Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

Âm 5 tei M­.................................— r Ilii II I iniiiiiir aaaaaMMBI Szerkesztő rég és kiadóhivatal: Cluj, Oie» Mödlor 4. Telefon: n—09, Nyomda: Str. I G Duc« No. 8 Fiókkiadóhivatal és k ö n y v 0 $z rá 1 y; P. Unirii 9. Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igaz*alj: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALL'AS R. Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Do«, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árai.: havonta negyedévre 240, félévre 480 cgíxr. évre 960 80. ük LX ÉVFOLYAM, 148. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1939 JULIUS 2. j Őfelsége nagy beszédet mondott a Érőnbeszédre adott felirat áinyujiá Ottnepéíyes keretek k&söíi történt a választathat átadása BUCUREŞTI, július 1. Tegnap délután őfelsége II. Károly király ünnepélyes keretek között fo= gadta a képviselőház és a szenátus bi- zottságait, amelyek a trónbeszédre adott válaszfeliratot adták át az Ural = kodénak. A magyar törvényhozók kö= zül Vásárhelyi János és dr. Szász Pál szenátorok, valamint gróf Teleki Ádám képviselő voltak tagjai a vá!aszfe!ira= tot átadó bizottságnak. Őfelsége ez al = kálómmal a következő választ adta a bizottságok üdvözlésére és a válasz- feliratra: j ŐFELSÉGE BESZÉDE —- Azon meleg szavak, amelyekkel a képviselőház válaszolt' a trón beszéd re, mélyen megindítottak és legmelegebb köszönetemet fejezem ki az uj Romá nia képviselőinek. Különös örömömre szolgál annak megállapítása, hogy az utolsó évben történt reformok, kor­mányintézkedések megfelelő értékelést nyertek a nép előtt, úgyszintén előt­tem és tanácsosaim előtt, mert ezek a reformok és intézkedések egészsége­sebb és praktikusabb alapokra helyezik az államéletet. — Az elmúlt esztendő —- folytatta Őfelsége — aggodalmakkal volt tele. Azonban a nemzet tömörülése vezetői köré megadta azt az erőt nekünk, hogy megerősitsük az örökkévaló jelszava­kat, amelyek a mi létünknek lényegét képezik. Románia évszázados küzdeü meken és nagy áldozatokon át jutott el oda, ahol ma van és kötelességünk megvédeni azt az örökséget, amelyet Őseink hagytak ránk. j Nem törekszünk megszerezni semmi olyant, ami a másoké, de éppen ilyen határozottan védjük meg mind­azt, ami a miénk. Hogy az egész románságnak ezen aka­ratát minden eszközzel teljesedésbe vihessiik, az elmúlt esztendőben kény­telenek voltunk jelentékeny áldozatot kérni az országtól. Ezen áldozatokat azonban öntudattal hozták, mert nemzeti követelmény volt teljesedésbe- vivése. A május lOi nagy katonai dísz­szemle, amelyen az ország hadserege olyan büszke módon mutatkozott meg, látható bizonyítéka volt, hogy az eddig tett erőfeszítések eredményei megmu­tatkoztak. j — Egy állam fejlődési programjának keresztülvitele az anyagi eszközök le­hetőségének keretei között történik. Mi megtaláltuk és a jövőben is meg­találjuk a módját annak, hogy a nemzetvédelmi részen teljesedésbe vigyük a fentemlitett jelszavunkat és törekvéseink legnagyobbrészt a hadsereg erősítésére irányulnak, mintahogy eddig és mindig különös gondot és szeretetet mutattunk hadse­regünk iránt, amely a történelem fo = Jyamán bizonyítékát adta harciassá­gának. Az állam vezetőinek ma még inkább, mint a múltban kötelessége a hadsereget felszerelni az összes mo­dern eszközökkel, hogy biztosítsák a román határok és jogok legbiztosabb védelmét.^Hogyha, ez az abszolút szük­ségesség úgy megy teljesedésbe, mint­ahogy kell, a román katona, amint a múltban is mindig, a jövőben is feP adata magaslatán áll majd és méltó követője lesz elődjeinek, akik vérrel öntözték meg Románia természetes és jogos határait. I — Az a hit és szeretet, amellyel ez év tavaszán az összpontosításra be= \V>nu!ó tartalékosok válaszoltak a be­hívásra, amely a nemzetközi helyzet miatt történt, a legelevenebb bizonyí­téka volt a nép lelkének. — A nagy nemzeti követelmények a közélet más ágaiban is összpontosítá­sokat követeltek, amelyeket azonban az elsőrendű követelmények miatt csak a második terv keretébe soroz­hatunk be. Ha anyagi erőnk nem is engedi, hogy megkezdhessük a munkát a nemzeti élet minden ágában, ugyan- egy időben mégis megkezdtük és foly­tatni kell működésűnket intenzivebb alapon a gazdasági kérdések megoldá­sánál. Annak ellenére, hogy olyan kor­szakban élünk, amelyben a depresszió mindenfelé érezteti hatását, mégis meg kelI alkossuk azokat az eszközö­ket, melyek segítségével ma emelke- dettehb színvonalon tudjuk magunkat tartani és amelyek által a jövőben olyan elömentelt tehetünk, amelyre orszá­gunk gazdagsága késztet és ad elhiva­tottságot. lia a jelenben bizonyos mér­tékben szükségünk van határontuli se­gítségre is, számolnunk kell és igényt kell tartanunk azokra az energiatar­talékokra és belföldi lehetőségekre, amelyek megengedik azt a fejlődést, amelyet megérdemlünk. Egy nép élet- képességét munkaereje szerint mérle­gelik. Az uj államélet alapjának is az a feltétele, hogy kifejthessük a mun­kánkat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy semmiféle munka nem alacso- nvitja le az embert, hanem ellenkező­leg: nemesebbé teszi. Románia szép bizonyítékát adta annak, hogy dolgoz­ni tud. sőt az ország egyetlen politi­kai szerve, a Nemzeti Újjászületés Frontja vezérelvként jelszónak egyet­len szót tűzött ki és ez a szó: Munka. Daniig ismci a világ frdeMOdesftiek Mzcppoitfábo kerüli országba Danzig kezése és megerősítése miatt. — Sării diplomáciai utazások A danzigi helyzet egyre inkább válsá­gossá lesz. Az események gyors menet­ben követik egymást s talán igazuk lesz azoknak, akik szerint a hét végén szoká­sos meglepetés, amely már nem is lesz meglepetés, hamarosan be fog következni. A Népszövetség alkotmánya szerint, kü­lönálló szabad danzigi államba egyre özönlenek a német birodalmi önkéntesek, akiket a most alakuló danzigi külön se­regbe soroznak be s állandóan folyik a hadianyag szállítás is. A legutóbbi Varsó­ból érkező hír szerint, az elmúlt éjszaka is több német hajó érkezett nagymeny- nyiségü lőszert és fégéi hárító ágyul szád- Híva, amelyeknek Danzig körül fekvő dombokra való felvonatása rögtön meg­kezdődött. A lengyel hatóságok megálla­pít jók, hogy Danzignak ez a mflifarizá- lása ellenfélben áll a Népszövetségi alap­okmánnyal és a németek ,,önkéntes'-' el­határozás látszatát alearják a világ e'é állítani. Szóvaj, mialatt a távolkeleten né­mileg engedett a feszültség addig Danzig miatt nyugaton annál inkább nö az izga­lom. Halifax erélyes beszédének hatására az angol közvélemény egyre súlyosabb megállapításokat olvashat a sajtóban, amely nyilvánvalóan most már lándzsát tör amellett, hogy a danzigi kérdés bár­mely alakú feltevése s Lengyelország el­lenállása esetén, Angliának rögtön fegy­veresen kell közbelépni. Természetesen az egész világsajtó körülményesen foglalko- zik Halifax beszédévéi, amely különösen éles visszahatást keltett Németországban és Itáliában. Talán e beszéd hatására tör­tént, hogy — a Havas-ügynökség római jelentése szerint — 30 féket el nyes zászló­aljat indítottak útnak a francia-olasz ha­tárra, a nemsokára kezdődő „hadgynkor- faltok“ váratlan kiegészítése céljából. A jelentés megállapítja, hogy ezeket a fekeţe- inges zászlóaljakat háború estén szüksé­ges különleges hadiszolgálatokra képezték ki. Ciano gróf is hamarosan akcióba lép: most már bizonyos, hogy juUus 10 én Spanyolországba utazik s nemcsak napo­kon át tárgyal majd Francoval, hanem megszemléli az egyes spanyol városok előkészületeit s jiduis IG án résztvesz a Madrid felszabadítása címén nagyszabású ünnepségen, készülő Jelentős diplomáciai oiaiásoh A ‘dainzigii helyzet feszültségére való te­kintetitek a varsói an gol 'nagykövet hír- télén Londonba iitlaztcM, miután előzőleg fontos tanácskozásokat folytatott a len­gyel kormányfő vet és külügyminiszterrel. Viszont a kétélű helyzet telte szükségessé, hogy a Szovjet washingtoni nagykövete szintén hazautazzék jelentéstétel céljából. Az amerikai szovjet nagykövetet elutazá­sa eVxtf Rom evett elnök hosszú k'hailllga- tásrn fogadta. A sürgős diplomáciai ukr záscik sorába habozik még, hogy a bul­gar miniszterelnök és külügyminiszter­nek, -Kioiissetivanovnaik és családjának az Ellenzék tegnapi számában jelzett német- országú látogalltása szintén meg fog tör­ténni, de an.1 megy qWensuIyozásul, a szó­fiai törvényhozás elnöké, Mosanov. Lon­donba! és Parisba utazik politikai külde­tésben. A kütföDdi lapok ismételni kezdik a hinti, hogy Hitler és Mussolini, minden ünnepélyesség kizárásával1', legfkközelebb találkozik. A fokozódó németet ionos amerikai hiangulaitinak bizonyítéka., hogy a szenátus bevándorlási bizottsága, bár az edidligii megszorításokat további cVf évre meghosszabbította, a német bevándorlási kvóta kapcsán ar/Jt a határozatot hozta, hogy német bevándorlókat egyáltalában nem enged he. viszont a következő kél évben 20 ezer 14 évnél fialtakbb német mientöküllfc lete'pédesét engedélyezi. A be- Váinidlorlási bizottság elrendelte, blolgy a Newyorkban élő külföldi állampolgárok­ról ujjlenyomjaitot keli készíteni. A moszk­vai jelentések ma nem kedveznek a de­mokrata nagyhaifcaAmaknaik. A segélynyúj­tási szerződés tárgyalásai pihennek, vi­szont a Pravda újabb heves támadási in­tézett London és Páris elten, ami kínos feltűnést keltett az érdekelt helyeken. ÚJABB NÉMET ROHAMOSZTA­GOK DANZIGBAN LONDON, juüus r. Danzig körül egy­re fenyegetőbb a helyzet. A Havas-iroda, jelentése szerint Himmler, a német roham- osztagosok parancsnoka szerdán Danz:gba érk-zett, hogy sz-emlét tartson az ottani nemzeti szocialista afla külalak felelt. A lengyel .apók danzigi jelentése szer'nt száz rohamosztagos szállta meg a danzigi 'rádió- állomás épületét, amelynek védelmét rájuk bízták. A lengyel sajtó értesülései szerint a péntekre fordu ó éjszakán Danzigba négy nagykűöberü ágyút szállítottak a németek. Egy,-egy ágyul 32 ló vontatott át a Boshofsberg dombon, amelyen polgá­ri egyének nem közlekedhetnek. A had>- anyagszállftások egész éjszaka tartanak. Csütörtök óta háromezer munkás védőár kokat ás a szab ad város körül, benn a vá­rosban pedig a 19 és 23 év közötti fiatal önkéntesekből csapatokat, szerveznek. A lengyel lapok különösnek találják, hogy Danzigban a készülődés a legna­gyobb oyi vánosság előtt 'történik és azt >rják, hogy DanzJg áHamcsrnyre készük vagy a katonai intézkedésekkel akarja, megfélemlíteni Lengyelországot. VARSÓ, július' i. (Rador.) A Gazetta Polska vezércikkében ezeket írja: Lengyelországnak épp olyan nagy szüksége van Danzigra, mint Gdynia- ra. A két kikötő forgalma párhuzamo­san növekedik és ebben az évben el fogja érni Gdyniában a 12 millió, Dan­zigban pedig 9 millió tonna rekord' számot. 1 LONDON, julius 1. JuUus 20=ra egy­negyedmillió hadköteles ifjút hívnak be, hathónapos katonai szolgálatra. | (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) }

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom