Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

10

'Ett’BNTßK

10 10 I nil ut 0. n—in —rnminwr—I

Cluj, Sts. Regina Maria 46.

LINCOLN ELLSWORTH

€0.000 négyzetmérföldnyi uj területet vett birtokba az Egyesült-Államok számára a Dél-sark vidéken

Uj kereseti ág Londonban:

a fényképmode

LONDON, ju ius hó.

Az amerikai és délafrikai rádióállomások felfogták Lincoln Ellsworth sarkkutató szikratáviratát, amely szerint Ellsworth negyedik sarkköri expedícióján Enderby-Land és Queen Mary-Land közt birtokba vett Amerika számára egy eddig ismeretlen és

80.000 négyzetmérföld nagyságú területet. L'jabb és kissé már kalandos utazásának ez az első eredménye. |

Mikor a mult év elején hire ment, hogy Lincoln Ellsworth Hubert Wil- kinssel együtt újabb utazást akart tenni a Sarkvidéken, a legrégibb és legtapasztaltabb sarki utazók is fejüket csóválták. Az ember ne hivja ki maga ellen a sorsot! Ellsworth legutolsó utján csaknem életét vesztette. Csak hetek múltán találtak rá, mikor már pilótájával együtt régen halottnak hitték. De sem ez a kaland, melyben élet- rőhhalálról volt szó, sem az elkövetett tévedések, melyek mindig veszedelmet hoztak rá, nem tudták visszatartani Ellsworthot, hogy hatalmas ma. gánvagyonából újabb és újabb milliókat áldozzon a sarki kutatásokra. Már öt esztendővel ezelőtt azt mondták róla, hogy utoljára utazik a Déli-sark jégvilágába s utazása után egy kaliforniai rancbra fog visszavonulni s részben ott, részben Svájcban, Lenz- burg várkastélyban fog élni. De Ellsworth minden esztendőben, mikor Európában és Amerikában kezdődik az ősz, uj délsarki terveket sző. így született meg negyedik sarki utazásának terve is.

' VESZEDELMES JÉGHEGYEK * Máir kevéssel rá, hogy a régi, sok tengert járt Wyatt Carp, két repülőgéppel a fedélzetén, elhagyta Afrika déli csúcsát, komoly és csaknem veszedelmessé vált baleset történt. A kémény szikraesője lángbaboritotta az egyik repülőgépet. A tüzet szerencsére sikerült megfékezni, mielőtt a lángok átcsaphattak volna az igen jelentős mennyiségű benzinkészletre, amely szintén a fedélzeten volt elhelyezve. Ha a benzin meggyulladt volna, sohasem hallottunk volna többet sem a Wyatt Carp-iról, sem a Déli-sark két álmodozójáról, Lincoln Ellsworthról és Hubert Wjlkinsről.

A tavasz — az expedíció eddigi szikratáviratai szerint — ebben az esztendőben nagyon különösen látszik alakulni az Antarklison. A jéghegyek az Ellsvvorthék felkereste vidéken, vagyis Enderby=Land és Queen-Land közt sokkal nagyobbsizámuak, mint ahogy Ellsworth ezeket az alattomos jégko- íosszusokaí bárhol másutt megfigyelhette. Ş annyival inkább veszedelmesek ezek a jéghegyek, mert sokszor nem is emelkednek a viz szine fölé és jelenlétüket a vízfelület alatt csak a kilátóból, tehát az árbóccsucsról lehet megállapítani. A Wyatt Carp-ot jobb- róí-balról állandóan fenyegették a jéghegyek s a hajó néha éppen csak hogy el tudta kerülni a veszedelmet.

ELLSWORTH LEDOBJA A

CSILLAGOS LOBOGÓT A kutatóknak, az Antarktis partjaihoz közeledve, első gondjuk volt olyan jégmezőt találni, melyről lehető a felszállás repülőgéppel. Végre felfedeztek egy ilyen jégmezőt és nagy nehézségek árán fel is szálltak a magasba. Előbb nagyon magas, sokcsucsu és komoly esetben feltétlenül végveszedelmet jelentő parti sziklák fölött cirkáltak. mig végre — a parttól ötven mér- földnyi távolságban — hatalmas, széles sik földet találtak, Ellsworth uj fölfedezését. Ez a lapos föld is 3300 méter magasságban fekszik, úgyhogy a térés, nagy sikság áttekintése céljából a repülőgépet jelentős magasságban kellett vezetniök. Az alattuk elterülő fehér mezőre Ellsworth ledobta az acélládikót, amely egy amerikai zászlót tartalmaz és egy előre elkészített okmányt, melynek értelmében ezt a földet, becslés szerint körülbelül 80.000 mérföldnyi területet, birtokba veszik az Amerikai Egyesült-Államok részére. j

Elsworth a híradást kiegészítő második szikratáviratában közölte, hogy bár ezidőszerint a felfedezett területet jég borítja, a parton mégis számos hegyláncot! látott feketén kimelkedni. Meg van róla győződve, hogy az általa birtokba vett terület földrajzilag és geológiaüag még számtalan meglepetéssel fog szolgálni.

Meglepetés azonban egész más érte“ lemben is történhetik, mert más országok is erősen érdeklődnek a Délisark vidékének felosztása iránt. Igjr például Norvégia ugyanazon a napon, melyen Lincoln Ellsworth szikratávíró utján tudatta a világgal az általa felfedezett uj föld birtokbavételét, kijelentette, hogy igényt tart az Antarktis arra a részére, mely a Falkland, szigetek és az ausztráliai kontinensnek a Déli-sark felé néző csúcsa közt terül el. Így a két uj igénvlésse! az Antarktis felosztásának problémája uj stádiumba jutott. Mindenesetre már csak néhány esztendő kérdése, hogy egy nemzetközi konferencia véglegesen eldöntse, miképen osszák föl a hatalmas ui földet, melynek fehér hó- és jégtakarója alatt értékes ásványi kincseket _és csodákat sejtenek, '

Harminc evvel 'ezelőtt Angliáién „m<>- dt‘1.1“ n'-‘k lenni éppen olyan ,,romanii* kus dolgot jelenteit, mint Párásban s az egész világon. Órák host»/at ülni vagy állni leng“ öltözetben egy gyakran Kiieilen ‘Stúdióban, sokszor a tehető iegtermészetellenesebb pózban, a mig a festő vagy szobra-/. s/iC'iin’T, ecsettel vagy vésővel a keze ben lefordította, amit látóit müves/i kifeje zé módja formanyelvére. A modei! képesítése angyali türelemből és megfelelő arc* ból vagy testalkatból á toll. Fáradságos munkájáért (és kevés fárasztóbb munka van a világon annál, amit mapj hét-nyolc- kilencóraá mesterséges téli nség jelent) ál* tálában egy fontot kapott.

*

Ez a korszak megszűnt. A mai festő az egész világon olyan kevés élő modellt használ, bogy ez a mesterség most mar legfeljebb, mint „ailkalmi foglalkozás“ szerepelhet. Ha nem festhet portrét (amelyből legalább nyo’c százaléka él a mai festők' ne^k), olyan ,,niodélilek“*ro fest, amelyek nem kerülnek pénzbe, mint például egy állatkerti zsiráf, vagy egy naplemente.

A modeillség azonban nem szűnt meg, sőt a nini Londonban valóságos reneszétn- szát éli. Hatalmas, üzletileg szervezett, modern iparág lett belőle. moly százaknak biztosit elég tűrhető megélhetést s amely ezreket vonz az angol fővárosba.

A gyakran fütetlen stúdió helyett, a mai modell, központi fűtéssel e látott ate- ln-r-ben fényképlemez előtt dolgozik“, 11 napfénynél 'lényegesen erősebb vi ágita« árad arcára, mely erősen ki van készítve és alakjára, amely a legtöbbször fel van öltözve.

Ami 3 mai mode l képesítéseit illeti, ezek közö'-t a 'türelem immár nem legfontosabb. A megfelelő arc testalkat az óriási konkurencia miatt fontosak maradtak ugyan, de ez az uj foglalkozás további uj igényekkel álott elő. Pontosak, megbíz* hatónak, üzletszerűnek kell lenni és rendelkezni kell azzal a képességgel, amelyre magyar szó nincs s amelyet a francia ,,photogén.ique“-nek nevez, szóval „fény képarccal“ kell rendelkezni s emellett kell tudni élethűen szinészkedni >s.

Munkáját ‘lényegesen jobban fizet'k,

I mint történelmi elődjéét. Egykét órai „játék“, illetve „szercp'és“ után, rendszerint kél fontol kap, de ma viszont 'lényegesen nagyobb a ,,befektetés“ is. Közel kell lakni a stúdióhoz, telefonnal kell rendelkezni, költeni kell a fodrászra, a kozmetikusra és megfelelő ruhatárral kell rende kezni.

Ezt az uj foglalkozási ágat Angliában a h>rdetés> vál alatok teremtették meg amelyek rájöttek, a fényképnek, m'nt modern hirdetési tényezőnek, óriási jelentő1" ségére.

Ha találomra kinyitunk egy londoni napilapot, abban a nagy átlagban általában negyven úgynevezett „nagyh'rde'lést“ találunk, amelyek fele, vagy legalább egy- harmacb, fénykép.

A legtöbb fénykép-hirdetés azonban nem ruhára és még kevésbé női ruhára hívja fel az angol; o'vasó figyelmét. A nagy angol ruhakonfekciós cégek tapasztalataik alapján tudják, hogy a népszerű napilapok olvasóitömegei számára nem bír 'elég reklámlehetőséggel a fénykép, amelyet lehet ugyan idealizálni, de ahhoz, hogy egy ilyen jó beállítású kép éles kontúrokban jól kijöhessen, küilön’eges nyomdatechnikára és fényes papírra van szükség. Az ilyen fényképek tehát csak képes hetilapokban érhetik el céljukat.

Annál erősebben és annál többet szerepel azonban az ango’> lapokban a fénykép, mint más kereskedelmi áruc'kk hirdetési közege. Nincsen olyan hirdethető ipari tömegcikk, melyet ne fényképen hirdetnének.

A log'kus ezekután az lenne, hogy a fénykép az árut ábrázolná, amelyet hirdet. Az i yesmá azonban egy-két cikktől mondjuk a gépkocsiktól eltekintve, erős kivétel. A fényképhirdeté.s a legtöbbször túlzottan óvatos gondossággal, szinte félve, elke- rü i a hirdetett áru tárgyszerű kéoes be- mutalásának még a látszatát is. Például, elkeseredett arcú u>r. vagy hö'lgv, amint kabá'ja gallérját fázósan a nyaka köré csavarva, hatalmas esernyőt feszit a feie felé. A fénykép azonban^ nem esernyői;

hirdet, mint az olvasó gondolná, hanem egy népszerű angol tápszert, amely u „tu dumány máj álláspontja szerint annyira das a vitaminokban, hogy azt, aki rendszeresen fogyasztja, megóvja még a ir.egb"- ltstől is“.

Egy másik képen rendkívül jó megjelenésű fiatalasszony örömtől repeső arccal fordu’ a hazatérő férj felé. Találós kérdő-,: Mii ábrázol a kép? Hogy elejét vegyük a felesleges és hosszantartó töprengéseknek, elmondjuk (különben sem lehetett volna kitalálni.) A hölgy azért örül, mert éppen azt újságolja a férjének, hogy egy b!/o- nyos irtószer segítségével megszabadultak a patkányoktól.

S így tovább. Az, aki nem tud olvasni, vagy uH-m tud angolul, holta napjáig törheti a fejét, hogy a ho gy vagy az ur, akinek arckifejezése mögött valam> nagy és érdekes 'indulatot sejt, m>re akarja a figyelmei felhívni.

A külföldi 'lapokban az ilyen hirdetési forma e'ég ritka és ez a fényképezéssel kapcsolatom hirdetéstechnika erősen jellemző az átlag-angol mentalitására. Az állagangolnak még a művészet terén sem e ég egy brilliáms ötlet, amelyet pár eresen jellemző vonal csak e-ej11et s a lobbit a néző fantáziájára bízza. Az angolnak ez nem (lég, mert nem áU-dánosüás, hanem megalapítóit tény, bogy — a kontinens közönségével összehasonlítva — az angolnak nincs fantáziája. Amire a ügyemét fel akarják hivni, azt a lehe'ő legpontosabban ki kell fejezni, a lényegeit alá kell huzni és a tanulságot szemléltetően levonn'. Angol nyelven ez1 ’gy fejezik ki; „dot the ás“» vagyis: „az i betűre fel kelL tenni a pontot“ (nehogy vulak1 esetleg „g“-nek

vagy „s“-4ick nézze . . .)

«•

Az elmondoltakbó' következik, hogy a fényképhirdetés modelljének n'etn csupán jómogjelenésünek kell lenni, hanem rendelkeznie ke 1 egy bizonyos olyan szlnját- szóképosséggel, amelyet a gép tárgylencséje sikerrel tud megörökíteni. A fényképhirdetés kompozíciója lehác már majdnem a művészet és az ipar határmp&gyéjén mozog. Az indulatnak: az örömnek, amelyet egy bizonyos csokoládé fogyasztása vagy bizonyos Ökör ivása okoz, annak a „csendes filozófikus derűnek“, amely a népszerű sör élvezetének elmaradhatatlan következménye s az életuintságnak és letarg’-ának, amelyeit csak egy bizonyos erősüő-szer fogyasztása tud sikerrel megszüntetni, tökéletesen „élethünek“ és „hitelesnek“ k'ell lenni.

A valóságnak ezt a Vojtina-fé.e „égi mását“ a legtöbb hűdetésfolografus (ez a foglalkozás egyike a legjobban szervezetteknek és a legjobban fizetetteknek a mai Angliában) úgy éri el, hogy a modelljeit az angol színá iskolák növendékei vagy a filmslaliszták közül válogatja: össze.

Az állag angol hirdeLé&studió rendszerint legalább háromezer modellel rendelkezik, akikről kartotékjainkban fénykép és pontos adatok szerepeinek. Egy ilyen kartoték végiglapozgatás» egyike a 'legmulatságosabb olvasmányoknak. Ilyen adatok szerepelnek benne: „Mary Smith, 25 éves, Öf < láb nyolc hüve'yk magas, fej használhatatlan, alak proifilból kitűnően, alkalmas fiirdőtrikó- és fehérnemü-hirdelésekr'f-,c‘. Vagy: „E'isabeth Brown, húszéves, öt láb kilenc hüvelyk magas, vörös haji (de hajlandó megfesteni), életunt, vérszegény...“ Ez a két szó nem azt jelenti, mintha Mi«» Brown tényleg életunt lenne, vagy éppen vérszegény, amenyiben o: va’óságb-m kitűnő közérzetnek örvend s vörös véri esteikéi valósággal nyüzsögnek; hanem azt, hogy ktiünően meg tudja játszani az: a fiatal nőt, akit m'nt szenvedő alanyt mutatnak be, mondjuk egy tápszer hirdetésére. Természetesen „használat előtt“. Igen sok férfi és nő kartotékjában csak ennyi szerepel: „Használat után“. H. Á.

Mindenre feleletet ad a:

természettudományi folyóirat. Előfizet, hét negyedévre 120 lejért az ELLEN ZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN. Clui Kolozsvár, Piaţa Unirii. 40 lej bekiildé se ellenében készséggel küldünk mutat- vápj’számot.