Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-25 / 194. szám

2

■iji I it ff—unni

ELLENZŐK

TEGNAP ES MA

Gondola

Velence hozzátartozik az élethez, mint ,i c/r-.'irós ts a halál- M'uden embernek kar szülővárosa v.m. Az egyik Velence*

Az ember megérkezik, elmegy a gondolával a szállodába, jár az utcán, ül egy kávéba/. eléír!, 'lalálomra belép az ismerős

múzeumok és templomok egyikébe s mun*«

dig úgy érzi magát, mini a tékozló lm, aki hazatért». Igen, ez int Rezzamcoek háza, ez itt a szoba, ahol Tiepolo lesiette a mennyezetet. Mert Velencében igv éltek: ha az embernek sfcobalestéire volt szüksége, dhivatra az ifjabb, vagy öregebb Tiepolót.

Velencébe megérkeztem már vasúton, repü'cígépea», hajón és gépkocsin: de a levegőbőt, vagy a kikötőből, vagy a nagy au'tóhidról megpillantva Velencét mindig ugyanazt a félelmes szivdobbanast ereztem, mintha személyes sorsomnak köze volna a városhoz. Velence nem nyájas varos: titokzatos, kemény, effiei valló varos*

AquUeja lakosai, mikor elmenekültek a lagúnákba Attila elől, beépítették a kövekbe és a márványba a kuUurember ellenállását a barbár hódítóval szemben. Mert a világ Attilának köszönheti Velencét: minden földi dolog oka rejtélyes és kiszam.it- h a t arian.

Az ember megérkezik, beü! a gondolába s egyszerre megtudja, hogy rabul er te.to Velence, pontosabban a velencei módszer. Ez a módszer sajátos, évszázadok óta nem változott, évszázadok múltán sem változik majd. A velencei módszer titka a gondola. A lagúnák vizén járnak mar korszerűbb közlekedési eszközök, jár a vaporetto, inainak a motorcsónakok* Az ember napjában többször felül a vaporet- tóra, mert takarékoskodik, a gondola draga. De a gondolás áll a fekete koporsóban, évszázados ütemmel hajol a viz és az evezők fe?é s tudja, hogy Velenc^r vemdége ■mégis a gondola rabja lesz végül. Miért? Mert ez a titkos, az évszázados velencei módszer, mely elől nem lehet menekülni.

A gondolának Velencében nincs már semmi gyakorlati értelme. A vaporetto tökéletesen lebonyolítja a tömegek forgalmát s akinek sürgős a dolga, telefonál egy motorcsónakért. A gonddá az elképzelhető leglassubb közlekedési eszköz, még velencei felfogás szerint is az- A gondolásokat a városi tanács évszázadok óta rend- .szabályiozza, már nem szabad önkényesen itumézni a lagúnákban, a gondolás szabott árakká! hömpölyög a szűk utcákon át. Lassan megy, ráér. Néha ordít egyet, dia- dallamosain, néha rúg egyet, kézzel lábbal, vagy evezővel, az átellenes gondolába, rnéha előad valamit, az égnek, a márványfalaknak, az örökkévalóságnak, érthetetlenül, egyszerűen és ékesszólóan. Máskülönben ő a legnyugodtabb ember a világon, Nem siet, mert tudja, hogy senki nem menekül meg a gondolától. Velencében mindem idegen a gondola foglya- 1‘ Természetesen: el lehet menni a szállodába úgy is, hogy az ember a kis gőzhajóra száll, hordárt bérel, aki viszi a csomagot ... de mindez oly bonyolult és fölösleges! Itt a gondola, amely magához ölel, mint egy alvilági szerető. Nincs még egy jármű a világon, földöm, vizoni és levegőben, mely ilyen lágyan, ilyen puhán, ilyen csodálatos ütemérzékkel ringatna, mlnr ez a titokzatos csónak, melynek formája, színe, aránya és ringása évszázadok óta nem változott. A gondolát nem győzte le a gép, miiint a konflist. A gondota erősebb... A megérkezés pillanatában megfő gja az utast s az elindulás pillanatáig őrizi foglyát.

Velencében mindig kissé vesztegzár alatt érzi magát az ember: ha összevesz a gondolásokkal, nincs menekvés; áz idegen legfeljebb úszva menekülhet. S Velence őrzi a gondolákat, mint egy rejtélyes és nagyszerű rabtartás eszközeit. Az ember megérkezik s a gondola elviszi abba a valószínűtlen, sűrű és nemes igézetbe, ami Velence. Aztán elmegy az ember Velencéből s a gondola közömbösen úszik az utassal alz apró hidak akiit, az örökkévalóság árnyékában, oly nesztelenül, mintha nem is a lagúnák vizében, hanem a 'Századokban úszna. így kellene elmenni az életből is, gondolja az utas, így kellene elmenni abból a valószínükén, sűrű és nemes igézetből, ami a valóság veit és az álom, a küzdelem és a béke, Velence és Mátészalka, így kellene elmenni az életből, ennek a

SÁMSON és DELILA A KETRECBEN

Farmerek a városban. — Amig a nyulak „szőrméje“ eljut odáig... — Szelíd, kedves, de néma állatok meghitt élete a rács mögött. — Magyarországról importált angoranyulak a telep „csillagai“. — Csáklány Tibor és Dragoiu Péter, egy uj háziipar megteremtése érdekében az Angoranyultenyésztök Egyesületét akarják élétrehívni és propagandakörutát szerveznek

KOLOZSVÁR, augusztus 24.

11a valaki azt kérdezné tőlem, honnan adódnak a legjobb riportitémák, gondol' kozás nélkül telelném: a véletlen kegyéből. Ezt ne méltó/lassanak úgy értelmezni, hogy az ember reggel felkel, kimegy az ti Icára, befordul a sarkon és szembe taudkozik egv ismerőssel, aki lálcán felé" nyújtja a várva-várt ..csemegét“, jóllehet ez is eflölordul't már, annyi ezresem lenne, de kétségtelen, a véletlen gyakran elénksodor valami ..magvait“, amit, ha kéz be vesz iink. rövid melengetés utáni

megduzzad, sőt terebélyes fává nő- Igen, állítom. <?ek szoktak legjobban sikerülni, hogy szakmai műszói használjak: amik „kapásból“ jöttek.

Egv fönt: kirakatban ,,angora“ kötöttárut Iliidéinek. Megnézem s továbbmegyek. Túlságosam nem érdekel, mert — mert bizonyára megvan az okom, nem is gondolok rá, csak otthon, leves és bus között, abban a parányi szünetben jut

eszembe: érdekes lenne megtalálna a szvcki r és az angeranyul közti kapcsolatot, a maga nyers állapotában, az indulás pillanatától, mondjuk addig, aim g az a bizonyos valami eljut odáig...

Félóra múltán — már a közismert áT latszakéríöt kínozom kérdései mimet. .lói nevet CsúkVmv Tibor:

bont az angoranyulak ró', akar hullán ? Es látni nem kívánja őket?

Aztán megtudom, hogy Dragoiu Péterrel együttesem angoranyu1-farmot tartanuk fenn. Külföldről hozott tenyészállatokkal indultak s hozzáértő vezetéssel odáig jutottak, hogy a megsokszorozott példányokkal ma már versenyképes fonalat készítenek. Egymást kiegészítve, ökonomikusán osztják be a munkát. Egyikük a laboratóriumi részt vezeti s a minőség javítása és fejlesztése érdekében tevékenykedik, míg a másik a gyapjn feldolgozása és gyakorlati értékesítése körül buzgólkod’k. ’ Y x.

A farm

Hatalmas ketrec-épület áh az udvaron. Fülkék s mindegyikben nyúl. Makulátlan fehérek. Piros szemük ért el métáién ártatlansággal néz ki a világba* Ösztönösen érzik, hogy élnek — de több semoní. A tűző nap hevétől mélyre húzódtak s kékesen hűvös árnyuk mozdulatlansága jelzi. hogy pihennek. Aranyló csend- A fülkeajtókon felirat; név. származás, életkor, testsúly. Brunhilda. Krimhilda, Péter. Jancsi. Gyöngyvér, Sámson, Delila...

Nekem furcsa. Megkérdem:

— A nyulaknak nevük van?

Csáklánv Tibor rögtön megérti, mire

gondolok és nevet:

— Nevük van. de nem használják, étiemben a tenyésztőknek annál nagyobb szükségük van rá — a pedigré miatt; tudniillik a anyukákat, épp úgy, mint a kutyákat, meg lovakat, öt nemzedéken át törzskönyvezzük. Es, bogy tévedés ne legyen, a születési időpontot a fülébe tetováljuk: év, hó, nap. A nvul buta állat, a nevét nem érfij s ennek ellenére van egv nynlam, amelyik ^kivételt képez. Szakemberek figyelmét is felhívtam rá. Egészen rendkívüli eset.

És már szól:

— Péter!

Egy testes, dusszőrméjii nvul a rácshoz áll. Csáklány tanár előrelép és a hálón keresztül megsimogatja':

— Péterrel foglalkozni akarok. Lehet, hogy lelki struktúrájában olyan rekeszeket fedezek fel, amelyekkel másirámyu eredményeket is elérhetek* Ez az állat

most már nemcsak tenyésztés szempontjából érdekel.

— Mit esznek a nyulak?

— Mindent, ami a háztartásból kikerül, csak folyadékot nem. Ezenkívül zabot, szénát és olajpogácsák Ketrecük önműködően nyitja és 15 perc múlva zárja a szemes eledel dúcát. Etetésük óraműpontossággal történik s ezt már annyira megszokták, hogy mikor ideje következik, kéllábra állva döngetik cellájuk ajtaját. Ha aztán túl vannak rajta, szieszta znak s semmi sem érdekli őket.

— Ehhez van eszük*

— Ehhez van* A pontos étkezési időhöz való liozzászoktatás rendkivid fontos, a téh 'etetés szempontjából. Nem fagy meg az elemózsia.

— Miért nem szabad vizet inniok?

— Azért, mert — téves felfogás. Sok tenyésztőnek megbocsáthatatlan bűne, hogy a nyúltál elvonja a vi-et, amire a gyomornedvnek olyan nagy szüksége van. Isznak, de mennyire isznak! Ha szomjasak, kérik $ ha falapozás közben hallják a csobogást, a hang irányába rohannak és ideges kaparászással követelik az őket megillető vizadagot.

— A hallásuk jó?

— Az igen, de látóképességüket körülményes megállapítani. Két szemük erősen oldalt van, clöie nem látnak — ez kétségtelen. Ezt a hátrányt gyakran használják ki a mezei nyúlnál a vadászok* A fényt nam bírják, ezért húzódnak fülkéjük mélyébe.

fő szomszédság

A büszke „farmer“ elörenyul és szőrénél fogva kiemel egy gyönyörű, hatalmas példányt:

— Ez Sámson. Fiatal állat, öthónapos. Két kiló és 90 dekát room. Túlsúly. A hivatalos táblázat csak 2 küó és 21 dekát engedélyez. A súly több! ti azonban sohasem árt, sőt. Különben is csak 6—7 hónapos korukig fejlődnek ilyen rohamosan, aztán alább hagy. \ tenyésztő akkor örül, ha tul-'épte az át agszámot. Azért ilyen szép a gyapja. Elsőosztály.

"

__ ?

— Minőség szerint, négy csoportba osztjuk. Elsüosziályu gyapjú 7 centiméter hossznál kezdődik. Puhább és lágyaid) a legkönnyebb pillénél. Azért áll ilyen mereven, mert koron a szőrrel van

vegyülve. A természet bölcs intézkedése ez: a kutyaszőrkeménységü koronaszőr a testen vigyáz a lehel tetfinom gyapjú épségére. Túl sok koronaszőr sem jó- A gyapjú minőségének rovására megy*

A bundájánál tarlód nyúl botorul csüng alá. Öeminenéiája most tanulmányi alany s a sors akarta igv, hogy éppen a „nagyhaju‘c Sámsonra jusson eV a szerep.

— Nem fáj, ha gyapjánál fogja?

— Nekem, vagy neki? — kérdi Csáklány tanár. — Neki semmiesetre sem, mert a nyúl bőrében nincsenek idegvégződések.

Visszateszi a ketrecbe s uj nVidat húz

elő:

— Ez Delila. Nincs célzatosság abban,

ringásnak békéjében és önfeledt ség ében,

mintha egy titkos, ősi dajka ringatná az embert, ugyanazzal a >ringassál, mint valamikor régen az étet elején* Meri a gondolában van valami a bölcső ringásából, de van benne valami a koporsó fekete nyugalmából is. Nem lebet megszokni, nem tehet ráuinini . . . Igen, igen, ringass csak, gondolás. Igazad van, nem sietős az ut. Milyen ismerős vagy, a nagy szalmakaiap- ban, gondolás! Nem Charon az igazi neved?. - Márai Sándor.

7 9.79 augú'nxtuH 2 5.

■flaHKHMBBDOK

hogy szomszédok s főleg n m nknrbmx a biblia)! tragédia paródiáját. D< : la árlat lan, Sámson „lmját“ én vágom 1<*. Egyébként kedvenc nyíltam. Neve után köny nyii eltalálnia nőstény, azaz, aliogynu az. ők „társadalmában“ hívjuk: «uiy; Nem régen nyírtam. Az első nyírás - -• mely ;{ hónapos korukban* történje - * adja a bébi gyap jut s aztán 90 naponként ismétlőd k. Két évig a Jégért ékesebb a gyapja, aztán, ahogyan ;■/ állat öreg szik, vastagszanak a szálak, ami természetesen a L'iiomsá.g rovására megy. A' kasztráltak ..szőrméje" szebb és hosszabb ide:g adják a jobb minőségei. Ez a magyarázata annak, hogy külföldi nagy leiepeken 90 százalékos arányban kasztrál jak a nyíltakat. Nagy farmokon igen jelentékeny körülmény ez, lm meggondoljuk. hogy négyszeri vágás melled, - nyu! 1 év a'alt mindössze 1 kiló gyapjút ad.

— Mennyi ideig él egy nngorcmyul?

— [jut év a legmagasabb életkor. Hamar befejezik földi életükéi.

Dragoiu Péter a Szegedről importált nyu'laira büszke. ..Gyöngyvér“ disze a farmnak s a nagyszülőkre idő kicsinyek’ jellegzetes fejalkatuk m att külföldi kiállításon is feltűnnének.

— Semmi pénzért nem adnám el őket — mondja —, nagy reményeket fűzök1 hozzájuk.

Szegeddel kapcsolatosan érdekes dolgokat mond el Csáklány. A város környékén konzervgyár van, ahová bárki be-, küldheti nyulak s egv nyűiért 8—10 kész konzervet kap. A gyár a húsát kon* zervnek használja fel, bőrét enyv- és eb pöfolsürész céljaira értékesíti. Aztán: *

— Az angora gyap ja tízszer melegebb, mint a juhgyapju. Egészségi szempontból meg kiváló: külföldön egészségügyi fehérneműt készítenek belö'e. izületi fájdalmak gyógyítására, amire rendkívül alkalmas ,mert erős radioaktív k sugárzása van. Ara viszonylagosan magas. A luxusfonal 10 ezer lej. az elsőosztálya .sportfonal 6 ezer lej kilógramonként. De roppant könnyű. Egj? hosszuuijju pullover 10—12 dekát nyom.

Uj ház-iipar érdekében

— Üzlet?-- Üzlet lesz akkor, ha kétezer nvul lesz a telepünkön, addig bizony csak kínlódással és kitartással vegyített türelemjáték. De sok olyan bájos jelenség kíséri munkánkat, hogy minden fáradságot megér. Például: Kölyközés előtt, a nős- lény szénává.! kibéleli a ,,történelmi“ helyet s aztán melléről, hasáról letépi szőrét s azzal bevonja a lugas padlóját és oldalak, hogy kicsinyeinek puha, meleg bölcsőjük legyen. Egyébként a legjobb időjós az ilyen emse. Ha kicsinyeit bebugyolálja, hideg idő lesz s ha meleget érez: leszedi róiuk a gyapjú-széna lakairól.

— Az angora-tenyésztők egyesületét szeretnek megcsinálni és erős propagandával megszervezni az ország népét. Ha külföldön meg tudják csinálni azt. hogy 4--5 kocsiból álló, an gór anyui-ketrecekkel telt autóvonatok járják be a községeket, akkor mi is megtudjuk azt csinálni* Teljesen díjtalanul, tisztán az ügy iránti szerétéiből, faluról-fal ura fogok menni, hogy elöadássoro-atban felhívjam a figyelmet rt: angeranyul tenyésztésére, a. gyapjú feldolgozására, sodrására, fonására és szövésére. És hiszem, hogy sikerülni fog életrehivnunk egy erős belföldi uj ház ipart. Nem nehéz mesterség, csak sasretettel kell hozzányúlnunk. A gépek, amiket próbaképpen kartonáiásra és io-, násra külföldről beszereztem, a legiöké- lelesebb kivitelt adják s alkalmasak arra, hogy kiindulópontját képezzék egy leendő nagy tömörülésnek.

Megsimogat egy két nyíllal:

— Milyen kedvesek. 5 he fái nekem,

hogy némák. JENEI JÓZSEF.

Újra megindult a Tiszán a tutaiforgalo

UNGVÁR. augusztus 24.

A tiszali tuiajforgalmat szabályozó román—magyar megegyezés után. hétfőn, megindult a tutajf orga lom a Feli érti szán. Tiszabogdán községben, ahonnan az első tutajok elindultak, tábori istentiszteletet tartottak a Tisza partján s azon nagy tö üregben vettek részt a környékbeli lakosok. Már az első nap közel 100 tulaj incult, lefelé a, Tiszán,.