Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-28 / 170. szám

1929 28. BLVBBN ZÉK ünnep küszöbén A lapokban mindössze rövid liirT de a magyar kisebbségi egyetemnek nagy és erős megnyugvás. A liir így hang­zik: a segesvári Magyar Kaszinó Pe- -töfi-ii nnepély rendezöbizottsága meg­kapta illetékes hatóságok értesítését, Jiogy engedélyezték az évenként szo­kásos magyar ünnepélyt a fehéregyhá- zai csatatéren, amelyre Segesvár váro­sából ünnepélyes menetben vonulnak fel s a városban estére kitűzött emlé­kező hangversenyt; az ünnepély idő­pontja julius 30-ika, mert 31 = et, a fe­héregyházai csata idejét megelőzően vasárnap lesz s igy a munkaszüneti bol­dogságát és az egyházi ünnep áhítatát is kölcsön adhatják. A nagy és erős megnyugvás joggal fog el. Íme, alkal­munk van az eddig rendezett ünnepé­lyek folytonosságát fenntartani s any- nyi előkészület ezidén sem volt hiába­való; a hatalom jóakarata értékes ér­zelmi és gondolati feloldást jelent s mintegy hozzájárulást a Petőfi-hagya- ték általános értékéhez. Deamcgnyug- lyás örömmel is társul. Ebben az év­ben előreláthatóan az eddigieknél na- gyobbméretü és tömegesbb lesz az ün­neplés. Mert Petőfi örök csillaga még rlagyobb fénnyel ragyog, mint a közel­múltban bármikor, hiszen az ö alap­eszméi megint szükségesek és idősze­rűek nekünk. Eszményeibe a mai meg­próbáló időkben méginkább bele kell kapaszkodnunk. Ez a viszonylagosan fokozódó és jelentősebbé váló sugár­zás jótékony hatással volt a jelen Pe- töfi-hagyományra, a magyar lélek emelkedésére és emberi szellemiségünk nemes ragaszkodására népi és haladó hajlandóságunkhoz. Kedvező esetleg is fokozta e Petöfi-iinnepély jelentőségét: most van 90= ik évfordulója a világsza­badság és a magyar szabadságharc re­gényének, a fehéregyházai csatában történi nagy költői önfeláldozásnak s á kimeríthetetlen Petöfi-niitosz elin­dulásának. A magyar tömegek Seges­vár környékén, de távolabbi területén is, lázasán és meghatottan készülnek erre, a kisebbségi, magyar zarándok­ukra: „Talpra“ állanak. Megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy a vidék egyes intézményei, néhol egy-egy na­pilap, valóságos társasutazást szervez ■meg e célból. A most alakuló és a nyári szünetben is rendkívül tevékeny uj Magyar Népközösség erős részt kért az előkészületekből és a maga ifjú tör­vényhozási képviseletébői rendelt ki ünnepi szónokot. Ez a körülmény is bizonyára lendítő hatással lesz a tö­megesítés tekintetében: olyan elemek és rétegek is megjelennek, amelyek­nek fölvonulása eddig kevésbé látszott szükséges vagy észrevehetőnek. A ma­gyar kisebbség uj szervezkedésében és vezetésében nagy szerep jut az uj gondolkozása ifjúságnak és az erdéJ iyi diadalmas irodalom legfőbb képvi­selőinek, igy remélhető, ezek is fölke­resik a nagy színhelyet, mikor egy ré­gebbi megújulás örök eszményi fiatal­ját és a magyar irodalom egy nagy megújító korának harcos költőjét idé­zik. Sok önkéntelen érzés, számos kö­telesség, jelentős gyakorlat mozgat most együttesen. Ámde soha nem elég csak az örökké sugárzó alak és nem elég az eszmék jelentősége. Nagy arányt és magasztos hangulatot külső erők létesítenek. Ilyenkor a rendezéstől sok függ. Meg kell állapítanunk, hogy a segesvári Magyar Kaszinó rendezőbizoittsága már hónapokkal ezelőtt kitűnő mun­kába fogott és azóta ernyedetlen szor­galommal dolgozott az egyetlen nap nagyszerűvé tételére. Érezte, hogy ma­gyar ünnepségnek nemes versenyre 'kell kelni ezúttal még két másik 90 éves évforduló már lezajlott nagy ün­nepségeivel. Amelyet a románság a ba- lázsfalvai szabadságmezőn a nagy for­radalmi nemzetgyűlés és amelyet úgy­szólván minden szász települési helyen a vértanú Rath István Lajos medgyesi pap-költő, politikus emlékére rende­zett. Amikor az ünnepély részleteit kellett kidolgozni, a segesváriak jó le­leménnyel, kitűnő módszert alkalmaz­tak a tömegesség és különleges érde­kek biztosítására. Minden jelentkező­nek szereplési lehetőséget nyitottak. Az ünnepély ifjú szónoka Petőfi tör­ténelmébe szorosan beforrasztott nagy nevet visel és meg vagyunk róla győ­ződve, hogy Teleki Ádám gróf ország- gyűlési képviselő a 48=as honvéd ez­redes és garibaldis,ta Teleki Sándor gróf szellemével fog megtelni, aki Pe­tőfi egyik legjobb barátja ésr tisztatiizü bálványozója volt, költői kastélyát a mézesheitekre átengedte a nagy ven­dégnek, hogy az születési helye legyen a dal koronájának: „Szeptember vé­gén“. Mind a harctéri ünnepély, mind a hangverseny miisora, rendkívül hosz* szura nyúlt: mind a kettő valóságos versenye lesz az énekkaroknak és sza- valóknak. Ez gyermekdeddé és népies­sé teszi az ünnepélyt — ne felejtsük el, hogy a nagyság, főleg az irodalom, soha nem lehet el népi és gyermeki egyszerűség és jáltékszeriiség nélkül — de gyakorlati hasznot is jelent: az ér­dekeltek nagy és egyszerű tömegét vonzza. Természetesen ahol Petőfiről és a szabadságharcról emlékeznek meg, ott az ilyen érdek és az ilyen lelkiség és az ilyen szellemiség kell érvénye­süljön mentői inkább és mentői kül­terjesebben is. Mindezt! a világért sem azért írjuk, hogy már eleve megdicsérjük a seges­vári Magyar Kaszinó rendezöbizottsá- gát, az érdeklődést fokozó Népközös­séget, a még ismeretlen, de már sej­tett ünnepi beszédet, a dalkörök, sza­valok, irók, felolvasók, koszoruelhe- Ivezö szónokok leendő dandárját, ha­nem azért, hogy még egyszer kiemel­jük, pár nappal az ünnepély előtt a nagy ünnep esélyeit és reményeit, a kisebbségi, társadalmi, általános ma­gyar, országos és nemzetközileg nagy­jelentőségű jellegét, azért, hogy buz­dítsuk az útra elszántakat elhatározá­suk védelmére, a habozókat a kedvező döntésre és az otthonmaradásra kény­szerűiteket a magános áhitat és elmé­lyedés szükségére. Tudjuk, hogy min­denki méltóképen fog ünnepelni: a za­rándok is, az otthonmaradó is. Az a segesvári ünnepségeken való tevékeny részvétellel, ez a magábaszállás tiszta és tökéletes érzéseivel és gondolatai­val- t . HMM——— ——------------— ealAlraitélte a semmitőszék is a hóstáti rablógyiíkosság tettesét FFutasitatták ez eliáélí Gavor Pál Seiebbezésétf. — Ájulja esett össze amikor a iloníésí közöljék vefe. — Királya kegye­lemért folyamodott a védő KOLOZSVÁR, iulius ij. Emlékezete?, hogy a helybeli Ítélőtábla büntető ta­gozata első halálos Ítéletét özv. Kiíin Mihályné, hóstáti parasztnábob gyilkosának, Govor Pálnak ügyében hozta, akit előre megfontolt; szándékkal elkövetett rabló- gyilkosságban mondották ki bűnösnek és Halálra ítélték. Govor Pál a védelmét ellátó dr. Bartha Ignác ügyvéd utján az ítéletet megfe- lebbczte a semtnitőszékhez, melynek végzése tegnap érkezett meg a kolozsvári ügyészségre. A semmitőszék elutasította a felebbezést és helybenhagyta a halálos ítéletet. A legfelsőbb határozatot Voda Stefan ügyész ma közölte az elitélttel, aki a hir hallatára ájultan esett össze. Majd magához térve, gyóntató papot kért, akit Gher­man görögkatolikus lelkész személyében jelöltek ki. A védelem utolsó lépésként Őfelségéhez, a királyhoz fordult á legfelsőbb ki­rályi kegyelemért. Az uralkodó a közeli napokban fog dönteni a rablógyilkos ke­gyelmi kérvényéről. Ha a királyi döntés kedvezőtlen lenne, 24 órán belül végre kell hajtani a halálos ítéletet. Mtmk&héf viszályt jelentettek he a kolozsvári vízmüvek tisztviselői A munkaügyi felügyelőségen tartandó egyezkedési tárgyalá­sok a drágasági pótlék (éves megállapítása miatt kezdődnek KOLOZSVÁR, "juHius 27. Röviddé eze’őtt megemlékeztünk a vá­rosi vízmüvek munkásságának, szakmai vezetősége utján a vállasait ligazgatóságá- hoz intézett átiratáról, amelyben jelzik, hogy a kollektiv szerződésben biztosított és részben biráUay is megítélt javadal­maik mieJöbbi ki nem utalása cselén, per utján kénys-erűinek elismert igényeiknek érvényt szerezni. A vízmüvek igazgatósága ugylátszik nemcsak a. munkássággal, hanem a tiszt­viselői karral szemben i's elutasító állás­pontot foglal el — anyagi javadalmazá­sukat Illetőleg. Az üzem 'tisztviselői testü­leté ugyanis általános munkabérviszályt jelentett be a napokban a munkaügyi fel­ügyelőségeig amelyet békéltető tárgyalás kitűzésére kért fel. Ennek értelmében a munkaügyi fel­ügyelőség Tarnoveanu munkaügyi fel­ügyelő vezetésével) folyó hó 28-án (pénte­ken) egyeztető tárgyalás okait kezd a víz­müvek tisztviselői és annak igazgatósága között, hogy az előbbiek részéről a fel­ügyelőséghez el juttatóit emlékiratban fog­lalt sérelmek ügyében végleges «megoldás­ra jussanak. Az emlékirat elsőfokú sérelemként ar­ra hivatkozik, hogy a vállalat igazgató­sága julus 19-i ülésén elutasította tiszt­viselőinek a folyó évi költségvetésre, de még a mult évben megállapított beosztási táblázat állapján járó fizétéstöbblet folyó­sítására irányuló kérelmét. A tiszt vise­lőknek ugyanis ez év április 1-től kezdő dőleg, azonban a mull év április 1-ig visszamenőleg a drágasági arányszámnak megfelelő fizetéstöbWeti folyósítását biz tosi tolták. Bár a drágasági arányszám az utóbbi öt évben 32.26 százalékot tesz lei, a tiszt­viselők az igazgatóság újabb állásfoglalá­sa következtében mindössze 11 százalé­kos fizelésemeléssel maradtak, ami a tényleges helyzettel szemben 21.26 száza­lék különbözeiét jelent. Még all százalé­kos fizetési többlet sem vonnia azonban tényleges emelés, hanem mindössze annak az 1932-ben véghezvitt pénzügyi műve­letnek kiigazítása, miszerint a köztisztvi­selők fizetéséből eszközölt áldozati adó­levonásokat a vállaltait tisztvlséőinek fi­zetésére nézve is alkalmazták. Tekintettel arra, hogy a váLlataitli tiszt­viselők a városli tisztviselőknek járó töb­bi kedvezményben (nyugdijai lap, fa­kiutalás, 50 százalékos vasúti és autó- buszjegy kedvezményben) sem részesül­nek, a meghagyott fizetési többlet pedig a mai életkörülményeknek nem felel meg, a tisztviselők a munkaügyi felügyelőség által kitűzött tóirgyalások eredményétől várják helyzetük javulását. Az üzem igaz­gat ósága na Ív elzárkózó magatartása esetén panaszukat készek munkabiróság elé ter­jeszteni, hol mindkét érdekelt fél részé­ről kiküldött egyenlő számú (paritásos) bizottság fog dönteni, a munkabér óság elnökének vezetésével, a kérdés felett. Szeniimrei fenő: Ferencz íe!íin^e<es ur Kölcsey Ferencnek, ragyogóan megirt, izgalmas és lebilincselő életregénye. Athe­naeum kiadásban, pompás kiállításban jelent meg a kiváló erdélyi iró legszebb és legnagyobb alkotása. 336 lap, díszkő- lésben, 178 lej Lepagenál, Kolozsvár. Pos­tán utánvéttel. KOLOZSVÁR, julius 27. A román-magyar gazdasági tárgyalá­sok f- hó, 27-én, ma kezdődnek meg S<- naiában. Ezzel kapcsolatban, a jelenleg szabadságát töltő dr. Modor Victor sza- moslartomáingi vczérldkávt sürgősen Si- naiába lövőik, hogy a tárgyalásokon — amelyek napirendjén gazdasági ügyek szerepelnek — részjegyen. ^ (itea&Qu az üdvözíő'fávirabk tömegéi kapta a propagaada-mozielő- adások alkalmából BUCUREŞTI, julius 27. , Többször ismertettük lapunkban azt az akciót, melyet a sajtó és propagandaügyi minisztérium a falvak kulturális színvona­lának emelése érdekében végez. A sajtó és propagandaügyi minisztérium vándormozi karavánjai bejárják az ország összes vidé-. keit és a falusi lakosság előtt, vetitettképes előadásokat tartanak, melynek keretében a népzenét, a népművészetet, az ország kü­lönböző vidékeinek festői szépségét, a nem­zetgazdaságot, az ország természeti kincseit ismertetik meg a falvak lakosságával. Leg­utóbb Dobrudzsát járta be a vándormozi’ karaván, majd átjött Erdélybe és a bánáti! falvakat járja be, mindenütt előadást tarfi va. A nép mindenütt nagy lelkesedéssel és tetszéssel fogadja az előadásokat, mert aj falusiak közül nagyon sokan vannak, akik életükben most látnak először mozielő­adást. .. .i " j V Ennek a kultur propagandának Hatásos és nevelő voltát bizonyítja az a sok köszö­nő távirat, melyet Eugen Titeanu sajtó és propagándaügyi miniszter a falvak veze­tőitől kap. Egyszerű, közvetlen módon fe­jezik ki a falvak birái és vezetőemberei elragadtatásukat és köszönetüket a mH niszternek azért á rendkivüü élményért, amelyet ezek az előadások a falusiak szá­mára jelentenek. i . E Két hónap alatt 691 orosz repülőgépet lőttek le a japánok HS1NGKING, julius 27. (Rador.) A Do- mej-ügynökség tudósítója azt jelenti, hogy május 20-tól mostanáig a japán légierő 691 szovjeterosz repülőgépet lőtt le a, Mandzsukuo és Mongólia közötti határon, j Ebben a számban benne foglaltatik az aj 17 készülék is, melyet egy nomonhani) előbbi távirat szerint kedden lőttek le a japánok. -- — ' 50 eze? Ie| jutalom Judak felügyelő beíörői- eiek nyomravezfőjének KOLOZSVÁR. A kolozsvári közön­ségnek még élénken emlékezetében van az a vakmerő betörés, amelyet Juciik József nyugalmazott államvasuti főfelügyelő lakásán követtek el. Mint ismeretes a vakmerő betörők, hatósági közegek egyenruhájában házkutatás ürügyével jelentek meg s miután a házbelieket lefegyverezték, megkötöz­ték, szájukat betömték, a lakást ki­fosztották, ahonnan többszázezer lej értéket raboltak el. A rendőrség a tet­tesek leleplezésére lázas nyomozásba kezdett, de mindezideig eredménytele­nül. Mint ismeretes a nyomozás előse­gítése érdekében, a nyomravezető szá­mára 30 ezer Iejes jutalmat tűztek ki. Újabb értesülésünk szerint a jutalmat 50 ezer lejre emelték fel. A hatóságok remélik, hogy a vakmerő betörőket si" kerül rövidesen leleplezniük. Modor tartományi vezérüíhár s részlvesz a román-magyar gazdasági tárgyalásokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom