Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-23 / 192. szám
ELLEN 7. fi K .1939 nu (/ui * t ii * 23. Heran me Súlyos panaszolt a borszéki és gyilkostól közlekedési uszonyok éllén Aíííohuszzavarok és taxlviieidij drágiíás rontja meg o kirándulók oromét» • Le kell törni a két gyönyörű Hirdőheíy közlekedési uzsorásait! KOLOZSVÁR, augusztus 22. i ^ ege felé közeledünk ugyan a nyári | szezonnak, de mégis szükségesnek tartjuk, hogy helyet adjunk azoknak a panaszoknak, amelyek egyre gyakrabban hangzanak el a kiránduló közönség körében kedvelt nyaralóhelyeink, Borszék és a Gyilkos-tó közlekedési \ iszonyai ellen. Olyan panaszok ezek, amelyek méltán számot tarthatnak arra, hogy az illetékesek megfontolás tárgyává tegyék. Néhány év alatt ez a két fürdőhely rohamlépésekben fejlődött. Olyan hírnévre tettek szert, hogy külföldről is gyakran keresik fel látogatók. Lppen ezért helyénvaló, hogy az illetékes fiirdöigazgatóságok és községi elöljáróságok rendet teremtsenek a közlekdés terén, mert a jelenlegi állapotok nagyon, veszélyeztetik a fürdők népszerűségét és látogatottságát. A BORSZÉKI PANASZOK [Kezdjük a borszéki panaszokon. Tudvalevő dolog, hogy annak, aki Borszékre utazik Maroshévizig (Toplita) kell jegyet váltani. Innen autóbuszon vagy autótaxin lehet feljutni a gyönyörű fekvésű Borszékre. Nyár vége felé már kereslet van az utasokban. Amikor a kiránduló reggel öt órakor leszáll a székely körvasúiról, taxik tömege rohanja meg, akik egymást tul- kiabálva ecsetelik előtte az autóbusz- utazás hátrányait. Hatvan lejért is hajlandók felvinni Borszékre és miután az autóbusz 4O lejbe kerül, mindig akadnak társaságok, amelyeknek tagjai a kényelmesebb luxusautót választják ezért a csekély különbségért a nehézkes autobuszutazással szemben. Akad azért bőven utas az autóbusznak is és igy a reggeli vonat utasai akadálytalanul feljutnak Borszékre. Közben más vonatok is érkeznek uj kirándulókkal. Ezek is elárasztják a fürdőhelyet. Mindenki gyönyörködik a környék ‘szépségében. Elzarándokolnak a bor- • vizforrászhoz, felkeresik a melegfürdőt, valóságos expedíciók indulnak el a fenyvesekbe és közben mindenki azt hiszi, hogy a hazautazás is olyan köny- nyen fog menni, mint az ideérkezés. HAZAUTAZÁS AKADÁLYOKKAL... De sajnos, a >szép álmok hamar szét- foszlanak. Délután 5 órakor indul az egyetlen vonat Maroshévizről, amelynek olyan összeköttetése van Maros- vásárhely és Kolozsvár felé, hogy a kirándulók reggelre hazaérkezhetnek kötelességük teljesítésére, mindennapi munkájúik elvégzésére. Ebéd után kezdenek el gondolkozni a kirándulók a hazatérésről. Kiderül, hogy visszafelé mindössze két autóbusz indul: egyik délután 3 órakor, a másik 4 órakor. Jön a nem várt fordulat: a fürdőzők egy- része is hazakészül és már jóelőre helyet biztosított magának az autóbuszon. így azok is lemaradnak a társas- gépkocsiról, akik a vonatok érkezésekor autóbuszon jöttek Borszékre. Nem kell búsulni — gondolhatná a gyanútlan olvasó — hiszen itt vannak azok az áldott jó taxisok, akik a vonat érkezésekor valósággal versenyeztek az utasokért. Hasonlóképpen gondol- \ kozik a kiránduló is és mosolygós arc- j cal megy a taxiállomás felé. A taxiso- í főrok azonban egy fél nap alatt telje- j sen megváltoztak. A reggeli szolgálat- kész, mézes-mázos sofőrök helyett, zord Cerberusok állanak a gépkocsik mellett, akik kemény hangon jelentik ki, hogy három személy számára Ieg= alább 400 lejbe kerül visszafelé a taxi. A kiránduló idegesen kapkod az órájához. Közeledik az indulás ideje. Ha nem éri el a vonatot, másnap hiányoznia kell a hivatalból. Esetleg exisztenciális veszedelemmel járhat ez a távolmaradás. Nincs mit tenni, meg kell adni a sofőrnek a kívánt viteldijat. Miután pedig tömegpszichózis, hogy nehéz pillanatokban legtöbb ember elveszti a lélekjelenlétét, sok kiránduló egyedül bérel taxit és jut el a méregdrága vi» teldijért az állomásra. Sokan pedig ott maradnak a fürdőhelyen és csak másnap délutánra kerülnek haza. Borszék községnek, a fürdőigazgatóságnak és az anyagilag érdekelt villa- tulajdonosoknak elsőrendű kötelessége kell legyen, hogy rendet teremtsenek ebben a kérdésben. Vegyék számba az utasokat, és ennek megfelelően létesítsenek autóbuszjáratokat. Tudjuk, hogy ebben a fiirdöszezonban nem sok remény van már a változtatásra. Vegyék azonban a panaszokat fontolóra az illetékesek és gondoskodjanak arról, hogy Borszék köz.lekdése is méltó legyen a fürdő jó hírnevéhez és gyógyító hatásához. | IDEGGVILKOLÓ ÁLLAPOTOK — I A GYILKOSTÓNÁL Hasonlóképpen áll a helyzet a Gyilkostónál. Itt még az a tehertétel is meg van, hogy például a kolozsváriak szempontjában már az indulásnál is botrányos az autobuszközlekedés. Az a kolozsvári weekendezö, aki az esti második gyorsvonattal indul el otthonából. reggel 6 óra előtt néhány perccel érkezik üyergyószentmiklósra. Autóbuszt azonban hiába keres, mert már az állomásnál felvilágosítják, hogy a gyilkostói autóbusz csak két óra múlva ion le az állomásra. Akinek kedve van taxit fogadhat. Miután itt nagyobb a kereslet, már az indulásnál is méregdrága árakat szabnak meg a taxisok. Sajnos, nehéz világot élünk. Legtöbben a kirándulók közül úgy gondolkoznak, hogy jobb lesz megvárni az autóbuszt, amely 68 lejért visz fel és ugyanany- nyiért hoz vissza. Ez is éppen elég tekintélyes összeg, a taxi személyenként a dupláját is meghaladja. Végre megérkezik a várvavárt autóbusz. Az uta' KOLOZSVÁR, augusztus 22. Egy hónap múlva ismét kaput nyílnak az erdélyi színházaik. Időszerű a kérdés: az uj idényben hol s hány magyar színház nyit Laput Erdélyben? Már mindenfelé folyik a szervezkedés, a kezdődő uj évad előkészületei s folynak a tárgyalások a — koncessziókért. Nemrégiben Sadoveanu Marin művészeti almmiszter is megfordult Erdélyben s már az ő látogatása is kapcsolatos volt ezekkel o. kérdésekkel. A miniszter egynapos kolozsvári tartózkodása alatt dr. Marcus István művészeti vezértélügyelőn kívül több erdélyi színház kéviselőjévol is tárgyalt. A koncessziók kiadásának jövőben alkalmazandó rendszeréről és az erdélyi színjátszás időszerű kérdéseiről érdekes beszélgetést folytattunk dr. Marcus István művészeti vezérfelügyelővel. Kik kapnak a jövő évre 1 koncessziót? — Milyen feltételekhez kötik a> jövő évadban a koncessziók kiadását? — kérdeztük Marcus István dr.-t. — Egyetlen fettételhez: minden olyan színházi vállalkozásnak adunk játszási engedélyt, amely arra méltó. Amint egy korábbi nyilatkozatomban már részletesen elmondottam, meg akarjuk tisztítani az erdélyi színjátszást és minden igyekezetünk odairányul, hogy színvonalát i.s 'ehetőség szerint emeljük. Természetes tehát, hogy azok a színházi várakozások, amelyek körül évek óta állandóan botrányok zajlottak, amelyek sem az állammal, sem pedig tagjaikkal szemben semmiféle vállalt kötelezettségüket nem teljesítették — nem is beszélve a művészeti szempontokról —, alig remélhetnek koncessziót. Néhány nevet említünk, de Marcus dr. 1 kitérő feleletet ad. — Esetenként még nem történt döar 1 sok összezsúfolódnak és amikor a Gyilkostó gyönyörű panorámája eléjük tárul, minden kellemetlenségüket elfelejtik. Az önfeledt elragadtatás pillanatai azonban itt sem tartanak sokáig. Nem akarjuk untatni az olvasót és nem ismételjük el a borszéki közle- 1 kedési zavarokról elmondott megjegyzéseinket. Gyergyószentmiklós is a székely körvasút egyik állomása, itt is csak egyetlen vonat van visszafelé. Mondanunk sem kell, hogy a közlekedéssel itt is uzsorúskodú- sok történnek és bizony sok kiránduló azzal az érzéssel indul haza, hogy akármilyen szép is a Gyilkostó, akkor lássák, amikor a j hátuk közepét. Nem hisszük, hogy minden jóérzésii ember ne osztozna a kirándulók felháborodásában, mert legszebb fürdőnk jóhirneve és lato- gatottsága forog néhány lelkiismeretlen ember kapzsisága miatt kocm kan. Felhivjuk tehát, az illetékesek figyelmét arra. hogy a Gyilkostónál is teremtsenek rendet a közlekedésben. Egyben pedig a C. F. R. vezérigazgatóságának is gondot kellene arra fordítani, hogy a vonatközlekedések kényelmesebbek legyenek. Nem volna megvetendő, ha a C. F. R. is beállítana társasgépkocsikat ezeken az útszakaszokon, mert ez egyrészt kényelmesebbé tenné a közlekedést, másrészt pedig elvenné a kedvét az alkalmi helyi diktátoroknak a közönséggel szemben való kiuzsorázó bánásmódtól. tés. A legtöbb színigazgató még a. Kérvényét sem nyújtotta be. — Milyen formában adják ki a Koncessziókat? Visszaállítják a régi kerületi rendcszert? — Nem. A művészeti minisztérium egyik társulat számára sem ir élő működési kört. Ezt a kérdést a társulatoknak egymás Között kell eldönteniük. Elismerés a Tháüának Művészi szemponiból hogyan látja» vezérfelügyelő ur az erdé'yi magyar színjátszást? — kérdeztük. — Ebben a kérdésben — válaszolta Marcus István dr. — nem leheli egyféle mértékkel mérni. Vitathatatlan, hogy komoly művészi teljesítményeket csak a Thal;a mutathat fel. amely két teljes társulatával, szervezettségével és hozzáértő irányításával az elmúlt évben is figyelemreméltó eredményeket ért e-. A Thalia az erdélyi magyarság reprezentativ színháza, amely a többség felé is mindig megőrizte tekintélyét, hiszen ismeretes, hogy irányításába » magyarság nemzeti szervezetének, politikai és kulturális életének vezetői is bekapcsolódnak. A Thalia tehát minden körülmények között megérdemli, hogy az álfám támogassa munkájában. Egyik társulat sem kaphat kizárólagossági jogot. j — Ilyen irányelvek mellett előfordulhat az az eset is, hogy a nagyvárosokat csak a Tha$á lógja látogatni? — Erről szó sincs. Kizárólagossági jogot nem adhatunk senkinek s valószínű, hogy ilyen megoldást maga a Thalia sem vállalna. Ml minden koncessziós kérvényt egyenlően bírálunk el s miután az engedélyt kiadtuk, minden társulat ott játszhat. ahol erre lehetőséget talál, vagy ahogyan esetleg felosztják egymás között a városokul. Mi ebbe a kérdésbe mins'álunk bele. A kisebb társulatokon kivid mely1 városok jöhetnének tehát még h-kifitclbft1 önálló társulatokkal? \ ■— Arad és esrt'og Szál már. Az aradi színház sorsa' — Aradon azonban elsősorban terhűi kai akadályok vannak. A KuMurpalota ; — mint <*zi ;i hatóságok megállapították ‘ — nem alkalmas ásandó színház céljai ’ r.i, más helyiség pedig n’ncs. A közeli \ napokban Aradra utazóin s megkísérlem valahogyan megoldani a kérdést. Tárgya", Fisokat kezdek a város vezetőségével ésj az. oltani vezető körökkel, hátba adódik valamilyen áthidaló megoldás, amely módot nyújt arra, hogy Aradnak addig is ’égvén állandó színháza, amíg a színházépület kérdése valahogyan megoldódik. • — Es Szalmái ? > * • • — Szál miáron nem tudom, mi a helyi zol. a Szabadkai-társulat évek óla nem játszik s könnyen megeshet, hogy Szab, már ebben. {jz évben is állandó társulat nélkül marad. • Sadoveanu miniszter nagybányai I tárgyalásai — Milyen eredménnyel járt Sadoveanu miniszter ur nagybányai útja? — Zigre kultuszminiszter urnák és Sadoveanu alminisztemek régi terve, hogy megfelelő állami támogatással uj életre kelti a nagybányai miivésztelepet. Ebben a kérdésben tárgyalt most a helyszínen a város vezetőségével és a művész telep vezetői közül Pop Aureliei, Mikola Andrással és másokkal is- A kormány haj-j landó megfele’ö összeget folyósítani a ma rendkívül elhanyagolt miivésztelep épületeinek rendbehozatalára és reméljük, hogy ennek érdekében sikerül Nagy-, bánya városát is némi áldozatkészségre birni, anná' is inkább, mert a művész- ■ telep épületei a város tulajdonát képezik.; Az épületek rendbehozatala után a telep: vezetőségét is újjászerveznek s abban ai város képviselői is helyet kapnának.; Megállapítható, hogy minden oldalról' megvan a jóakarat a dc’oghoz és való i számi, hogy a nagybányai mmésztelepen' rövidesen ismét otthonra találnak az or-, szág különböző részedről össze seregtől művész nővén dékek és 0 nagybányai is ’j kola visszaszerzi régi jelentősegét. ; . i Több mint száz magyar színdarab vár még jóváhagyásra — Milyen művészi tervek foglalkoztat*, ják még vezérfelügyelő ural? — Egyelőre teljesen lefoglalnak a szim házi évad előkészületei és minden szabad-1 időmet olvasással töltöm. I öbb mint 100 magyar színdarab vár még engedélyezésre. ameivekről az idény kezdetéig jelentést keli készítenem. Továbbmenő művészi tervek kidolgozására csak azután Kerülhet sor. j A beszélgetés tovább; során Marcus i dr. elmondja, hogy különösen a kolozsv I vári Román Operával vannak komolyabb I elgondolásai, amennyiben szeretné, ha az í Opera a nagyobb vidéki városokat is be- i kapcsolná működési körébe. Erről azon- ! ban még korai volna nyr'aókozjni, mert a ! vonatkozó tervek megbeszélésére is csak j később kerül sor. j Marcus dr. végül egy. a szüli gaz gató- 1 ságtól számára szánt figyelmeztetéssel fejezi be nyilatkozatát, ! — Mivel egyék legfőbb irányelvünk', hogy az országban bemutatásra keriUő darabok szövegét egységesítsük, figyel-, meztetek ezúton is minden érdekelt színigazgatót. hogy a műsorára tűzött daraboknál mindig szerezzenek be egy, a ka-; tonai cenzura és a művészeti felügyelőség által Iá hámozott példányt s ebből a; szövegkönyvből végezzék a betanítást. Természetes, hogy ezen a szövegkönyvön, változtatni, vagy hozzáadni nem lehet.! Főként a vidéki társulatokra gondolunk, amikor feltesszük ezt a kérdést: 1 — Kihagyni sem lehet? Marcus dr. mosolyogva válaszol: — Azt igen... KÖVES 1 Mindenre feleletet ad a: természettudomány! folyóirat. Előfizet, hét negyedévre 120 lejért az ELLEN*« ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN. Cîufr Kolozsvár, Piaţa Unirii. 40 lej beküldő«* se ellenében készséggel küldünk mut£ţ> vány számot«, Készülődés az uj színházi évadra A koncessziók uj rendszeréről és az erdélyi magyar színjátszás időszerű kérdéseiről nyilatkozik Marcus István dr. művészeti vezérfelügyelő
