Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-09 / 180. szám

19 39 augusztus 9.

ELLE EN ZÉK

A Romániát meglátogató amerikai intézet tagjai nagy elragadtatással nyilatkoznak az országban

BUCUREŞTI, augusztus S Augusztus harmadikén bucsuebédet rendezett a sajtóügy': minisztérium a. bu curestd-i Botanikus kertben, amelyen megjelentek a Romániában járt Külügyi Amerikai Intézet összes ott járt tagjai Mr. Edd Sherwood vezetése ailait.

Megjelentek az. ebéden a csoport tagjai és mindazok, akik mint vezetők és informátorok kísérték a 35 tagú amerikai tanulmány-csoportot utazásuk alattit. Az amerikaiak vezetője nagy hálával és el ismeréssel köszönte meg »z Hl tapasztalt vendégszeretet és annak a reményének adott kifejezést, hogy i(tartózkodásuk itteni barátaik számára is kellemes emlék marad.

Mr. Sherwood beszédjében többek között ezeket mondta:

...Előadókból és tanárokból á^ó csopor ■hink mélységes hálaérzetlel eltölt-jc hagyja el Romániát azért a íráson^ it hatatlan meleg fogadtatásért, a weigh en itt részünk vch. Mélységesen meghatott az a kedvesség és figyelmesség, amellyel mindenütt találkoztunk- Egy nagyméretű újjászületés elváltatha- hittan bizonyságát észleltük az országban. A fejlődés szép ritmusát ebben a nagyszerű fővárosban, amelyet joggal neveznek Kettet P ári sátrak, a pompás Straja Tarii mozgalmait, a szociális szolgálat modern fejlődését, amely mind bizony 1“ 'téka annak, hogy egy uj Románia van kialakulóiban. Elragadtatott és meglepett Őfelsége érdeklődése a parasztság iráni és mindaz, amit az ő emelkedésük érdé kében tesz.

Mély impressziót Icé-teR bennünk Gri- gore Gafencu külügyminiszter ur szemé lyisége, aki törd Halifax egyéniségére emlékeztet, ki miniket Londonban fogadott. Épp úgy hálásak vagyunk Corneteanu földmivelésügyi miniszter urnák azért a tanulságos beszélgetésért, amit vé'iink folytatott.

Örökké emlékezni fogunk erre a szép j estére az 'elragadó BoneasaM> pariján s j a kedvünkért rendezett vacsoráért hálán- j kait fejezzük ki a munkaügyi miniszter i unnak és Cunescu igazgató urnák, épp j úgy, m! ntahegy köszönjük mai dezsöné i Jrajtársi atmoszféráját, amelyet a sajtó- !

szonynak, akik a rendezésben fáradoztak itt a Botanikus kerti ebéden.

Há'ásan gondolunk mindig A^boleanu direktor és Suchianu igazgató urakra. Catargi asszonyra« és Paul Zanescu urra, akik fek\jthetet enné tették számunkra a?, itt tiartókodást.

Különleges előnyként könyveljük ét rm a tényt, hogy romániai fcmulmiáinyulim• kát ilyen kritikus időpontban zavartalanul végezhettük. le.s köszönjük azt, hogy tJnulinányozhattuk e fontos ország gaz da.sági helyzetét, amelyben nagy segitsé- günikre voltak Gheorghhi direktor, Vasi- Hu és Popescn urak a minisztériumból, S. Menő Ha ur és fíratéscu ezredesné asziigyi miniszter ur ajánlott fel számunkra s amieiyérl. köszönetünket fejezzük lé | szonv, valamint nagyszámú itt megismert Suchianu direktor urnák és M i cale a asz- I kedves barátainkKik leérhetik utólagos felvételükéi az állampolgársági névjegyzékbe?

Közérdekű felvilágosítások az m állampolgársági összeírásokkal kapcsolatban

r ' KOLOZSVÁR, augusztus 8. Kétségtelenül nagy eredményt ért el a Front magyar alosztályának vezetősége azzal, hogy a hivatalos lap julius 27*iki számában megjelent törvény alapján lehetővé vált az állampolgársági lajst= romból kimaradt magyar polgártársainknak utólagos felvétele s ezzel az ál = lampolgársági jogok gyakorlásának biztosítása. Ahelyett, hogy afelett vitat- koznánk, hogy mi kellett volna még ebbe a módosító törvénybe belekerül- jön, helyesebbnek s a köz érdekében inkább állónak tartjuk azt, hogy az érdekelt polgártársainkat felvilágosítsuk a törvény helyes értelméről és arról, hogy miképen juthatnak be az állampolgárok névjegyzékébe.

Kik kérhetik utólagosan az állampolgársági névjegyzékbe való (elvételüket?

Az uj törvény is azon az állásponton van, hogy a csat ólt terüllíei&ekem az állam- polgárság megszerzéséhez nírnes szükség .külön iormaliilttásra, aminélfogva mindazok, akik a békeszerződésben irt' feltételeknek miegfeljdlbek, az anexió folytán román állampolgároknak 'tiekintendik. Innen van. az,- hogy az 1924 február 24-iki' állampolgársági törvény és annak 1924 április 17- 'ón k'dllt végrehajtási utasítása összeírást rendel)1-! el. A végrehajtási utasítás 22. ar- dikufusa kimondja, hogy a községek pri- márjai összeírják a névjegyzékbe mindazo- ,kat, akiit az illHető községben laknak a névjegyzék f elf «kitérésékor, vagyis 1924 május havában megfeleltnek a törvény és végrehajtási utasításban irt feltételeknek és időközbein nem optáflüak más állampolgárságra. A kérdés már rruost az, hogy kik tartózaiaík a békeszerződés és a törvény ér- íolimében ezek közé a lakosok közé. Idetartoznak mindazok, akiknek 1918 december x-éni a csatok területek ön lévő valamelyik községiben községi illetőségük vök és azok is, akik 1918 december j-én mem laklak ugyan a csattoffit területek valamelyik községében, azonban, ezen községek valamelyikében szüffldt,tdk ott lakó szülőkből. (Törvény j 6. art és 6. pont.) Mindebből az tüníuk ki, hogy az 1924-09 ülampcigársági törvény réstzimt a békeszerződés 61. cikkének az állapján, áll, amely a községi Mierősége r tételezi fel, másrészt pedig elfogadja a Párisban 1919. év december hó 19-én megkötött szerződés 4. cikkének azon (rendelkezését, hogy Románba román állampolgároknak ismeri el mindazokat a m.agyarábaimpolgárságu -«zemélyekót, akik a békeszierződések által Romániához csatolt 'területien születtek orr lakó szülőktől, még abban az esetben is, ha clk magúik a párisi szerz-dés életbelépésének idejéíb^íi nőm laktak is orti állandóan.

Kik kérhetik tehát most, utólagosán a törvényben előirt három hónapon belül az

állampolgárok névjegyzékébe a felvételüket? i. Azok, akik 1918 december i'én

itt váltaméiy községben, községi i&ltlőséggel bírtak. Természetesén, házastársuk és törvényes laszármazóik az ő jogukon, valamennyien megszerezték a román állampolgárságot. Ha tehát, a szülő nem él, akkor a szülő jogán kérheti a névjegyzékbe felvételét az özvegy és a gyermekek és az összes törvényes testziármazók- A most módosított 62- artikplusából a törvénynek ugyanis világosam kitűnik, hogy ha valaki! most utólag az állampolgárok névjegyzékébe felvetitek, az - jogi helyzete akként alakúik mintha már 1924 májusában az általános összeírásnál Bekerült volna az állampolgárok névjegyzékébe. A községi ií- le'.iőség szempontjából pedig az 1886. évi XXII- te. kimondja, hogy a törvényes vagy törvényesített gyermekek atyjuk át" lótipségér követik, az örökbefogadot-tt kiskorú gyermekek atzi örökbefogadó szülő illetőségét; spnő férje iUUefőségét s ágit minit özvegy is megtartja, mindaddig, míg önjogu- lag más községi illetőséget intem szerez. A- községi illetőség megszűntnek csak azon esetben tekinthető, ha az illető egyén más község kötelékébe lépettu

AZ ILLETŐSÉG KÉRDÉSE

A községi illetőséget a község tartozik igazolná. Az irányadó fentebb idézeti magyar törvény szerint mán dón kinek egy

.község: kötelékébe kell rartóznia. Mindenki csak egy község kötelékébe tartozhatik. A községi kötél1 ék és az abból folyó il'le- 'tőség megszűntnek csak azon esetben tie- kimtetlik, ha az illető egyén, más község kötelékébe lépett. Az illetőség megszerezhető i. születés vagy örökbefogadás; 2. házasság; 3. település s végül 4. felvétel áhal. Világos tehát, hogyha valaki igazolta azt, hogy egy itteni községben született, őt olt az illetőség megilleti s neki az illetőségi bizonyítvány kiadandó, meri hiszen ezt az illetőségét csak akkor veszítette el, ha más község kötelékébe tépett. ($. §•) Más község kötelékébe ‘lépni pedig település vagy felvérei utján lehet. Aki az uj községben 4 évig folytonosain, lakik, önnek községi terheihez jánil, ezen község (kötelékébe tar Hozónak s az előbbi község kötelékéből kilépettnek 'tekintetik- (10 §•) Kifejezett felvételieknek is lehel helye, melyhez csak kétévi állandó ortlakásra volt szükség.

Ezen rendelkezésekre figyelemmel, bárki községi ill etőségét' megái lapíthatja. A törvény gondoskodik azonban- arról is, hogy ha a fenti adatok alapján a községi, 'illetőség megáílapitható nem vcíUrea, akkor minő más adattok figyeilembevétélévet legyen az illetőség megállapítható. A 16. §. ugyanis kimondja, hogy azon esetekben, melyekben, az illetőség a fenti szakaszok alapján ki nem deríthető, a kérdés alanti egyén saját személyére nézve a következő rendben figyelembe veendő alapclkon utalta tik azon község kötelékébe:

a) meCiyben adót fizet;

b) melyben született;

c) melyben az utolsó 5 év alatt léghosz* szabb ideig tartózkodott;

d) a lelenc, melyben talál-atiott;

e) a hadseregben való szolgálatra előállítva void, vagy őriként betépett egyén, azon községhez tartozónak tekintetik, amelybe-'! dőáliik'atort, i lilétől eg önként belépett. Eszerint tehát a községi illetőség kimutatásához elegendő alz-, hogy valaki igazO’lja mikép 1918 december i-éni egy községben adót fizetett, vagy az utolsó 5 év alart leghosszabb ideig otrartozkodott, tekintet néltkül arra, hogy a község terheihez ezen idő atl'atr hozzájárult-e vagy sem- Hiszen, állami tisztviselők községi adót nem is fizettek.

Akik befutnak a névjegyzékbe

2. De amint fentebb em'liir ettem, az

1924. évi állampolgársági törvény 56. art. 6- pontjában állampolgárságot adbt't mind1- azokinak a magyar állampolgárságú személyeknek is, akik irt születnek itt lakó szü- Ctőiklhől, még abban az esetben is, ha 19x8 december havában nem is laktak 'itt állandóan.

Mindezekből kitűnik, hogy az állampolgársági törvény módosított 62. szakasza alapján a névjegyzékből kimaradt falusiak csaknem kivétel nélkül, a városi lakosságnak pedig legnagyobb része elismertetheti a békeszerződés és a párisi egyezmény alapján készült első állampolgársági törvény szellemében megszerzett állampolgársági jogátHOGYAN TÖRTÉNIK A HONOSÍTÁS? te

A törvény módosítása azonban' ezen felül még egyéb könnyítéseket is "artalmaz, amikor módot nyújt- arra, hogy. natúraC- z'álás ultiján a 10 évii ittlakás elengedésével megszerezzék aiz áíitampolgárságot azok, akik a román hadseregben tényleges katonai szolgálatot ueliijesitettek s éntől az idő- pan-ttói ikezdvo legkevesebb 5 esztendő eltelt, továbbá azok, akik valamelyike román egyelem, vagy egyetemi ranggal biró hazai főiskolától diplomát szereztek, vagy külföldi hasonló iskola áteü kibocsáj- Cotd .iiiosztrhikátt diplomával rendel kéznek. Gondostkodotr a Hörvény arról is, hogy azok, akik mat ura hizlalás uttján szerzik meg áíil'ampoigárságukát és 1939 február i*én nyugdíjasok vagy köztisztviselők vohak, továbbra is köztisztviselők lehessenek.

A magyar Népközösség helyi vezetőibe hárutl a népi kötelesség, hogy népközösségitek érdekelt tagjait megfelelő módon fcll- viíágositsák a fentiekről s a rászorulóknak segítséget; nyújtsanak, hogy a törvény

általi kitűzött három hónapion belül jogaikat érvényesíthessék.

Akik az újabb törvényes módosítások dacára sent teidnak bejutni az állampolgárok közé, még natúra'l'ilziálás utján sem,

fordulhatnak majd küKön a Front magyar alosztályához s bizonyára népünk vezetői megfogják találni a módot arra, hogy orajtuk is a ’ehetőség határain belül regif- -senek. Dr. Mártonfalvi G.

Előadást tartottak Romániáról a svéd rádióban

BUCUREŞTI, augusztus 8.

Érdekes előadást tartott a napokban a svédországi Radio Mahnoe közvetAtőállo- máson Emil Langtet professzor. A tanár azokról az országokról tartott szülés és lebilincselő előadást, amelyeket meglátogatott. Az előadás címe: Gnydiátó1—• Athénig volt.

Langtet tanár előadása során hosszasan foglalkozott Romániávatl úgy történelmi mint földrajzi szempontból. Románia Délketet-Európa legnagyobb és teggazda- gabb országa — mondotta a professzor.

Ezután azokról a reformokról beszélt, amelyeket országiunkban a legutóbbi időben hoztak és elismerő tiszteletét fejezte ki azzal az energiával, tisztán látással és nagyszerű hely z et ismerettel szemben,

am eh yel Uralkodónk „a nemzeti njjászü •elés megalkotója és reformátora'* olyan ragyogó példát adott kortársainak és a történetemnek.

Bmiil Langtet professzor, aiki kiváló publicista is, oly nagy sikert aratott előadásával, hogy azt leközölte a Röster Rádió ciiníi nagy, hetenként megjelenő svéd rádáó’-'-v&á.s kk> - -