Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-31 / 199. szám

T9 39 augusztus 31. ELLENZÉK 5 MA 38 ÉVE tr~‘ JgOl augusztus 30°án az Ellenzék ve­zércikk helyén Bartha Miklós uj és 'Kazárföldön cirnii könyvének gyönyö­rű bevezetését közli. Az ország vá- lasztási mozgalmakkal bíbelődik. Nagy föl tűnést keltő indiszkréció folytán — mely mi a 11 szigorú vizsgálat ot indi tett a SzélLkormány — az országgyűlést a király a szlavóniai hadgyakorlatokról visszatértében szeptember 9-én oszlat~ Ja föl. A közvélemény sokat foglalkozik Károlyi Sándor gr. gönci levelével, mely az agrárpolitikát fekteti le. Nemsokára teljesen elkészül az uj ki­rályi palota utolsó szárnya is Budán. Szeptember elsején a köztisztviselők aranyban kapják fizetésüket annak jelzésére, hogy a monarchia rátért a készpénzfizetések módszerére. A ko­lozsvári „közös bankfiókhoz" nagy tö‘ megben érkeznek az „aranycsikók". Pár hét előtt váratlanul orosz hadiha­jók érkeztek a galaţii kikötőbe; a ro­mán kormány befejezte a vizsgálatot és most már diplomáciai lépést tesz. Az erdélyi szászok sorozatos ülései foly­nak Nagyszebenben: a Gusztáv Adolf- egyesület, a Földrajzi Társaság, Kár’ pát-eqylet, Evangélikus nöegylet után a szász egyetemi fiatalság kongresz- szusa zajlik és ezen a szász előkelősé­gek nagy számban jelennek meg. Le­zajlott a kolozsvári dohánygyár 50 éves jubileuma. Az Ellenzék cikksorozat* ban ismertette a gyár múltját és műm káját. Érdekes, hogy a mulatság meg­hívója 100 nő és egyetlen férfi nevébe sem, kelt. Csipös cikk szól a prima­donnákról, akik „egész becses szemé­lyek és akikre a világ összes szinigaz‘ gatói örült szenvedéllyel licitálnak". Előzőleg a ,,Próbaházasságíí, este \a „Geroltsteini nagyhercegnő" került szín­re (Z. Bárdi Gabi, Mezei, Hahnet Aranka, Laczkó Aranka, Györgyi, Szentgyörgyi, Tompa), másnap az „Ar­thur kalandjai" francia vígjáték bemu­tatója volt (Megyeri, Dezséri, Szakács, Papp. Váradi, He!fai, 11. Novák Irén, Gál Janka). | SZERDA, AUGUSZTUS 30. BUCUREŞTI. 7.30: Ritmikus torna, hang­verseny, tanácsok. 13: Kulturális hírek, sjport. 13.10: DéíLi hangverseny. Közben: .Sporthírek. 13.40: Hanglemezek. 14.15: Hí­rek . 14.30: Hangii emezek. 15: Hírek. 16.45: Előadás. 19: Csevegés. 19.17: Hanglemezek. 19.35: S trauss-zene. 20.05: Felolvasás. 20.20: Volnaescu énekesnő. 20.40: Hegedű és zon­gorahangverseny. 21.05-: A rádiózenekar hangversenye. 22: Hírek. 22.15: Táncleme­zek. 22.30: Spanyol dalok. 23: Hírek. 23.15: Vendéglői zene. Majd: Hírek idegen nyelve­ken. Utána: Közlemények. BUDAPEST. 7.45: Torna, hírek, hang­lemezek, étrend. 11: Hírek. 11.20 és 11.45: Felolvasás. 13.10: Hanglemezek. 13.40: Hí­rek. 14.30: Cigányzene. 15.30: Hírek. 17.15: Diákfélóra. 17.45: Hirek. 18.10: Kaitonazene. 18.50: BaiMajka-zene. 19.20: Rajkózenekar. 20.15: Hirek. 20.25: Zonigoraszáimok. 21.20: Énekszámok. 21.50: Közvetítés Tápiósiilyről. 22.40Ő Hírek. 23: Cigányzene. 23.40: Hírek idegen nyelveken. 24: A rádió szalonzenét kara. 1.05: Hirek. A gyomornyomás és gyomorfájás, rossz emésztés és fehér nyelvlepedék, halvány arcszin és kedvetlenség igen sok esetben hamarosan megszűnnek, ha bélmüködésün- ket reggel felkeléskor egy pohár természe­tes „Ferenc József“ keserüvizzel rendbe­hozzuk. Kérdezze meg orvosát CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 3Í. BUCUREŞTI. 7.30: Ritmikus' torna, hang- verseny, tanácsok. 13: Kulturális hírek, s)por,t. 13.10: Dél hangverseny. Közben: Sporthírek. 13.40: Hanglemezek. 14.15: Ill­írek. 14.30: Hanglemezek. 15: Hírek'. 16.45: Előadás. 19: Csevegés. 19.17: Híres 'énekesek hanglemezei. 20: Felolvasás. 20.15: Bácsi dailok. 21: Sziimfónákus hanglemezek. 22: Hirek. 22.15: Támelemezek'. 23: Hírek. 23.15: Olasz hanglemezek. 23.30: Román est. Majd: Hírek idegen nyelveken. (BUDAPEST. 7.45: Torna, hirek, hang­lemezek, étrend. 11: Hírek. 11.20 és 11.45: Felolvasás. 13.10: Eneknégyes. 13.40: Hírek. 13.55: Hegedűs aáimoik. 14.30: Postás zenekar. 15.30: Hirek. 18.10: Előadás. 18.40: Magyar nóták. 19.50: Csevegés. 20.15: Hírek. 20.25: A rádió szalonzenekara. 21.35: A lőcsei bíró lánya, vidám hangjiáitók. 22.40: Hírek. 23: Magyar—lengyel miüsorcsere. 23.25: Táncle- mezok. 23.40: Hírek idegen nyelveken. 24.30 Cigányzene. 1.05: Hirek. Nagy fontossá? u ügyekben tartott tárgyalást a ko. ozsv ári törvényszék KOLOZSVÁR, augusztus 30. A törvényszék sziineti tanácsa meg­erősítette Blaga Gheorghe kiskorú le- tartóztatási végzését, aki ellen az ügyészség 30 napos vizsgálati fogságot rendelt eí. Blaga Gheorghe ellen az a vád, hogy lakhelyén, Hidalmás község- ben július hónap folyamán behatolt Tonas Maria egyediilélö idős özvegy- asszony lakásába, a védtelen öregasz- szonyt torkonragadta, kést szegezve mellének is, pénzét követelte. Az öreg­asszony kétségbeesett erőfeszítéssel le* rázta magáról támadóját és az udvar­ra rohanva segítségért kiáltott. Az összecsődülő szomszédoknak si­került lefegyverezniük a késével hj- do nászó Blaga Gheorghet és átadták a csendőrségnek, amely megkezdte a vizsgálatot az ügy­ben és megállapította, hogy Blaga üheorghenak rablási kísérletén kívül, még több kisebb lopás is terheli lelki* ismeretét. Beszállították a helybeli ügyészségre, amely elrendelte ellene a vizsgálati fogságot. jUgyancsak most tárgyalta a törvény­szék Nagy Sándor helybeli sofőr letar­tóztatás! végzését, akit az ügyészség pénzhamisítás vádja miatt tartóztatott le. Az ügy kapcsolatban van azzal a másik nagyarányú pénzhamisitási ügy­gyei, amelynek résztvevői felett a napokban hozott súlyos Ítéletet a helybeli törvényszék. Az ügyészség az ítélet kihirdetése után is tovább folytatta a vizsgálatot a bonyolult pénzhamisitási ügy legapróbb rész­leteinek a kiderítésére is. Grigore Rapeanu ügyész bárom bucureştii rendőrtiszttel karöltve, folytatta az ügyben a vizsgálatot. | A nyomozás folyamán a gyanú szálai Gyaluba vezettek, ahol Rapeanu ügyész váratlanul házkutatást tartott két gya­núsított lakásán, akiknek nevét a nyo­mozás érdekében néni hozták nyilvá­nosságra. A gyanúsítottak az ügyész keresztkérdéseire beismerték, hogy ta­gok abban a pénzhamisitási bandában, amelynek székhelye Kolozsváron van és elvezették a hatósági közegeket a Iul ius Cezar-utca 59. számú házába, ahol Nagy Sándor sofőr sógoránál, Ho» litzer Károlynál albérletben lakik. A meglepett sofőr a lakására behatoló ügyész és rendőrtisztek kérdésére azonnal vette a pincekulcsot és leve­zette a hatósági közegeket a pincébe, ahol megtalálták a 100 lejes pénzda­rabok haniisitára szolgáló mintákat és nagy összegű hamisított 100 lejest. Nagy Sándor gépkocsivezetőt azonnal letartóztatták és elrendelték ellene a 30 napos vizsgálati fogságot, amelyet a törvényszék sziineti tanácsa megerő­sített. Húszezer gazdátlan autót „találnak* évente az amerikai városok utcáin NEWYOPvK, augusztus 30. Az európai au ló sok mindem gondjukat a gépre fordítják, vigyáznak reá, karban tartják és nem sajnálják a pénzt a javí­táséit. Ha nálunk valakinek az autóját ellopják, a kárt mindenképpen bejelentik a rendőrségen. Egészen más azonban a helyzet Amerikában, ahol sokkal köny- nyebben vehetnek autót magúknak az emberek és igy, érthető módon, sokkal könnyebb szívvel is adnak túl rajta. Statisztikai megállapítás szerint, Amerikában évente több. mint 20 ezer gazdátlan autói fedeznek fel a külön­böző városok utcáin. Ennek az oka könnyen megmagyarázha­tó. Az amerikai autógyárak általában évente igen sok ujtipusu gépet dobnak piacra és az autósok inkább az utcán hagyják régi gépüket, mintsem, hogy a divatja muH kocsit elvigyék valamelyik autóértékesitőhöz, vagy beváltóüzemhez. Az ócskakereskedőméi kapott pénz nem számit, mert sokkal költségesebb az autó okmányainak kiállítása és emellett sok időt is vesz igénybe. Megtörtént nagyon sokszor, hogy az autóját megunt motor-gazda egyszerűen egy darabka papírra ráírta ezt a három s:ót; vigye, aki akarja. A papírokat ilyenkor az autó volt tulajdonosa rend­szerint a kormánykerékhez kötötte, hogy legyen mód az átírásra. Furcsán hangzik ez a,z európai fülnek, de a valóságban igy történik Amerikában. Ezzel szemben igaiz az is, hogy nem' minden esetben ..megunt“ autó marad az utcán. Nagyon sokszor megtörténik, hogy régi autósok saját kcsijukáit fedezők fd, amellyel annakidején a tolvajok el­tűntek. Amerika mindenképpen különbözik Európától. Az amerikaiak másként gon­dolkoznak és másként cselekszenek s ami nekünk furcsa, az számukra talán a leg­józanabb gondolkodási mód. Roberi E. Barns,a „Szökevény vagyok“ címéit hires Hím szerzője szenzációs cikksorozatban leplezte le az amerikai börtön-rendszer brutalitásait Óriási ielháborod isi kelleti az USA-ban a vall fegyenc naplója. — Bizoh' ság járf utána a cikkeknek és meggyőződött ráta, hogy Burásnak igaza van. " Szigorú infézkedésekkel gátolják meg a további kilengéseket NEWYORK, augusztus hó. • Robert E. Burns nev« nem 'flsmeretilen Európában, Amerikában pedig egyenesen hírességnek számit. Ö irta a „Szökevény vagyok“ cimü megrázó film szcénáriumát, saját tapasztalatai alapján. A film rendikik vülli feltűnést kelteti: annak idején világ­szerte, de akik látták, azt hitték, hogy ala­pos tulzá's minden jelenete. Most pedig Burns nemrég közzétett börtö-nnaplója alapján, bizottság derítette ki, hogy a volt fegyenc tolíl'a a tiszta valóságot irta meg csak. Hihetetlen és elképesztő, ami az amerikai kényszermunka- telepek en törté­nik. Az úgynevezett Chairt-Gartg — lánc* ravert, életfogytiglani rabok — egyik 'tele­péről! közöl most cikksorozatot Burns egyszerre 3 mewyorki lapban s cikkeit át­vette a londoni Sunday Pictorial is. Ezek­ben a cikkekben az 'író tárgyilagosan szá­mol be a Sandy Springs nevű gyiijtőtelep borzalmairól, szadista őreinek rémtetteiről — saját: tapasztalatai alapján. Hiszen ma­ga is a ,,láncos-foglyok“ egyik tagja volt, aki szökése után különleges körülményeire és irói tehetségére való figyelemmel kegyel­met kaoott, miután perének ujrafelvétele után kiderült, hogy bűne nem olly nagy, mint azt éli rétesekor hitték s hogy ezért a bűnért a Sandy Sprimgs-ben töltött éveik- alatt ezeiiszeresen megbümhődört már. Hogyan élnek a Sandy Springs beli rabok? Georgiában fekszik Sandy Springs, ko­pár, sziklás vidéken. Az életfogytiglani el­itéltek hajnaltól estig köveit törnek, brutá­lis. őrök felügyelete alatt. Pihenésről szó ’sincs, mindössze délben félórás ebédszüne­tet kapjak- Bums különösen egy Taté ne­vű őrről ir 'elkeseredett gyűlölettel. Ez a kétségtelenül idegbajos őrült és szadista ember a legkisebb hibáért, de még egy mo­solyért is véresre korbácsolta áldozatait. Amellett szokása volt, hogy a szörnyű je­lenet alatt, míg áldozata hárából parakzotr a vér, odagyüjtötre a kényszermunka-itá- bor összes tagjait, hogy azok lássák az idegtépő jelenetet és gondoljanak arra, hogy másnap rájuk kerülhet tsor. Hogy szökött meg Burns Sandy Springsből? Cikksorozatában elmeséli Burns, hogy miképpen szökött meg Sandy Springs borzalmai elől egy Minor nevű öreg rab', bal. „Springsből elszökni — árja — egy őrül'! álmának tetszett. De meg kellett próbál" nőm. Arra gondoltam, ha szökés közben, lelőnek, boldogan halok meg, mint szabad ember. Minor gazdag ember volt. Bankbetétjei, autói voltak és nagy összeköttetés*. Egy, befolyásos barátja gyakran meglátogatta. Egész vagyonát neki ígérte, ha ugyan­olyan 'lánckapcsokat szerez be, amivel csuklónkat bokáinkhoz láncolták s arai egész nap rajtunk volt. De ezek a lánckap-, csők könnyein szétválaszthatok kellett le­gyenek­Tudni kell, hogy a barakokbam-enés előtt mindenkinek láncait alaposan meg­vizsgálták, nehogy kőtö'rés közben 6zerszá- maiinikkal szétbontsuk öltét, öreg Minor rerve az volt, hogy az uj lánckápcsok ra­vasz voltát nem veszik észre s igy adott al­kalommal megszökhetünk. Nagy rábeszé­lésre barátja hajlandó volt segíteni, Minor nagy összegről szóló csekkét irt alá számá­ba. És a következő vasárnap ikét szép sült csirke érkezett a táborba. Egy néger sza­kács hozta. A kövérebben Minor Tate őr­nek adta, ő pedig — roem volt ritka, hogy egy-iegy jó falatot küldetett magának, ezt elnézték neki, mert mindig megkínálta 'kínzóit i3í — megette velem együtt a sová­nyabbat. De azt már senki sem ilátta, hogy, a csirke 'belsejében ott voltak a szabadulást jelentő láncszmek. Nappal meglazítottuk a láncot. Éjjel kicseréltük. És hogy gyanö' sakká ne legyünk, még hat hónapig vár­tunk a szökéssel. Minor barátja ekkor újra megjelent. Autóval jött, ez is megbeszélt dolog volt. Munkaközben egyszerre felkiáltott öreg Minor: Csörgőkígyó! Taté, éppen a maga lábainál van! Nagy zűrzavar lett. Ezt hasz-' náltuk fél. Leszedtük láncainkat s villám­gyorsan az autóba termettünk. De észre-1 vették a 'trükköt. Utánunk lőttek'. Minor! golyó találta, oto halt meg az autóban — boldogan, mint mondta, mert szabad volt. A legjobban Minor barátja kiabált, hogy, ellopták a kocsiját. Derék fiú volt, 1 , Én megmenekültem. És emberibb elbá­nást kérek azok számára, akiket véresre vernek, s aztán orr hagyják őket celláik­ban, mint a kutyákat, úgy hogy sebeik el­gennyednek és egyreimásra pusztulnak el — igy fejezi be cikksorozatát Burns. Az amerikai hatóságok nagy eréllyel fogtak hozzá a Sandy Springs-beü álla­potok rendezéséhez — az amerikai közvé­lemény felháborodása mellett. . •*>,.>, (—). / hogy érdekes ausztráliai vendége van Bucuvestinek. Mrs Linda Littlejohn, a Női Jogegyenlőség Nemzetközi Ligájá­nak elnöknője. Mrs Littlejohn kiváló szónok és legutóbb a londoni rádióban tartott előadástt szeptemberben pedig Genf ben a Népszövetség ülésén képviseli majd egész világra kiterjedő egyesületét; hogy perzsa hatás érződik a legújabb divatcipőkön. Felfelé konkorodó orra van az uj párisi divatcipőknek; hogy szenzációsan széphangu uj rá- dióénekesnö tűnt fel Londonban. A neve: Pat Hydej 22 éves és karrierjének érde­kessége az, hogy gyerekkora óta táncolni tanították szülei és a legdrágább meste­reknél vagyont költöttek rá, hogy táncos­nő legyen. A hangjára azonban egyeden pennyt sem adlak ki és mégis, mint rá­dió énekesnő lett hires; hogy Amerikában ismét uj filmcsil­lag,c debütált. A neve: Sandy, kilenc- hónapos és Bing Crosby és Joan Bon­ded uj filmjében játszik először; hogy Hugh Walpole, a világhírű iró vezeti 0 Daily Sketch nevű angol lap könyv kritikai rovatát. Sir Hugh Walpole a Sketch legújabb számában azt irja, hogy az év legérdemesebb és legizgalma­sabb könyve Cecil Day Lewis, a fiatal angol költő regénye, amelynek cimc: „A szerecséUenség gyermeke“; hogy Michel Fokine, a jelenleg Európa fővárosaiban turnézó orosz balett „cár­ja“, barátjával, Serge Rachmaninoffal, a komponistával uj balettet tervezett. Címe: Rapsíódi'j Paganini témáira. .4 balett vi­lágpremierje a londoni Covent Garden- ben volt és óriási sikert aralo[t. Paganini szerepét Dimitri Rostoff láncolta gyönyö­rűen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom