Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
2 El. LEENZáK 19 39 Juli uh 2 3, IMI mittartalmaz az aj céh-törvénytervezet ? A törvényjavaslat második része. - Rendelkezések a szakkamarákról és szövetségükről Art. 69. A kereskedelmi és iparkama rák, a mezőgazdasági és munkakamarák különleges törvényeik alapján működnek, amely k meghatározzák hatáskörüket. Art. 70. Minden tartományban egy szakkamarár létesítsenek. Art. 71. A szakmai kamara célja: a) A tartomány összes céheinek mükö" dését egy nevezőre hozrni, a céhek nemzeti ranácsánjik határozatai értelmében. b) Hozzájárulni ezekben a céhekben képviselt összes gazdasági érdekek egybehangolásához. c) A tartomány gazdasági és szociális életének megjavítását és az összes terme" főágaknak segítségét mozdítja elő. d) Az intellektuális foglalkozások tagozatának létesítésével a tartomány intellektuális mozgalmát irányúja 'kulturális propaganda, képkiállitások, plasztikus művészeti kiállítások, irodalmi és művészeti versenyek révén és pályadijakat ad irodalmi müvekért és általában támogatja az intellektuális jellegű megmozdulásokat. e) Betölti azt a hatáskört, amelyet az 1936. évi április 29-iki törvény 209. szakasza ir Hő a dö'iuőbizottságok részére a vasárnapi és törvényes munkaszüneti rendelkezések 4, 6. 8, 9, ii, 20, 21. és 22. szakaszainak alkalmazásánál. ■• - i* Art. 72. A szakkamara szervezete öt tagozarból áll: 1 a) Munkatagozat. - ' b) Ipari tagozat &T c) Kereskedelmi tagozat.! d) Földművelési tagozat. ^ _r’ve) Intellektuális foglalkozásúak tagozata. A kereskedelmi és iparkamarák, a mezőgazdasági és munkakamarák egyben a száikkamarák megyei hivatalai. ,, T"r- a vezetőszervek Árt. 73. A kamara vezetőszervei a következők: a) Adminisztrációs tanács b) Igazgatóbizottság. .7 , "*> Az adminisztrációs tanács ' Art. 74. Az adminisztrációs tanács 25 •—so tagból áll, elosztva az 5 tagozatban a különböző foglalkozási ágak tartományi jelentősége szerint. A tagok számát és elosztását tagozatonként 6 évemként állapítják meg minisztertanácsi napló alapján, amely az illetékes miniszter jelentése alapján készül, tekintetbe véve a szakka" marák szövetségének előzetes véleményét. Art. 75. A tagok számának felét királyi rendelettel nevezik ki, a munkaügyi miniszter jelentése alapján a munkatagozatba a nemzetgazdasági miniszter jelentése alapján az ipari és kereskedelmi tagozatba, a földművelésügyi miniszter jelentése alapján a mezőgazdasági tagozatba, a nemzetnevelésügyi és a közlekedésügyi miniszter jelentése alapján az intellektuális foglalkozások tagozatába. Art. 76. A tagok számának másik felét azon mód szerint választják meg, amit különilegies szabályrendelet utján fognak megállapítaná. Art. 77. A 75. szakaszban foglaltak céljából a szakmai csoportokban csoportosított céhek, melyek a 2. szakaszban vannak felemlítve, az illetékes miniszternek minden helyre 3—3 személyt ajánlanak tagjaik közül. Art. 78. A tagok megbízatása 6 évre szól a beiktatás napjától számítva. Art. 79. Az adminisztrációs tanács megalakulását a tagoknak a királyra és az alkotmányra letett hüségesküjéről szá" mitjáfk. A Art. 80. A kamara tanácsa megalakulása után, kebeléből, titkos szavazás utján, abszolút többséggel, egy elnököt választ. Ilyen módon minden tagozat is külön egy- egy elnököt választ, aki alelnökié is lesz a kamarának. VJ VIII. közlemény Arr. 81. A kamara elnöke képviseli törvényesen a szakkamarár az összes hatóságok és magánintézmények előtt. Ö vezeti a kamara ügyeit és a kamara főtitkárával egyetembe jegyzi a 1 velezést. A kamara elnökét távollérébem az akdnö" kök helyettesítik válogarotr módon, az életkor sorrendjében. Art. 82. A tanácsnak van a legkiterjedtebb hatalma azon hatáskör betöltésére, amit jden törvény nyújt, úgyszintén az intézmény érdekeinek adminisztrálására is és ez irányban bármilyen intézkedést teher. Teljes ülést tarthat mindannyiszor, amikor a szükség megköveteli, de havonta egyszer köteles ülést tartani. A tanács egy- behivísa az elnök utján történik, akár saját kezdeményezéséből, akár ugv, bogy a tanács tagjainak egyötöde Írásban kérje azt. Art. 83- A tanács csak okkor tárgyal hat, ha tagjainak abszolút többsége van jelen. Abban az esetben, ha a tagok megfelelő számban nem gyűlnek össze, az ülést hivatalból 8 napra eMudasztják és akkor újabb egybehivás nőikül, a tagok számára való tekintet nélkül, megtartható az ülés. A határozatok a szavazatok abszohit többségének kifejezésével történnek. EgyenV”) száma szavazatok esetén az elnök szavazata döntő. Az adminisztrációs tanács tárgyalásait jegyzőkönyv ul ján örökíti meg és ezt egy különleges regiszterbe vezetik be és a kamara titkára és elnöke aláírja. Art. 81. A tanács ülései nyilvánosak, azonban zárt ülésnek lehet nyilvánítani a löbbség határozata révén. Azok az iite- sek. amelyeken a költségvetést tárgyalják és szavazzák meg, nyilvánosak. Ar . 85. A tanács azon tagjai, akik hárem egymásutáni ülésről igaza 'államit elmaradnak. lemondott na k tekintendők és heVe'kct megüresedettnek nyi vánilják. Ari. 80. A különböző tagozattok különleges reszortjainaik ügyében ezen tagozatok adminisztrációs tanácstagjai kii'ön ülnit k össze az ügyeket letárgyalni. A tagozatok összehívása és működése úgy-in- olyan. mint a tanácsé. A tagozati gyűlések határozatait a, tanács ki 1- jóváhagyja. Abban az esetben, ha a kamara tanácsának teljes ülésében nem lehet elérni egységes határozatot, a jelenlevő tagok kétharmadának szavazatával, akkor a kamara a különböző véleményeket a kamarák szövetségéhez terjeszti fel, amé’y végső fórum gyanánt donit. Az igazgatóbizottság Art. 87. A kamara folyó ügyeinek vezetését és a tanács határozatainak végrehajtását az. igazgatótanács végzi, amely az elnökből. :i kamara a’elnöke.bö', a tanács által választott két tagból és a kamara főtitkárából áll, azonban ennek csak tárgyaid joga van. Az igazgatótanács hatáskörét, valamint működési körét az ! adminisztrációs tanács határozatai révén állapítják meg. Tragédiát okozott az ízetlen telefontréfa Szélfiüdés érié a marosvásárhefyi iíszíviseiői, akivel elli’íeKék, hogy sorsjegyéi milliós nyereménnyel huziák ki ban akkor vált teljessé, amikor a fölcsengetett számtól azt válaszolták, hogy a hir megfelel a valóságnak és 17-én jelentkezhet az üzletben a nyeremény átvétele végett. A fiatalembernek eszébe sem jutott utánanézni, hogy a bemondott teiefonszam azonos-e a scrsjegyárusitó iroda telefonja' nak számával, határtalan boldogságában első gondja az volt, hogy hivatalmokrar' salt, akikhez baráti érzelmek fűzték, re' szeltesse szerencséjében. Kijelentette, hogy valamennyinket még aznap szcvátai kirándulásra viszi és a fürdőhelyen tetszésük szerint szórakozhatnak. Az egyedüli nehézséget a kiránduláshoz szükséges pénzösszeg okozta, azonban ezt a nehézséget is sikerük áthidalni részint úgy, hogy társai a nyeremény felvételéig kölcsönt ajánlottak fel neki, részint pe- dig a nála lévő idegen pénzösszeget vette igénybe azzal, hogy két nap múlva a nyereményből pótolni fogja azt. Szombaton délután autóra ültek és va' 1 amennyien elindultak Szováta felé. A vidám társaság útközben az egyik községben megállt rövid pihenőre az egyik mulatóban, majd továbbfolytatták útjukat. A fürdőhelyre érve, a fiatal tisztviselő szerencséjének tudatában társait pazar va* csorához hivta meg. Egész éjszakán ár mulatott társaival és esz.ébe sem jutott, hogy rossz, Ízetlen tréfának esett áldozatául. A kirándulás és a mulatozás szombat délutántól késő hajnalig tartott, amikor a társaság ismér gépkocsira ült, hogy rendes időben Marosvásárhelyre érkezhessenek. Hazaérve, fiatal barátjukat hazaki' sérték. A tragédia innentől kezdve néhány óra alatt pergett le: D. N* ti mulatozás fáradalmait kipihenMarosvásárhely, július 22. Megdöbbentő tragédiát okozort egy éretlen telefontréfa, amelynek áldozata D. N. 20 éves marosvásárhelyi magántisztviselő. A fiatalember hosszabb idő óta játszott az állami osztálysorsjátékon, amiről barátai is tudtak. Napokkal a legutóbb« húzás előtt ismét megvásárolta sorsjegyét és baráti körben elmondta, mi mindent tenne, ha a szerencsés véletlen úgy hozná | magával, hogy sorsjegyének számát ^ mii' liós nyeremények között olvashatna. A húzás napja elérkezett. D. N. itegg,°l a szokásos időben jelentkezett hivatalában és hamarosan hozzálátorr munkája' hoz. Munkaközben meg is feledkezett sorsjegyéről és a déli órákig munkájába mélyedve dolgozott Íróasztala mellett. Délben néhány percre elhagyta hivarah szobáját. Alighogy eltávozott, megszólalt a telefon. A csengetésre D. N. egyik tisztvis-előtársa emelte fel a kagylót és kérdéséne egy ismeretlen hang azt válaszolta, hogy sürgős ügyben beszélnie kell a fiatal tisztviselővel. Amikoir (közölték vele, hogy D. N. eltávozott hivatalából, az ismeretlen arra kérte a tisztviselőt, közölje hivatalnoktársával, hogy sorsjegyét kihúzták és a milliós nyereményt az uj játékterv szerint, osztatlanul felveheti hétfőn az egyik helyi gorsjegy- árusitónál. Alighogy vegeszakadt a beszélgetésnek, D. N. ismét visszatért szabójába, ahol tisztviselőtársai mosolygó arccal fogadták és szerencsekivánataikat fejezték ki előtte. Kérdezősködésére aztán elmondották, hogy telefonom közöké a sorsjegvárus megbízottja, hogy megnyerte a milliót. A fiatalember kételkedve vette kezébe a kagylót, hogv maga is meggyőződjön az örömhír valóságáról, meglepetése azon* ve. í löllözködöu és elindult, hogy felve gy az qr megillető hatalmas pénzör/. szeget. iw • * Amikor a sorsjcgyárusnil tudomására hozták, hogy tévedés áldozata lett, azt hitte, rossz tréfál ii/.nek vei«*, de mikor kétségtelen bizonyítékot nyrrf afelől, hogy sorsjegy,e valóban nem nyert, csalódottan, megtörve hagyta el az üzletet. Hazament. A kétnapos álom a gazdagságról szertefoszlott: kétségbeesetten gondolt, arra, hogyan fogja a hiányzó pénzösszeget és a társaitól vett kölcsönöket visszafizetni. Mely lelki megrázkódtatáson ment keresztül n szerencsétlensorsu fiatalember, ugy* h°gy másnap súlyos állapotban kórházba kellett szállítani: szélütés érte, melynek következtében jobblába teljesen megbénult. Valószínű, hogy a helyi hatóságok erélyes nyomozást fognak beindítani az éretlen tréfa okozója személyazonosságának megállapítása végett. Ilyen irányú felje! ntést azonban eddig még nem juttattak el az illetékes hatóságokhoz. Az ideges leffájás és annak következményei __ Érdekesnek tartjuk az alábbi eredeti levél közlését; ,,Mélyen tisztelt gyógyszerész url Kb. 5 éve aarnalk, hogy idege» fejfájás lé |>elt fel 'nálam, mely nem szűnt meg semmiféle gyógyszertől' sem. Bajom egyre rosszab bodott, gyomortájéki nyomás, hányinger súlyos gyomor-fájdalmak fejlődtek ki, m utóbbi idői jen már dolgozni sem tudtam, ál maitlanság, élivágyLalamság és- gyomorfáját kínzóit. Egészen legyengültem. Barátaim ajánlották ti (iastro D. gyógyszert, megrendeltem ési eddig csak egy üveggel használtam el. máris gyógyul-lnak. érzem magam Nemcsak gyomorpanaszom múltak, hanem ideges- fejfájásom Is megszűnt. Nagyon kösz5 nőm a kitűnő gyógyszert és kérem, szirv-es kedjenek azonnal további két üveggel kiil derű. Telje? tisztelettel igaz hive: Kellinger József, Sebesul-Sasesc.“ GASTRO D. kapható gyógyszertárakban é‘ drogériákban, vagy postán megrendelheti 135 lej utánvét mellett CSÁSZÁR E. gyógyszertárában, Bucureşti Calea Victoriei 124 Befejezés előtt a magántisztviselők céhének belső szervezkedése KOLOZSVÁR, julius 22. A Szamostar- tományi Magántiszrviseiők Céhe a nyán hónapokat a tavasszal megkezdett belső szervezkedési munkálatok befejezésére fordítja. E célból sorozatos vállalati és cég- értekezleteket tart. A hó folyamán a2 Erdélyi Bank, a Minerva nyomdai vállalat, a Sora-áruház, Corvinus vasöntöde éí gépgyár személyzetei gyűltek egybe értekezletekre, de küszöbön áll még az Első Erdélyi Biztosító és az Aqui-la Romans cég értekezlete is. A jövő hónapi tervezet a Sodronyipar Rt., a Transilvania Bank a Ganz-cég, az Albina Bank, továbbá á2 Iris-gyár és Pascu'vállalat tisztviselői értekezleteit foglalja magában. A tisztviselői értekezletekkel párhuzamosan a kereskedelmi alkalmazottak szintén tartanak szakmai értekezleteket, melyek közül jelenleg a textil és női divatárukban foglalkoztatottak vannak soron majd a cipőszakmabeliek, aztán az üveges porceilánszakmák alkalmazottai kerülnek sorra. Ezek az értekezletek elsősorban a ta* goknak a céhhel szembeni viszonyát .igyekeznek bensőségesebbé tenni. Foglalkoznak az egyes szakmai és cégcsoportok cél* kitűzéseivel, megvizsgálják azok sérelmeit, — a munkaidőt, fizetést, stb. illetőleg — úgyszintén azok orvoslási módozatait ij megvitatják. A tömeges értekezletek befejeztével, ami éppen szeptemberre ér véget, kiépítik a céh szakosztályait, melyek közül ez" ideig már kettő: a Dermara-üzem risztvi" selőinek és a kereskedelmi alkalmazottak" nak szakosztálya alakult meg. Az ősz beálltával sor kerül az ipari (gyári) tisztviselők, a bank és biztosítási tisztviselők, valamint a szállítási vállalatok és egyéb irodák tisztviselői szakosztályának meg" alakulására fs. —-r ” s x y '
