Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-15 / 185. szám
19 39 augusztus 15. ELLENZÉK S Egy év mérlege... A k&slgazg&iâsl uiitások &iwmök&es BUCUREŞTI, augusztus 14. j Augusztus l4=én telt le egy esztendő az uj közigazgatási törvény életbelép- téitése óta, — amely az uj alkotmány 'és az uj társadalmi elrendeződések ki* sugárzása volt. Ez az évforduló alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk és futó pillantást vetve az elmúlt esztendőre, röviden beszámoljunk eddigi eredményeiről és azokról a kilátásokról, melyeket az uj törvény nyit meg. jMagátőI értetődik, hogy az Őfelsége II. Károly király által beiktatott életritmus, amely felépítette az uj politikai elrendeződések alapjait, elhatározó tényező volt az egész országra nézve. Ezt a politikai elrendeződést alátámasztotta az 1938 februári uj alkotmány, amely megfelelt azoknak a gyökeres átaíakulásu reális szükségleteknek, melyeket a nép hosszú ideje várt. Az uj alkotmány által életbelépte- tett szellem logikus és természetes kifejezése, az uj közigazgatási törvény, a nép akaratának nagy óhaját, vagy jobban mondva a nép szükségletét, valósította meg a tiz tartomány decentralizációjában, melyet történelmi, földrajzi meghatározások és gazdasági és társadalmi szükségletek szerint rendezlek el. Ennek a törvénynek mély politikai jelentősége is van, amennyiben véghez vitte az ország egyesítését a nemzőt természetes érdekei szerint. j A tények és megvalósulások mindenben igazolták a törvény szavát és szellemét. Az első lépést a normális keretek közé való térésre Miron Christea pátriárka kormánya tette, amennyiben megvalósította a belső békét', amelyre az országnak olyan nagy szüksége volt. Ezt a munkát a pátriárka halála után ugyanazon kormány élén Armand Ca= linescu miniszterelnök folytatta. Ez olyan békemii volt1, amelynek során, — amint azt Armand Calinescu miniszter- elnök nagyon helyesen mondotta — „az ország nem győzőkkel és legyőzőitek= keI alakulj át, hanem nemzeti összetart tásbars forrt össze.“ Hasonlóan ismeretes az a tény, hegy az ország uj politikai szervezetében a Nemzeti Újjászületés Frontja az a tényező, mely megvalósítja a nép és Uralkodó közötti kapcsolatokat. A gyökeres átalakítások munkái között fel kell említenünk a Társadalmi ! Szolgálat“ és „Országőr“ ifjúsági szer- i vezeteket, melyek a tanult ifjúság és a ! { nép közötti kapcsolatok fenntartását) I célozzák és fegyelmezett testületekbe | tömörítik az ifjúságot'. | Hasonlóan nagyjelentőségű az ország jövője szempontjából a munkaügyi mi- , Misztérium két nagy müve: ,,a céhek | szervezete“ és „munka és jókedv“ j szervezet létrehozása, melyek két kor- ! szakot jelentenek a román munkásság életében. Közigazgatási politikánk alapvető vonalaiban azt kerestük, hogy a többségi román lakosság érdekeit összhangba hozzuk a inás etnikai eredetű lakosok érdekeivel. így jött létre a kisebb- ségi statútum, amely jelentős lépés volt a belső helyzet megszilárdítása ügyé- i ben. mert létrehozta a kormány és ki- | sebbségek közötti egyezményt, amely teljes elégtételt szolgáltatott az ország összes állampolgárai számára, szabad akaratukból egyesítve őket a belső hé* ke és egységesítés munkájában. Mint a decentralizáció politikájának következményét kell megemlíteni a Magyar Népközcsség létrejöttét. Az uj közigazgatási törvény uj munkamódszereket hozott létre. Az ügyosztályok nemcsak nyomtatványfo- gyasztó iktatóhivatalok lettek, hanem megismerték a tevékenységet és megtanulták, hogyan kel! Őfelsége akaratát végrehajtani. A miniszterek megtalálták a nemzeti élet uj elvének, a néppel < való érintkezésnek az útját. A közigazgatási reformnak ezt az igazi arcát el kell ismernünk, mert ez egyedül hatásos és alkotó erejű. Ugyancsak a közigazgatási reformnak következményeként megindult a munka azokon a vidékeken is, ahol az életnívó meglehetős alacsony színvonalon állott, hiint Máramaros, Dobrudzsa és Besarábia vidékein. Befejezésül nem mellőzhetjük a köz- igazgatási decentralizáció egyik pozitiv oldalának, a költségvetés átszervezésének megemlítését. A „költségvetés“ fejezete volt mindig az, amely próbára tette közigazgatási szervezetünket. Hihető, Hogy az ország egyéb bajainak megszűntével, megoldódtak a fenti problémák is, — habár az országnak most sokkal több és súlyosabb szükségletei vannak, mint valaha. Az uj közigazgatási törvény életbelépésétől számítótt esztendő költség- vetési mérlege messzi túlhaladja az előbbi évek aktivitását és kezességet nyújt arra, hogy mindenben az ország javát fogja szolgálni. Tatar u királwi helytartó S Eamm- tartomány terű Imién telies mértékben megvalósította az m törvény elgondolásait Visszapillantás egy év l KOLOZSVÁR, augusztus 14. f Érdemes visszapillantani a közigazgatási törvény életbeléptetésének egyéves évfordulója alkalmából azokra az eredményekre is, amelyeket Szamosi- tartomány keretében a királyi hely- tartóság megvalósítóit. Néhány héttel ezelőtt alkalmunk volíi közölni dr. jTataru Corioían királyi helyeíartó részletes nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat felsorolta azokat a megvalósitáso- (Tat, amelyeket a helytartóság az uj törvény szellemében hozott életre. Ta= ;taru királyi helytartó működésével j Szamos-tartomány egész lakossága kö- | .főben tiszteletet és megbecsülést szer- í zett. A királyi helytartó lelkes tetterő- ! vei látott hozzá annakidején munkájá- 1 hoz és ennek köszönhető, hogy Sza = mos-tartomány területén a közigazgatási törvény szelleme teljes mértékben megvalósult. ' VAGY' __ UJ INTÉZMÉNYEK Szükségesnek tartjuk idézni az egyéves évforduló alkalmából Tataru királyi helytartó nagyvonalú beszámolójának — amely az Ellenzékben már megjelent — több adatait. A nyilatkozat mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az uj köz'gaz- gatás'i rendszer az ország törhetetlen szabad akaratának tanúbizonysága. Ennek a szellemnek beszédes kifejezői az uj szervezetek: „A társadalmi szolgálat“, az „Országod1 szervezetek, hasonlóképpen a eredményeire munkaügyi minisztérium megvalósításai: a céhek intézménye és a „Munka és Jókedv“ mozgalom. I A KISEBBSÉGI KÉRDÉS Helyesnek tartjuk megismételni Tatam királyi helytartónak a kisebbségi kérdés* rőt tett nyilatkozatát, amely hü tükre felfogásának és elgondolásának. Emlékezetes nyilatkozatában a királyi helytartó a kisebbségi kérdésről a következőket mondotta: — A mi sarkalatos helyzetiünk, amely magában foglalja Románia északnyugati határait, amelynek szomszédságában világ-visszhangot keltő események és átalakulások játszódtak le, köte- lességiinkké teszik mindenekelőtt, hogy közigazgatási politikánk alapvető vonásaiban a többségi román lakos" I ság érdekeit n más etnikai népcsopor- i tok érdekeivel összhangba hozzuk. i — A velünk együtt lakó kisebbség gekkel szemben politikánk állandó alapja a román állam alkotmányában lefektetett azon elv, mely szerint a törvény előtt minden állampolgár egyenlő. — Ennek az alkotmányos elvnek el- métyitéseképen az Őszentsége Miron elnöklete alatt álló kormány elkészítette a kisebbségek statútumát, amely jelentős lépéssel vitte előre a belső helyzet konszolidációjának ügyét. Egyj időben a Nemzeti Újjászületés Front- I jának, ennek a széleskörű szervezetnek megalakításával, amely egységes vonalat képez az Uralkodó és ország között, teljes megegyezés jött létre a román kormányzat és az itt lakó nép- kisebbségek között, amely minden ál~ lám polgárt kielégített, teljes és szabad akaratuk által belekapcsolva őket a belső egység és nyugalom megteremtésének óriási munkájába. — Mint a politikai decentralizációnak egyik eredményét, ki kell hangsúlyoznunk a Magyar Népközösség létesítését, amely szervezetnek az a céU ja, hogy megőrizze a kapcsolatokat a magyar kisebbségi tömegek és a ro* mán kormányzat között és a kormányzatot az igazságos megoldás érdekében mindenkor értesítse a magyarság tényleges szükségleteiről és kívánalmairól. — Természetes, hogy a Magyar Népközösség megalapítása óla eltelt idő még igen rövid volt ahhoz, hogy ez a szervezet betöltse azt a szerepet, amelynek érdekében életr ehivatott, mint ahogy az is bztos, hogy nem kevés a száma a magyar tömegek azon problémáinak, amelyeket a közösség eddig még nem terjesztett elő, jóllehet a kérdések méhiikben viselik az elvi megoldás feltételeit. Mert igaz az a tétet, hogy egy társadalmi kérdés csak ott és akkor születik, ahol annak kedvező elintézési lehetőségei már előzőleg adva vannak. SZAMOS-TARTOMÁNY HELYTARTÓSÁGÁNAK MUNKÁJA Ismertette Tararu királyi helytartó a továbbiakban Szamos-rartomány munkáját az uj törvény m'e.gvalósitására. Első legfontosabb 'eredménye ennek a munkának a falukkal való közvetlen kapcsolat felvétele. Ta'tanj király helytartó időt és fáradtságot nem kímélve, személyesen győződött meg a tartomány körzetébe tartozó városok és faluk belyzerérőh Mindenütt a helyszínien hallgatta meg a lakosság elinrézendőnek kért kívánságait. Működésének egyik főcélja, hogy a törvényesség keretein beUil teljesíthesse a jogos kívánságokat. A továbbiakban a királyi helytartó még a következőket mondotta a'tartomány aktuális kérdéseiről: A tartomány gazda helyzete — Egy másik dolog, amely a mi közigazgatási rendszerűinknek , főbb gondját képezi, a határmenti román települések helyzete, melyre nagy gondot kell ford'ita* numik, tekintve, hogy égetően sürgős ügyeik vannak. Máramaros ügyének elintézése legelső teendőink közé tartozik és a megye sérelmeinek egy részét orvosoltuk is már. Az ország északnyugati sarkában' való elhelyezkedése, azt az előnyt -is nyújtja I ártom anyunknak, h-ogv harárt alkosson megyei, községi és vicinális utak helyzetét, melyek helyenként igen sok íkivánmiivalóti hagynak maguk után. Szilágy és Szatmár- megy ékbon., valamint Szamosmegyében sok olyan falu van, melyeket az elszigetelődés veszélye fenyeget, megfelelő urak. hiányában. Ezért a tartomány jó gazdaságú helyzetének elősegítése érdekében, legfőbb gondunknak tekintjük az utaknak jókat*' banilartását és szükség szerint uj urak épi*1 rését. Ebben az évben a munkálatok sokat, késtek, mert a technikai szolgálatok szer* TATARU KIRÁLYI HELYTARTÓ a határmenti lakosság körében két ország között és ezáltal közvetlen kapcsolatot létesítsen Európa északnyugati részével- Ez nagyon jelentős dolog és azi utak j ó karbánt a rt ás ától függ nagy részben a tartomány életmenete. Nem szükséges sokat időznünk annál a kérdésnél, hogy milyen nagyfonitosságu lehet egy jó! szervezett vasúti hálózat. Szamos-tartomány büsz'kél- kedhötik azzal, hogy van néhány kirünő karbantartott autóul ja és egyes országutjai is kielégítő állapotban vannak. Azonban nagy hiba lenne, hogyha oJhallgatnék a vezetének uj törvénye szerint gyökeres átalakításra és a technikai szolgálat ujjáaiko- tására volt szükség. Különben az utak kérdését, vagyis tartományunk közlekedési vonalainak modernizálását és uj utak építését másképpen mem oldhatjuk meg, mint egy nagyobb kölcsön felvételével, mert az a 40 millió lej, amely az évi költségvetésben az utak karbantartására van felvéve, csak a tartomány 3200 kilométeres útvonalának jókarbantartására elég, de nem elégséges uj u'-ak építésére is. Közegészségügy — De ezzel alig nyűik meg azoknak a munkálatoknak a sorozata, melyeket a tartomány háztartásában, akarunk véghezvinni. Alaposan körül kell ménzmíink, melyek a nép szükségletei és hosszasan kell időznünk ezen szükségletek mellett. — A nép közegészségügye kétségen kívül a legfontosabb is, mert itt, az ország határain egy egészséges, éber néprömegre van szükség. — Őfelsége kormánya nagy figyelmet szentel az egészségügyi kérdésre és ki kel! hangsúlyoznunk azt a szinte atyai figyelmet, melyet Marineseu tábornok egészségügyi miniszter a nép egészségügyi állapotának szentel. j A NÉPKULTURA ÉRDEKÉBEN — Az ország harmonikus fejlesztése érdekében hasonló módon foglalkoztat minket n népkuitura problémája és ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a tartomány különleges helyzete — mely i'ö'd! rajzi fekvéséből ered — megkívánja. hogy felvilágosult, öntudatos népünk Ic* ! gyen, melynek számára a betű és a szel- i hun aktív aiépkuHlírát jelentsen. — A népnevelés ezáltal nemzeti neveléssé, öntudatos és méltó állampolgárok nevelésévé vá'lik, ami ha jót hajtják végre, olyan éles, hegyes és erős fegy s er lehet, mint a kard. — Tartományunkban hiányoznak az iskolák. Ez súlyos kijelentés, de még súlyosabb lenne, hogy ha elsikkmánk azon megállapítások felett, melyeket ai tartományban tett köruta inkon észleltünk, amikor szűk iskolajterméket láttunk, melyekben három-négyszáz falusi gyermeknek kellett tanuhiia. Szükség van iskolák, tágas, egészséges tantermek építésére. Ezért költségvetésünkbe, melyet egyáltalán nem lehet nagyon gazdagnak neveznünk. nyolcmillió lejt vettünk fel iskolaépítésekre. A tartomány hatéves tervében feltétlenül meg kell valósítanunk
