara a gabona- értékesítéssel kapcsolaban a szükséges információkat mindenkinek megadja. Józseffalva — fogalom ... A kisebbségi és emberi együttérzés kifejezésének fogalma. A belső megváltás megható ténye, hogy józseffalvai égett csángótestvéreink felkarolásában mindenki részt kér magának. Versenyezve állanak elé gyűjtés kezdeményezői s az egyesek hallgatva szavukra, gyorsan adják a kisebb- nagyobb adományokat. Mire képes a felszólítás és megértés a kellő pillanatban, annak ékes bizonyítéka például ma Kóródszentmárton és Somkerék kózségének gyűjtése, mely az önáldoztatás kitűnő bizonyítéka. Olyan jólesők a 3—5 lejes adományok, mikor a szegények tömegei részéről hullanak az óriás magyar kisebbségi persely be, egy valóságos templom csöndet és áhítatot megtörve. Immár felesleges minden buzdítás! Most már minden lépés önkéntes. Legújabban a következő adományok érkeztek hozzánk: Szabó Géza ref. ielkész és Nemes lst\án ügyvédjelölt kóródszent márioni gyűjtése: Özv. Sükösd Ferencné 20 Özv. Nemes Bálintné ß Nemes Mihály 20 Erdélyi Béla 10 Földvári Sándor 10 Keczán György ,10 Triff Lajos 10 Blazsánin János 10 Özv. Nemes Béláné 10 Mátyás András 3 Nemes Gábor 50 Ugrón Gábor 10 Nemes Nándor 10 Ács János 20 Szőke Ferenc 10 Trombitás Ferenc 10 Farkas Albert 20 Popescu Gh. 10 Kovács János 10 Barna Mihály 50 Ács Ignác 8 Tollas Anna 50 Kohn Rezső 40 Kohn Márton 30 N. N. 10 Lukács Mihály 5 Onisca Teofilné 100 Szabó Géza 50 Özv. Nemes Incéné 50 Szalczer Károly 15 Serban Zosim 50 Plut. Pasculet Stefan 50 Özv. Szálkái Lajosné 5 Özv. Trozner Antialné 10 Kolozsvári János 10 Osváth Károly 20 Özv. Eichhorn Gyulám. 50 Resch Józsefné 50 Nagy István 20 Nagy Emma 10 Baranyai Gerö 20 Szabó József 10 özv. Nemes Dezsőné 50 Dóczi Zsigmond 30 Újvárosi Lajosi 50 Orbán Róza 5 Czitrom Sámuel 30 Orbán István 20 Farkas Ferenc 20 Mura János 20 Mezei Ferenc 10 Henter János 10 . , \ i Egyéb adományok: Uzina Electrica és személyzete Nagybánya [ 1000 A Kolozsvári Református Nő- szövetség 1000 Dr. Sáhy László Nagyvárad 500 Özv. Hegyessy Elekné 100 Papp Kálmánná ‘ 50 Sütő Tiborné 50 Somkeréki református hivek adománya j, 1674 Egy el nem fogadott összeg fejében „Szamosmenti“ 500 Trózner Lajos Marosvásárhely 200-----------——i in --------ÖT KÉSSZURÁSSAL MEGGYILKOLTA RÉGI HARAGOSÁT A KISKORÚ SZŐLŐPÁSZTOR. Ploestiböl jelentik: Borzalmas gyilkosság történt Târleşti község szőlőhegyén. Poienaru Dumitru 17 éves szölöpásztor azzal az ürüggyel, hogy tilos a legeltetés a szőlőhegy közelében, belekötött régi haragosába, Dragomir Constantin 16 éves tehenészt inba. A két kiskorú a vita során kezdetben ököllel vette fel a harcot. Adott pillanatban Dragomir a földreesett és magával rántotta ellenfelét, aki kihúzta bőrövéből hatalmas kését és azt ötizben a szerencsétlen tehenészfiu hátába és nyakába szúrta. Dragomir szörnyethalt. A gyiLkos menekülni igyekezett, de útközben az egyik csendörjárőrneík feltűnt, hogy a kiskorú ruhája véres. Letartóztatták és átadták a ploestii ügyészségnek.
