Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-20 / 190. szám

I I T: I. L I N 7 f: K 10 i 0 :i u ff u \ x t u * 2 0 HALLO KÍNÁBAN niiadmáift megtartották azt a regi s/.okast, hogy a halottak szájába pénzt tesznek, hrre a célra különleges ,,haíorr-pénzt“ használnak. A halott-pénzr a bankjegyek­hez hasonló papírból készítik, amelyre különböző pecséteket és lel iratokat nyom­juk. A halott-pénzen rajta á'h hogy a mirhikus, képzeletbeli l-engtucseng varosa ban, ahol a halál birodalmának uralkodója ■székel, ezt a pénzr a pokol vagy az ég számáiM fogjak bevárttá^. a jdkep^s pénzen kívül azonban ezüst dollárokat es aranypénzeket is tesznek a halott szájába. 'Az aranypénzek legtöbbször szintén pa­pírból készültek és csak aranylappal jan­inak beborítva. A temetési szertartáson azután, amikor a halott egyéb ingóságai­nak hasonmását is elégetik, ezt a pénzt is elégetik, mert a másvilágon akkor is hasz­nálhatja hiedelmük szerint a halorr, ha az ’elégért. Ha gazdag ember halalozik el, akkor jelképesen elégetik a/ összes^ hasz­nálati tárgyait, azaz bútorainak, hazanak apró papirmodotljek. Meg a gramofont, az automobilr és a teáscsészét is elkészítik papinüimzarban, hogy azt a sirom eléget­hessék. Így azután aziti hiszik. h°gy az el­halálozott ugyanazt az életet folytathatja a túlvilágon, mint a földön. FRIESACH rvárosának kávéházában szörnyű pánik tört ,ki nemrég. Wilhelm Walduer es Fianz Raumig tkigyóbüvclők, akik a viperákat es .a legveszedelmesebb mérgeskigyokat is csu­pasz kézzel fogják meg, éjjel megjelentek a kávéházban és egy ládát térték a bil- liárdasztalra. A ládában négv mérgeskigyó volr és a kér fiatalember, aki kissé mé­lyebben nézett a pohár femekére, szabadon eresztene a veszélyes csuszó-mázókat. A 'kávéház vendégein pánikszerű rémület vetr erőt és mtndemki menekült, amerre látorr. Vatlaki érresiletle a rendőrséget, amely azonnal a kávéházba robogott és kényszeritette a két fiatalembert, hogy fogja meg a kávéház sajkába menekült hüllőket. A kér ügyes kigyóbüvölő néhány perc alatr befogta a szabadon ereszrett bes­tiákat. A rendőrök is csak erre vártak azonban, mert rögtön letartóztatták a könnyelmű fiatalembereken KALKUTTA főpályaudvarán szinte rüntetésszrü zavar­gást idézett elő néhány eze«r utas, aki leké­sett a vonatról. Ezen a napon a kaikuttai romátok 'rejtélyesnek tetsző okokból a rne- nerrenidszérü időnél jóval korábban indul­tak «1. A felbőszült utastömeg megostro­molta az álitomásfőnölk hivatalát, de a fő­nök' azzal védekezett, hogy a vonatokat szabályszerű időben, a pályaudvar főcsar- nokában .függő központi óra szerint indí­tóira id. Néhány utas rekin-etete ekkor az órára &sétt és egyszeriben kiderült a felfor­dulás oka: egy kóbor majomcsalád felmá­szott az órára és annak mutatói* pajkos játéltó közbem elcologatta. NEWYORK mellett, Flloy’d Bennett repülőterén nagy fel­tűnést kellerti a világ legfiatalabb pilótá­ja, Edmund Somers 12 éves amerikai fiúcs­ka- A bátor gyermek félóráig repüifr telje­sen egyedül ezer méter magasságban és ez­zel megfelel az elsőosztályu pilótavizsga követelményeinek- Tizenhatéves nénje és íizenhétéves bátyja szintién nagyon ügyes pilótamövendékek. Atyja, L. A. Somers, a washingtoni képviselőház tagja, aki a vi­lágháborúban mint hadirepülő szolgált â francia harctéren. Amint látjuk tehát, a vér nem válik vízzé és az ősök megszer­zett tulajdonságai sokszor fokozottan száll­nak át az ifjabb nemzedékre. AZ USÁBAN ugylátszik, nem szenvednek pénzhiányban az emberek, mert a legutóbbi hivatalos $ía- ■iszrika szerint ötmillió ember feledkezett meg arról, 'hogy bankbetétje is vám ösz" szesen 195 millió dollár az amerikai bankok évek hosszú sora óra nem érintett betét­összege, amelyek után írnem jelentkezik senki. Igaz, hogy a betétek legnagyobb 'ré­sze 10 dolláron aluli összeg, Tulajdonosaik találni már rég el is haltak, de a kamatok­kal együtt a kis összegek is szépen növe­kedtek. Mégis ajkad az 5 millió feledékeny betevő között 65 olyan számlatulajdonos is. akik több mint 50-000 dollárnyi Összeg­ről^ feledkeztek meg. Az amerikai szöver- segi tanács fog nemsokára törvényhozásr Sag határozni az -elárvult bankbetétek sorsa EGY rnOYV ER RAKTÁR A RÁNCfiLMÜBEN A heti híradók szervezeti munkájában dr. Hippier rendezésben egy ismertető film készült a nyugati német erődvonalról és ezt most a német birodalom minden mozgőszinbázában forgatják. A film a betonból és ércből épített erőd , onalat mutatja be íüegyveiiniiili© francia négymillió az idegen Franciaország egyik időszerű problémája PARIS, augusztus hó. A francia hatóságok hetekkel ezelőtt ki- utasitorrak Franciaország (őrületéről egy idegen állampolgárt, meirr azzal gyanúsí­tották meg, hogy hazáia érdekében propa­gandát üz és nem sokkal ulóbb kémkedés és hazaárulás gyanúja címén letartóztattak kér francia állampolgárt!, akik közül az egyiik egy igen e.őkelő esti lap szerkesztő ségében dolgozott, a másik pedig egv nem kevésbé előkelő reggeli !ap hirdetési ügy­nöke volt — meglett férfiakat, akik a vád szerint, állítólag szentén Franciaországban élŐ vagy ide időnként visszatérő külföl­diekkel állottak összeköttetésben; Ezek az események, amelyek, érthetően, igen fel­dúlták a francia közvéleményt, ismér na­pirendre hívták Franciaország egyik leg­érdekesebb és a bertnerejlő ellen mondá­soknál fogva majdnem meggondolatlan problémáját: a külföldiek francia földön való tartózkodásának a kérdésér. Azt Írjuk: ez a probléma megoldhatat­lan és bár a francia hatóságok korrektül, de bizonyára a francia géniuszban rejlő emberiességgel fognak hozzányúlni: a lai­kusok számára mégis csak annaik látszik. Mert a külföldiek tartózkodásának a kér­dése mindenekelőtt: gazdasági kérdés — nem szólva az „idegenforgalom“ néven is­mert jövedelemről és a „láthatatlan ex­porténak nevezett bevásárlásokról és be­szerzésekről. amelyek Franciaország Pari­sát, tengerpartjait, gyógyfürdőit, Riviérá­ját annyira fellendítették, gazdaggá tették és a francia kereskedelmi mérleg aktiv ol­dalait ugyancsak sulyo-s tételekkel gyara­pították. Lemondana minderről Francia- ország, ha a külföldiek beutazását korlá­tozná, vagy irtartózk-odásukat megszorí­taná?!... A józan és annyira okos franciák­nál erre aligha leéli számítani. Hiszen még az utolsó években, a politikai események következtében annyira feldagadt „mene­kültek“ csoportjában is sokan vannak, akik vagyonukat, vagy annak egy részér, a hazájukbelií hatóságok engedel-mével — főlég eleimre — magukkal hozhatták, aki­ket jómódú külföldi rokonságuk támogat felett. A bankbetéteket meghirdetik és ha ezután sem törődik velük senki, az ál­lamkincstár javára kebelezik be. OBERASCHER müncheni harangöntő forradalmi! jelentő­ségű újítással lepte meg iparát. Többes z" tendei előmunkálat után sikerült olyan ha- rangszerkezeret összeállítania, amely annak ellenére, hogy az egész szerkezet nem nyom többet két kilogrammal, oly hatal­mas hangot tud adni, amelyet eddig .csak röbszáz mé'iermázsáju harangok produkál­ták. Az uj találmány hangverőpáil'cikák nyalábjaiból áll, amelyekét kis harang- nyelvek felváltva hoznak működésbe s a harangnyelvek lengéseit villanyáram erő- siti. A kis készülék k-o-ngása -olyan hangot hallat, amelyhez eddig 500 métermázsa és akik az uj otthont nyújtó, vendéglátó Franciaország terű’elén is, nem pénzt akar­nak keresni, hanem pénzt akarnak költeni és igy jövedelemhez juttatják az államot — adók módjában — és mindazt a sok franciát, aki hétköznapi c elükhöz hoz­zátartozik. A franciaországban élő külföldiek pro­blémáját ivem is ebből a szempontból kell megítélni és úgy hisszük — a jelek ezt muralják — itt sem úgy délik fne^. Irr egészen másról van szó. A világháborúban Franciaország igen sok fiát veszítette el és ebhez még hozzájárult az, hogy — a leg­utóbb megjelent kimutatások szerint — a halálozás túlhaladja a születések számát. Franciaországnak tehát szembe kel! néznie egy igen* komoly kérdéssel: az elnéptelene­dés problémájával, amely az utolsó hetek- ban., a külpolitikai feszültség és a világ bizonytalan helyzete ellenére is, valóban a francia politika, sör a francia általános ér­deklődés homlokterébe került. Hogy’ lehe­tett a világháború után ezzel a két igen nehéz kérdéssel megbirkózni, ha nem úgy, hogy Franciaország szívesen lárta és öröm­mel fogadra a külföldieket, akik otthont kerestek a „douce France“, a szelíd Fran­ciaország ölén?!... Mert, az idevaló körök felfogása szerint, irt két eset volt lehetsé­ges: az iderelepedetr külföldi vagy asszimi­lálódott, mert a francia föld, -a francia napsugár, a francia nyelv és a francia kul­túra asszimiláló ereje, az összes európai nemzeteik között, állirótág, a legnagyobb — vagy pedig maradt az, ami volt: kül­földi, aki megtartotta népi szokásaid és sa­ját nemzeti egyéniségét. A franciák szeretik a vendégeket és ud­variasak, sőt szívélyesek azokkal is, akik ük telepedtek meg, de .niem tudtak, vagy nem akartak franciákká hja son ülni; szí­vélyesek —, de bizonyos tartózkodást éreznek velük szemben,, még a megjelölé­sükben ;S) talán öntudatlanul- Mert az el­térésekben olyan kényes, finomságaiban olyan érzékeny francia nyelv a külföldire ezt a szót használja: étra-nger — ami nem is annyira „küí-földi‘c-t, .mint inkább ,,ide_ cinkből és rézből készült haramganyagra volt szükség, továbbá drága haramgozÓké­szülékekre, magasfeszültségű áramra és ha­ranglábakra, amelyek 'több tonna- súlyú vastartókat igényelték. Az új harángózó- készüléket egyszerű villamosel’emfnel í? üzembe lehet tartani s elhelyezéséhez mi­nimális helyre van szükség. O'oerascher mester máris számos megrendelést kapott uj találmányára. ÉSZAK KAROLINA indián rezervációjáíiak lakosai, az irokéz indiánok azt hiszik, hogy az álmokból elő­re meg 'lehet fejteni azt, hogy beteg lész/e valaki vagy sem. Dr. Frans O'brechls bel­ga etnológus tudósítása szerint ,az indián varázsló mindaddig faggatja a betegét, akinek bajáról orvosi tudás híjában pon­gr,ly* t jt-lent. i;ra»ciaorv/ág azonban v/.i Vesén látta «vekni i•», •..íját. «»kos.ui IcHognt' érdi-kében, mert c/.«■!-. a külföldiek gya>a p'ították lakot ’ságál U, gazdasá p •:"/1 • és a franciák emberiessége és szabadság’zc létein- mindenkinek megadta a Ich"?őseget, hvgy a maga módja sz'-rinr boldoguljon. Még csak rövid idővel ezelőtt is, mikor a politikai m'-nekülrrk nem özönlöttek e! I rauciaországoi, aránylag könnyen kapha tőrrőljuncia állampolgárságot az. a külföldi, aki a törvényes követelményeknek meg fejelt — különösen, ha ő maga meg nem volr túlságosan koros és nem nőtlen vo;t, hanem családos. Az utolsó évek politikai viszontagságai egészen más, egészen uj helyzetet terem­tettek. A spanyol polgárháború befejezé­se uráp, mikor a megvert- köztársasági had­sereg francia területre menekült, Sarraut belügyminiszter kijelentése szerint Francia- ország 40 mi'l'lió lakosa közül négymillió volr a külföldi — fehér a lakosság tíz szá­zaléka. (Ma már ez a szám leapadt körül­belül 3 és félmillióra — a spanyol mene­kültek egy része iis visszatért hazájába.) De még igy is 40 községe van Franciaor­szágnak, ahol rübb külföldi éh mint fran­cia és vannak városok, ahol nem sokkal kevesebb a külföldi, minr a francia: Mar­seille, ahol a külföldiek a lakosság több mim negyedrészét, vagy éppenséggel Per­pignan, ahol több, mint a felét teszik ki. Ezeken kívül is rengeteg az idegen a Föid- közi temger vidékén, a Rone medencéjében és mindenekelőtt Parisban, alul ásandó tartózkodási engedélyt most már csak a legritkább esetekben adnak és még rövi" d-ebb Tartózkodásra is a Párisr és környé­két körülvevő Seine et Oise megye terü­letére küldik az idegent. A külföldiek közül legtöbb az olasz, akiknek a számát a hivatalos kimutatások kttencszázezcrre becsülik; körülbelül félr mi.lió a lengyel és négyszázezer a spanyol, kétszázezernél több a belga és a kisebb csoportok élén az oroszok haladnak. akik" rfrek a számát hatvanezerre teszik. A bol- sevizmus elől francia földre igyekvő oro­szok nyirotrâk meg a politikai menekültek sorát, akikhez csatlakoztak azután örmé­nyek és az utolsó évek folyamán: németek, osztrákok és csehek. (A félmillió spanyol­ról nem is szólva.) A vendéglátó franciák körében bizonyos aggodalom támadt, az, hogy a letelepedett külföldiek gyermekeit, idevaló szokások szerint ingyen- iskoláz­tatják és ingyen tankönyvekkel látják el, még hagyján és az sem okozott gondot, hogy a külföldit, ha mJegjbet-egédötr, a francia-közösség költségén ápo.ták a kór­házakban — nem, a franciákat mindez nem aggasztotta. A gond csak akkor rámadt, mikor a politika égboltján a háború sötét fellhői je' leutek meg és egyre jobban elborították; akkor merültek fel a kétségek és a gondok: mit fognak, a külföldiek kezdői, mikor a francia férfit hadbaszólitják és otthon nem marad más, csak öregek, rokkantak, as­szonyok és gyerekek?!... Mit fognak azok a külföldiek 'kezdeni, akik ma nagyobb csoportokban élnek, nagyobb táborokban vannak elhelyezve és felügyeletükre há­ború esetén nem áll elég férfi rendelkezés­re?!... Tarranak attól is, hogy az engedély nélkül, a titokban bevándorlók hajlamosak engedni a különféle irányú forradalma agir tációkmak, amelyeknek a sodrába kerülnek. A ira.ncia kormány újabb és újabb ren- d tietek kel szabályozza az idegenek hely­zetét, egyesületeiket átvizsgálja, szigorúan ellenőrizteti a határokat, különféle 'intéz­kedéseket ir élő, amelyeknek megtartására súlyos büntetéseket szab, — jeléül annak, hogy a külföldiek tartózkodásának a kér­dése -egyik-e Franciaország legaktuálisabb problémáinak. R. Gy. tog diagnózist adni nem tud, amig vala­melyik álmából meg nem állapítja, hogy mi baja van. Mikor azután megtalálta azt az álomképer, amely a rontást okozta, kü­lönféle keserű italokat és gyökereket ren­del neki; amelyékt a betegnek le kell nyel­nie. Az irokézek vakul hisznek benne, hogy ezzel az eljárással visszanyerhetik egészségüket. Különben is rendkívüli mér­tékben hisznek az álmokban. Ha valaki álmában k-ezét vagy lábai megégette, ak­kor biztosra veszik, hogy az illetőt a kí­gyó fogja megcsípni. Ha valaki álmában .sátrakkal utazik, ez azt jelenti náluk, hogy -a kísérőik egyike egy év alatt meg fog halni. Az irokézek éppen ezért min­dig megjegyzik maguknak az álmaikat, hogy a varázslójuk ebbői fejthesse meg a jovőjjaker. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom