Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-09 / 180. szám

( fi EL fi ENZ fiK I 7 9 39 nuqunrtut 9. I asum Magyar gazdatársadalmunk célkitűzé­seiről és kötelességeiről tartott mmgy be­szédet dr. Szász Pál m széki gazdanapon Szasnosmegye gazclattairso Ja “biií ásíak äiainepe. — Az EföSGET: ein ölének gyönyörű fejtegetései a lövendő téiínívaíósréa s\ a a . SZÉK, augusztus 8. Szamosmcgy«“ legnagyobb magyar köz" ségc vasárnap immár harmadik nagysza­bású gazdagyüléséi vartoria. A gazdanapon megjelent: dr. Szász Pál, az EMGE országos Unöke, Tel égd v Lász­ló ügyvezető-alelnöki Szeghő Dénes á'.lat" tenyésztési felügyelő, Demeter Béla az Er­délyi Gazda szerkesztője, Szász Ferenc ke­rületi felügyelő. Nagy M'ihhás gazdamér* nők. Bíró József ktssármási ictfdbirtokos, a Növénytermesztési Szakosztály altflnök«*, Ugrón Győző pusz.takamarási földbirro- kos, dr. geller Károly, dr. Egyed Miklós, Auital Dániel, dj. Vékás Jenő Dési'ől, Pó" ilver Pál Mezőzá'hról, Eüíöp Gyufa bonei földbirtokos, Veress István a csombordi Gazdasági Iskola tanára, Tőkés András palarkai ref. lelkész, stb. Gazdaküldörrsé* gek jöttek Résziről és Falatkáról. A helyi hatóságok képvhiterében Ghczan Victor körjegyző és Sukui Teod'-r csendőrőrmes­ter neveit jegyezhettük fel. A széki magyar gazdák először isten­tiszteleten veitek részt. Mihály Károly ref. lelkész igehirdetése után. az iskola nagy­termébe vonuitiak. Elsőnek a gazdakör ér­demes elnöke, Mihály Kár tv szólalt meg, aki üdvözölte dr. Szász Páll, a központi kiküldötteket s a megjelenít vendégeket. Beszédében utalt atra, hogy az EMGE» mint anyaegyesiilet, ié 11 ő gonddá!: és szere- rétiéi dóig <zi'k a gazdalársadJom nyűgöd* rabb megélhetési •lehetőségéiért. Az EMGH elnöke vTzomt a magyar gazdatömegek beszervezésével népünk egyetemes érdekeit szolgálja $ Inlet árasztó levékcnységé'vcl uj életet indított be. Szeghő Dénes rendkívül magas színvo­nalú előadásban mutatott rá az ábatte* nyészlé'á feladatokra. Nagy Miklós gazda" mérnök az. időszerű gazdasági kérdésektől tarlóit mindvégig nagy figyelemmel hall­gatott beszédet. ■ ' Dr. Szász Pát beszéde ' Ezután a haflgá'fóság feszült figyelme közepette dr. Szász Pál emelkedett szó­lásra. — Az Erdélyi (iazda legutóbbi szá­ma Biró Péter tollából elsőoldali cik­ket közölt. Kisgazdatest vérünk felmér, te az EMGE munkájának hároméves eredményeit s arra a megállapításra jutott, hogy a szervezkedéssel s az an­nak keretei között folytatott munká­val a magyar parasztból kisgazda lett. Egyszóval, a szervezkedés, az öntuda'- tositás megváltoztatta közvélemé­nyünknek a földművesekről alkotott fogalmát s a jövőben a föld örök har­cosában már nem „parasztot“, hanem kisgazdatestvért, olyan embert és tár- sadalmi réteget lát, mely legfontosabb munkájával nemcsak alkotó eleme tár’ sadalmunknak, hanem számánál és je­lentőségénél fogva vezetésre is jogtí­Slllt. — íme, hova jutottunk, mivé fejlőd­tünk! Gazdatestvériink említett meg­nyilatkozása tulajdonképen lelki vissz­hang volt s állítom, hogy ugyanilyen érzések hatják át valamennyi öntuda­tos gazdatestvérünket. Az EMGE elnöke a továbbiak során részletesen ismertette az utóbbi idők gazdatársadalmunkkal kapcsolatos ese­ményeit. Az állami élet teljes átszer­vezése során sikerült módot találni gazdaérdekeink képviseletének bizto­sítására is, mely azonban távolról sem jelenti a napi politikába való beleavat- kozást. A rendi államban a különböző foglalkozási ágak veszik át az irányitó szerepet s azt hiszi, népünknek is el­sőrendű kötelessége a maga jogait ér­vényesíteni. A belső változások során megadatott a lehetőség a szervezke­désre, amit bűn volna bármilyen ok­ból elmulasztanunk. A gazdatömörülés, az egységes, méltó fellépés, a jobb és tlöbbtermelés siaját nemzettársadalmi érdekeinken túl — államérdek. Fonfo;s nemzetgazdasági szempontok követelik meg, hogy a termelés színvonala mi­nőség és mennyiség szempontjából egyaránt magasra Íveljen. Az első időkben a bizalmatlanság valóságos gviiriit font körénk, egyes hatósági személyek mindenben „irredentizmust“ láttak, de azóta megtört a bizalmatlan­ság jégkérge. Ma már világos, hogy egységünk s azon keresztül történő építő szándékaink gyümölcsöt hoznak, olyan termést, amire mindenkinek szüksége van. A gazdaí'ársadalom ke­resztény életszemlélete és elhivatott­sága kizjárja a gyűlölködést s tudja, hogy Erdély földje, ahogy évszázado­kon át kenyeret adott az ittlakó ősz- szes dologos népeknek, úgy ezután Is cl fogja tartani őket. Mi tehát a fel­adatunk? Többet kell hagyjunk gyer= mekeinknek. mint amennyit örököl­tünk! De utódainknak is különbeknek kell lenniük! Rajtunk múlik, tölünk függ, hogy sz igy legyen. A mindig erős és szervezett, mindig öntudatos és egységes, sohasem lankadó társada’ lom eléri kitűzött céljait. — Eljövünk egy faluba — folytatta dr. Szász Pál beszédét — s megvetjük a gazdaszervezkedés alapjait. Ezzel még alig tettünk valamit. A gazdakör a falu gazdasági életének letéteménye­se kell hogy legyen. A közösségi élet kitermeli a vezetésre alkalmas és iogo- suit* embereket, akik átérzik a közös­ségi problémákat s azok megoldása ételekében fáradtnak. Csak néhány példát hozzak fel. A szervezkedéssel értük el, hogy a buzaértékesitö bizott­ságokban elsöizben képviselethez ju­tottunk. Az első napokban természe­tes, hogy nem számíthatunk csodákra, különösebb eredményekre. De a bizott­ságokban lévő tagjaink azt jelentik, hogy az EMGE v idékein, ott, ahol tan­folyamokat hallgattak, ahova nemes vetőmagot juttattunk, ahol szakkiad­ványainkat olvassák, minőségileg kifo­gástalan termést takarítottak he. Tu­dott dolog ugyanis, hogy a SO kg.’os búzának /óva/ magasabb az ára, mint a 70-esnck. Az ilyen helyeken azonban nemcsak a buza sikértartalma volt na­gyobb, hanem holdanként is jelentő­sebb a mennyiség s ennek pedig egy e­nes következménye: több a jövedelem. Mi a tanulság? A kitartó munkával lé­nyegesen megerősíthetjük jövedelmi forrásainkat, lesz pénzünk gyerme­keink felneveltetésére, v agyonunk gya­rapítására s közösségi intézményeink eltartására. — Szeghö Dénes barátom állatte­nyésztési előadása élénken szemléltette a megoldásra váró feladatokat. Az ál­lattenyésztés minden időben a gazda egyik lényeges erőforrását alkotta. Al­kalmam volt megtekinteni az Ókirály­ság állatállományát. Közismert tény, hogy egyes hel.vektöl és vidékektől el­tekintve, nem üti meg a mértéket, si­lány. A földművelésügyi kormány nagyszabású elgondolásai között első helyet tölt be az állatállomány felja­vítása. Ha a magyar gazdák állatte­nyésztési szindikátusokat alapítanak, fajállatokat szereznek be s kitűnő utó­dokat vihetnek piacra, kérdem, vájjon nem a mi kötelességünk volna az óki- rályságbeli hiányokról! gondoskodni? Kötelességünk jól felfogott anyagi ér­dekből és nemzetgazdasági vonatko­zásban. Állatainknak tehát megvan a piaca. Ismerem a svájci állattenyésztő szindikátusok működését. Minden gaz­da beletartozik, de az utolsó betűig al­kalmazkodnia kell a szabályokhoz és a v ezetőség utasításaihoz. Aki nem úgy cselekszik, azt kizárják, állatját és ál­lati termékeit nem tudja értékesíteni. Megélhetése valósággal kétségessé vá­lik. Ahhoz viszont, hogy idáig eljus­sunk, szükség van maradéktalan bi­zalomra és a fegyelemre. A gazda be kell lássa, hogy' szervezete az ö érde­keit szolgálja is meg kell bíznia veze­tőinek tudásában s cselekvőképessé­gében. Szóljanak hozzá minden egyes kérdéshez, vitassák meg, de ha kiala­kult egy vélemény, azt kötelezőnek kell tekinteni. Azt is megkérdezhetem, hogy ha Svájcban ezt megtehették, vajion miért ne járhatnánk el mi is hasonlóképen, amikor a mi helyzetünk sokkal gyorsabb megoldásokat kivan? Biír:«íje m gyermekéi a m tengerpartra m ftflangalia szelektől védett partja a legideálisabb gyermekstrand és ott Dr.lmasÜóza fiyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi ü étkezés) biztosítja az Ön gyer­meke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés: Dr.lmasRóza Mangalia, VILLA »RAGOS U-si előadását larrorta még. Urána ga/da* értekezlet volt. A széki gazdanap a késő délutáni órák' ban ért véget. A «09 rr Pfiff *4** * fl ţovo célkitűzését — Csak néhány gondolatot idéztem, de a szervezeti élet fejlődésével pár­huzamosan egyre több kérdés tornyo­sul elénk. Ismételten hangsúlyozom, hogy a falu ki kell termelje a maga ve­zetőit. Nincs messze az idő, amikor a szervezett falusi társadalom a legjobb eszü gyermekeket, papot, tanítót, or­vost, ügyvédet, mesterembereket ne= velhet belőlük, akik tanulmányaik be­fejezése után visszatérnek s tudásu­kat ott értékesítik. Ezen a téren is pél­da áll előttünk, az erdélyi románság élete. A háború előtt az erdélyi román falu népük legjobb vezetőit adta. A legtöbbször szegény', egyszerű sorsból iskolát végzett fiatal lelkileg teljesen egy volt az öt kibocsátó tömeggel s népe ügyének fanatikus szószólójává vált. Azóta az erdélyi többségi nép nagy társadalmi átalakuláson ment ke­resztül, a különböző pozíciókat a tár­sadalmilag különbek, gazdagok és pro­tekciósak taglalják majd el, akik soha­se lehetnek tökéletes egészek a széles tömeggel. Megjegyezni kívánom, hogy ezt nemcsak itt mondom, hanem hiva­talos tényezők előtt is fejtegettem. Nekünk tehát az értelmiségi vonalon is teendőink vannak, amiket meg kell oldanun le. f— Voltak vidékek, ahol a gazdák arról panaszkodtak, hogy ök teljes mértékben átérzik helyzetüket s az abból származó) kötelezettségeket, de a gazdaköri munka elé leküzdhetetlen akadályok gördülnek. A kormány több alkalommal tudatta, hogy' a mi alkotó elgondolásaink ellen nincs kifogása, utasította alantas közegeit, hogy szün­tessék be az oknélküli kellemetlenke­déseket. Minden panaszt hozzanak tu­domásomra, hogy el tudjunk járni. Merem áiiitani, hogy' a munkásságunk teljesen beleesik abba az irányvonal­ba, amit őfelsége II. Károly király' meghatározott s éppen ezA»:í biztos va­gyok a nehézségek és akadályok meg­szüntetésében. — Nyílt, egy'enes utón haladunk, váflvetett munkával jobb és többter­melésre törekszünk, utolsó leheile- tiinkig ragaszkodunk nemzeti mivol­tunkhoz, ősi hitünkhöz, kultúránkhoz. 1 AZ EGYSÉG EREJE — Az EMGE munkáját azonban csak egy' esetben folytathatjuk, hogyha ön­tudatosan fegyelmezett tömegnek a sorsát kell irányítani és intézni. Vál­lalom a munkát, mert hiszek a ma­gyar gazdatársadalom élniakarásában és jobb jövőjében. Biztos vagy'ok ben­ne, de csak egye esetben, hogyha fenn­tartás nélkül követnek. Én sohase hir­dettem mást a becsületes munkánál a népi egyiivétartozásnál, ez egymáson való segítésnél. Mindig ellene voltam a felelőtlen izgatásoknak, az ábrándké­peknek és a való élettől való eltávolo­dásnak. A tömegnek joga van válasz­tani. De tudnia kell, hogy' csak akkor számíthat sorsa jobbrafordulására. ha már egy'szer fegyelmezett lesz. Nagy' elégtételem, hogy a magyar gazdatár­sadalom fegyelmezettsége méltó a sors- vállaláshoz. S ha időnként olyan je­lenségekkel találkoznánk, amelyek le“ hetettenné akarnák tenni népünk ügyé­nek szolgálatát, tudni iogjuk köteles­ségünket. A gazdaközösségben csak an­nak van helye, aki aláveti magát a magyar gazdatöbbség álláspontjának és célkitűzéseinek. Aki nem igy cse­lekszik, az keressen más boldogulási lehetőséget. — A magam részéről nem pály'ázom elismerésre, köszönetekre. Csak egy kézszoritást akarok gazdatestvéreim részéről, amelyből megérzem, hogy mindnyájan egyek vagyunk. | Az elnöki beszédet hosszas éljenzés kö* verte. A gviilés urán körebéd veit, dél* u-ái» pedig Veress István gyümölcstermesz' hegy Karácsonyi Ily, n kitűnő prima­donna. rendkívüli sikerrel lép fel Bern­ben. a svájci lopok nagy elismeréssel ír­nak n tehetséges magyar szinésznőrö hogg Tízéves jubileumát ünnepeké Ma- rich Ágoston, Hollandiában élő magyar, iró Hnngoarische Coumrd cimü he1 land- nyelvül magyar lapja. A kitűnő szerkesztő lapját nemcsak Hollandiában olvassák, hanem Belgiumban és a gyarmatokon is. Hollandok, flamandele és hol*andu- tudó magyarok a lap o'vasói, amelyben ma­gyar nyelvtanfolyam jelenik meg állan­dóan; hogg érdekes vendég érkezett a napok­ban Londonba.- Mari/ Shanley, hírneves amerikai deteklivnö. Miss Shanley 35 éves, energikus barna nő, aki divatos kézitáskái jóban revolvert és bilincset hord a púderes doboza mellett. Rengeteg ban­ditát tett már ártalmatlanná és ki jelen­tette, hogy nem megy férjhez, mert a bandita mégsem olyan veszedelmes mint agy férj; hogy most nevezték ki William 0 Douglas professzort az amerikai legfel­sőbb bíróság tagjává. A hires 4fj éves ta­nár, aki elnyerte a U- S. A. legnagyobb közjogi méltóságát, arról hires, hogy va­lamikor birkapásztor voR. Még a seR- madc-menek hazáiéiban {$ ritkaság ez at tüneményes karrier. Douglas bíró édes­apja misszionárius volt. A: apa halária után n csatád teljesen támogatás nélkül maradt. A 10 éves kis William ekkor far­mokra szegődön cl birkapásztornak, ara- tómunkásnak és gyümölcsszedőnek és nehéz fizikai munkája mellett is mindig talált időt a tanulásra hogg megalakult Sydneyben a odáig legelső vérbankja, ahol mindegyik vér­csoportból legalább liz Rt er embervért tát­rainak állandóan vérátömlesztést célokra. Burton Bradley dr. főorvos, a vérbank vezérigazgatója kijelentette. hogy a .,vér alaptőke:C ezer önkéntes véradományozó ajándéka, a vérkészletet fagyasztó gépek­ben állandóan frissen tartják, naponként bakteorclógiailag megvizsgálják és hat hónaponként uj véradóméiul]okkal cseré­lik ki. A könyvnap legkeresettebb könyve: Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes A lélek muzsikál ebben a regényben és megindulás nélkül senki el nem olvas­hatja. Könyvnapi ára kartonálva 54 lej, díszes vászonkötésben 100 lei az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidéki meg­rendelést utánvéttel is azonnal inté­zünk. Kérjen teljes könyvnapi ingye* -- • nes jegyzéket, -- - • ’ '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom