Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-08 / 153. szám

19 39 /vllUh' 9. 'EEzmitttm' Téglabál Érdekes meghívót kaptunk. Nem új­donság és mégis az idők jele. Templom építésre gyűjtenek pénzt s e célból mulatságot rendeznék. Ezt régebben is megtették. Ma azonban egyre siiriib- ben történik az ilyesmi, mert csak a kisebbségi közösség általános lelkese' désével lehet intézményekét létesíteni és fenntartani. Ennyiben az idők jele az ilyen meghívó. De az időknek más érdekes és kedves jele is csillog: aho­gyan az ilyen meghívót kiállítják és mikor láthatók a kiállítók. Az a meg­hívó, amelyről most szó van, nem nyomtatott, hanem irógépes levélke, valószínűleg azérí, hogy takarékoskod­janak és mert igv belsöségesebb az alak. Tulajdonkép nem is meghívó szalmájára, hanem „jelentés“. Aki je­lent, az Wass Albert gróf, a kitűnő fiatal erdélyi iró, akit egyszerűen Wass Albinak neveznek. Ez a személyi kö­rülmény is az idők egyik vonzó és bá­jos jele, amelyről fentebb emlékez­tünk. A „jelentés“ irója nyíltan, egy­szerűen, fiatalon és írói módon akar eljárni, mert ö az egész meghívásra alkalmat adó mulatság rendezőjeként mint iró is tartozik önmagát kifejez­ni, minthogy mint református és ve­zető ember amúgy is látható. A fiatal iró ünnepélyes plurális majestaiíicus- ban kezdi: „jelentjük, hogy a fekete- laki református templom javára 1939 julius 8-án este 9 órai kezdettel a szentgoitthárdi magtárak összes ter­meiben téglabált rendezünk, melyre a címzettet igaz magyar vendégszeretet­tel meghívjuk“. Ez a néhány sor el­árul még valamit: a meghívó kibocsáj- tója nemcsak rendezője és irodalmi át- érzője egy jótékonycélu mulatságnak, hanem házigazda is, mert a Feketelaka közelében fekvő Szentgotíhárd község családi kastélyának gazdasági épületeit nyitja meg. hogy az egész környék közönsége beférjen, ám bár valószinti, hogy nem a felgalyazott és felvirágo­zott épületekben, hanem Isten kék sza­bad ege, majd csillagos kupolája alatt fogják a táncot ropni. Az iró egy ki­csit politikus, is. A meghívó egyéb mondatai rögtön az igaz magyar ven­dégszeretet hangsúlyozása után min­denféle „csalétekéit“ — bár nem is minden része melyeket „revelál“ az olvasó elé. Nemcsak táncolni lehet majd a magtárak összes termeiben. A látogatókat a „pompás partfürdő a Cégéi tóban és egyéb kellemetességek1 is várják: étel, ital jó, cigány és bősé­ges adakozási lehetőség, „amely utób­bit a templamjavitás céljaira előre há­lásan“ megköszönik. Végül az iró tel­jes mivoltában, sőt ismeretlen jelme­zében is bukkan elő: többszakaszos hí­vogató rigmust ir: „Kunyhó, kastély, bérház, iskola, Tpapilak: Kiáltó szavammal ime egybe hívlak, Mi hozzánk eljönni, hogy ne restel­fnétek Árva templomunknak falat emelnétek.“ Ez a költészet melepetés. Ime kisül, hogy Wass Albert, a kitűnő próza iró, a Farkas verem cirnü regény és szá­mos jó novella szerzője, amikor fellel­kesül a templomépités nemes céljaitól és előre érzi a mulatság derűjét, még versírásra is vetemedik. Ez is az idő jele. Erdély zsúfolva versirókkal! Amit a jellegzetesség és bizonyítás kedvéért a rendesnél bővebben irtunk elöljáró beszédképen, az a maga idő­szerűségével és közvetlenségével több, mint a mi: nagy és hatalmas háttér, tarka, népies függönye. A háttérről akarunk valójában szólni. Az ilyen templomjavitás, vagy templomépités több, mint egy kis vidék erőfeszítésé­nek jelzése. A kisebbségi életerő és élni való szándék nagy kifejezése. Ért­hető, ha fiatal iró beleveti magát e hullámba s színes lelkületűnek egy- egy vonásával kifejezi, sőt népszerűvé tesz egy szót, amely inkább, mint más j szó, jelentős eszmét kifejez. Ennek az ujke>Íetü elnevezésnek: a „téglabál“- nak varázsereje és sugalló képessége van, amellett, hogy egy korszak, egy történelmi folyamat rezdülését vilá­gítja meg éles fénnyel. A kisebbségi **tetnek téglákat kell gyártania, kisebb­ségi életünknek mindenütt, ahol szük­séges, építeni kell. A kisebbségi élet szakadatlan uj munka s uralkodó sza­va: munka egyszerű és szerény kifeje­zése annak, amit a 19» He század nagy materialista bölcseleté a létért való küzdelemnek nevezett. Ma érzés és gondolat inkább a munka értelmi ele­me felé hajlik, amely szerényen és egyszerűen fejezi ki az alkotás fogal­I mat, amely a létért és a létben való kiiz- • delem igazi magva, A munka fejezi ki a valóságok talaját is, amelyen józa­nul, cégéi derűvel s természetes egy­szerűséggel kell munkánknak építkez­ni. Mindig munka és mindig épitcs! A kisebbségi életben a történelemnek nem a fenséges erői, gépei, személyei szerepelnek, hanem az ásók, ekék, ka­szák, vakoló kanalak, kicsi tollak, író­gépek, miihelyek és gyáracskák gépei, nem beszélve az egyre fokozódó házi és faluipar szövőszékeiről és fonóguzsa- lyairól. A létei egyszerű ehei s a kis emberek. A klein Arbeit eszközei és kis személyei jelentik a kisebbségi életet és ebben az életben ilyen tréfás* hangú jelentésekkel hívják meg a fia­tal irók a véletlenül birtokukban levő magtárakba nyári mulatságot kedvelő sorstársaikat a cégéi tó mellé tégla­bálra, hogy legyen megint építés, egy szembeszállás az idők romboló erejé­vel. Legyen alkalom vidám közösségi összejövetelre, lelkek összekötésére és magasabbrendii célok megközelítésére. Ily hangulatban érthető, ha melegen ajánljuk a mulatságon való részvételt olvasóinknak. Vonzó a cél, vonzó a rendező és vonzó a vidék: a MezÖség legszebb sarka. j HjÜiMMlíMnaBHIl „ájápoUv , 'aes és erős egesz^ge óbálkoz­K/too rne p1 a'.apia- "UtVEMo9PaS zék a;" ţ0gaVa‘ (éva1" a \eaideá'‘" épPer' u a doho­sabb iogp«1' ÓW fészere >s­Habsó és nem habzó Borzalmas tűzvész a személyszállító halón H A/FF A, július 7. (Rod or.) I menekült volt. A ,, Fiume“ neuü olasz go- Haiffa előtt a Tm'H tengeren kigyulladt zös sietett az égő hajó segítségére s mi- a panamai zászló aktit futó ,,Rim‘ hajó, után a hajó utasait és személyzetét meg­mernek fedélzetén 400 ausztriai zsidó ' mentette, a ,,Rím“ elsülyedt. Vendéglősök küldöttsége a pénzügyminiszter előtt Az utóbbi időben kiadott rendelkezések enyhí­tésére kaptak ígéretet a vendégipari munka odók KOLOZSVÁR, július 7. A vendég-öi ipart m utóbbi időben több olyan rendelkezés érte, mely az ille­tékes k orimá ny helyen való k őzben járást eredményezte. Erdély és Bánság vendég­lői iparának képviselői küldöttségileg Mi­lita Conslnntinescu pénzügyminszter elé járultak, akitől az április 1-i rendeletlör- uény intézkedéseinek enyhítését kérték. Tsimereles ez a rendelet, amely szerint a városi és falusi vendéglőkben és kávéhá­ziakban, amelyekben bánmiféle szórakoz­tató játék folyik, a házbér ért ék ulán meg­felelő illetéket kell fizetni és ezenkívül a zene után is látványossági adót kell fi­zetni A küldöttség rámutatott arra, hogy ezek a« intézkedések teljesen tönkre te­szik n vendéglői ipart, amely aim úgy ks hd van terhelve, miután 22 féle adói és il­letéket fizetnek a vendéglősök és a kávé­sok. A küldöttség arra kérte a pénzügy­minisztert, hogy ezeknek az illetékeknek tárgyában adjon enyhülést. A miniszter inegigérle, hogy az egyszerű szórakoztató játékok után a látványossági adót való* szinüieg egészében törölni fogják- A zene után fiizetendö látványos sági adóra vo­natkozólag azt kérte a küldöttség, bogy amennyiben a>z nem volna teljesen e'l'tö- rölihetö, ngy azt ne a házbér után szá­mítsák, hanem a helyiségek fontossága és az egyes városok gazdasági helyzete szerint állapítsák meg, A miniszter ebben az ügyben elrendelte, hogy a pénzügy­minisztérium tanulmányi osztálya vegye lanuhnánytárgyává ezt az ügyet és te­gyen javaslatot az enyhítések tárgyában. felahaszfoíta magát a tengerből Kimentett öiiMKos BUCUREŞTI, julius 7. (Rador.) Tanase Niculescu Orzaru bucureştii illetőségű, 45 éves malom- tulajdonos, ismeretlen okból öngyil­kosságot követett el. A malomtulajdo­nos Carmen-Sylván nyaralt és tegnap délután öngyilkossági szándékkal a tengerbe vetette magát, azonban sike­rült kimenteni. Beszállították az egyik szanatóriumba, de az életunt malomtu- iajdonos, amikor visszanyerte eszmé­letét, felakasztotta magát. Holttestét j ma szállították Bucurestibe, ahol ha- 1 lála nagy részvétet keltett. Humoros szenzáció a 40 milliós kisajátítási panama Nyomozás a rejtélyes körülmények között eltűnt négy és félmillió lej után. — A vádlott azt állította, hogy .Sinaiában elkártyázta a pénzt, de a krupjerek bebizonyították, hogy Fascaluta nem volt a kas inóban és fogalma sincs a hazárdjátékról . . BUCUREŞTI, julius 7.-Az qiighojiii kisajátilási panama tegnapi tárgyalásán igen érdekes tanúvallomások hangzottak él. A tárgyaláson ugyanis olyan sz'. mélyek vonultak fel, akiknek a párná­in akoz semmi közük nem voll, az egész ügyről wrnm‘1 sem tudtak, de viszont sza­repük ionlos voll, meri a- per egyik fő­vádló Újának áil'itásait cáfoHák meg. Ezek a tanuk a sinaiaÎ játékkaszinó kru­piédéi voltak, akiket V'ntib Banescu ügyész idéztetett be Pasc^luta elleni ber- heiő tanuknak Pasca.ukt üilézle el a. negyvenmillió tejes káriérités kifizetését, ugyancsak ő osztotta ki a ve*/égetési összegekül. P-aiscaknának a panana1 pénzügyi 1 ebonyolkása lkán nknlegy nyolc milliója maradt, viszont mi­kar a panamaügy kipattant és kázkutatátt tartottak nála, m hatalmas összegből al'g to­lattak meg hatvanezer lejt. Amikor az ügyészségi kür-Ugatások voltaik és azután érdek!ődLek, hogy irul csinált nyoicmkkcva'’, három és félmillióról el­számolt, ugyanis beigazolta, hogy ezt az összeget nőkre, pezsgő*» vacsorákra és lóversenyre köl­tötte. A hátralévő négy és félmkló tejről1 azt ál­lította, hogy Sinaiában kártyán elvesztette. Az ügyész a vádlott ál látásainak megcáfo­lására beidézte Rudolf Robert, Mka'l Bujoreainui Manóié Mo'sescu, Iulius Con­stantin, Pavel Loameu, I»” Moraru, Ion Bauciu, N'colae Taus, Jack Marcovici, To oi Rmo, Ivanescu loan, loan T,f-odo- rescu Jean Constândneşcu szinajai kry­piéreket, akik valamennyien azt vallották, hogy Pasca- tutát sohasem látták a szinajai kaszinó játékasztalainál, már pedig, ha négy és félmillió lejt veszített volna, feltétlenül ismernék. Kijelentették vallomásukban, hogy ha va* lakj 15 — ac ezer lejt vészit, — ami nagyon1, gyakori esőt a kaszinóban, — már fettli- ni 1c nekik- Az ügyész, miután Pascalul megmaifidi állítása mellolt, hogy a pésnzt a szjüiaja' kaszinóban kártyán vesztette el, kérdéseken intézőit hozzá a rulettre és az ott játszott kártyajátékokra vonatíkozólag. A b'róság itt a krupie-rektőí szakvéleményt kért és megállapítást nyert, hogy Pascaluta sem a rulettek sem pedig « Szroajában ját­szott lezárd játékok legelemibb szabá­lyaival sincs tisztában. Az ügyész most újabb vizsgálatot akar U- folyiatini, hogy hova tette Pascaluta a pa­namán szerzett négy és félmillió leje. Tizennyolcmillió pengő a jégkár Magyarországon BUDAPEST, julius 7. Illetékes helyről most tették közzé, hogy ebben az évben egész Magyarom szag területéről 14 ezer jégkárt je­lentettek be 18 millió pengő értékben, az elmultévi ötmilliós jégkárral szem­ben. Az áiiambizíonsáői rendőrség felhívása A helybeli rendőrség mellett működő állambiztonsági hivatal a Hivatalos Lap 283. muH év december $-éu kelt számá­ban megjelent 4072. számú rendeleltör- vinyre való hivatkozásul felhívja az alant felsorolt személyek figyelmét, hogy 48 óra leforgása alatt a birtokukban lévő össze* irataikkal jelentkezzenek a központi rend­őrség állambiztonsági hivatalában: i. Lakatos Andrei, C. Fil'pescu >• szdm alahi volt lakos. t. Be. kavics Andrei AbatoruluHér y szánt alatt; volt lakos. ; Boros Sámuel. C.otita-utca 2- szám a itt ti i volt lakos 4. B‘ró Adalbert, Fefeacului >8. sz. alat­ti volt lakos. v Bíró Ilona, Sagutvs-utca n. sz. alatti volt lakó;. ó. Gvünwald I'tván, M. Foch-utca 71. sz. atatti volt lakos. Jelen felhívás rendelkezéseinek eleget nem tevése esetén a fent felsoroltak ellen a fi vény szigorával járnak el. A felhívást dr. Horvát rendőrkvesztor és Morar he­lyettes f/.'.surancafőnnk írták alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom