Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-11 / 155. szám
Létezik vájjon olyan nyereség, ahol m közbe az adószedő is, aki az állam szedi be-3 A kérdésnek nem lenne é ÁLLAMI SORSJÁT nem lenne feljogosítva, hogy kezdve, amikor a 20 sorsjáték I osztályának a húzása lesz, a nyereményeket teljes egészükben, MINDEN ADÓ LEVONÁSA NÉLKÜL, fizesse ki. Ne mulassza el megállapítani^milyen nagy mértékben emelkedett a KÖZÉPNYERE- MÍNYEK száma az u] tervezet értelmében. Ne mulassza el az rlk^lmat, hogy milliomos lehessen bogy az utolsó napck torlódásától megszabaduljon, keresse fel még , ona kedvelt sorsjegyárudajáf és fTS VÁSÁROLJON SORSJEGYET A '£$>/ IUL8ÜS 15.-iki A HÚZÁSRA:f/>S KLLENttíKl P A szabadfürdés „áldozata“ Filmbe illő expedíció a Szamos-parton az eltűnt fiatalember után Hogyan történt a „tragédia?" > ‘ « KOLOZSVÁR, juüus io. Tegnap délben, a legforróbb napszakon, a II. Károly király parkőr szegélyt" zó parti bozótok között izgatott férfiak csörtettek és egymást tulkiáltrva, igyekezték meggy őzin i a folyó átellerui partján jajveszékel’ö gyerekembert, hogy m'nden kutatás hasztalan már. — Mintha a viz nyelte volna el! — jelentette harsogó hangon, a helyzet tragikumához nem illő gorombasággal az egyik „életmentő“. — Pedig abba az irányba úszott • ■ . — hangzott az elhaló válasz a túlsó partrólA gyerekember süva rohant fel és alá a fehéren izzó kavicsokon. Néha meg- megállr és széttárta karja't, ezzel a csüggedt mozdulattal fejelve ki remegő védekezését-, gyötrő problémáit: hát tehetek én róla? jaj, most mit csináljak? — A többit a rendőrség! — jelenretre a goromba hang. Ám ebben a pillanatban emberibb megnyilatkozás 1« jelentkezett: — Várjon^ segítek magán! T Hatalmas, széíesvállu atléta gázolt ke' resztül a csillogó víztükrön a magányos, félmeztelen, gyerekember felé* De mje vágjunk elébe a történetnek. Jegyzőkönyvszerüen, az adatok száraz felsorolásával >s szemléltetővé tehetjük a szabadfürdés áldozatának különö's tragédiáját. 'v t „Mi lesz veled, emberke?“ K. Gyula dirróí illetőségű, 18 év-es v;z' vezeték- és villanyszerelő munkás a reggeli bucurest'i gyorssal érkezett meg Kolozsvárra* Nemrég „szabadult fel“ és hite , volt, hogy az ismeretlen nagyvarosban talál egy zugot, valami munkát és szabadon fürödherík majd az „élet sodrában“. Gyuszi regényes elképzeléseit látta valóra vállni, amikor kopott bőrönddel kézé* bem és „egyp^ugős“ rémtörténettel a hóna alatt kiszállott a harmadosztályból. Elindult a kijárat felé s a nagy tülekedés közben eszébe jutott, hogy olvasta valahol, miszerint „az ismeretlen utas bőröndjét elhelyezte az állomási csomagőrzőben és mélyen szemére huzva kalapját nekivágott a ködös utcák labirintusainak“. Gy.uszi is ezt cselekedte, bár nem volt kalapja és kegyetlen napfény tűzött az eléje táruló nyílegyenes útra. — No, lássuk! — bátorkodotr és elindult, hogy munkát keressen magának. Remény nélkül • *. A meddő küincselésekre vonatkozó adataink hiányzanak, valamint arról sem tehetünk közzé kimutatást, hogy a helybeli nagyvállalatok és k ^üzemek tulajdonosai hány elbocsájtó mozdulatot végeztek ezen a forró nyári napom. Tény az, hogy hősünk hajótörést szenvedett az élet sodrában és reménytveszretren állr meg a Szamos-parton. Hogy nem öngyilkossági szándék fűtötte, azt bizonyítják a következő adatok: i. Levetkőzött, ruháit összehajtogatva, rendben elhelyezte a partmenti bokor alá; 2. E művelet közben k'huHott zsebéből a közel 2CCO lejt tartalmazó pénztárca; 3. Megcsörgerre pénzecskéjét és A TIENCSUST VESZTEGZÁR Képünkön fegyveres japán katonák láthatók, amint szuronyt szegezve zár* ják el az angol engedményes terület bejáratát. . ~ < ösztönszerü mozdulattal a c'pőjébe ^ rejtette, a zokni alá; 4. szemtanuk állítása szerint remekül szelte a vizet és szabály* szerűen napfürdőzött* És mégis bekövetkezett a tragédia... ? Eltűnt..« Köröskörül, illetve á Szamos körül csendes és békés volt a tájék* A homokszemek m'ílió apró tűkként kínozták fel- perzselt bőrér. Hirtelen eszébe jutott, hogy olyasra valahol, nv-iszerinr „amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra!“. Ez hatott. ~ Talpraugrott és megalkuvást nem túron elszánr mozdulartal elindult • . . Néhány pillanattal később felhangzott az ijedt kiáltás. Azt hitte, hegy megfullad. Vadul hadonászott, csapkodott maga körül és keresett egy támpontot, amibe belekapaszkodhatna. Minden hiába... • > Kabátja, >ngje, nadrágjával együtt eltűnt!- .. Cisak a cipő lapult még sértetlenül á zoknival és a pénztárcával a gályák alatt. Hallatlan szerencsétlenség! Ezután következett a nagy csörretés, i durva és sz^d hangok megnyilatkozása. Gyuszmak ugyanis eszébejurotr, — ezúttal nem regényrészlet és időrendi tanácsadó. — hogy néhány perccel a szörnyüle- tes felfedezés előtt egy cigány-gyanús fiatalember gázolt át a vizen és kinyújtott karján éppen olyan „szövetű“ ruhát tartott. A filmbe illő exped'ció az elrünt fiatalember urán azonban hiábavalónak bizonyult. 1 Mintha a viz nyelte volna el. 1 K* Gyuszit a magas, szélesvíllu atléra szabadította ki kellemetlen helyzetéből* Elrohant az állomásra és elhozta a gyerekember bőröndjét. Szerencse, hogy a kárvallottnak módjában volt átöltözni. És szerencse, hogy a k‘s vagyont rejtő cipőt vastagon béboritotta az ur pora és a szánakozás érzését keltette fel az alkalmi tolvajban: „hadd vigasztalódjon az ifjú napimádó!“. Hogy legyen kölcsönös ez a vigaszraló- dás. , ’ ■« v >* >✓ T v, v v < < (lászló). Külföldi levelezésre a postaleve- lezölap mindkét oldalára lehet írni Belföldi viszonylatban is lehet a régi kibocsátású levelező lapokon a címoldalra írni. — A kolozsvári postaigazgatóság felvilágosításai ' * - KOLOZSVÁR, juhus 10. A romániai posta vezérigazgatósága l'olvó évi május *_M)-val u jkibocsátásn E* \ elezölapokat hozott forgalomba. Ív * ken a levelezőlapokon, az eddigi beosztással ellentétben, az első — felbélyegzett — oldal teljes egészében a ciunzés A szén* van fenntartva. Kiegészítésképpen pedig a lelsö balsarokban néhány' vonal a fejadó nevének és lakhelyének feUün telesére szolgák A levelezőlapokon leve* lezö közönség ilyenformán jelentős tér felhasználhatóságától esett el. Eddig ugvanjis a címoldal vonal zásmen les felét is telsz ésszertnti szövegre fordíthat lak. A közönség meglepetése még nagyobbá váh, amidőn — röviddel ezután — a postavezérígci'gutősúg körrendeletben utasította összes alantas hivatalait, hegy amennyiben a levelezőlapok első (cím) oldalát szövegközlésre használnák fel, az ilyen lapokat levelek gyanánt kell kezelni és feladóit, illetve a címzettet kötelezni keU a felmerüli portókülönbözet megté rítésére. ■*». j Kellemetlenül érintette az uj rend a külfölddel levelezőket is. minthogy az utasítás alkalmazása esetében a levelezés lényegesen többe kerülne. A levelezőlap mérsékelt dijait ugyanis jelentősen magasabb levélköl'tség váltaná lel. Ez annál különösebb volna ,mivel az államok közötti postaforgamat nemzetközi egyezmény hailá nozz a meg. Munkatársunk a nem eléggé tisztázott ügyben kérdéssel fordult a szabadságon Elévő Buton eseu postaigazgató bel veil e- séhez, Polccanu József aligazgatóhoz, aki a következőket válaszolta: — A pestavezériffazgaióság intézkedése kizárólag belföldi vonatkozású. Az ujr kibocsátású levelezőlapok éppen annak I zavartalan végre haji hal óságát célozzák. A részletkérdésekkel kapcsolatban felkerestük Serban .]. osztályfőnököt is, aki az igaizgató közléséhez az alábbiakat fűzte: A kérdéses rendelkezés, bár korábbi keletű, csupán a július 22 én iktatott 14.811 l‘Kh). s/ámu vezérigazgatósági rendelettel iulott hivatalosam tudomásunkra. Mi tehát ettől az időponttól ke/d ve alkalmazzuk. — .4 rend (lel csak az ujkibocsálásu levelezőlapokat érinti, amelyek amúgy sem tarta Urna znak helyet címoldalukon szöveg közlésére. A régi kibocsátása levelezőlapokat aimugyis fokozatosan kivonják a forgalomból, helyesebben kiárusít' ják. — Ami a kérdés másik oldiadál, a külföldi levelezőlapok sorsát illeti, a rendelet erre semmi külön utasítást nem tar tal máz. Minthogy pedig külföldre külön leges levelezőlapok szolgálnak, amelyek beosztási rendszerükkel a régi kibocsátású belföld1* levelezőlapoknak felelnek meg, természetesnek tartjuk, hogy ezeket is bárki felhasználhat ja kétoldali szövegközlésre. Ha azonban u trendszerű lapokat bocsátanának ki a külföldi leve- lez öllap forgalom céljaira, ez természetesen változtathatna a helyzeten. Hogy a nemzetközi egyezményeken alapuló jelenlegi viszonyok mellett mennyiben volna lehetséges, mi nem tudhatjuk, de nem is reánk tartozik — fejezte be kijelentéseit Serban osztályfőnök. Ezek szerint tehát külföldi vonatkozásiján bárki szabadon felhasználhatja, a levelezőlap arra alkalmas mindkét okiadat szöveg közlésére. Ugyanez áll régi kibocsátású belföldi levelezőlapokra is, míg azok eladás tárgyát képezik.
