Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-12 / 183. szám
1939 augusztus jf2. Nagybánya jürvendeíes hirt hallottunk minapá- ban. Sadoveanu szépművészeti államtitkár meglátogatta Nagybánya festőiskoláját és müvész=telepét, hogy személyesen győződjék meg, mi az oka, hogy a világ művészettörténetében emlékezetessé vált nagybányai művészet évtizedes nehézségek után végső válságba került. A müvészházak és műtermek megrongálódtak, a tanulmánv- utakra, vagy tanulásra érkezett művészek és növendékek száma megapadt, különböző városi és állami közbelépések és megoldások nem vezettek kellő sikerre, a meggyökeresedett művészek elkedvetlenedtek és viszályokba sodródtak. Kétségtelenül hatást gyakorolt a nagybányai hires művész- élet összezsugorodására korunk kedvezőtlen alakulása: a szellemi világ háttérbe szorult a lelkiség és testi erő hangsúlyozása idején. Sorba kidőltek a nagy vezető egyéniségek és az utolsó klasszikus: Thorma János még életében elkedvetlenedett és lemondott az iskola vezetéséről. Azóta nem volt vezér- egyéniség, aki tekintélyével bírta volna egyenlíteni a művészek háborúskodását, külső hatalmi tényezők beavatkozását és aki a művészek egész seregét vonzaná ismét Nagybánya területére, amely vidékével együtt hosszú tapasztalatok alapján müvésztelepnek a lehető legalkalmasabb volt. Ne felejtsük, hogy a festészet vásárló közönsége is megcsappant; egyrészt a művészileg neveltek már nem elég pénzesek, de a legujabbkori építészet is akaratlanul ellenség lett, midőn a nagy és komor sik területekről száműzte a festészet és szobrászat adalékait. Kopár falak szoktatnak rá, hogy az életet komor, egyfoltu, sivár, szilárd, kemény, éktelen lélekkel nézzük és önfegyelmezéssel hódoljunk meg a korszellem vaserejü parancsoiása előtt. A politika is hatott különböző irányból. Nagybánya csendes; gyengülése az érthető okok ellenére is, mély szomorúsággal tölté el a r.em egészen bünte- len művészeket, Nagybánya város egymás után következő vezetőségét, melynek az idegenforgalom megcsappanása | nem közömbös dolog és végül a szépművészeti kormányzatot, amely nem nézheti tétlenül tovább, hogy egy ilyen világhírű telep kiessék az ország nemzetközi tekintélyéből és nemzetneme- sitö hivatásából. Ez magyarázza meg, hogy Sadoveanu szépművészeti államtitkár erélyres elhatározással igyekszik megmenteni a megmenthetőt s a fényes és emlékezetes maradványokon újra fel akarja építeni Nagybánya művészeti jelentőségét, hatását és értékét. Elfáradt Nagybányára s a város polgármesterével alaposan megszemlélte a telepet, majd tájékozódott tárgyi, személyi köriilmén3’ ékről. Aztán megfogta szépen a -dolgot ott, ahol a legalkalmasabban lehet, nemzeti különbség nélkül fogadta Nagybánya utolsó időszakának tagadhatatlan kiválóságait, a három festőművészt, aki egy-egy ideig igazgatója is volt a fes- főtelepnek és azóta különböző alakulásokon keresztül igyekezett Nagybánya felől a végső veszedelmet elhárítani. Az érdekes és bűbájos Pop Aurel, aki, sajnos, az utóbbi években visszavonult felsőbán3’ai magányába, a kát kitűnő magyar művészember: Mikola András és Krizsán János, örökké összeforrtan Nagybányával, bizori3-ára művészembereket jellemző színes élénkséggel és őszintén feltárták a nagybán3'ai kérdés bonyolult egészét és a megoldás módjait, amelyeket művészi és1 társadalmi utón mind a hárman éveken, sőt évtizedeken keresztül kerestek. Ugylátszik a művészek vallomása hatásos volt, mert Sadoveanu kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül határozottan és eredményesen akarja Nag3'bánya festőakadémiáját és vendég-müvésztele- pét rendbehozni. Arról van szó egyebekben, hogy a város ismét állami segítséggel saját kezelésébe vegye át az iskolát, ami igen jó megoldásnak látszik, de bizonyára azzal az elengedhet tetlen kiegészítéssel, hogy ez csak kezelés és ne vezetés legyen, mert ez a művészek dolga egészen, a szabad iskola szellemében, amely mentes minden melléktekintettől, tiszteletben tartva minden nemzetközi kiváltságát. Ugylátszik erre célzott az államtitkár is, amikor kijelentette, hogy' az állami támogatás egy festőtelep létesítésére irányulna, amelynek irányítása minisztériumi feladat lenne; ez a gyakorlati prózában azt jelenti, hogy az irányítás az érdekelt művészeken keresztül történik. Volt elsőrendűen any'agi érdekű Ígéret is egy gyors, rendkívüli államK| nem megy ny aratni ? r SZERENCSE "N^áW: A z Állami Sorsjáték tovább is nagy A nyereményekből se. nyereményeket oszt szét játékosai között. mii sem vonnak le adó Bárhol lenne, a tengerparton vagy a fejében. hegyekben, részivohet az Á1L1LAMI SORSJÁTÉK. AUGUSZTUS 15.-ÍKÍ HÚZÁSÁN ha sorsjegyet vásárol kedvenc sors- jegvárudájánál. 20. SORSJÁTÉK II. OSZTÁLY Tataim királyi helytartó személyesen érdeklődött a helyszínen a kísíécsői haiárincídokairól A tartományi helytartóság sajtófőnöke érdekes cikkben számait be tapasztalatairól KOLOZSVÁR, augusztus 11. Tataru Coriolan dr., Szamos=tarto- mány királyi helytartója, csütörtökön reggel tért vissza a hatásköre alá rendelt vidékek szemléjéről. E szemléje során többek között látogatást tett Szamosujváron, Naszódon és Marama- rosmegyében, többek között Técsőn is, ahol mint ismeretes, julius 31-én éjszaka fegyveres összetűzés volt a román és magyar határőrök között. Tataru Coriolan dr. helytartó kíséretében volt többek között Paraschivescu tartományi sajtófőnök is, aki a többnapos útról szines tudósításban számol be és többek között foglalkozik a té= csői tapasztalatokkal és ezzel kapcsolatban a következőket írja: TÉCSŐ, A HATÁRFALU... M árama rossz igeitől Técsőig vezető 30 kilométeres útszakasz előbb az íza, majd később a Tisza partján halad. Técső, amely egy váratlan éjszaka a világpolitikai érdeklődés előterébe került, a Tisza két partján terül el és éppen emiatt kettőbe van szakítva: egyik fele Romániában van, mig a másik Kárpátaljához, illefve 1939 március 16. óta Magyarországhoz tartozik. ,‘Kistécső, ahogy a romániai részét hívják a falunak, házainak száma 260 és körülbelül 600 lélek lakja a falut: románok, magyarok és ruthének élnek itt békés egyetértésben, dolgos munkálkodásban, nem lévén szükség csendes magaviseletüknél fogva komolyabb rendszabályokra ellenük. A falu bírája, Crisan Maxim, bőbeszédüen magyarázza el a kérdéses éjszaka történetét. — Magyar tutajosok megkísérelték a magyar part mentén keresztül haladni Técsőn. A román határőrök felszólításaira nem állottak meg, amire határőreink tüzelni kezdtek, amikor a magyarok ugyancsak íegyvertüzzel feleltek s a golyóváltás reggelig tartott. Sem haláleset, sem sebesülés nem töt- tént. i A határt ezen a részen egy acélból készült hid képezi, amely összekötve a két partot, egyúttal összeköttetésül szolgál a kettészakadt falunak is. A középen emelt tölgyfakorlát az egyetlen látható jele a két ország között levő határnak. A Románia felőli részen egy határőrkatona áll őrt és lépked ütemesen vállravett fegyverével. A hid másik részén barátságosan mosolyog a magyar határőr. A magyar parton pedig asszonyok teregetik vásznaikat a homokra. Á.bból a körűiméiből Ítélve, hogy mily'en súlyosnak látszó összetűzés zajlott le a két ország határőrei között, azt gondolhatnánk, hogy Técső lakosságát: felzaklatott állapotban találjuk. E helyett mindenki vidám és gondtalanul végzi dolgát. A nép néha meg tudja érteni, mint lehet igazság, vagy tévedés egy=egy dologban. A bíró beszámol még arról a helyzetről is, amely „régen“ volt, azaz akkor, amikor a Tisza jobbpartja még Csehszlovákiához tartozott. Akkor a hídon az átjárás nem volt elzárva és szabadon lehetett közlekedni. Egyes románoknak földjeik voltak a túloldali Técsöben, úgy, amint a csehszlovákiaiaknak is voltak földjeik az innenső oldalon. Ezeket a földeket kölcsönösségi alapon művelték meg. Ha pedig az emberek megszorultak, pénz-- re volt szükségük, könnyűszerrel rán- dulhattak át a bidon a csehekhez műn* kakeresés végett. Ez az összeköttetés most megszakadt. A kapuk lezárultak és a hídon nem közlekedhetnek ugyanabban a faluban, de két országban lakók. Ami a cseheknek Kistécsőben maradt birtokait illeti, azt a románok: vették gondozásba. A magyar parton kikötött tutajok himbálóznak a Tisza hátán és mozgásuk mintha arra intene, hogy a két állam között béke lehet és kell legyen- Itt, Técsőn, ahol a román és magyarţ határőrök találkoznak egymással ésl barátságosan tekintenek egymásra, akárcsak a két oldal lakosai, felmerül a kérdés: hogyan történhetett itt nemzetközi összetűzés? Azt hihetnénk, hogy tréfa, ha nem látnok meg a Tisza balpartján lévő házak egyikének falában a golyók nyomait. Ezek eszünkbe juttatják Pascalnak egy hires mondását: „Elég egyetlen folyó, hogy annak jobboldalát balnak nevezzük és a baí legyen a jobb“. Técsőn csak egy egyszerű öszetiizés volt, amelyet úgy mi, valamint szomszédaink, mélyen sajnálnak. Olyan béke uralkodik itt az emberek között, hogy vétek lenne annak legkisebb megbolygatása is. És ha egy nép értelmes és békés, akkor vezetői sokkal könnyebben találják meg a jó; megértés felé vezető utat. Paraschivescu sajtófőnök beszámolójának további során foglalkozik a tartományi helytartónak Szatmárme- gyében tett látogatásaival is. A tartományi kormányzót a lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadta. Nagybányán a királyi helytartó meglátogatta a közintézményeket, maid érintkezést keresett a néppel s ennek során a Magyar Népközösség nagybányai alakulatának egy küldöttsége is felkereste. Ennek során Tataru dr. Helytartó nyilatkozatot tett, amelyben felhívta a lakosságot, hogy minden körülmények között őrizze meg nyugodtságát és igyekezzen teljes megértésben élni egymással. , , Jelentékenyen megnövekedett a romániai fűrészáru-export. Bucuresliből jelentik: A román-német és a ronián-angaH gazdasági egyezmény következtében jeq lenieken yen megnövekedett a román fűrészáru-export. Az utóbbi szemeszterben az exportőrök több fűrészárut adtak eV mint az előző teljes esztendőben. Németországba az utóbbi szemeszterben 117/ ezer 800 köbméter fűrészárut adtak eV mig az 1938-as évben Németország mindössze 55 596 kőbánéiért vásárolt. Olaszország a legutóbbi évnegyedben 32.000 köbméter fűrészárut vásárolt, mig az előző évben csak 5139 köbmétert tett ki a vásárlása. Anglia a legutóbbi^ negyedévben 56.064 köbméter fűrészárut vásárolt az 1938. évi 11.213 köbméterrel' szemben. EHEBESESHBE BSS3Z3E segély alakjában, amellyel a műtermeket és müvészlakásokaí fogják rendbehozni. Érdeklődésének és Ígéretének a szilárdságát és kiterjedtségét fejezte ki az államtitkár csakhamar, amikor kijelentette, hogy hamarosan megismétli látogatásait Nagybányán és a bevezető I intézkedéseket önmaga indítja el, így l aztán remélhetjük, hogy Nagybánya ^ művészi sorsa kellő kezekbe kerül és a szükséges utón fog haladni. Nagy- , bánya újjászületik. Ismét fellendül, j Másodszor is megkezdi világhírének 1 ápolását. ISKOLAI HÍREK A BRASSÓI REF. NYILVÁNOSSÁGI JOGÚ KERESKEDELMI LÍCEUM felső tagozatába fclivéíiz IV. gixnn.. osztályt végzett bár- ímeí’iy ifelekezetlicz tartozó magyarnyelvű ta- mrlókat és-- mégy év' alatt azokra a kenyérkereseti ]>át]lyálkra képezi ki, nielye-ktíi kisebbségi tanulók leginkább boldogulhatnak. Kisebb-ági tanulóknak ez o delhiikább megfejelő híkoratbiipus! A következő áslkoliaii évtől kezdve megnyitja aLó tagozatát is, -mélybe 4-:ik eternit végzett tteinu'üók iratkozhatnak l>e félvéleti vizsga aié’küil. Vidéki tamutólc tárná iá ellenőrzés és állandó felügyeltet, alatt álló modern .iskolaépületben (llevő becmlakáis- ban helyezhetők él mérsékel! díjazás mellett. Tájékozd tót szívesen küld és felhidiágősitás/ti nyújt az itskoilia igazgatósága. (Brais/ov, Galea Victoriei 7.) FELVÉTEL A KÉTÉVES REFORMÁTUS. NÓI KERESKEDELMI TANFOLYAMRA. Ai taimfolyamrai a I Vők gimui. osztályt végzett bármely felekezetihez tartozó, magyar anyanyelvű leányok vehetők fel. A tanfolyam általános nrüveűitséget nyújt, nyelvekre, kereskedelmi tárgyakra, gyors- és géjpiirásraj, rajzra, iparmű vésze ti mimikákra képezi ki tanulóit és lehetővé teszi kenyérkereseti pályán valló érvényesülésükéi és boldogulásukat. Vidéki tanulók részére betitnliiakás a Szeretet- házban. Érdeklődőknek készségesen nyújt felvdllágoisiiitásii és küld tájékoztató! az igaz. gat óság. (Brasov, Calea Victoriei 7.)
