Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-19 / 189. szám

ÄRA 3 LEJ Szerkeszt őrig és kiadóhivatal: Cluj, Cal«» Moalor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. I G, Dna«, No. 8 Fiókkiadóhivataí * , f'ny voszuly: P. Unirii 9 Telefon 1199 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató t BR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R „ 'í' Tu .Törvényszéki fajstromozísi szám: 39,, (DoV 836^, 1938. Trb. Clnj.) Elófizerési d.Wlt: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre" 960TG. 3LX ÉVFOLYAM, 18 9. SZÁM. SZOMBAT Minden oldalról cáfolják a Janzigi kérdés békés megoldá­sára irányaié fkezJeméiiyeséseicei B»W' II Holtponton a külpolitikai helyzet. — A négyhatalmi értekezlet tervét félrevezető manő­vernek mondják angol részről. - Elvi megegyezés a moszkvai katonai tárgyalásokon Csáky István gróf magyar külügyminiszter cáio!§a a Magyarország küipoíiíihéjáiról terjeszteti hírein A külpolitikai helyzet változatlannak látszik. Az események újra holtpontra ju­tottak, de az utóbbi napok újabb aktivi­tást mulató látszata ellenére a helyzetben sem javulás, sem rosszabbodás nem történt. Az állítólagos kiegyeztető tervről, melyet Burckhardt népszövetségi főbiztos muta­tott volna be Hitlernek és juttatott volna el azután Londonba, többé szó sincs. A négyhatalmi értekezlet tervéről, melynek hire két nap előtt került forgalomba és le­het, hogy valamelyik oldalról felbocsátott kísérletei léggömb volt, szintén nem akar senki sem tudni. Berlinből hivatalosan cá­folják, hogy német részről ilyen tervet jut­tattak volna a Vatikánhoz. Az oslói inter­parlamentáris értekezleten ugyan egyik amerikai kiküldött beszélt ilyenforma terv­ről, de ennek jelentőséget nem lehet tulaj­donítani. A megindult vita folyamán azon­ban tisztázódott egy újabb nehézség, mely az esetleg megint időszerűvé váló európai nagyhatalmi értekezlet elé gördült. Angol részről ugyanis ismételten kijelentették, hogy ilyen értekezletre Danziggal kapcso­latban a főérdekelt Lengyelország résztvé- tde, de főleg Szovjetoroszország részvé­tele nélkül gondolni sem lehet. Az esemé­nyek menete tehát a szovjetoroszokat me­gint annyira belekapcsolta az európai ese­ményekbe, hogy a Münchenhez hasonló értekezlet megismétlődése, az eredmények­től függetlenül is, ma lehetetlennek lát­szik. Nem valószínű ugyanis, hogy akár Berlin, akár Róma európai kérdések rendezésénél Szovjeaoroszországgal kö­zös értekezleten vegyenek részt. A békés megoldási módok keresésére irányuló újabb nekiindulás tehát lényegében inkább nega­tiv, mint pozitiv eredménnyel végződött. ÁTMENETI IDŐ HITLER BE­SZÉDEIIG Legújabb jelentések szerint a helyzet annyiban enyhült, hogy Hitlernek e hó-, nap vége és a jövő hónap elejére várt szó­noki megnyilatkozásai előtt súlyosabb né­met kezdeményezése Danzig kérdésében nem várnak- Ez majdnem kétheti átmeneri időt jelent, ami alatt, egyes hírek szerint, a danzigi kérdés megoldásának keresésére a tengely részéről az olasz külpolitika fog. ja átvenni a kezdeményezést. Az olasz sajtó nagy erővel is igyekszik haturi Lengyelor­szágra az engedékenység érdekébeni. Azt kívánja, hogy a demokratikus államok bá­torítás helyett mérséklő irányban hassa­nak a lengyelekre, akikkel viszont meg akarják értetni, hogy Danzigrói a háború, vagy béke sorsa függ s minthogy Danzig számukra háború esetén amúgy is menthe­tetlen volna, nem jelent megalázkodást, ha Németországgal közvetlen tárgyalások ut­ján próbálják megoldani a vitás kérdést. Angol részről viszont a német é9 olasz sajtó tevékenységével szemben a Reuter megállapítja, hogy ez mem más, mint to­vábbvitele „az idegek háborújának“. Ezt szolgálta a Reuter szerint a négyhatalmi értekezlet pár nap előtt világgá bocsátott híre is, mely a lengyeleket akarta félreve­zetni Anglia magatartásáról és azon a ói­mén, hogy a demokráciák megint vissza­utasítják a béketerveiket, újra alkalmat ke. rés arra, hogy a nyugati hatalmak merev­ségéről beszélhessen. Az események menetében, mint szinte egyedüli pozitívumról, két diplomáciai tárgyalásról lehet beszámolni. Egyik Ró­mában történt, ahol Ciano külügyminisz­ter hosszabb megbeszélést folytatott. Sir Percy Lorain angol nagykövettel. Hiva­talos jelentés szerint ezen a megbeszélé­sen a napirenden lévő kérdéseken kívül, szó került a salzburgi megbeszélésekre is. Franciaország berlini nagykövete, Cou- londre Berlinben folytatott megbeszélést Weizsäcker német külügyi államtitkárral s a két óráig tartó megbeszélésen áttekin­tették a külpolitikai helyzetet. Párisi táv­irat szerint Coulondre kijelentette, hogy Franciaország Salzburggal kapcsolatban változatlan szilárdsággal tart ki eddigi álláspontja melleit. Csálíy irtván gróf nyilatkozata Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter Salzburgban időzik, ahol tegnap újra tanácskozást folytatott Csáky István gróf magyar külügyminiszterrel. A világ­sajtó egy része az utóbbi időben nagy te­ret szentel Magyarország és Németország viszonyának s amint már tegnap megír­tuk, fantasztikus magyarázatokat fűz hozzá. Csáky István gróf ezzel kapcsolat­ban tegnap fogadta a „Függetlenség" eimii. magyar napilap salzburgi tudósitój& és hangoztatta előtte, hogy ezek a hirek teljesen légbőlkapottak. Kizárólag mint magánember, mint Frick német beliigy- m'm szter vendége, időzik Salzburgban és igen jól érzi magát, a hireken, melyek ezzel kapcsolatban a sajtóba kerültek, csak csodálkozhatik. Ezek a hirek fan­tázianélküliek és nem is újak, mert kö­rülbelül' egy év előtt hasonló hamis hí­rekkel töltöttek tele a: sajtót — tette hozzá cáfoló szavaihoz a magyar külügyminisz­ter. . A német sajtó szintén behatóan foglal­kozik a Magyarországgal kapcsolatosan szárnyra kelt hirekkel. a lapok egyönte­tűen leszögezik, hogy kudarccal fog járni minden olyan kísérlet, amely Magyaror­szág és Németország közé éket akar verni. A Völchiisc.her Beobachter többek között azt írja, hogy rendszeres zavart­keltő hírek jelennek meg Magyarország­ról, aki bizonyos vonzalmat táplál' Len­gyelország iránt. A kutmérgezők minden cselszövést felhasználnak arra, hogy Ma­gyarországot eltávolítsák Németországtól. Csáky magyar külügyminiszter csak né­hány héttel ezelőtt teü tanúságot a Né­metország iránti barátságáról Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Csáky magyár külügyminiszter rövidesen Rómá­ba utazik, a római Stefani-ügynökség je­lenti, hogy ez a lehetőség, Magyarország és Olaszország ‘közötti szoros viszonyt tekint­ve, valóban fenmáíi. Az angol közvélemény fejlődésére jel­lemző egy ma érkezett londoni távirat, mely szerint a 22 angol egyetem tanári karának 375 tagja azzal a kívánsággal for­dul Chamberlainhez, hogy Winston Chur- chiür. az angol kormánypárt erélyes kül­politikát kívánó szárnyának vezetőjét mi­előbb vegye be a kormányba. Ugyancsak ma érkezett londoni és párisi táviratok sze­rint a moszkvai katonai tárgyalásokon az angol—írandó és szovjetorosz katonai bi­zottságok között általános elvi megegyezés jött lécre- — Részletekre nézve azonban, ugyan« hirek szerint, még véleménykü­lönbségeik rrlutarkoznak. A lÍ8is,cfkliOT<Íf»tes‘v állítólagos tartalma LONDON, augusztus 18. A londoni la' 1 pok különböző híreket közölnek a ter­vekről, amelyeket a tengely külügymi­niszterei Salzburgban megvitattak és ame­lyeket Németország Mussolini segítségé­vel szerelne megvat ősi Dani. Hitler állítólag Buvckhardtnak is kikézfcesitette tervét Danzignak a birodalomhoz való békés visszatéréséről, azzal, hogy ez továbbítsa Daladiernek és Chamberlainnek. Lengyel1 forrósból származó értesülések szerint ez a terv a következőket tartal­mazza: 1. A Népszövetség főbiztosi hivatalát az év végéig likvidálják. 2. Lengyelország likvidálja danzigi kor ­Cl-UJ, 1 9 3 9 AUGUSZTUS 19. mánybiztosságát és ehelyett diplomáciai képviseletet létesít, amelynek hivatása az, hogy a lengyel kisebbséget és annak gaz­dasági. érdekeit képviselje­3. Uj .statútumot szerkesztenek, amely kizárólagos német közigazgatást biztosit. 4. Lengyelország é.s Németország kö­zötti vámhatárok fokozatosan megszünte­tendők az elkövetkező öt év során. 5. Németország garantálja Dajnzig de- militarizáfását, Lengyelország ezzel szem­ben lemond a Westernplatten levő muní­ció raktáráról 6. A danz k‘kötő adminisztrálását független bizottság végzi, amelyet danzi; giak, németek és lengyelek alkotnak. Hír szerint Chamberlain és Daladler fi­gyelmeztették Burckhardtot, hogy min­den, Danzi got érintő javaslat mindenek­előtt is Lengyelország hatáskörébe tarto­zik. VARSÓ, augusztus 18. (Rador.) A „Ga­zeta Polska“ londoni jelentése szerint ot­tani hivatalos körök határozottan cáfol­ják. azokat a hirekot, amelyek Burclc- hardtnak Hitlernél tett látogatására és arra vonatkoznak, hogy Anglia érdekelve lett volna annak létrehozatalában. A brit kormány bizalmas jellegű jelentést ka­pott Biuekhardllól németországi látoga­tására vonatkozóan!, de az nem tartalma­zott semmilyen indítványt német részről- Az a verzió, hogy Burckhardt az angol kormány felkérésére ment volnai Bereh- tesgadenbe és ott az angol kormány hoz­zájárulásával készített tervet terjesztett volna elő, teljesen hanüs. Ugyancsak ki­talált az a hir is, hogy Burckhardt rövi­desen Londonba utazik. A német propa­ganda erőfeszítéseket tesz, hogy7 azt a be­nyomást keltse, mintha Anglia a kui'isz- szák mögött lépéseket tenne a közvetí­tésre, __ de ezek a hi reszt elések minden alapot nélkülöznék. Anglia szilárdan d van határozva arra, hogy teljesíti Len­gyelországgal szembeni kötelezettségeit, ahogyan azokat vállalta’, tehát szembe­száll Németország minden egyoldalú fel­lépésével. A „TIMES“ SZERINT NÉMET KA­TONAI PARANCSNOKSÁGOT ÁLLÍTANAK FEL POZSONYBAN LONDON, augusztus 18. (Rador.) A Times berlini munkatársa nem hivatalos forrásból, de feltétlenül megbízható hely­ről nyert értesülés alapján- közli, hogy a közeljövőben német katonai parancsnjoksa- got állítanak fel Pozsonyban. Az utóbbi időben Pozsonyban egyébként is feltűnően sok német katonatisztet lehelt latini» A lap szerint a Lengyelország felé vezető völ­gyek falvai és városkái szintén tele vannak német katonasággal, az egyes vasúti vona­lakon polgári lakosság számira a közleke­dést is megszigorították. „VARSÓNAK NEM SZABAD ÁL­MOKAT SZŐNI“ — MONDJÁK RÓMÁBAN RÓMA, augusztus 18. Az olasz lapok érdeklődésének középponljában változatla­nul a lengyel-német, feszültség áll. A P-opo- lo di Roma azt javasolja a demokráciáknak, bogy az európai háború elkerülése érdeké­ben bírják rá Lengyelországot más maga­tartására Németországgal szemben. A lap tovább megállapítja, hogy Varsó­nak mem szabad álmokat szőnie a francia— angol segítségről és a tengely ketrétöré- séről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom