Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-21 / 164. szám

I: I. 1. I I N 7 ( K SZÁZ EGYIPTOMI A/ óriási nijviiiaUú homokpnrton ötösé" voi, partisan, vagy hármasával Iii im unk IVI az egyiptomiak. A sok idolon közölt >s azonnal fel lehet ismerni őket. Nem az arcukról, amely néha jellegzetesen keleti, tic néha egészen európai vonásokat mu­tat. Nem a ruháinkról, anni néha szemJie- tüllőén külföldi anyagból van, különleges nagy zsebekkel, de néha egészen olyan, unit más fürdői endég európai szabása ruhája, l's nem is mindig a beszédjükről lehet felismerni őket, aunefly csak néha arab. de legtöbbször angol és angol szót itt igazán nem ritkaság hallaná. Hanem a hajukról lehet felismerni őket, erről az afrikai, fényes fekete, dús és göndör hajról, amely bárány börsapka-szerűen fe­di koponyájukat. A nyitott, vidám kis zászlóval dfsz.iteh maunatai autóbuszon ülök Mr. Choukrv Ayvad felsöegviptonvi ügyvéddel, Zaki el Azzouni ailexaindriai orvossal és Lous Taheem kairói mérnökkel, a kairói egye •em európai Iái sasutazásának résztvevői­vel. Megettünk ül egy negyedik ur, aki­hez szentén arabul szólnak furcsianevU is­merőseim. A negyedik ur egészen európai külsejű, nem is fekete a bőre (itt külön­ben a fekete bőrükről sem lehetne felis­merni őket, mert itt mindenki feketére sült). Szóval, oi‘- ül az idegen, európai külsejű ur és arabul beszél. — Ö nem egyiptomi? — kérdezem Za­ki urait, a cigáiAprimáskütaejü orvost- — Egészen európai arca és angol hangsúlya van. — Erre az idegen szó nélkül levesd trópusi sisakját Egyiptomi baja vélt ne­ki is. — A hajunkról lehet megismerni min kot — mondja. Kopasz egyiptomit nem láttam, ped g százhúsz an vannak itt európai körúton. Csupa orvos, ügyvéd, intellektuell, egyete­mi hallgató. A kairói egyetem rendezte a társasutazást. Konstantinápolyban, Cü- < ögország-ban voltak. Mar na iában egy hé tig maradnak, innen Bucureşti be, Sina- iába mennek, majd Budapestre. Páran Kolozsvárra is. Legtöbben cigányképiiek, bajuszosak, exótikusak. hadaró arab-beszédüek. Ur sziviiek, kedvesek, előzékenyek. hihetőt len udvariasak, kitűnő nevelésüek. Visel­kedésük az angol gentlemané, habár nem rajonganak az angolokért. Talán tizet ismerek közülük s tiz kér 7ül a legérdekesebb dr. Rashad orvos. Mondom nek : El Hakim? Meglepődik s kérdi, tudok arabul? Hát azt éppen nem. csak a John Knittel könyvének címe El Makim, így hívják az arab orvosokat. Van köztük egy fiatal orvostamhaTga- ló, az Angliában tanult. Tegnap S7erződ- tetésf ajánlatot kapott a legelőkelőbb Constantán bár, n Colorado igazgatójától. Úgy táncol, mint egy hivatásos bártané os Mindegyik így láncok Vérükben van a jazz ritmusa. Ha táncoknak, a bár egész közönsége őket nézi." A Palace-ban laknak s mindenütt fel tűnik göndör, fekete fejük. Rashad doktor áradozva beszél Mama­iáról. — A legszebb világfürdö strandja melted is ezt választanám — szól. Egy barátja, komoly, koromfekete alexandriai ügyvéd, kijelenti, hogy a kü ma egészen olyan itt, mint Egyiptomban. Aztán hazájáról beszél lelkesen- Azt lát­nom kell — mondja —, a sivatagot, a piramisokat, a holdfényt Luxorban, a királysírokat, a szfinxet. Dr. Rashad: — Sokan azi hiszik, hogy Egyiptom elhanyagolt, keleti ország. Pár év óta egy ke a legmodernebbeknek. Különösen az utóbbi hét évben fejlődik rohamosan. Imádva, rajongva beszélnek hazájuk­ról. Villogó fogukkal mosolyognak hoz­zá- Csak páran vannak fürdődresszben. Ülnek :1 napon, pokoli júliusi hőségben, sötét ruhában. Megszokták. Ma már nem jártak együtt. Egy egyip­tomi, egy nő. Két egyiptomi, két nő. A nők s az egyiptomiak nem tudnak be­szélni egymással. Csak mosolyognak egy­másra, felírják egymás címét, Láncolna!; együtt. Nem tudnak ezek a fekete gént!eme­tartalmaz az a] céh-lőréén vier vezet ?? Az Ellenzék tzőtzeriníi fortístáthan közli a VI. közlemény A céhek szövetségeiről Arr. 43. Két vagy több hasonló szak­mabeli céh, amelyeknek elismerték jogi személyiseget, csoportosulhat, illetve kü­lön tümöribiv r szövetség révén. Azokban a fogjalko/.ási ágakban, amelyekben, kü­lönleges törvények által testületeket, kol­légiumokat, vagy szövetségeket létesíte­tek, minr szervet azzal a megbízássak hogy megállapítsák a szakmai képesítést és megőrizzék a szakmai presztízst, nem le­bet szövetségeket létesíteni. Mindezen intézményeknek törvényes hatáskörében van a szervezeti törvényükben megái lapí­tott hatáskörön kívül a 46. szakasz sze­rint felsorolt hatáskör is. Azok a testü­letek és kollégiumok, melyek a joben tör­vény kihirdetéséig működtek, megváltoz­tatják elmüket és a jövőben szövetségnek cimezterik magukat. Art. 44. A szövetségek megszerzik a jogi személyiséget a 8. szakasz 2., 3. be­kezdése és a 9. szakasz rendelkezéseinek megfelelően. Arr. 4f. Mindazon rendelkezések, ame­lyek a céhek jogi személyiségének elisme­résére vonatkoznak és amelyek a 9, 10, 11, 13 és 14. szakaszban vannak foglalva, va­lamint a céhek fe’.oszljrásáról szóló rendd- k zés, mely a 38—42. szakaszokba van foglalva, a szövetségekre is vonatkoztatva, a következő módosításokkal alkalmaz­hatók: a) Országszerte, minden foglalkozási ág­ból. vagy mellékfoglalkozásból, mindösz- sze egyetlen szövetségen lehet elismerni; b) A Nzövecségcknnk az ország főváro­sában kell legyen a székhelyük. • c) A szövetségek alapszabálya magában kuli foglalja azokat a szabályokat, amelyek alapján a céhiker az igazgatótanácsokban és a közgyűléseken képviselik, valamint, azokat a fedrételcker, amelyek alapján a céhhez való csat a kopások történnek. d) Az alaludó szövetség az al.ipszobá" lyokon kivüil köteles bemutatni még azon céheknek listáját, akik csatlakoztak hozzá, a csatlakozási okmány másolatával és min­den céh alapszabályával egyeremben. e) 1 eloszlatás esetén a szövetség vagyo­na a szakmai kamarák szövetségének bir­tokába megy ár. Art. 46. Azok a szövetségek, amelyek­nek jogi személyiségük vám, a követke­zőkre jogosultak: a) Jogukban van bíróság eíé állítani olyan ügyekben, amelyek személyiségük vagy vagyonuk elleni irányulnak. b) Kijelölhetnek megbízottakat és technikai tanácsosokat, az illetékes minisz­tériumok kérésére, a nemzetközi kon­gresszusok és tanácskozások, alkalmára, valamint minden más nemzetközi mani" fesztációra. c) A bizottság ragjainak jogában van kijelölni megbízottait a céh tagjai közül, akik a nemzeti céhtanácsban vagy a társa­dalom biztositó pénztár központi tanácsá­ban, vagy a legfőbb gazdasági tanácsban, esetleg más bizottságban szerepelnek, az , illetékes minisztériumok, vagy más ható- I ságok kérésére. d) Joguk van kiadni és kinyomtatni: közh ményeker a tagok kulturális és r-ch-i ^ niikai fejlesztése érdekében, valamint a: szakmai érdekek megvédéséért. A céhek és szövetségek regisztere vj Art. 47. A munkaügyi miniuzreriumná' i.n feliek te tmk egy regisztert, amelyet a cé* "b'j hek és szövetségek regiszterének nevez-- rm*k és ame ybe b jegyeznek minden olyan '■ ■ céh r és szövetséget, amelynek elismerték >;) a jelen törvény értelmcben jogi személy - - - ségét. Ugyanebbe a regiszterbe vezetik be c a céhek és szövetségek szociális életét ib ' 'lető alapvető okmányokat és a apszabá- .< lyokat, úgyszintén minden változtatást, ,v amely az igazgatótanács szerveinek módo­sítására és helyettesítésére, valamint az : ellenőrző és felszámoló bizottság műkö­désére vonatkozjk. A céh vagy a szövetség elnöke köretes z a fenti okmányok bej gyzéséről számítva 'egaláhb .1 ţ napon belül nyilatkozató^ ad­ni a fentemlirerr okmányok bejegyzéséről. I Az összes idevonatkozó okmányok megje- -‘ leniniek a Monitorul Ofidalban és a Buleti­nul Munciiban. Minden olyan ténykedés, amelyet be - • kell jegyezni é* amelyet nem jegyeztek ; be, vagy nem tettek közhírre, harmadik szemó'yek álta nem fitabbezhető meg. Hasonló minden ténykedés harmadik sze­mélyek által csak akkor ielebbezherő meg, ha megállapítható, hogy azok ezen tény­kedésre vonatkozólag más uton szereztek tudomást. Románia világhírű gyógyíava a Movila—Techirghiol-i tó A világ minden tájáról jönnek betegek, hogy gyógyulást találjanak a (ó iszapjában és vizében MOVILA-TECHIRGHIOL, julius hó. Széles kőlépcső vezet le a hites carmen- sylvai ghiolhoz. Sok beteg és elkeseredett, kénségbeesett ^rnber menr le már ezen a lépcsőn bicegő lábbal, súlyos derékfájdal­makkal', reumával megverren és jött viasza hosszabb'rövidebb kezelés után újjászület­ve, friss, uj emberként, áldva a ró, a me- ílieg fürdők és az iszap csodálatos gyógyha- tásár. Külföldön is hires és letfismert a vi­lághírű ghiol, de mi talán «m is tudjuk ő'éggé értékelni. Pedig egyet'-on és párat­lan a maga nemében. Rheumában, női be­tegségekben, angolkórban, «krofulában, csortttuberkolózisban, derékfájdalmakban szenvedők biztos gyógyulást lelnek Car- men-Sylvan., ahova a természet csodálatos jótékony ereje a pompás feketetengeri parttal szemközt bedyezre el a ravft, amelynek vizéből áldás fakad a betegükre. Úgy mennek oda nők és férfiak, mint zarándokok valami csodatevő kegyhelyre. A tó maga erősen koncentrá’r Tartalmú vizével csendesen terül el a napsütésben. Alján sürü, fekete iszap, améllyelí tetőtől- talpig bekenik magúkat- a betegek, illet­ve bekenik őket -a rónál szolgálatot teljesí­tő személyzet. Külön strandju'k van ter­mészetesen a nőknek, külön a férfiaknak, kabinok hosszú sorával, tussal felszerelve. Az ilyen, hideg iszapfürdő, amely csodákr ! rosan jót tesz mindem ' mbernek, ha be­teg, ha egészséges, úgy történik, hogy mi ( után az egész testet iszap fedi az ember hagyja, hogy ez az iszap teljesen megszá­radjon rajra. Mikor ez megtörtént és az iszap a pórusokon ár 'elvégezte csodálatos gyógyító munkáját, a beteg lemossa ma­gát a tó langyos, pompás vizében, amely­nek alján vastagon terül el ugyanaz a sürü, fekete, jótékony iszap. Ujjászü etve kerül ki az ember egy ilyen, hideg iszapfürdőből. A mieleg fürdő előzetes orvosi vizsgálat mellett, megállapított sorrendben történik, az orvos megmondja, hogy milyen időköz­ben és mennyi ideig kell a betegnek für­dőket venni. A minimális kúra át'ag 14 nap, amelynek hatásáról nemcsak nálunk, d»e külföldön, is sok beteg beszélhetne, aki­nek életerejét adta vissza a carmen'sylvai kúra. — A melegfürdő Természetesen, 'kádban tör­ténik, amelynek vizében bizonyos mennyi­ségű iszapot öntenek be. MMegfürdő után a betegek számára szinte kötelező az alváö, de délután ők is éppen úgy élik a fürdő nemzetközi tár- sasél’etét, mint azok, akik csak a tenger és a plázs 'Kedvéért mentek Carmen-Sylvára. A tengerpart kedvelt cukrászdái és ven­déglői valamelyikében töltik el a délutánt, este pedig ők is ráncolnak, ha csak nem egészen su yr*» betegek, vagy túl idősek az ilyen szórakozáshoz. Most, júliusban már óriási élet van Carmen-Sylván. Minden lokál, bár helyi­ség túlzsúfolt, szobát csak előzetes rend13- lés mellett ehet kapni. A fürdő vendégei, mint minden évben, mfl»r is legkényelme­sebb és íegelőnyös-cbb Helyezést nyernek a fürdő legelőkelőbb és leghíresebb szá lo- dájában, a Grand Hotel Movilában és de­pendence-iban , a Hotel Beilor-ban és Vila Modernaban A Grand Hotel előzékeny vezetősége olcsó pausálkura megvaósirá^a érdekében olcsó pausál jegyfüzeteket ho­zott forgalomba. Ilyenformán 20 nap .. meleg iszapfürdővel, összes taxákkal együtt f9G0 és 7000 lej. IIyt=n jegyfüzet és erre vonatkozó felvilágositá? minden be földi és külföldi utazási irodában, kap* ható s Carmen-Sylrán termesze.esen a Grand Hotel Movila igazgatóságánál, melynek r_elefcn$záma: 1. Aradon Wagon Lits, Romania és Sándor Iván utazási iro­dáiéban kapható a jegyfüzet, amelynek boldog birtokosai, olcsón és biztosan gyó­gyulnak és üdülnek a hires fürdőhelyen. Kaionai előképzősölr Dobrudzsában nek nő nélkül meglenni egyetlen napig sem. Az egyik — szemüveges, csúnya fiú — félperc alatt beleszeretett a Tannse egyik tündérszép táncosnőjébe és meg­kérte a kezét. A 18 éves táncosnő •— szűke, szép és aranyosam buta — lói nrács utján nemei mondott. Most volt Kairóban — mondotta — és nem szereti. Nem hajtandó odaköltözni. A szemüve­ges busán tudomásul vette a dolgot és le­fényképezte a kislányt. Másnap egy má­sik Tanase-táncosnővel táncolt a kaszinó ban. - - , Zaki ur (Zaki az. Jach. azaz. Jatncsb Sinaiába akar menni és havat alkar látni. Életében nem látott havait. Zaki egyéb­ként arról nevezetes, hogy tiszta, egyip­tomi'. keverék m entes, ősi családból . A többiek nagyon tisztelik, ő a csoportve­zető. A kozmopolita Const aulában s az iga­zán vüágfiirdői-rangu Mamaiiában, mini fekete tintacseppek a plázs óriás, szűr ke homokján, úgy tűnnek fel ezek az ősi kultúra Ivadékok, akik egy idegen világ­ból hoztak ízelítőt a tengerpartra. (M. L} SILISTrA, julius 20. A dobrudzsai körúton tevő katonai előképzés ifjak csoportja a durostorme- gvei Alifatar községben szép előadást tartott. Alfa,tar falu a déldobrudzsai völgy egyik legjellegzetesebb pontja, la- ! kői jórészt buzgárok, de erős macedón- ] román és olleniaíi román-kolóniája is van. 1 A katonai előképzős ifjak ünnepélyén az egész fahi lakossága megjelent. A PYtdus hegység lakóinak népviselete szép össz­hangot keltett az oheniai népviselettel. Az előadás keretében ismertették a falu lakosságával a nemzeti propaganda jelen­tőségét. melyet e katonai! előképzős ifjak a déli határok mellett végeznek. Az estély további programja során köl­teményeket szavaltak, láncokat, zeneda­rabokat, népdalokat adtak elő. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbbaji ez Ellenzék könyvosztá!yábaor Cinjt läSl* Uniríi», ' 1 \ í' MB

Next

/
Oldalképek
Tartalom