Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-31 / 199. szám
r I 2 B/TENZßK Befejeződöd az CUC ván<loa,gyiá!ése Erdély magyarságának nagyíontosságu kérdéseiről tanácskoztak a kisebbségi tudományos világ képviselőu — Országrészünk minden időszerű kérdését megtárgyalták a vándorgyűlésen Gyergy ászéul mi Idős, mínusz lu* .‘>0. V/ EME háromnapos gyergyősaent* mik’-ósi vánílorgyülésének vi «tente olyan inlVMja:, amelyekről most utólagosan szűk'égésnek tartjuk beszámolni. Hwn volt a vándorgyűlés alkalmából bemutatott néprajzi, turisztikai, borvi/. és egy* húzmüvészeti kiáll lás is. A vándorgyűlés kiállítása A kiállítás a központ'» iskola széles folyosóit foglalta ok A folyosókon Zárug Lukács lajzai kellettek fetlünést. aki a XIV. századig visszamenőleg mutatta be a gyergyói templomok külső és betoő építkezéseit. A kiállítást Herepey János, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum igazgatója nyitotta meg Ott láttuk a kiáliitáson Lörteiczy Gábor kölozs vári iparművész sátrát, a Cvteamn fáitól faragon paprikáit, gémes ku'jait, turisztikai jelvényeit és több apró értékes dolgait. Szabó József gyergyóremetei szobrász-' Márton Áron püspökről faragott ,,Bérmálás közben** cimii szobrát és „Sicu Ten“ mellszobrait mutatta be. MÓL tán kede'lek feltűnést az ismeri faragómii vész. Szervácziusz Jenő domborművel, Karáesony János képei, Gaál Ferenoné é rlékcsin'-l értékesebb szőnyegei és lenini. l)r. S/imi János, volt szárbegyi i'öor- vo, borokatenyöböl készített hires száj-, torok és szaglalanitó.szereit mutatta be. Gyergy őszen tmi'klós lakossága mély meg'lletödéssel veit részt azokon a kér gveU’k’s ünnepségeken, melyeket üi város elhunyt nagyjainak emJékczelére tartott az EME vándorgyűlése. Mintegy 500 fönvi közönség vonult ki zárt sorokban, először a lóm. k it. temetőbe Kassai Lajos elhunyt gimnáziumi igazgató sírjához. Kiöl haladt a néha. Kassai Lajos koszorúját vivő három székely leány, oldalt 3—3 székelyruhás legény diszkisé- reto. Tőlük egy pár lépés távolságban, néhai Görög Joachim kanonok és Fejér Dávid v. városi főorvos koszorút vivő 3—3 leány, oldalt 3— 3 örmény fiatal* ember diszkisérete. Majd az örmény leányok szines csoportja következett. Ezt követte a rendezőbizottság két női tagja, dr. Csiby Andor titkár főrendezővel. Melk-Iliik haladlak dr. Csipák Lajos kanonok, dr. László Dezső és Benkc Antal dr. ügyvédek, akik az. endékbeszédet man.- dókák. Ezt a k N csoportot a helyi tüz- nJóság kétoldalt haladó (>—fi diszmhás kísérelt* követte Lázár Gyula tüzol'tófü- p ara ncsn ok vezetésé vei. Majd sorjában jöttek: a polgármester és :i hatóságok fejei. Ili láttuk az Astra heiyi képviselőjét is. Az Erdélyi Muzeum Egyesület központi elnöke, báró Jósika János, dr. Kántor Lajos központi titkár és Vakar József örm. szert, plébános pápai kamarással együtt haladt a menetiben. Szép számban voltak a menetben a különböző vallásfelekezetek képviselői, a vándorgyűlésre érkezett kulturális és szociális egyesületek kiküldöttei. Külön cső* portonkint vonultak fel, u Népszövetség, Oltáregylet, az Örm. Kát. Ü’iárcgylet, a Misszió Társulat, a Congregác’ó és a Ref. Nőszövetség tagjai. Külön szép látványt nyújtott a székely legények és leányok, valamint az asszonyok és férfiak cső* portja. • • v * / ' - * Kassai Lajos sírjánál A temetőben, Kassai Lajos v. kanonok sírjánál dr. Csipák Lajos, neves hitszónok mondott endékbeszédet. Kassainak, mint a gimnázium egykori igazgatójának, a székely ifjúság ideáliskcdvü nevelőjének érdemeit méltatta. Halálával — mondotta Csipák dr. — fajunk egyik kiváló ságát, a nemes és fenkölt gondolkozása, tiszta jellemű embert veszítettünk el. ö vöd nz, aki a nevelés idegölő, nehéz mim kajában solia sem i áradt. Pazar kézzé' osztogatta szellemének kincseit s tamillá sóban nemcsak villogod, de alkotásaiban nyomokat is hagyod. Az ifjúság nevelője voh. Neveit, tanitolt és aki igazán műveltté tudta tenni nz ifjúságot. Csipák Lajos dr. beszéde további során Kassai Lajost, mint a nemes egyszerűséget emtili. Élete lelkes tevékenységből állott, akinek, ha bensejét valami szép fűtődé, akkor azt versben örökítette meg. Igen. ldsz Kassai Lajos költő is vo-l't, akinek áldásos életére csak mélységes tisztelettel és soha el nem múló hálával gondol az utókor s minden éretni tudó ember. -f . Emlékezés Görög Joachimra A róm. kát. temetőből a közönség a közvetlen szomszédságban lévő örmény temetőbe vonult át. Görög Joachim díszsírhelyéhez, ahol dr. Benke Antal mondott költői gondolatokkal teli szép beszédet. — Csak most győződtünk meg — mon doha Benke dr. —, hogy Görög Joachim nemcsak Gyergy ónak volt kimagasló egyénisége, de Románia magyarságának is. Kötelességtudásában utolérhetetlen. — Példát hoz fel, hogy halála ©lőtt hat nappal lázasan, már halálos 'betegen jelent meg egy gyűlésen, csak azért, mert megígérte s mert őt a kötelesség teljesítésében csak a halál gátolhatja meg... Négy nap múlva halott volt. Ö volt, aki önzetlenül szeretett minden jó embert s aki csak mcgbocsájtani tudott. Örmény ember létére határtalan szeretettel ragaszkodott hozzánk, magyarokhoz. Sok alkalom kínálkozott, jóval gazdagabb állások elfoglalásával, de ő szegénységében is csak itt, közöttünk érezte jól magát. ..Nekem n leik-- harmónia többet jelent minden elképzelhető földi javaknál...“ Szegényen half meg, de soha el nem múló emléke sokkal gazdagabb lelkiekben, melynek kihalásáéi érezni fogja a késői nemzedék is. — A modernebb papi típushoz tartozott — folytatta Benke dr.. — Részese volt minden kulturális megmozdulásnak. Csupa jóság és szív s a magyarnál is ma- gyarabb. Hogy miért? Erre a kérdésre a feleletet Fejér Gero kanonok adta meg, amikor Görög Joa- chimot temették. Fejér Gerő szerint, az örmény ség több évszázados hányod takes után, ittf találta meg első szabad földjét, ahof h:te miatt nem kellett többet szenvednie. — Ezért szerelte György Joachim a székelyt és annak földjét, viharfelhős égboltjánál, kristálytiszta vizeinél, sovány barázdáinak barna, de édes kenyerével... — Majd ágy folytatta: — Ezt neked soha, de soha nem feledjük el, Görög Joachim. Mert nekünk, székelyeknek, minden rossz Itt dr. László Dezső ügyvéd, volt or- szággyülési képviselő mondott emlékbeszédet. Gyergyószenimiktós több évtizeden keresztül volt főorvosának érdemeiről beszélt. — Fejér Dávid — mondotta László Dezső dr. — nemcsak jó cs kötelességtudó orvos, de a szegények jótevője is vo'-t. Szikár, vékony alakja, mindég sápadt, szenvedő arca szorosan hozzátartozott a város mindennapi életéhez, gondjához. Széplel'kü ember, aki a virágot rendkívül szerette. Rózsalugasa megyeszerte hires s a reggelenként eladott gyönyörű rózsák árából szegényeit, betegeit segítette. Mint orvos, fáradhatatlan és 'lelkiismeretes. A nagy világégés és az ezt követő események teljesen tönkretették az amugyis gyenge szervezetet, mig egy ho_ vogós, sz.om.ru nap ő is örökre pihenni tért. Orvosi hivatásán kívül, miint városépítő, majd kulturális és szociális munkásságává] alkotott maradandót. Az utókor és mi, embertársai, valamint az Erdélyi Muzeum Egyesület részéről, itt. a sírjánál történt kegyeletadás, csak külső megnyilvánulása annak a tisztetetnek és megbecsülésnek. amely mindannyiunk- ban él és élné fog emlékének. A vándorgyűlés egvik kiemelkedő DonL' tulajdonságunk mellett is van egy kimagasló erényünk, a háta... Mi szerétéiért szeretettel, jóságért jósággal fizetünk. — Az Erdélyi Muzeum Egyesület is mély hálájának ad kifejezést, amikor ko* szorul helyez sírod fölé. — Mindaddig, amíg ebben a völgyben templomaink harangjai magyar testvéreket hiúnak istentiszteletre, mindaddig, ómig lankás mezőinken termő kalászok táplálékot nyújtanak, ómig a gyergyói bércek sok vihart látott fenyői alatt esténként meggyujtott pásztortiizek mellett magyar nóta zendül, emléked élni fog!... Dr. Benke Antal mély gondolatokkal teli. gyönyörűen felépített beszéde nagy hatást váltott k'i. A szemekben könnyek csillogtak. ja veit Tavaszy Sándor dr. ref. püspökhe" lyetres előadása. A kiváló bölcsész értékes előadásában az ember frloznófiái értelmezéséről beszelt. Az emberről szóló téma és annak az alap' kérdésnek tisztázása érdekében, Hogy -kicsoda az ember? Goethére hivatkozik, aki szerint egyetlen egy érdekes van a világon és ez: az ember . . . Nehéz tárgy. Egyben az alany és tárgy, de két különböző értelmezéssel, melyben önmaga az ember és a rajta kívül álló világ az a fogas kérdés, hogy tulajdonképpen hogy is van felépítve ez ember? Az embert vegytani összeállításában 250 —300 lejre becsüli. Majd a test, lélek és szellem ikülonböző csoportosítása szerint állapítja meg az egységes egészet és szűri le a tevékenységi rendszerit, amit a tere és 'lélek ad. Van külső érzéki v i l ágmagy ar ázás, melyben a fantázia mint érzékelő tevékenység dolgozik, olyan előre küldött képzőiét szerint. Beszél az öntudat és öntudat- lanság lényegéről, majd megállapítja, hogy az öntudat annál mélyebbé válik, minél többet találkozunk önmagunkkal. A saját önmagunk felé emelkedéssel! pedig a szellemiségei! bizonyítjuk. A szellemi érték egyben szabadság is, mellyel úrrá trud válni saját magán, az emberen, öntörvény adással. Ebben rejlik megint a felelősség Városunk szenzációja. A ROYAL Slágermozgó világsikert aratott szenzációja. A NAGY KERINGŐ Strauss a keringőkirály életének legbájosabb epizódjai. — Az év legnagyobb zenei alkotása. — Fősz.-ben Luise Rainer, Miliza Korjus és Fernand Gravey. „Tavaszi szerenád“ és „Kisértés órája“ dupla műsorban. Ma, szerdán utoljára Tel. 3705. mmmmm ör. Lej ér Havid emléke I 7 9 3 9 H BgWTitií $ f mMMimri •— inwrm nagy horderejű kérje <*, am» megint a szellemi fölényre vezethető. A magam Ma ratáíi való uralkodni tudás vagy a b-dék ■ fég gondolata csak ott van, ahol jellem c* karakter van. A jellem tehát az a valami — nem annyira magaméri, hanimi a niá'.dk közösségéért való felelősség. Előadónak mindvégig figyelemmel hői gátőrt beszédét kitörő tapssal fogadta a közönség. •Este 9 órakor műsoros előadás fejezte be az EME első napját. Ennek az estinek azonban nemcsak az volt az. érdekes vége, hogy Erdélyben most először rendeznek ilyen estet, mely ősrégi székely ncpbal adákat jelenit meg a színpadon, hanem az is, hogy egyes népballadákat Gaá: Alajos dr., az ismert szindarabiró dramatizálta, zenekari ikisénetér pedig Polgár József irta. Az Erdélyi Muzeum Egyesület nagysikerű vándorgyűlés« tegnap este befejező dőr. A hárem napon át tartó tudományos előadásokat mindvégig fokozódó érdeklődéssel hallgatta a közönség. Kedden, az u'o3«ó nap'm is, szép számmal vett részt Gyergyószentmiklós magyar-sága és a vidékről ideérkezett értelmiség a népszerűsítő előadásokon, meíyek ugyancsak az Ipartestüket dísztermében folytatódra"*. Bányai Edit ,,A ■székely női népviselet»“ címmel tartott rendkívül érdekes előadást, amelyben szemléire!ő módon, a négy székely vármegye festői népviseletbe öltözött leányosoportjainak közreműködésével rámutatott a székely néprajzi motívumok és a női háziipar sajátos szépségeinek kialakulására. Venczel József mindvégig lebilincselő előadása következett. Venczel József „Adatok Csik vármegye gazdaságtörténetéhez“ cimen tartott előadásában érdekes kimutatásokkal szolgált és a nagy körültekintéssel beszerzett számadatain át rávilágított az ősi székely vármegye gazdaságtörténetének napjainkig való kialakulására. Oberdűig Józisef György dr. „A Siculici- d-uni népe“ címmel tartott előadásában a ■történetem távlatából visszaidézte a székegységnek az őstallajért vívott harcait, nemzeti törekvéseinek sorsszerű fejlődését. Dr. Péterffy Pál ,,Időjárás és betegségek“ címmel tartott! előadása következett ezután a tudományos és népszerűsítő előadások sorozatában. Dr. Péterffy Pál az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását, káros következményeit és az ebene való védekezés gyakorlati módszereit ismertette. Ezután Reischel Artur a magyar irodalom nagy halhatatlanjáról tartott előadást. A ikegyeleres megemlékezés legszebb és leg- maradand'óbb hat ám szavaival példázta Kölcsey Ferenc életét és munkásságát. Délután folytatódtak a tudományos és népszierüsitő előadások. Balogh Ernő dr. „A Gyilkos-tó és sorsa“ címmel rántott előadásában, melyet vetetett képekkel kísért, rámutatott a GyiSkosteo természet szépségeire. Húsz Ödön „A termőolaj élete“ és Vámszér Géza „A gyimasi csángók“ címmel 'tartottak vetiiettképes népszerűsítő előadást. Ezután Szabó T. Attila ,,A I népiség jelentőssége és hatása a művelődésben“ című előadásában ismertette a népi létek és a népi kulturá r evolúcióját. Végül Gaál Alajos dr. „Egy láthatatlan világhatalom“ címmel tartóin rendkívül értékes előadást. A háromnapos vándorgyűlés befejezéséül kedden este lársasvacsora voílt, melyen több pohárköszöntő hangzott eh Vákár József örményszertarlásu apátplébános, az EME vándorgyűlésének társelnöke a gyer- gyószentmiklósi magyarság névében köszönetét mondott az előadóknak azért a lelkes munkáért, melyet a magyarság egyetemes fejlődésének érdekében fejtettek ki országrészünk é jelentős, kulturális haladást igénylő pontján. Kántor Lajos dr. főtitkár az EME köszönetét tolmácson a Gyergyószentmikílós magyarságának képviselője előtt, azért a szives fogadtatásért és lelkes támogatásért, amelyben Gyergyó' szentmiiklós közönsége részesítette a nagy- muku egyesület 'tagjait1. Az Erdélyt Muzéum Egyesület vándorgyűlése alkalmából rendezett Ballada-estet a rendezőség megismételte. A vasárnapi bemutatón ugyanis az előadási terem szűknek biz-onyule a nagyszámú érdeklődők befogadására. A háromnapos vándorgyűlés résztvevői szerdán népes csoportokban kirándulást teltek Gvergyószentmiklós- környékén. (Cs. L.)
