Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-22 / 165. szám

19 3 9 j u 11 ii s 2 2.

BLLEENZÉK

tmmtnaamm

Bt BŐ

Belügyminiszteri rendelei arja elő:

A községi segélyekből a felekezeti iskolák éppen ügy részesitendők, mini az állami iskolák

Gróf Teleki Ádám, a magyar parlamenti csoport főtitkára nyilatkozik a városi és községi iskolasegélyek ügyéről. — A magyar parlamenti csoport álláspontja Kolozsvár város iskolaügyi vezetőinek nyilatkozatával kapcsolatban

PERC NRPONTR

ás o lót Ponti t írim a „C“

(éíszoloi) és o „V" (noppoli) íróm, ha azt úgy hojznóljc» ,el- minl o^ogy le »an ura ebbon a kis füzeikében, ame> lyet minden Pond't krém cto- rnc>3ol6sábon megtalál, orcá*.. széppé és fiatolotan üdéié teszi

COLD CREAM VANISHING CREAM

KOLOZSVÁR, július 21.

Dr. Bornennsíi Sebastian polgánncs'.er és dr. Popa Ádám alpolgármester, a, városi iskolatanács elnöke, a napokban sajtónyilatkozatot lettek a felekezeti 'oskolák városi segélye ügyében. A város két fele los vezetőtényezőjének ily irányit megnyilatkozása a magyarság körében érthető megdöbbenést váltott ki. Tudóit dolog ugyanis, bogy népünk egyik legrégibb jogos követelései között éppen az iskolasegélyek arányos kiosztása szerepel. Különösen meglepő azonban Popa Ádám dr. Iskokrtanácsi elnöknek a felfogása. Az olvasónak az az érzése, hogy nem

foglalkozott intézményesen a kérdéssel s csak ezzel adhatja állásfoglalásának magyarázatát. Ö ugyanis bizonyos elvi oldatát emlegeti a felekezeti iskolák fenntartói kívánságának, mely szerint ezek nemcsak anyagi támogatást igényelnek, hanem egyben tanács tagságot i:s s ezáltal viszont mintegy felügyeleti jogot is a bizottsági munka félteit. Másrészről viszont hangsúlyozza, hogy a kisebbségi iskolai segély voltaképpen kimerül abban, hogy a város 2371 kisebbségi gyermeke a« állami iskolában kapja oktatását s csak 2363 kisebbségi tanuló van felekezeti1 iskoláinkra utalva. A tanulói létszám oktatásának dologi kiadásait az egyházak szükségleteire felvett 500 ezer lejből nyerne fedezetet.

Az iskolatanács elnökének nyiliailkoza- ta nyilvánvaló tájékozatlanságon alapszik, hiszen kifejezett félremagyarázását jelenti a fennálló törvényeknek, rendjelek nek s a kormány több alkalommal megismételi; hivatalos megnyilatkozásainak. Éppen ezért szükségesnek itartolluk az ügyben kikérni gr. Teleki Ádámmak, a parlamenti csoport főtitkárának a véleményét. S egyben felhívni a parlamenti csoport figyelmét a kormánynál szükséges közbelépésre.

I

ezt a kérdést a város vezetősége a felekezeti iskolát fenntartó hatóságok kívánságának megfelelően teljesítené. Ennek megvan a jogi, törvényes és erkölcsi alapja. Természetes azonban, hogy visszautasítás esetén a magyar parlamenti csoport kérni fogja u miniszterelnök úrtól és a kormány illetékes tényezőitől a törvények és remieletek maradéktalan végrehajtását.

firéf Teleki Ádám nyilatkozata

Gr. Teleki Ádámot a Népközösség Központi Irodájában találjuk. Szalmáról! járt, ahol a magyarság helyzetét tanulmányozta és érintkezést keresett a helyi vezető-körökkel. Elmondja, hogy látogatást lett Goman Slmi on ezredes, vármegyei prefektusnál, akiit hosszasan tájékoztatott a magyar lakosság sérelmeiről és kívánságairól. .Visszatérése után pedig dr.

Tataru Coriolan királyi hely táró úrral tanácskozóit.

A beszélgetés során rátértünk a kolozsvári iskolaügyi segély kérdésére.

— Engem is meglepett a két nyilatkozat. Nem tudom megérteni a város vezetőségének áldáspont jád. Mindenekelőtt

azonban lássuk csak, mi is az az iskola- segély?

— Az ország iskoláinak dologi kiadásait — mondja gr. Teleki Ádám — a politikai községeknek kc’.l fedezmök. E célból minden község, legyen az városi, vagy falusi, a költségvetésbe a bevételek J étszázalékát köteles iskolai célokra felvenni. Ez fedezi az összes iskolák dologi kiadásai!, tehát ezt nevezzük iskolasegélynek.

TiJívésíyes feíi«felidézések az iskolasegély szétosztásáról

— A második kérdés az volna,, hogy maképpen, osztják szét ezt a községi segélyt? A kultuszminisztérium szervezéséről szóló törvény 186. paragrafusa értelmében, a>z iskolás égéi y a községben lévő iskolák közölt arányosan osztandó szét. A szétosztás alapjául viszont az egyes iskolák tanulóinak, vagy tanítóinak számát lehetne tekinteni.

A törvény végrehajtására vonatkozólag viszont a kormány, merem ál illant, megtette az összes szükséges intézkedéseket\ ele ugyláitszik, hogg a végrehajtás körül isméi az alsúbbfoku hatóságok ellenállásával találkozunk.

Vegyük csak elő az 1938 augusztus 4-iki

kisebbségi szabályrendeletet. A szabály- rendelet második szakaszának harmadik bekezdése c) pontja szószerint a következőket tartalmazza:

,,Azokban a helységekben, ahol a lakosságának jelentős része kisebbségi állampolgárokból áll, azok a kisebbségi állampolgárok álfal, a törvényeknek mety fclclőieg alapított nevelési, vallási, vagy jótékonysági intézetek méltányos részt kap nak az állami, vagy helyi költségvetésekbe felvett és nevelési, vallási, jótékonysági célt szolgáló összegekből, figyelembe véve természetesen ugyanazon kisebbségeknek szánt hasonló állami intézményed'c létezését is‘‘.

— A szabályrendeletet kísérő minisztertanácsi napió harmadik szaksza viszont n következőket tartalmazza:

..A kisebbségi magániskolák részesülni fognak megfelelő hányaddal a lé százalékos községi adóbőlN

— A fenti, intézkedéseket kiegészítve, a bebigyminisz tórium 1939 június ló én kelt 9854. számú rendeletében felhívja a iarlományi helytartók figyelmét az iskolasegély arányos szétosztására, külön kiemelve, hegy a felekezeti iskoláknak is részesedniük kell a segélyben, mely az egyes iskolák tanítóinak száma szerint osztható szét. De beszéljen maga a rendelet szószerinti fordításban.

A belügyfntoiszíénuni resisleleto

„Az 1939 február 7-én kelt 1718. sz. körryíjdf leiünkben, melyben a municipiumok és városok polgármesteri hivatalai részére az egész országra kiterjedőleg megtettük a jsziikséges intézkedéseket az 1939/40. évi költségvetésre nézve, az 5. pont- ban elrendeltük, hogy a község rendes jövedelméből 14 százaléknyi ősz- szeget Írjanak be a költségvetésbe az elemi iskolák helyiségének karbantartására, fűtésére és világítására, vagy pedig lakbérre, ha az iskola < nem rendelkezik saját helyiséggel, mely összeg egyenesen a községi elöljáróságok által utalványoztassék ^az illető iskolatanácsok útmutatásai szerint.

Ugyanezen intézkedések tétettek a ^falusi és alvárosi községek elöljáró^ ságai részére is, az 1939 február 4-én kelt 1562. sz. körlevél 6. pontjában foglalt s a költségvetésre vonatkozó utasításokban.

ti A fenti utasítások kiegészítésére van szerencsénk közölni, hogy a községi elöljáróságoknak ugyanezt kell szorgalmaznak a felekezeti iskolák- í bal szemben is, melyek a költségvetésbe beirt s az iskola fenntartására szolgáló összegből Ugyanúgy része- sitendök, mint az állami iskolák, a rendelkezésre álló összegnek arányban kell állania az egyes iskolák tantestületével. [

Kérjük, szíveskedjék intézkedni, hogy a fentirt utasítások a tartomány valamennyi közösségének tu- " domására jussanak.*

— íme a kormány határozott és min den félreértést kizáró rondelele — folytatta nyilatkozatát gr. Teleki Ádám.Ezekután fel kell tennünk a kérdést, hogy mit alkar Kolozsvár város vezetősége? Emlékezzünk csak vissza Őfelsége, II- Károly király trónbeszédére, melyben a jogos kivánságamk teljesítését helyezte kilátásba. A legmagasabb helyről jött meg- nyiíJatkozás mindnyájunkban azt a hitet, meggyőződést keltette, hogy a Királyi Szózat eljut az államgépezet mindes egyes mozgatójához s azt magukra nézve kötelezőnek tartják. De a Nemzeti Újjászületés kormány is, különböző tárgyalásaink során, ismételten és nyomatékosan kifejezésre juttatta kéréseink teljesítését. Ek tatám bizonyítéka ennek a,z idézett belügyminiszteri rendelet is. Mit akar tehát

az a városvezetőség, amelynek az volna a kötelessége, hogy ne legyen nemzetiségi megkülönböztetéseket, mert az alkotmány és a fennálló törvények szerint, mindnyájam egyenlő jogú és kötelezettségű állampolgárai vagyunk ennek az országnak. A város összes bevételeit s így magát a polgármesterek és az egész Észt- viselői karnak a fizetését is az adófizető polgárok biztosítják. Köztük igen jelentős számban a népünkhöz tartozók. Azt hiszem, sehol sem fordulhat elő, hogy a polgárok által, fizetett városi tisztviselők szembeforduljanak a polgárság egy igen jelentős hányadának határozott érdekeivel.

Az arányes szétosztás elve

A költségvetésbe felvett összeg felosztására vonatkozólag viszont a parlamenti csoport főtitkára ezeket mondja:

— Az arányos szétosztás mellett szól és bizonyít az a körülmény is, hogy iskoláink az álltam, törvényei, tainiterve mellett s állami ellenőrzés alatt, működnek, ugyanazt a munkát végzik, mint az állami iskolák s igy a várost nagy kiadástól! mentik meg. Abban az esetben viszont, ha nem volnának, a városnak pontosan ennyivel több iskoláit kellene fenntartania. A mintegy 19 állami iskola és 130 tanító mellett Kolozsváron mindössze 13 felekezeti iskola, 64 tanítóval és 3 óvodával végzi az oktatás nagy munkáját. A költségvetésbe felvett 5 milliónyi összeg, igaz, hogy nem biztosíthatja valamennyi iskola dologi kiadásait Sőt a

fennálló 19 állami iskola sem látható el bőségesen. Ez a tény azonban korántsem jelentheti azt, hogy felekezeti iskolá nk kormány intézkedések szerinti segélyezéséről lemondjunk. Sőt, ellenkezőleg: mindent el kell követnünk jogaink érvényesítése érdekében, hogy felekezeti iskoláink, többnyire kisebbségektől összetevődő pénzekből, az őket törvényesen megillető hányadot megkapják.

IMI A MAGYAR PARLAMENTI CSOPORT ÁLLÁSPONTJA?

Végül megkérdeztük Teleki Ádám képviselőt, hogy a magyar parlamenti csoport milyen lépéseket szándékszik tenni ennek az ügynek az igazság szellemében való, rövid időn belüli rendezésére.

— A magunk részéről — fejezi be nyilatkozatát: — azt szeretnénk, hogyha

Közgyűlési

a széhelyheresztari unitárius egyházkor

Székelykeresztur, julius 21.

Az elmúlt napokban (julius 17-ém) tartotta a széfceílykereszturköri unitárius egyházkor szokásos évi közgyűlését, amely a tárgysorozat komolyságánál, fontosságánál fogva méltán tartott igényt a legnagyobb érdeklődésre, ami mindenképen meg [s volt. Jelen voltak az egyházkor részéről: Ütő Lajos köri esperes, dr. Fazakas Miklós és Osváth Árpád felvigye'ő-gondnokok, Péter Ödön köri jegyző, Pál Dénes közügy igazgató, a kör területén lakó egyházi tanácsosok, a lelkészek, énekvezérek, felekezeti ranitók, az egyházközségeknek kiküldött képviselői csaknem teljes számban. Az egyház központjából is resztvettek a nagyérdekü gyűlésen, azonkívül még az egyházkörből számos érdeklődő vendég. A gyűlés Pál Dénes imájává] kezdődött, miután dr. Fazakas Miklós felügyelőgondnok tartalmas beszéddel a tanácskozások gazdag sorozatát megnyitja. Az egyházkor kisebb-nagyobb ügyeinek elintézése után a köri közgyűlés legnevezetesebb pontjai következtek: Ütő Lajos esperísi jelentése, mely az egyházkor egyévi történetét foglalja magában, a nevelésügyi bizottság jelentése, mely különösen a felekezeti oktatás körüli nehézségeket, küzdelmeket hangsúlyozta lei. Az előadó, Lőrinczy László kadácsi lelkész a gyermeknevelésre és a felnőttek oktatására terjesztett elő mélyen átgondolt és életrevaló terveket és javaslatot. A .nyári vasárnapi iskoláról, a gyermekistentiszteletről, a szórvány-gondozásról, az egyházköri kul* turmunkáról terjesztették «lő az egyes előadóik komoly munkára valló jelentései' klet és tették meg javaslataikat, melyeket termékeny vita és megbeszélés követett. Ezeken a főtárgyakon kívül még sok egyházi érdekű kérdést megtárgyaltak, a megüresedett áfásokra a választást megejtették. Ntm vették tudomásul dr. Fazakas Miklós felügyelő-gondnoknak állásáról való lemondását.

A tárgyalások megszakításával d. e. ií órákon* istentiszteletet tartottak, melyen a szószéki szo’gálatot Ürmössy Gyula fiát- falvai lelkész teljesítette nagy hatással, az énekvezéri tisztiét pedig Fazakas Sándor székelykereszturi énekvezér ig. taniró teljesítette szintén teljes sikerrel.

A köri gyűlés után bankett volt, melyen részt vettek a vendégek is és igy a hivatalos gyűlésen elhangzott eszméket továbbérlelte Székelykeresztur vidékének ös^zeseireglotr buzgó népe.

A könyvnap legkeresettebb könyve:

Gárdonyi Géza:

Az üreg tekintetes

A lélek muzsikál ebben a regényben és megindulás nélkül senki el nem olvashatja. Könyvnapi ára kartonálva 54 lej, diszes vászonkötésben 100 lei az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidéki megrendelést utánvéttel is azonnal intézünk. Kérjen teljes könyvnapi ingyenes jegyzéket-