Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-07 / 152. szám

\ 2 VZEBNliK* Olclscslc az egyház áldásos hivatásáról tartott nagy beszedet az nj pátriárka Ünnepélyes keretek között, a trónteremhen ih- tatták be hivatalába Nicodim pátriárkát. — „Az evangélium hitében logom nevelni a népet!“ — mondotta az ujpátriárka BUCUREŞTI, ju'ius 6. Szerdán reggel 0 áréikor a pátriárkái székesegyházában ünnepi 'liturgia vall Nicodim pátriárka jó­én étében. Készt vettek az isler, tiszteiden \rg toauu <s/onátuii elnök, P. Andre , Dragonv.r, Slavescu, Bujoianu, Z'grc, Cor­r.ateanu, Toni és Borán a kormány ragja* közül, l'iombrovski főpolgármester, Bálán metropo'i'ia é's más hatósági, valamint egyházi mé lóságok* Istendszteilet után menet alakult, mely­nek éléi Marhioscu tábornok rendőrfőnök haladt. Öt követi« a bucureştii püspök' ség h'n'aja, miajd két lovasszázad. Azután 1 Daum mt-kocsi, amelyben Nicodim pá:- riárka <• dalán Bálán metropoü'a foglal! helyet. A kocsit lovastisztek kiérték es <*gv másik hintó követte, amelyben Visa- rum bukovinai metropolis és Lucám Trj 'toauu romani püspök üllek. A menetet újabb .»vasoszlagok zárták b . A/, uralkodó átadja a pátriárká­nak a pás/dorbotol Amiket a menet belépett a trónterem be, te hangzoll a királyhimnusz. Ezután a szokásos iinnepélycséggel bevezették N1- codim Munteanu pálr'árkát, dr. Zigre kultuszminiszter az avatási d'p'oniát ol­vassa f' . majd a pátriárka lesz néhány 'epést Őfelsége felé és a küvd'ke/ő szava­kat mondja: — Átnyújtom Felségednek a bucureştii püspökség, Ungrovlahia metropo.fiájának és szent ortodox egyházunk pátriárkáim sának pász'torbolját. Őfelsége a következőképpen válaszolt: — Ál nyújtom önnek Bucureşti püs­pökiig, Um g rovta hm nrdropoli tájának és • z ortodox egyház pátriárkátu^ának pász- torboljáb Pászitorkodjon istmfé'.elemmei, a haza, nemzet és király szeretetében. Újból felhangzik a kórus éneke. M nj pátriárka beszéde a iroitieremben A trónteremben lefolyt beiktatási ün­nepségen a pátriárka méltatta e.ődjének, Miron Cr’stea érdemeit, majd igy. foly­tatta: — S're! Csak habozás és önbirálal után bátorkodtam elfogadni a pátriárka széket. Áttekintettem lelki és fizikai» erőmet és túl gyengének talá tani -azokat uj hivatá­som terheinek viselésére. Főleg, am'ikor orra gondoltam, hogy 75-ik életévem kü' szöbén állok, es'zembejutortak a szentirás szava', c-nadiyek szerint az ember mapjai 70 évben számláltalak meg. Ha jó erő­ben van, akkor megérheti a 80 éver is. Ezérc fáradtan mondtam magamban: Ne bátorkodj! De aztán eszembe ötlött a hi­vatás, amit az egyház és az onszág ruhá* zott rám a választótestületen keresztül és Felséged jóakaratu megerősítő határoza­tára gondoltam és igy szórtam; Ha mindez az Istentől ered, akkor k* vagyok én, hogy szembeszáll jak a nép hívásával, a király akaratával és mindonekfelett Isten akaratával? Akkor eszembejuto! 1 a szent- irás egy más'k része, amely igy szól: Isr len akarata, hogy senki se dicsérje magát, hanem minden dicsérő szó Istenhez imléz­tcssék. Ekkor azt mondtam magamban: legyen meg az egyház» a király és az Isten akarata. c ,,'Az evangélium hitében fogom nevelni a népet“ — íme, csaik azért mertem eljönni, hogy elfogadjam a pá$zto<rbotol. — Sire! E pillanatokban talán munka- iervek közlésére várnak. De milyen jobb tervem lehetne nekem, mint ta>z 'dők szük- ségl te diktálta követelmények által kiege- rzitelr ■egyházéi? Az evangélium hitében fogom tehát nevelni a népet, hirdetni fo­gom az Ur törvényét, kereszténnyé fogont tenni a népet és áldani fogom ehet, amíg ha lehetséges — mindannyian *az egek birodalmának alázatos polgárai Esznek és ezzel derekas szolgá'vá lesznek a földi bi­rodalomnak, a Hazának is. — A íomán nép politikai és vallási éle­te egybe vannak olvadva. A román nem­zeti egyház és az állam oszt hat at «anul egyek. Az egyház hü fia*, polgárai egyide­jűleg az országnak és az állam polgárai egyformán hü fiai az. egyháznak. Az ál­lam politikai kormányzója a nemzeti egy­ház első fia és annak legnagyobb védelme­zője. A nemzeti egyház feje pedig az ál­ltam első polgára annak politikai kormány­zója után és annak e'ső tanácsosa. — Tehát nem 'lehet szó az á'lam-egy- ház. és az állam közti eltávolodásról. Se­gíteniük kell egymást kölcsönösen. Fia szakadt ágak tűnnek föl u román egyház fáján, azok csak a vhar maradvá­nyai és a kertészek eltávolítják onnan. Éljen a k*rá»y! A pátriárka ezután rámutatott a pap­ság és szerzetesek szerepére az egyházban és az á’. amélelben, Ölel-ége támogatását kérve számukra. Végül köszönetét mond az uralkodónak a beléje helyezett biza* lomért és így fejezi be; — Amikor Felséged megerősítette pát­riárkává való megvá osztásomat és ráni- b'zta a pásztorbotot, ikérem az Istent, ad­jon Felségednek hosszú és dicsőséges ural­kodást az ország és a nemzet javára. Éljen Felség* dt Sok boldog, egészsége® eszten­dőt! Éljem Falséged drága varja, Miháy Gyulafehérvár nagyv jdája! Éljen a haza, mint az égi nap és örökké virágozzon benne szentegyházunk, amit az Isten léte­* shett! Őfelsége válasibcsiéűe A pátriárka beszédére Őfelsége vá­laszol : — Amidőn megerősítettem Önt Ro- mánia ortodox egyházának pátriárkái minőségében, nemcsak egy ősi jogot és kötelességet teljesítettem, hanem egy olyan cselekedetet, amely egész szivemből jött. A legfelsőbb papi kol* légium szavazata, amely Önt hívta a felelősségnek és megbecsülésnek ama posztjára, amelynek lépcsőfokára lép ma, a legmagasabb hálát jelenti az ortodox egyház érdekében kifejtett hosszú esztendők munkásságáért. A Kiewben végzett tanulmányok, a husi püspökségen, a beszarábiai helyettes metropolitai és végül a moldovai püs­pöki tisztség, valamint a neamti ko­lostor kulturális nívójának emelésében tanúsított buzgalom bebizonyították azt, hogy Ön méltó a pátriárkái szék betöltésére. — Azt a helyet fogja betölteni, ame­lyet húsz esztendőn keresztül a boldog- emlékezetű Miron pátriárka töltött be. Az ö kiválasztásában Erdély papsága közül a háború utáni esztendőkben egész Románia a nemzeti egyesülés szimbólumát látta. Azt a jelt, hogy az ország politikai egyesülését a lelki egyesülésnek kell követnie. Az idők jele volt az, hogy Munténia püspöki székébe, amelyet annyi munten és moldovai bojár díszített, a toplitai földműves fiát hívták meg. Ezzel a választással bebizonyították, hogy a Kárpátok nem határai többé a ro­36kaí Eléri fi lőcsei lebérasszong az 1939. évi könyvnapra készült kiadás hófehér papíron, 420 oldalon, puha kar­tonban 116 lejért, egész vászonban 158 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYV­OSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállít­juk. Kérje a könyvnapi érdekességek jegyzékét. mánságnak és úgy, ahogy egyetlen or­szágunk van, egyetlen egyházunk is kell, hogy legyen. Ezért a legkiválób- bat választottuk meg közülünk. Alkal­munk volt közelről szemlélni Miron pátriárka fáradozásait, az egyház ve­zetésére és művelésére. Az idők hagyo­mányos nagy püspököt faragtak belö- i le. Megértette, hogy az egyház egyik ! élő része a nemzetnek és hogy nem maradhat távol a nemzet törekvései- i tői. Mint Karánsebes püspöke, a buda- : pesti szenátusban és különösen, mint Ferenc Ferdinand trónörökös tanács­adója fáradhatatlanul harcolt népe vé­delméért és megerősítéséért. Ezzel élő péidát szolgáltatott arról, hogy nálunk, románoknál az egyház és a nemzet egyek. Múltja és kiváló műveltsége késztetett arra, hogy a nemzeti újjá­születés napjaiban legfőbb tanácsadóm­má nevezzem ki és hogy reá bízzam az ország megújhodási müvének elnöksé­gét. Ilyen ember volt szentséged elődje. — Ahogy a politikai harcok elcsen­desednek, az egyház igazi hivatásának szentelheti magát: a hivők leikéinek irányítója és oltalmazója lehet. Bí­zom abban, hogy szentséged pátriár- kátusának, Isten segedelmével ez lesz a legfőbb gondja. Az Ön által kifejtett szép program önmagában is elég bi­zonyítéka annak, hogy meg akarja azt valósítani. , ( — Szentséged! Történelmi hagyo­mányunk, amely az évszázadok során egyesítette az egyházat a nemzettel, mutatja, hogy milyen nagy a hit sze­repe Románia fejlődésében, ha mind­annyian méltóak maradunk hivatá­sunkhoz. Ma, amikor az életmód szemlélőből cselekvővé és élővé vált, anélkül, hogy ezzel eltávolodna a krisztusi tanításoktól, az egyháznak kötelessége alkalmazkodni az élethez. Csak igy teljesítheti az egyház áldá­sos hivatását. Éppen ezért nagy öröm- mel hallottam az ön által kifejtett programot, azt a kivételes gondot, amelyet a papság kiképzésének szen­telni óhajt, mert hiszen ők azok, akik a nép lelkét őrizni hivatottak és felé­jük kell tehát forduljon az egyház ki­vételes gondja. A hitnek utat kell ta­lálnia a mindennapi élethez, hozzá kell tartoznia mindegyikünk természetes reflexéhez és ezért a papoknak hiva­tásuk magaslatára kell állniok. Csak igy válhat a mi egy házunk élő intéz­ménnyé. 1 Szentséged! Szavai megerősítették bennem azt a bizakodást, amellyel ön­nek a pásztorbotot átnyújtottam, vi­lágosan látom magam előtt azt a pro­gramot, amelyet meg kiván valósítani és kívánom, hogy az évek ellenére, amelyek vállait nyomják, hosszú esz­tendőkig legyen egyházunk pásztora és valósítsa meg gondolatait. Köszö­nöm a hozzám intézett szavakat és kérem Istent, hogy áldja meg lépteit. AZ UJ PÁTRIÁRKA ÉLETRAJZA A romániai gör. keleti egyház uj fe­je: Nicodim Munteanu pátriárka, szü­letett 1865-ben a neamtumegvei Pipi­rig községben. Tanulmányait szülőfa­lujában, a teológiát a iasii Veniamin Costachi intézetben, az egyetemet az oroszországi Kievben végezte. Papi pályáját lasiban kezdte meg, majd mint archimandrita, Galatiban műkö­dött tovább. 1909-ben Moldova és Su­ceava mitropolitája mellé nevezik ki vikáriusnak. Három év múlva püspökké szentelik és ebben a minőségben meg­kapja a besszarábiaia és chisinaui püs­pöki helynöki méltóságot is. Az 1924. évben a neamti kolostorba vonul vissza, ahol nagyértékii teológiai munkákkal gazdagítja a román egyház- irodalmat. Tizenegyéves kulturális te­vékenysége után, 1935-ben a moldovai nép és papi klérus egyhangúlag Mol­dova metropolitájává választja, hogy 1939 junius 30-án elérje a legmagasabb papi méltóságot és elfoglalja Románia egyházfejedelmi székét. J 19 39 In Hun 7. Tiíetsnu miniszier a tengerpart szépségeit ismer­tette meg a külföldi sajtó képviselőivel BUCUREŞTI, ju'ius 6* A külföld* «sajtóügynökségek bucureştii képviselői, valamint u különböző küllő Ji iapek Kiküldöttei kedd“** Eugen T*'eanu sajtó és propagând ügy* miniszter vendégei voltak, ak' repülőgépen v't'c vendégeit Bucurcíl'ből Constantába, ahol a helyi há­tságok Képviselői és ,1 városban lakó nagy­számú külföldiek fogadták a repülőtéren. A külföldi újságírók megtekintenék a vá­rosi, majd autókon Mamájába mentek, aho] u ,/Rex“'ho'lelben, Románia legna­gyobb 'tengeri szállodájában, vendégelték meg őke:. A külföldi vendégeket nagyon meglepte a szál <>da kényelme és pazar be- r-ndezésc és az vek a véleményük, hogy ez a szí'I oda, ume’y különben a sajtó é-> propag.anuaügyi minisztérium a kotása, nemsokára a román tengerpart legvonzóbb pontja é"> a külföldi turisták által 'legláto­gatottabb hely lesz. Délben, feikettőkor Eugen Titeanu pro­pagandaügy > miniszter a szálloda term szán ebédet adott vendégei (tiszteletére, melyen részt veMck az összes külföldi sajtóügy­nökségek és 'nagyobb lapok kiküldöttei, valamint a sajtó és propaga-nd 'ügyi mi­nisztérium vezető tisztviselői. Az ebéden Maur*ce Negre a Havas-ügy­nökség levelezője mondott köszönetét Ti* "eanu miniszternek a szives vendéglátásért,, mély egy o yan érdekes vidék megtekin­tését teite lehetővé a legkényelmesebb ke­retek között. Maurice Negre beszédére Eugen T'tea- nu válaszolt és megköszönte a jóbaráti és kollégiá is érzelmeket, melyeket vendége* lanus'fotUk. — Délután megtekintették a Constantái kikötőben a Transilvania moto­ros hajót, mely Románia egyik legmoder­nebb hajója. Azután kirándulást teltek a tengerre, majd fékéikor repü őgépen visz- szatérUk a fővárosba. A kiránduláson a - következők vettek' részt : N. Otescu, a tengeri tartomány király* helytartója:, Wise ujságirónő, a „The Orient Observer“ levelezője, P. Woss né­met kövelségi tanácsos, Fiilöp Pál, magyar követség! sajt óattasé, Chopp'n de Janvry francia követség! tsajlóattasé, Maurice Negre ? Havas-ügynökség eváezője és felesége, Franco Trandafilo a Stefani-ügy- nökség levelezője, dr. Klaus Schickerl, 3 DNB levelezője, L* Herman a Pari® Soir levelezője és felesége, Pomprein német kö- vet-égi helyettes sajhSattasé, E. F. Stevens a The Christian evelezője, Wcod ’de, a ka­nadai sajtó k'küldöMje, Andre Rabachom, a Le Maún kikühdötje, H. Verry a New Zeland k'kü'dö'lje, Nabacoff, a Deili Mail levelezője, Z. Tormci, a Vreme, Posta, N*> vcsty levelezője, H. Gebauer, a Wiener Neueste Nachrichten levelezője, Max Ob- ’er a német követség sajtóosztályáról, N- Petrascu, a Petit Párisién levelezője, Gorce kisasszony, az EME filmszínház igazgató­nője, a sajtó és propagondaügyi minjszté- njm részéről I. Dragii, V. Alboteanu, I. D. Suchknu, V. Puscar'u, G. Mavrocor- dato, Al. Budaula igazgatók, Calmuski, P’esnila, D ragul in escu, Mircea Popescu, F. Munteanu Ramme 'tisz+viiseiők és a repülő­gépet vezető Pavlowski kapitány. Morzsák a ruhák legbiztosabb nyári megőrzőié! Vigyázzon, csakis KORRES gyártmányt használjon: Árlista: No. 1401. mérete 100X53 cm. Lei 25'— No. 1402. mérete 120X63 cm. Lei 30’— No. 1403. mérete 140X63 cm. Lei 35'— Akasztó-kampóval és oldalt záró fém­kapcsokkal ellátott zsákok: No. 1452. mérete 130X63 cm. Lei 55'— No. 1453. mérete 150X53 cm. Lei 60*— Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj; Piaţa Unirii. * Vidékre rendelésnél ■ elég számra hivatkozni. Utánvéttel is ''' száll ríjuk. V ^ Ólévá időtartamra impregnált zsákok, melyek a nyárára ekeit ruháit teljesen be* burkolva .védik % mdyok lámád ásü eke a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom