Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-05 / 150. szám

1 9 3 9 Julius 5.

mzzwrmnß

Mi a prog a nagyváradi magyar iparosságnak?

mzelgazdasági lér-cn: A magyar uye'W h-a-szai alatt» a ni un ka k a ma r á k bo n; a bcteg- segélyzőbc-n és más hivatalokban, ;■ gyű c kézcisi szabadság a Népközösseg keretein belül és az. iparjog szerzésének megköny nyitése. v

Gazdasági (erent Munkavallala^’ szabad ság, úgy magán, mimt közval.álatoknál, a nemzetiségi arányszam 'űllöűlese a kisipar .rád szembeni, magyar munkaszöveikezeiek és kollektív műhelyek létesHés'e.

Kulturális téren: Továbbképző tűm folyamok Icte.süése, kisebbségi tanoncotlhomok állami segélyezése és a tanonciskolákban a magyar nyelv bevezetése. A vállalkozóktól vissza tarlóit z százaléknak, melyeket a kormány m üh atyai a pi t ások javára szed,

úgy osztassák meg, hogy azokbó1 a kisebbségi kisiparosok is részesedjenek a mester- vizsgák letétele al ka Imával. K1 várva tusnak

i tartja, hogy az iparos ifjúság együvétar- tozási érzésének fejlesztés-éne a sportot is kapcsolják be.

Miután a fenti programból megállapít" ható — mondotta —, hogy az .a program nemcsak hogy nem irányul (még gazdasági vonatkozásban sem) a munkásság ellen, éppen ezért az iparosságnak kell szerepe* vállalnia- az intellektuális és munkás osztály között: együtt működni minden vonalon. A magyar iparosságnak és a magyar munkásságnak együtt ke:ll küzdeni teljes erejével az ein emz etilemé tő kísérlet ellen és tejes odaadással együttesen harcoljanak a magyar kisebbségi nemzeti önvédelemért.

Pintér István beszédéi a hallgatáság nagy lelkesedéssé! fogadta és többször he- lyeslőleg szól'ttak közbe. Ezuán általános érdekődés közben gróf Telek1 Ádám emelkedett szólásra.

Teleki Ádám gróf beszéde az iparosság

képviselőihez

Bevezető szavaiban üdvözölte Nagyvárad magyar Iparosságát, majd beszámolt arról az országos szervező munkáról, amJ! eddig végzeü. Kiemelie, hogy első és legfontosabb feladat egy átfogó szervezet létesítése, amely a magyar iparosok országos egyesületében valósulna meg. Első feladatom. az volt — mondotta —, hogy bejártam Erdély ösze-s városait és nagyobb községeit, hogy megkérdezzem az iparosság véleményét, helyesnek tartják!-« ennek a szervnek megvalósulását. És amiként Várad iparossága egyhangúlag és sürgősen kívánta ezen országos intézménynek a megvalósítását, hasonlóképen Erdély minden városában ugyanezen kívánság nyilvánult meg. Csakis szervezeliségünkben tudunk eredményeket elérni cs ba Erdély és Bánát hatvanezer iparosa meg van szervezve, úgy e tekintélyes szervezetnek a legmagasabb fórumok előtt i;S súlya, tek’tv lélye lesz bármilyen jogos é$ törvényes kérések ,elő,terjesztéséné!:. Leg fon topább feladat a hl telke rd és mcgo'dása, hogy a magyar iparosság is hozzájusson azokhoz a kölcsönökhöz, amelyekből eddig csak a többség' iparosok részesültek.

Életkérdés a tianonc'skolák, tanoncotlho- nok és továbbképző tanfolyamok felállítása, hogy ezáltal a magyar iparosság utánki. Agárdi István az iparosság sérelmeit tárta feli és kérte a képviselőket, hogy azok orvoslására minden tőlük telhetőt kövessenek el. Gál kisiparos az iparosság nehéz anyagi helyzetét ismertette és a bankok részéről való segélyezését kérte. Tiszai János iparoskereskedő szintén a su'lyos adó" 'terheket tiette szóvá, hogy 36 százalékos nem létező jövedelem után visel közterheket. Varga György kályhásmester kifej' létté, hogy a magyar iparosság mindig helyén maradt, dolgozott áldozod, lojális volt, de eMenérttékképen mindig csak a mostohái elbánást kapta. Hazánkért — mondotta — á'doziatol hoztunk, leszegényedtünk, most óbban bizunk, hogy a kormány, .amely jóakaratot és jogegyenlőséget helyezett kilátásba, meghallgatja kéréseinket és egyenlő elbánásban fog részesíteni többségi testvéreinkkel együtt. A Pop Valer-féle törvény megváltozik fását kérjük, mert hiszen éppen a miniszter ur jelentette ki, folytatta felszólalását, hogy az ország állampolgárai közölt nincs különbség, mindenki egyforma kötelezettségeket leéli viseljem és egyforma jogokat is élvez. Darabont Gyufe szabóiparos a taxa sérelmeket tette szóvá és azok orvoslását kérte, úgyszintén javasolta, hogy a kisiparosok adóinak kivetésénél hallgassák meg a kisiparosság képviselőit >s.

Az iparosok felszólalásai után dr. Veress Endre kolozsvári hírlapíró mondott nagyobb beszédet, amelyben a hallgatóság előtt vázolta a szervezkedés fontosságát, mert csak ezen keresztül lehet megszűntei ni a feltárt sérelmeket. H» egyenként járulunk panaszainkkal az 'illetékes fóru"

jegünkMindnyájan tudjuk, hogy az álarcszerüen kipuderezett arc nem tetszik a férfiaknak. ■— Az arcbőr természetes életszinének elövillanása vonzóvá és bájossá teszi Ont és ezt eléri, ha Richard Hudnut féle Three Flowers pudert használ. Ez a csodálatosan illatosított, finom púder leh'eletszerüen szétosztódik az arcon így a bőr meleg tónusa mindig elővillan; illatos, áttetsző fátyolként tapad, kisimítja az egyenetlenségeket, eltünteti a teinthibákat, igy arcának fiatalos, üde bájt és asszonyos vonzerőt kölcsönöz..

Próbálja ki azonnal, lehetőleg még mai Minden jobb*- szaküzlet örömmel rendelkezésre bocsájtja önnek a Three Flowers púder ‘ J decens szinváltozataít.

Flowers Sortiment zur unverbindlichen Auswahl voivv

H ü D N U

cfiule/iéiTfiiétii

mok elé, mondotta, szavunk halk és kevés a sikerhez való reményünk, de ha szervezett tömeg kér, akkor sikerrel fog járni jogos megmozdulásunk.

A hatásos beszéd után. dr. Soós István mondóit zárósziavakat, amelyekben megígérte, hogy minden erejükből a magyar kisebbség sorsának javulásáért, a magyarság boldogulásáért dolgozik minden mar gyár képviselő.

— Csodákat ne várjanak tőlünk, heroikus az a munka, amj reánk vár, de amü meg tudunk tenni, azi megtesszük magyar becsülettel), de «z eredmények kivívásához adjanak időt.

Megalakult a Magyar Népközösség tarám tagozata

A Romániai Magyar Népközösség tordai tagozata nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló gyűlését, melyen a központot Albrecht Dezső kiküldött képviselte. Az értekezletet dr. Gál Miklós, az Aranyosvidék magyarságának köztiszteletben álló vezére nyitotta meg lendületes beszéddel.

DR. GÁL MIKLÓS BESZÉDE

— Két feltétel szükséges ahhoz, — mondotta dr. Gál Miklós — hogy a Magyar Népközösség, mint a magyarságnak nemzeti alapon megszervezett összessége létrejöhessen. Törvény által adott lehetőség a szervezés keresztülviteléhez és a zavartalan működéshez és a másik elengedhetetlen feltétel a magyar nép összefogást célzó akarata. Mélíóztatnak tudni, — folytatta dr. Gál Miklós — hogy a kormány a magyarság számára gróf Bánffy Miklós elnöklete alatt megszervezendő népközösségi alakulat részére működési engedélyt adott ki, hogy ezen szervezet keretein belül kulturális, gazdasági és szociális érdekeinket ápolhassuk, fejleszthessük és szükségleteinket kielégíthessük. Bármennyire is tisztelettel viseltetünk a kormány rendelkezéseivel szemben, töhhizben kihangsúlyoztuk azt, hogy Népközösségünk csak akkor nyugodhatok biztos alapon, a szervezkedés és a működés folytonossága csak akkor van biztosítva, ha kisebbségi életünk minden ágazatában törvény utján uj rendezést nyer. Ez képezi a nyugodt munka alapját. Szükséges tudnunk:

pótlását biztosíthassuk. Sajnos, a magyar iparosság a nehéz és nyomazk) viszonyok közölt a bomlás útjára jutóit, amely folyamatot meg kell ál.iramunk, hogy ezáltal a magyar iparosságot a fenti ‘támogató intézmények ulján újra régi nívójára 'emelhessük s a fiatjai iparosságot olyan ;ismereikben gazdaggá legyük, mimt, elődeink voltak. Iparos lap indítását sürgette, hogy ezáltal állandó kapcsolat legyen az Iparosság és annak vezetői között. Beszéde végén Isten áldását kérte a magyar iparosságra és annak munkájára, hogy egyesült erőve’ biztosíthassák -a szebb é nyugodtabb jövőt.

Teleki Ádám gróf képviselő beszédét a hallgatóság óriási tapsviharra! fogadta, majd Sós István megköszönte képviselőtársa értékes felvilágosító szavaid.

ÉRTÉKES HOZZÁSZÓLÁSOK

Az fparook közül elsőnek AMnöder Endre mérnök szólalt fel, aki terjedelmes emiíékíratában ismertette a kenyérkérdés ős szabad munkavállalás kérdését. Boldizsár Imre szobafeslőmester ‘lelkes beszédben a szervezés fontosságát domborította

milyen feltételek mellett, milyen téren működhetünk s ez esetben biztosítva lennénk abban az irányban is, hogy jogainkat a végrehajtó szervek is minden körülmények közöt respektálják, a törvény és; a bíróság védene meg minket minden jogtalan cselekedet és sérelem ellen. I

Elégtétellel látta a felirati vita alm k almából, hogy parlamenti tágjaink sürgették helyzetünk törvényes rendezését. I

— NépközÖsségünk keretén belül nem történhetik politikai megnyilvánulás, mivel minden ilyen megmozdulás csak a Nemzeti Újjászületés Frontja keretei közé tartozik.

A magyar háta megett már egy ezerm éves alkotmányos élet áll, nem csoda, ha túlságosan szereti a politikát. Kizárjuk körünkből a politikát, amely mindig csak súrlódási felületet szül s ezért remélem, hogy talán sikerül teljesíteni a második elengedhetetlen feltételt s rendelkezésünkre fog áílani a magyar nép összefogást cél“ zó akarata is. j

Ez a politikamentesség tenné népközösségi szervezetünket állandóvá, hogy úgy mondjam, viharállóvá és a politikai hullámzásoktól függetlenné.

Nagy tetszésnyilvánítás és éljenzés közben felveti a kérdést:

— Mi tehát a teendő?

És nyomban felel is rá:

— Főképen három különböző, de egymással szorosan összefüggő munkamezőn kell dolgozni:

/. Társadalmi munka, amelynek keretébe tartozik a szomszédsági alapszervezet létrehozása, egyházaink, is* kóláink támogatása, a kölcsönös Segély- és segítségnyújtásnak megszer• vezése. A népi együvétartozás érzésének ápolásával be kell vinni a köztudatba, hogy a magyarság egyetlen nagy, család s fennmaradásunk főképen attól függ, hogy felismerjük ennek az összefogásnak szükségességét s hajlandók legyünk egymásért önzetlenül dolgozni. Egyházaink, intézményeink vezetői s általában nagyon sokan a magánosok közül is, nap-nap után reá- szorulnak útbaigazításokra, jogi irányításra. Ezt fogja szolgálni népközösségi irodánk. Ehhez a murikamező- höz tartozik a munkásügy, mint egyik legfontosabb ága a társadalmi munkának. A munkástársadalomnak éreznie kell azt, hogy midőn munkástestvéreink mindennapi kenyere veszélyeztetve van, csupán azért, mert ö magyar, az egész magyar társadalom melletuk áll és segítségükre siet.

2. A kulturális munkamezö a mar sodik, amelyen azért kell dolgozni. mert szel férni kultúra nélkül nincsen öntudatos nemzeti lét, nincsen anyagi előmenetel. Ide tartoznak a nevelés kérdései iskolában és iskolán kívül. Az iskolai nevelés terén egyházaink, mint iskolafenntartók támogatása s az iskolánkivüli nevelés eszközeinek megteremtése. Egyházi és más kulturegye- siiíetek létesítése, előadássorozatok tartása, a dalkultura ápolása, a testnevelés előmozdítása, népkönyvtárak léte- sitése stb.

3. Harmadiknak hagytam a gazdasági munkamezöt, pedig jelentőségében ugyanolyan fontosságú, mint a két előbbi, mert anyagi erő nélkül sem

kulturális sem szociális téren eredményt nem lehet elérni. {

— Népünk nagy többsége földművelő, tehát a mezőgazdaság jelentőségében nálunk felülmúlja a többi gazdasági ágakat. Az EMGE szervezeteinek keretében, az EMGE központja által adott szakszerű irányítás mellett a mezőgazdaság érdekében kifejtendő munka adva van. Torda városának és vidékének erős magyar kereskedő és iparososztálya van, ezen érdekek képviselete és szervezete olyan egyénék kezébe teendő le, akik e feladatok megoldására képesek. A hitelélet terén is rengeteg sok a teendő, még a mi kicsiny megyebeli relációnkban is. Tár"

(Cikkünk folytatása az uio3:m oldalpnj