Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

ASHA 5 WWW w wwwwwwww ELLENZEi SzefkcíZ tőség és kiadóhivatal: Cluj, OJcu Moţilor 4. Telefon: xi—09. Nyomda: Str. I. G Duca No. 8 Fiókkiadóhivat al is könyvosztály; P. Urnirii 9. Telefon 11-99 LX ÉVFOLYAM, 154. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igargaíá t DR. GRQIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. Tu Törvényszék; lajstromozási szám: 39. jTDo*. 1161 193*. Ttib. Cluj.) Előfizetés: árak: Havonta &5. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lej. V A S Á R N A P CLUJ, 1 939 JULIUS 9. Az ui pátriárka szózata „Evangétizáíni logom a népet> Isten igéiéi logom hirdetni az idők örökkévalóságáig• Kérész ténnyé teszem a népet és meg - szentelem, hogy valamennyien — ha lehetséges—, hii Kai legyenek az Ég Birodalomnak és ezáltal földi hazáinknak is derék polgáraivá váljanak MICODIM, Románia pátriárkáim tffäffismmiamatmm i>h iidiin ^u ^wiNi'isgammagsTwiffl^ ma Danzig kérdésében a bőnap második felére bárnak döntő lépésekéi Chamberlain hétfőn nyilatkozik Anglia álláspontjáról - Lengyelország lemondotta dansigi szenátushoz intézendő tiltakozó jegyzék tervéről. A moszkvai tárgyalásokra küldött angol-francia javaslat három pontja Berlinben hivatalos Jelentést adtak ki Kiosseivanoff bulgăr miniszterelnök tárgvalásairól A hétvég, mely rendesen a külpolitikai izgalmakat szokta hozni, ezúttal aránylag nyugodtabb hangulatban kezdődik. A je­lek szerint illetékes körök a most követ­kező napokon nem várnak súlyosabb fejle­ményeket Danzig kérdésében Meglepetés természetesen mindig lehetséges. A kérdés nyugodtabb fejlődését szolgálja, hogy úgy Varsó, mint London és Páris lemondtak a danzigi kérdésben a szabadváros szenátu­sához és a berlini kormányhoz tervezett jegyzékükről. Londoni felfogás szerint igy kizáródik annak lehetősége, hogy a dan- zigi szenátusnak esetleges visszautasító vá­lasza tovább mérgesítse a helyzetet. Ehe­lyett Chamberlain miniszterelnök fog hét­főn nyilatkozatot tenni az alsóházban, melyben világosan leszögezi Anglia állás­pontját Danzig kérdésének erőszakos meg­oldásával szemben. Ez a nyilatkozat, anünt Londonból jelentik, igen határozott lesz, még határozottabb formában helyezi kilá­tásba Anglia támogatását Lengyelország­nak, mint Halifax külügyminiszter utolsó beszéde. Az erre vonatkozó francia—angol —lengyel megállapodást napok óta folyó tanácskozás előzte meg, mely pontos meg­egyezéshez vezetett a három hatalom kö­zött. A varsói kormány különösen lázas tevékenységet fejtett ki az utolsó napo­kon és londoni nagykövete, Raczinski gróf, aki a hét elejétől a lomgyei fővárosban idő­zött, ma Londonba érkezik és megérkezése után azonnal beszámol Halifax külügymi­niszternek a varsói kormány álláspontjáról. Németország, a lapok cikkei után ítélve, szilárdan kitart továbbra is a danzigi kér­désben elfoglalt álláspontja mellett. Pilla­natnyilag azonban meglepő lépéseket, a je­lek szerint, Berlinben sem várnak. Inkább az a vélemény uralkodik, hogy a kérdés, ha diplomáciai megbeszélések utján az el­lentétek nem enyhithetők, a hónap máso­dik felében jut el döntő stádiumába. Hit­ler vezér és kancellár a bajorországi Al­pokba utazott, s a birodalmi kormány ve­zető egyéniségei is hétvégi pihenőre men tek, ami szintén arra mutat, hogy a dan- z'gi kérdést német részről is pilla n-tnyi lag a várakozás állapotában hagyják. Szükebbkörii háromfiaáalfini megegyezés Moszkvában A moszkvai tárgyalások, melyekre a londoni és párisi kormány miegb’zortjainalk újabb utasításokat küldött, ma kozdőd’- nck újra. A tárgyalások eredményeivel szemben, az egymást követő sikertelcn.se' gek után most óvarosabb az angol ás fran­cia sajtó. Ezúttal a franc’a lapok foglal­nak el kétekedőbb magatartást, mint az an, goldk s a Moszkvával indult tárgyalásokat kezdetről]' fogva kifogásoló párisi újságok, mint a „Jour“, az „Ordne“ h az Action Francai se nagy kndülertel fejtik ki a moszkvai kívánságok megadásának leh«'- tetlényégét. A többi lapok is szűrte egy­öntetűen azt irjilk, hogy Angliáinak és Franciaországnak ez az utolsó kísérlete egy széleskörű megegyezés létrehozására Szov jetiiraszcwszággal. Ha a kísérlet nőm sike­rül, akkor a három hataJlom közötti köl­csönös segélynyújtási szerződés megköté­sére fog sor kerükú, mely jóval szükebb- fcerctü Iwuine, mim a?- eredetileg tervezett szerződés, csak a három hatalom elfen irá­nyuló támadások ellen nyújtana kölcsönös védelmet, de nem foglalna kötelezőmé gé­gét magában arra nézve, hogy ha valame­lyikük az általa vállait garanciákból kifo­lyólag kerül háborús konfikrusba. Ezt a szerződést '-egyes párisi lapok b'zonyos mér­tékben platóinak nevezik, mert nem 'lát­ják valószínűnek, hogy a tengelyhatalmak közvetlen, támadásr intéznének Franc'aor *zág, .vagy Asngka ellen, ■ Egyelőre azonban az angol és francia megbízottak még rmodig szélesebb körű megegyezésről tárgyalnak Moszkvában A londoni „Press Association'* hárügynök­ség szerűit, a szélesebb megegyezésre küldőit újabb utasítások három pontban fogllalilhatók össze s ez a három pont el­árulja aizt. is, hogy miben ládlHanak a mioiszkvai tárgyalások legújabb nehézsé­gei. Az első pont Hofendlia és Svájc füg- gotllenis égének biztosítására vomatkozik, amire vonatkozólag Moszkva, úgy látszik-, nem fogakba el eddig a francia és angol álláspontot. A második pont a szovjet kormánynak azzal a kívánságával fog lakkozik, hogy Lengyelország és Török­ország kössön Szovjetorosz országgal köl­csönös segélynyújtási egyezményt. A har­madik pont végül a közvetlen és közvetett támadás fogalmának meghatározásált kí­vánja. Feltűnő, hogy ezekből a pontok­ból teljesen hiányzik a Bailtrállamok kérdése, llgy látszik tehát, hogy enrervo nalkozólag megegyezés jött már létre. Az utolsó pont, a közvetlen és közvetett támadás fogalmának meghalta rozása nyilvánvalóan már azzal a lehetőséggel számit, hogy a megegyezés csak a há rom haltaimat érő közvetlen támadásra szorítkozik. Legújabb párisi és ondoni jelentések szerint, a francia és angol kor­mánynak az a felfogása, hogy mindenek elolt ezt a háronihaitajnii megegyezést keli késedelem nélkül létrehozni, hogy már a tizenhárom hete húzódó tárgyalá­sok a leglényegesebb kérdésekben ne hu zódjanak még tovább- A Lengyelország­ra, Törökországra, Hollandiára és Svájc­ra vonatkozó kérdések azután további megbeszélések tárgyát képezhetik. Hn Moszkva ezt az álláspontot elfogadja, ak­kor, frímein és angol vélemény szerint, a megegyezésnek semmi sean áb többé útjában. HIVATALOS JELENTÉS KIOS- SEIVANOFF BULGAR MINISZ­TERELNÖK berlini tárgya» LASAIRÓL BERLIN, julius 8. (Rtador.) Ríosseiva- noff buzgár külügyminiszter látogatása vai kapcsolatban a német hivatalos táv­irati iroda az alábbi közleményt adta kÜ: Azok a megbeszélések, amelyek Küosso- 5 van off külügyminiszter berlini Iá tagolá­sa során lefolytak, lehetőséget nyújtottak arra, hogy megvizsgálják az általános és utána pedig a Németországot és Bulgáriát egyaránt érdeklő kérdéseket. A megbeszé lések szívélyes légkörben folytaik, annak a hagyományos barátságnak széfemé­ben, amely Németországot és Bulgá­riát összeköti. A megbeszélések megerő­sítették a két ország régi barátságát is. Házzá járullak ahhoz, hogy Bulgária a rend országaként szerepeljen Európa dél keleti részén Ebben a meggyőződésben. Németország és Bulgária tölybatrri fog­ják a megbeszéléseket, hogy úgy politi­kai, mint gazdasági és kulturális téren még jobban kimélyitsék összeköttetései két. Pénteken este 18 órakor ultizott el Ber­linből a bulgár mmiszferebiök. Ribben- t rop külügyminiszterrel történt rövid megbeszélés után az an balti pályaudvar ról indult el- A pályaudvaron a Führer nevében Ribbentrop veit tőle búcsút. I LENGYELORSZÁG NEM INTÉZ DEMARSOT ÜANZ1GH0Z íPÁRIS, julius 8. (Rador.) A francia lapok foglalkozva a danzigi kérdéssel, megerősítik azokat a londoni híradá­sokat, amely szerint a lengyel kormánynak nem áll szán­dékában a szabadváros ügyében de' mar sót intézni a danzigi szenátushoz. A Havas távirati iroda ehhez még azt is hozzáteszi, hogy a lengyel kormány ezt a határozatát minden külső nyo = más nélkül hozta meg, miután a Dan- zigban foganatosított német katonai intézkedésekben még nem látja a len­gyel érdekeket veszélyeztetve. A len­gyel kormány ugyanis a német intéz­kedésekkel egyidejűleg szintén meg­tette szükséges katonai intézkedéseit úgy a Visztulán, mint a szárazföldön való zavartalan közlekedés biztosításai érdekében. ] VARSÓ, julius 8. A Rador jelenti, hogy nagy katonai előkészületek ío!y*i tatódnak Danzigban. A mult éjszak^ nyolc gépfegyvert helyeztek el külön», bözö házakban a kikötő mellett, ahoţ most is folytatódnak a nagymennyisé­gű lőszerek kirakodásai, amelyeket Németországból szállítanak. PÁRIS, julius 8. A Le Jour kiszivár­gott hírek alapján azt a fcltünéstkeltő hirt közli, hogy az angol-francia—szovjet megálfa* podás irányában megindult tárgyalá­sok kátyúba jutásának egyik föoka éppen a danzigi kérdés volt. Szovjetoroszország ugyanis nem akart szavatosságot vállalni a szabadvárosért. AZ EGYIPTOMI KÜLÜGYMI- I NISZTER BELGRÁDBAN BELGRÁD, julius 8. Cincár Marko« vies jugoszláv külügyminiszter pénte ken vacsorát adott a Jugoszláviában tartózkodó Jehia pasa egyiptomi kül­ügyminiszter tiszteletére. A vacsorán elhangzott felköszöntök hangsulyozták a két ország közötti gazdasági össze­köttetést, amelyet még jobban ki fog­nak szélesíteni. A személyi összeköt­tetés — mondták felköszörctőjükben Cincár Markovics és Jehia pasa — elő fogja mozdítani a gazdasági kapcsola­tok kiszélesítését. CSANG KAJ SEK KIÁLTVÁNYA A KÍNAI—JAPÁN HÁBORÚ MÁ­SODIK ÉVFORDULÓJA ALKAL- A1ÁBÓL ! CSUNKING, julius 8. A kmai—japán háború második évfordulója alkalmából Oang Kaj Sek marsall kiáltványt intézett a világ összes nemzeteihez, amelyben a népszövetségi pakrum és a Br'and-Kaüog szerződés megszegésével vádolja Japánt. Felszólítja azokat a nemzeteket, amelyek ezeket a nemzetközi kötelezettségeket aláírták, siessenek Kína segítségére. Ugyanebből az alkalomból Cse.n-C.seng tábornok beszédet mondott, amelyben ki­jelentette, hogy 1941-ig Kína teljes győ­zelmet fog aratni japán fölött. ■>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom