Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-27 / 196. szám

1939 su g ii s zí u s 2 7. ELLENZjŞK ISMERJÜK MEG VÁROSUNKAT... Amiről öi ezre«Sév mese Látogatás a holt emlékek birodalmában. — Csodálatos kincsek és em­lékek Középeurópa egyik legnagyobb régészeti múzeumában. Nagy- értékű képgyűjtemény, melyről Kolozsvár közönsége nem vesz KOLOZSVÁR, augusztus. — Sűrűn szemerkélő esőben végigsiettek az Óvár 'keskeny utcám. Sebesten elhaladva Mátyás szülőháza előtt, melyen fényesre csiszolt branzrábla hirdeti az igazságos király em­lékét, megtorpanok a Carolma-tér sarkán lévő kétemeletes palota előtt, melyet szin­tén. erős történeti légkör veszi körük Tisztelettel vegyes áhítattal nézek fel a komor háztömbre s apró táblán akad meg a szemem, amely azt hirdeti, hogy ebben a házban muzeum vart, országunk egyik leggazdagabb múzeuma. Már inyujtom R kezem a kilincs után S szintié reflex-szerű mozdulattal lépek bé a kapun. Körülnézek az udvaron. Micsoda változás.. - Mintha Vét ez er esztendőt lép­tem yvolna a múltba vissza. Hatalmas kő­szarkofágok ásítanak előttem a gyepen ' s az 'egyik oszlop mellől mintegy három méter magas szobor.-merev kőarca kanosa­ik reám. Valamelyik görög-római isten képmása lehet, nem tudom hirtelen meg­állapítani, hogy kié, de niagycm hasonlít Minervára. Kicsit szorongva haladok el mellette, s bekopogok az igazgatói irodá­ba, ahol fiatal tiukár fogad s amint meg­hallja jövetelem célját, kedvesen, mond­hatnám: lelkesen kezd1 magyarázni az in­tézetről, amely az ország és Középeurópa egyik leggazdagabb régészed múzeuma. Az intézet pontosan nyolcvan eszten­deje áll fenn,vLétesítését már az 1842-ös országgyűlésen elhatározták, de tényleges megalakirásátra csak 1859-ben. kerülhetett sor, amikor gróf Mikó Imre és gróf Ke­mény József nagyért ékii adományaival m-egvetetrók a gyűjtemény alapjait. A múzeum megszilárdítása körül Orbán Ba­lázs szerzett nagy érdemeket. Az intézet első igazgatója Fináli Henrik egyetemi tanár volr, aki 1899-ig vezette a múzeum ügyeit. Lírán a, az impérium- váStozásig Posta Béla egyetemi ranár volt az igazgató. Az ő idejében, 1912-ben, köl­töztették a gyűjteményt, mai helyére és az ő nevéhez fűződik a gyűjteményt gaz­dagító legtöbb ásatás érdeme- Jelenleg a múzeum élén egy bizottság áll, melynek elnöke Teodorescu professzor, ügyvezető igazgatója Daicovjcli professzor. A múzeumnak kér osztálya van: a ré­gészeti, amelyben a csiszolásán bokortól a középkorig sokezer esztendő emlékét találhatjuk meg és a népművészeti osz­tály, amely történelmi és modern kép­gyűjteménye mellett, magába ölelj a kö­zép. és újkor több művészeti' emlékét is. Ezekenkivüí pompás felirati gyűjte­mény; mintegy harmincezer kötetre me­nő könyvtár, és felbecsülhetetlen értékű éremgyüjtemény teszik teljessé a sokszáz- mjllió értékű múzeum anyagán Az iftezeréves fiaioáiaic itiSzrf... Informátorom kedvesen hiv körsétára a muhi emlékei közé, melyek szinte ki­vétel nélkül bérces Erdélyünk dús termő­talajából kerültek elő. Az első teremben a történietelőtti idők állatvilágának csontmaradványai vannak elhelyezve a az ősszarvas és barlangi med­ve koponyája közt félelmetesen nyugszik egy három-negyméteres mammuth-agyar. •Vastagsága megközelíti a vékonyabb te- lefotn'pózna vastagságát. Azután az emberi emlékek Következ­nék. A csiszolatlan és csiszolr kőkorszak eszközei: vésők, kések, kalapácsok, kez­detleges edényeik; egy, átSyukgatott tői- csérszerű valami, minden bizonnyal vala­melyik ősapánk sótartójá jehetett. Lassan átsétálunk a fémek korába. A vörösréz- és bronzkor tömérdek rézifoko- sa, kalapácsa, bronzkard, tőr, csákány, kés, véső, kéz- és nyaikperéce mellett, megcsodálhatjuk a különböző korok csontvázmaradványair, amint házi eszkö­zeikkel együtt, békésen pihennek múzeumi szekrényeik üvegfedele mögött. Némelyik csoniváznak szinte csak a körvonalai lát­szanak a csodálatos művészettel feltárt sorakban, de az egyik, mintegy 3000 éves leletről könnyen megállapíthatom a mel­lette lévő kő-gyöngyfüzérről, hogy nő lehetett és valószínű, hogy már életében hiányzott a jobb felső szemfoga. 1 A bronzkor tömérdek nyersernyagfarad- ványa bizonyltja a kor fejlett báaiyász- iparát. Az egyik szekrényben lévő 18—20 mázsás hatalmas bronzdarab korának olyan csodálatos emléke, amelyhez hason­lóval Európa egyetlen múzeuma sem ren­delkezik. Értéke felbecsülhetetlen. 1 I A vasfcorszak már rengeteg alosztályra oszlik. Szánté határozottan 'elkülöníthe­tünk kelta, dák, római, szirtya s'b. kor­szakot. litt már feltünedeznek a nemes­fém munkák is s a számos emlék kö­zött órákig is elgyönyörködhernénk né­hány remekművű ezüst kancsóm, a római korszak ötvösművészeti remekein, melye­két mind az alig tíz kilométerre levő 'Apa'hidán találtak. Kísérőm ismét mosolyogni kezd és ti­tokzatos arccal nyit ki egy ajtót. Belé­pünk az egyiptológiai gyűjtemény termé­be. A nupisren és Ramzesz fáraó 'képmá­sai között hatalmas üvegszekrény terpesz­kedik, benne cifrára mázoflt, karhadozó, balabku koporsóban élénk színekkel ki­festet c mumia merev arca vigyorog. Is- meretleíi hercegnő többezeréves porhü­velye. ,4., y v Munkácsy Mihály „Ecce Homokja Innen ármegyüínk a iképrárka s már az fbő lépésnél olyan meglepetés fogad, amely egymagában is megérte a fáradtságot, hogy idejöttem. Egyik szoba falát majdnem tel­jesen elfoglalja egy hátafenas, négy mé*i !ter hosszú és három méter magas fest- ■ mény: Munkácsy Mihály „Ecce Homo“-ja. Nem a kiállításra készült mii, amídly most a newyorki „Metropolitan” múzeumban van, hanem az első a két vázlat közül me­lyek után a nagy, magyar mester csodála­tos remekművét megalkotta. Az alaikok nincsenek még egész élesen kidolgozva, néhány római 'katona arcának aliig a kon­túrjai látszanak, de a Megváltó vöröspa- lásrois, fenséges alakja már teljesen kidom­borítva, aprólékosan kidoilgozva tekint le a „feszítsd meg“-et kiáltó csőcselékre. A festmény, mint vázlat is (párja a deb­receni Déri-muzeumban van) óriási érté­ket képvisel. A 'szemközti falon hasonló /nagyságú és értékű mű, Madarász Viktor történelmi tárgyú festményé: „Bethlen Gábor a tu­dósai között'”. A képről szinte sugárzik az a súlyos Vólláserfkölcsi légkör, amely a tizenkettedik 'Század első felér jellemezte. A gyűjtemény további részében egy ki­sebb Munkácsy-képre ’bukkanunk: a hal­hatatlan művész „Shó gyermekek“ cimü kompozíciója- Csodiaszép. A többi magyar festő közül Mankó Ká­rolyinak van két képe, a kolozsvári szár­mazású Merész Gyulának nagyon sok müve, Barabás Miklósnak, Mezei József­nek több képe. Veress Zoltán, aki a Má­tyás-templom freskóit restaurálta, 5—6 képpel szerepel a gyűjteményben. „Ámor halála” cimü mithológlkus festménye és „Kapzsiság” cimü megdöbbentő realitás­sal megalkotod müvei előtt órákig lehet­ne gyönyörködni. A fegyver és ruhagyüjremény egyene­sen káprázatos. A XII. század magyar főúri viseletének olyan ruhatára van it­ten, amilyennel budapesti múzeumok sem igen 'rendelkeznek. A gyűjtemény nágyré- szét a belvárosi református templom krip­táiból Posta Béla ásatta ki. A ‘két Apaffy- gyermek: Mihály és Gergely 7—8 éves korabeli ruhája mellett ott láthatjuk gróf Bánffy Miklós déd és nagyszüleinek pazar öltözetét. Egyik sarokban rozzant bőrös károsszék: Teleki Mihály kancellár kényel­mes ülőhelye. A modern képgyűjtemény, mely újabb keletű, már jórészt román -művészek mun­káiból áll. Grigorescu, Luchian, Tonitza, Parescu, Padina, Daraseu, srb. festményei, 'rajzai, karikatúrái díszítik ezek 'között a hatalmas termet . . . Órákig lehetnie bolyongóm, nézelődni, de óz időnk rövid. A felirati gyűjtemény római emléktáblái között szinte fúrva ha­ladunk végig s alig pár percet szentelünk a portállédgyüjtémény megtekintésének. Megkérdezem a kísérőmtől: — Sokan látogatják a múzeumot? — Bizony kevesen — mondja lehangol* tan — a klasszikus rárgyakar hallgató fő* iskolásokon kívül, szinte senki. Pedig ide mindenki elmehet, sőt el kell mennie, ha bármi /bevés érzéke van a kul­turális értékek iránt, melyek ezt a várost 1 gazdagítják. (n. k.) BLOMBERG CARLA: VERSEK CSILLAGHULLÁSKOR Suttog a szomorú/ü* fa, 'A kis kuvik felzokog. Csillagok hullnak az éjbe S éri utánuk bámulok: Csillagok habnak az éjbe... Mámoros pillanatok. lhjen néha egy álmunlc: M égi géz — s már nem ragyog. Rgen néha egy álmunk És ilyen a csók és a vágy. Lángot gyújt, izzik és lehull S azután — nincsen tovább. Lángot gyújt, izzik 'és lehull Elnyeli némán az éj. Nyomába uj csillag jöhet, Uj tűz és uj szenvedély. Nyomába uj csillag jöhet. Öt nem kérdi serdősem. .■■Egy csillag hub csak az éjbe, Miért sírsz, bolond szivem?. ESTI HANGULAT Ma olyan volt a Ula hegy sor, Mintha vigyázva, őrként állna Ez Éden körül, ahol egykor Kiserkent gyermekkorom álma. Ma olyan volt a fenyves árnya, Akárha hűvös kripta lenne: ­Akárha csak egy estre vám Hogy mindent eltemessek benne. S a szétfő, mintha sóhaj lenne, llgy hullotg ma az esthomályba, ...Valaki mintha messze menne S az örök búcsú nagyon fájna... ÉJJELI PILLANGÓK ,.Habár hazánk a sötétség, És otthonunk az éjjel: Világosságra vágyunk mégis S a vágyunk kerget, kínoz, ég, Hogy fényt keressünk szerte-széf jel... Pedig hazánk: az éjjel.N Láng 1 óbban fel az éjszakában... Jön, jön az ismeretlen vándor, 'A sötét, nehéz-szárnyú vándor, Kit feléje üz minden vágya: — 'Az ö füzétől szenvedélyre gyűlni Előtte imádsággal leborulni: Te Láng, ki fényt szórsz ki az éjszakába!. Csak pitfanat a rtagy, szent mámor És eltűnik a sötét vándor. Halálra sebzett szívvel, szárnnyál, ügy hull belé az éjszaleába... Vissza, vissza az éjszakába... S Qz éj, egyetlen hü barátja, lrgalmas-nővér szelídséggel Befedi halkan örök árnnyal,,,' 9 Orvosi kritika a krittkaifiam szépség- ápolásról A kozmetikus beavatkozások és 'kezelé­sek kiterjednek a test minden részére, de főleg a bőr szépítéséi célozzák. A bőrt azonban nem szabad úgy elképzelni, hogy egyszerűen zsák módjára körülveszi a rés* tec. A szervezet, érzékeny és szövevényes nyirok-, ér- és ideghálózata szorosan össze* füzű a bőrt és a lest minden egyes részét és szervét. Ha a szervezet és a bőr funk­ciói között, melyeknek egyik-másikát a tudomány még nem ismeri pontosan, za* var áll be, betegséget jelent. Sokszor egész kicsiny, jelentéktelennek látszó kozmetikai beavatkozást az arcbőrön, ha az nem szakszerűen és az élettani és higiéniai ismeretek figyelembevételével történik, károsodás jelenthet az egyén­nek. Egy pattanás helytelen, nem el’cg tisztasággal történt kinyomása fertőzést okozhat az arcon és Orbánéhoz, általános vérmérgezéshez és Halálhoz is vezethet. A különböző fertőző betegségek kiüté­sei, igen gyakran a vérbaj különböző stá­diumának 'tünetei a bőrön mutatkoznak. A vérbaj elsődleges feikélyét vagy az arcon mutatkozó papulás kiütéseket a nem orvo^ silag gondolkozó kozmetikus ártalmatlan, szépséghibának nézi és csak fedő krémek-, kel és púderre! igyekszik palástolni, igyj aztán helyrehozhatatlan Károkat okozhat.1 A beteg így elmulaszthatja azk az idő­pontot, amikor a szakorvos, előnyös stá* diumbam felismerve a fertőzést, aránylag rövidebb idő alatt elvégezhetné a gyógyí­tás felelősségteljes munkáját. Továbbá "ez­zel a tudatlan, palástoló eljárássá! a beteg környezetét is számos fertőzésnek teszi ki. A kozmetikus kezelés tárgyát képezi néha a kopaszodás, melyet néha lappan­gó és ki nem kezelt vérbaj okoz. Ilyen esetben is felbecsülhetetlen a kár, amit a betegség alapját fel nem ismerő, tudat­lan kozmetikus okoz. Ugyanez az eset áll fenn, midőn aiz arcon komoly gom­bás bőrmegbetegedést vélnek ártatlan szépséghibának és vonnak el a szakértő bőrorvos kezelése elől. A szépilőszerek, a krémek, a púderek és a rúzsok kellő orvosi iskolázottság nélkül alkalmazva, szinten betegséget okozhatnak. Az arckrémek néha hosszas állás folytán bomlottak lehetnek és Így bőrgyulladást és makacs ekcémát okoz­hatnak. A tisztátalan pamaccsal végzelt púder is fertőzheti az arcbőrt és okozhat nehezen gyógyuló pattanásokat. Rossz szokás, hogy ,a hölgyek egymás szép'tő­szeréit használják Az ártalmatlanabb eseteket leszámítva, többször e'öforduh, hogy a kölcsönadott nizsrudacska fertő zést okozott. A modern bőrgyógyászát ismer bizo­nyos egyéni érzékenységet egyes szerek­kel szemben. Ha nem orvosilag gondol­kozó egyén ilyen esetben félreismeri a helyzetet, makacs, évekig tartó bőrbán* t almaik származhatnak bizonyos körül­mények között ártalmatlan szép! tő szerek alkaílmlazásából. Közismert a higanyos arckrémek ilyen tulajdonsága, de a biz- mutos, kénes, szalicites kozmetikumok is okozhatnak ilyen bőrhámttemakat. Az úgynevezett, belső elválasztó miri­gyek működési zavara, vagy teljes kiesé­se sokszor komoly kozmetikai elváltozá­sokat okoz, például makacs pattanásokat az arcon, arevörössóget, vagy a bor nagy­foka szárazságát. Ezeket a bántalrnakat csakis a szakszerű orvosi gondoskodás tudja megfelelő rrdrigyldvonatok adago­lásával megszüntetni. Napjainkban a koz­metika hatalmas fejlettsége ellenére is előfordul, hogy ku rúzs lók szemölcsöket és anyajegyeket sóval, vagy más maró savval sorvasztanék ed és okoznk helyre­hozhatatlan hegeket és fokozhatják a szőrszálak megerősödését. Előfordult már, hogy a kellő szaksze­rűség híjával, hirtelen huzamosabb ideig végzett, mesterséges fénykezelés az egész / testbőr gyulladását és hetekig tartó lá­zas megbetegedést okozott, napközben ki­hullott R;z egész hajzat, sőt a szemöldök és szempil la szőrök is. Hogy a veszélyte­lennek véld kvarcolás mennyire nem ava­tatlan kézbe való, arra újabb francia tu-' dományos kutatások világítanak rá. Ezek szerint a bőrnek éveken át túlzás­ba vitt kvarcok!sa a bőrben olyan anya gokat termel, amelyeket a rákos képletek szoktak elöáltani. Közelfekvő tehát a gondolát., hogy az orvosi kritika nélküli j szertelen kvarcolások a bőrt rákos eT-v Î iulásra hajlamosíthatják. Or,

Next

/
Oldalképek
Tartalom