Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-20 / 190. szám
I I T: I. L I N 7 f: K 10 i 0 :i u ff u \ x t u * 2 0 HALLO KÍNÁBAN niiadmáift megtartották azt a regi s/.okast, hogy a halottak szájába pénzt tesznek, hrre a célra különleges ,,haíorr-pénzt“ használnak. A halott-pénzr a bankjegyekhez hasonló papírból készítik, amelyre különböző pecséteket és lel iratokat nyomjuk. A halott-pénzen rajta á'h hogy a mirhikus, képzeletbeli l-engtucseng varosa ban, ahol a halál birodalmának uralkodója ■székel, ezt a pénzr a pokol vagy az ég számáiM fogjak bevárttá^. a jdkep^s pénzen kívül azonban ezüst dollárokat es aranypénzeket is tesznek a halott szájába. 'Az aranypénzek legtöbbször szintén papírból készültek és csak aranylappal janinak beborítva. A temetési szertartáson azután, amikor a halott egyéb ingóságainak hasonmását is elégetik, ezt a pénzt is elégetik, mert a másvilágon akkor is használhatja hiedelmük szerint a halorr, ha az ’elégért. Ha gazdag ember halalozik el, akkor jelképesen elégetik a/ összes^ használati tárgyait, azaz bútorainak, hazanak apró papirmodotljek. Meg a gramofont, az automobilr és a teáscsészét is elkészítik papinüimzarban, hogy azt a sirom elégethessék. Így azután aziti hiszik. h°gy az elhalálozott ugyanazt az életet folytathatja a túlvilágon, mint a földön. FRIESACH rvárosának kávéházában szörnyű pánik tört ,ki nemrég. Wilhelm Walduer es Fianz Raumig tkigyóbüvclők, akik a viperákat es .a legveszedelmesebb mérgeskigyokat is csupasz kézzel fogják meg, éjjel megjelentek a kávéházban és egy ládát térték a bil- liárdasztalra. A ládában négv mérgeskigyó volr és a kér fiatalember, aki kissé mélyebben nézett a pohár femekére, szabadon eresztene a veszélyes csuszó-mázókat. A 'kávéház vendégein pánikszerű rémület vetr erőt és mtndemki menekült, amerre látorr. Vatlaki érresiletle a rendőrséget, amely azonnal a kávéházba robogott és kényszeritette a két fiatalembert, hogy fogja meg a kávéház sajkába menekült hüllőket. A kér ügyes kigyóbüvölő néhány perc alatr befogta a szabadon ereszrett bestiákat. A rendőrök is csak erre vártak azonban, mert rögtön letartóztatták a könnyelmű fiatalembereken KALKUTTA főpályaudvarán szinte rüntetésszrü zavargást idézett elő néhány eze«r utas, aki lekésett a vonatról. Ezen a napon a kaikuttai romátok 'rejtélyesnek tetsző okokból a rne- nerrenidszérü időnél jóval korábban indultak «1. A felbőszült utastömeg megostromolta az álitomásfőnölk hivatalát, de a főnök' azzal védekezett, hogy a vonatokat szabályszerű időben, a pályaudvar főcsar- nokában .függő központi óra szerint indítóira id. Néhány utas rekin-etete ekkor az órára &sétt és egyszeriben kiderült a felfordulás oka: egy kóbor majomcsalád felmászott az órára és annak mutatói* pajkos játéltó közbem elcologatta. NEWYORK mellett, Flloy’d Bennett repülőterén nagy feltűnést kellerti a világ legfiatalabb pilótája, Edmund Somers 12 éves amerikai fiúcska- A bátor gyermek félóráig repüifr teljesen egyedül ezer méter magasságban és ezzel megfelel az elsőosztályu pilótavizsga követelményeinek- Tizenhatéves nénje és íizenhétéves bátyja szintién nagyon ügyes pilótamövendékek. Atyja, L. A. Somers, a washingtoni képviselőház tagja, aki a világháborúban mint hadirepülő szolgált â francia harctéren. Amint látjuk tehát, a vér nem válik vízzé és az ősök megszerzett tulajdonságai sokszor fokozottan szállnak át az ifjabb nemzedékre. AZ USÁBAN ugylátszik, nem szenvednek pénzhiányban az emberek, mert a legutóbbi hivatalos $ía- ■iszrika szerint ötmillió ember feledkezett meg arról, 'hogy bankbetétje is vám ösz" szesen 195 millió dollár az amerikai bankok évek hosszú sora óra nem érintett betétösszege, amelyek után írnem jelentkezik senki. Igaz, hogy a betétek legnagyobb 'része 10 dolláron aluli összeg, Tulajdonosaik találni már rég el is haltak, de a kamatokkal együtt a kis összegek is szépen növekedtek. Mégis ajkad az 5 millió feledékeny betevő között 65 olyan számlatulajdonos is. akik több mint 50-000 dollárnyi Összegről^ feledkeztek meg. Az amerikai szöver- segi tanács fog nemsokára törvényhozásr Sag határozni az -elárvult bankbetétek sorsa EGY rnOYV ER RAKTÁR A RÁNCfiLMÜBEN A heti híradók szervezeti munkájában dr. Hippier rendezésben egy ismertető film készült a nyugati német erődvonalról és ezt most a német birodalom minden mozgőszinbázában forgatják. A film a betonból és ércből épített erőd , onalat mutatja be íüegyveiiniiili© francia négymillió az idegen Franciaország egyik időszerű problémája PARIS, augusztus hó. A francia hatóságok hetekkel ezelőtt ki- utasitorrak Franciaország (őrületéről egy idegen állampolgárt, meirr azzal gyanúsították meg, hogy hazáia érdekében propagandát üz és nem sokkal ulóbb kémkedés és hazaárulás gyanúja címén letartóztattak kér francia állampolgárt!, akik közül az egyiik egy igen e.őkelő esti lap szerkesztő ségében dolgozott, a másik pedig egv nem kevésbé előkelő reggeli !ap hirdetési ügynöke volt — meglett férfiakat, akik a vád szerint, állítólag szentén Franciaországban élŐ vagy ide időnként visszatérő külföldiekkel állottak összeköttetésben; Ezek az események, amelyek, érthetően, igen feldúlták a francia közvéleményt, ismér napirendre hívták Franciaország egyik legérdekesebb és a bertnerejlő ellen mondásoknál fogva majdnem meggondolatlan problémáját: a külföldiek francia földön való tartózkodásának a kérdésér. Azt Írjuk: ez a probléma megoldhatatlan és bár a francia hatóságok korrektül, de bizonyára a francia géniuszban rejlő emberiességgel fognak hozzányúlni: a laikusok számára mégis csak annaik látszik. Mert a külföldiek tartózkodásának a kérdése mindenekelőtt: gazdasági kérdés — nem szólva az „idegenforgalom“ néven ismert jövedelemről és a „láthatatlan exporténak nevezett bevásárlásokról és beszerzésekről. amelyek Franciaország Parisát, tengerpartjait, gyógyfürdőit, Riviéráját annyira fellendítették, gazdaggá tették és a francia kereskedelmi mérleg aktiv oldalait ugyancsak sulyo-s tételekkel gyarapították. Lemondana minderről Francia- ország, ha a külföldiek beutazását korlátozná, vagy irtartózk-odásukat megszorítaná?!... A józan és annyira okos franciáknál erre aligha leéli számítani. Hiszen még az utolsó években, a politikai események következtében annyira feldagadt „menekültek“ csoportjában is sokan vannak, akik vagyonukat, vagy annak egy részér, a hazájukbelií hatóságok engedel-mével — főlég eleimre — magukkal hozhatták, akiket jómódú külföldi rokonságuk támogat felett. A bankbetéteket meghirdetik és ha ezután sem törődik velük senki, az államkincstár javára kebelezik be. OBERASCHER müncheni harangöntő forradalmi! jelentőségű újítással lepte meg iparát. Többes z" tendei előmunkálat után sikerült olyan ha- rangszerkezeret összeállítania, amely annak ellenére, hogy az egész szerkezet nem nyom többet két kilogrammal, oly hatalmas hangot tud adni, amelyet eddig .csak röbszáz mé'iermázsáju harangok produkálták. Az uj találmány hangverőpáil'cikák nyalábjaiból áll, amelyekét kis harang- nyelvek felváltva hoznak működésbe s a harangnyelvek lengéseit villanyáram erő- siti. A kis készülék k-o-ngása -olyan hangot hallat, amelyhez eddig 500 métermázsa és akik az uj otthont nyújtó, vendéglátó Franciaország terű’elén is, nem pénzt akarnak keresni, hanem pénzt akarnak költeni és igy jövedelemhez juttatják az államot — adók módjában — és mindazt a sok franciát, aki hétköznapi c elükhöz hozzátartozik. A franciaországban élő külföldiek problémáját ivem is ebből a szempontból kell megítélni és úgy hisszük — a jelek ezt muralják — itt sem úgy délik fne^. Irr egészen másról van szó. A világháborúban Franciaország igen sok fiát veszítette el és ebhez még hozzájárult az, hogy — a legutóbb megjelent kimutatások szerint — a halálozás túlhaladja a születések számát. Franciaországnak tehát szembe kel! néznie egy igen* komoly kérdéssel: az elnéptelenedés problémájával, amely az utolsó hetek- ban., a külpolitikai feszültség és a világ bizonytalan helyzete ellenére is, valóban a francia politika, sör a francia általános érdeklődés homlokterébe került. Hogy’ lehetett a világháború után ezzel a két igen nehéz kérdéssel megbirkózni, ha nem úgy, hogy Franciaország szívesen lárta és örömmel fogadra a külföldieket, akik otthont kerestek a „douce France“, a szelíd Franciaország ölén?!... Mert, az idevaló körök felfogása szerint, irt két eset volt lehetséges: az iderelepedetr külföldi vagy asszimilálódott, mert a francia föld, -a francia napsugár, a francia nyelv és a francia kultúra asszimiláló ereje, az összes európai nemzeteik között, állirótág, a legnagyobb — vagy pedig maradt az, ami volt: külföldi, aki megtartotta népi szokásaid és saját nemzeti egyéniségét. A franciák szeretik a vendégeket és udvariasak, sőt szívélyesek azokkal is, akik ük telepedtek meg, de .niem tudtak, vagy nem akartak franciákká hja son ülni; szívélyesek —, de bizonyos tartózkodást éreznek velük szemben,, még a megjelölésükben ;S) talán öntudatlanul- Mert az eltérésekben olyan kényes, finomságaiban olyan érzékeny francia nyelv a külföldire ezt a szót használja: étra-nger — ami nem is annyira „küí-földi‘c-t, .mint inkább ,,ide_ cinkből és rézből készült haramganyagra volt szükség, továbbá drága haramgozÓkészülékekre, magasfeszültségű áramra és haranglábakra, amelyek 'több tonna- súlyú vastartókat igényelték. Az új harángózó- készüléket egyszerű villamosel’emfnel í? üzembe lehet tartani s elhelyezéséhez minimális helyre van szükség. O'oerascher mester máris számos megrendelést kapott uj találmányára. ÉSZAK KAROLINA indián rezervációjáíiak lakosai, az irokéz indiánok azt hiszik, hogy az álmokból előre meg 'lehet fejteni azt, hogy beteg lész/e valaki vagy sem. Dr. Frans O'brechls belga etnológus tudósítása szerint ,az indián varázsló mindaddig faggatja a betegét, akinek bajáról orvosi tudás híjában pongr,ly* t jt-lent. i;ra»ciaorv/ág azonban v/.i Vesén látta «vekni i•», •..íját. «»kos.ui IcHognt' érdi-kében, mert c/.«■!-. a külföldiek gya>a p'ították lakot ’ságál U, gazdasá p •:"/1 • és a franciák emberiessége és szabadság’zc létein- mindenkinek megadta a Ich"?őseget, hvgy a maga módja sz'-rinr boldoguljon. Még csak rövid idővel ezelőtt is, mikor a politikai m'-nekülrrk nem özönlöttek e! I rauciaországoi, aránylag könnyen kapha tőrrőljuncia állampolgárságot az. a külföldi, aki a törvényes követelményeknek meg fejelt — különösen, ha ő maga meg nem volr túlságosan koros és nem nőtlen vo;t, hanem családos. Az utolsó évek politikai viszontagságai egészen más, egészen uj helyzetet teremtettek. A spanyol polgárháború befejezése uráp, mikor a megvert- köztársasági hadsereg francia területre menekült, Sarraut belügyminiszter kijelentése szerint Francia- ország 40 mi'l'lió lakosa közül négymillió volr a külföldi — fehér a lakosság tíz százaléka. (Ma már ez a szám leapadt körülbelül 3 és félmillióra — a spanyol menekültek egy része iis visszatért hazájába.) De még igy is 40 községe van Franciaországnak, ahol rübb külföldi éh mint francia és vannak városok, ahol nem sokkal kevesebb a külföldi, minr a francia: Marseille, ahol a külföldiek a lakosság több mim negyedrészét, vagy éppenséggel Perpignan, ahol több, mint a felét teszik ki. Ezeken kívül is rengeteg az idegen a Föid- közi temger vidékén, a Rone medencéjében és mindenekelőtt Parisban, alul ásandó tartózkodási engedélyt most már csak a legritkább esetekben adnak és még rövi" d-ebb Tartózkodásra is a Párisr és környékét körülvevő Seine et Oise megye területére küldik az idegent. A külföldiek közül legtöbb az olasz, akiknek a számát a hivatalos kimutatások kttencszázezcrre becsülik; körülbelül félr mi.lió a lengyel és négyszázezer a spanyol, kétszázezernél több a belga és a kisebb csoportok élén az oroszok haladnak. akik" rfrek a számát hatvanezerre teszik. A bol- sevizmus elől francia földre igyekvő oroszok nyirotrâk meg a politikai menekültek sorát, akikhez csatlakoztak azután örmények és az utolsó évek folyamán: németek, osztrákok és csehek. (A félmillió spanyolról nem is szólva.) A vendéglátó franciák körében bizonyos aggodalom támadt, az, hogy a letelepedett külföldiek gyermekeit, idevaló szokások szerint ingyen- iskoláztatják és ingyen tankönyvekkel látják el, még hagyján és az sem okozott gondot, hogy a külföldit, ha mJegjbet-egédötr, a francia-közösség költségén ápo.ták a kórházakban — nem, a franciákat mindez nem aggasztotta. A gond csak akkor rámadt, mikor a politika égboltján a háború sötét fellhői je' leutek meg és egyre jobban elborították; akkor merültek fel a kétségek és a gondok: mit fognak, a külföldiek kezdői, mikor a francia férfit hadbaszólitják és otthon nem marad más, csak öregek, rokkantak, asszonyok és gyerekek?!... Mit fognak azok a külföldiek 'kezdeni, akik ma nagyobb csoportokban élnek, nagyobb táborokban vannak elhelyezve és felügyeletükre háború esetén nem áll elég férfi rendelkezésre?!... Tarranak attól is, hogy az engedély nélkül, a titokban bevándorlók hajlamosak engedni a különféle irányú forradalma agir tációkmak, amelyeknek a sodrába kerülnek. A ira.ncia kormány újabb és újabb ren- d tietek kel szabályozza az idegenek helyzetét, egyesületeiket átvizsgálja, szigorúan ellenőrizteti a határokat, különféle 'intézkedéseket ir élő, amelyeknek megtartására súlyos büntetéseket szab, — jeléül annak, hogy a külföldiek tartózkodásának a kérdése -egyik-e Franciaország legaktuálisabb problémáinak. R. Gy. tog diagnózist adni nem tud, amig valamelyik álmából meg nem állapítja, hogy mi baja van. Mikor azután megtalálta azt az álomképer, amely a rontást okozta, különféle keserű italokat és gyökereket rendel neki; amelyékt a betegnek le kell nyelnie. Az irokézek vakul hisznek benne, hogy ezzel az eljárással visszanyerhetik egészségüket. Különben is rendkívüli mértékben hisznek az álmokban. Ha valaki álmában k-ezét vagy lábai megégette, akkor biztosra veszik, hogy az illetőt a kígyó fogja megcsípni. Ha valaki álmában .sátrakkal utazik, ez azt jelenti náluk, hogy -a kísérőik egyike egy év alatt meg fog halni. Az irokézek éppen ezért mindig megjegyzik maguknak az álmaikat, hogy a varázslójuk ebbői fejthesse meg a jovőjjaker. ...
