Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-21 / 164. szám
I: I. 1. I I N 7 ( K SZÁZ EGYIPTOMI A/ óriási nijviiiaUú homokpnrton ötösé" voi, partisan, vagy hármasával Iii im unk IVI az egyiptomiak. A sok idolon közölt >s azonnal fel lehet ismerni őket. Nem az arcukról, amely néha jellegzetesen keleti, tic néha egészen európai vonásokat mutat. Nem a ruháinkról, anni néha szemJie- tüllőén külföldi anyagból van, különleges nagy zsebekkel, de néha egészen olyan, unit más fürdői endég európai szabása ruhája, l's nem is mindig a beszédjükről lehet felismerni őket, aunefly csak néha arab. de legtöbbször angol és angol szót itt igazán nem ritkaság hallaná. Hanem a hajukról lehet felismerni őket, erről az afrikai, fényes fekete, dús és göndör hajról, amely bárány börsapka-szerűen fedi koponyájukat. A nyitott, vidám kis zászlóval dfsz.iteh maunatai autóbuszon ülök Mr. Choukrv Ayvad felsöegviptonvi ügyvéddel, Zaki el Azzouni ailexaindriai orvossal és Lous Taheem kairói mérnökkel, a kairói egye •em európai Iái sasutazásának résztvevőivel. Megettünk ül egy negyedik ur, akihez szentén arabul szólnak furcsianevU ismerőseim. A negyedik ur egészen európai külsejű, nem is fekete a bőre (itt különben a fekete bőrükről sem lehetne felismerni őket, mert itt mindenki feketére sült). Szóval, oi‘- ül az idegen, európai külsejű ur és arabul beszél. — Ö nem egyiptomi? — kérdezem Zaki urait, a cigáiAprimáskütaejü orvost- — Egészen európai arca és angol hangsúlya van. — Erre az idegen szó nélkül levesd trópusi sisakját Egyiptomi baja vélt neki is. — A hajunkról lehet megismerni min kot — mondja. Kopasz egyiptomit nem láttam, ped g százhúsz an vannak itt európai körúton. Csupa orvos, ügyvéd, intellektuell, egyetemi hallgató. A kairói egyetem rendezte a társasutazást. Konstantinápolyban, Cü- < ögország-ban voltak. Mar na iában egy hé tig maradnak, innen Bucureşti be, Sina- iába mennek, majd Budapestre. Páran Kolozsvárra is. Legtöbben cigányképiiek, bajuszosak, exótikusak. hadaró arab-beszédüek. Ur sziviiek, kedvesek, előzékenyek. hihetőt len udvariasak, kitűnő nevelésüek. Viselkedésük az angol gentlemané, habár nem rajonganak az angolokért. Talán tizet ismerek közülük s tiz kér 7ül a legérdekesebb dr. Rashad orvos. Mondom nek : El Hakim? Meglepődik s kérdi, tudok arabul? Hát azt éppen nem. csak a John Knittel könyvének címe El Makim, így hívják az arab orvosokat. Van köztük egy fiatal orvostamhaTga- ló, az Angliában tanult. Tegnap S7erződ- tetésf ajánlatot kapott a legelőkelőbb Constantán bár, n Colorado igazgatójától. Úgy táncol, mint egy hivatásos bártané os Mindegyik így láncok Vérükben van a jazz ritmusa. Ha táncoknak, a bár egész közönsége őket nézi." A Palace-ban laknak s mindenütt fel tűnik göndör, fekete fejük. Rashad doktor áradozva beszél Mamaiáról. — A legszebb világfürdö strandja melted is ezt választanám — szól. Egy barátja, komoly, koromfekete alexandriai ügyvéd, kijelenti, hogy a kü ma egészen olyan itt, mint Egyiptomban. Aztán hazájáról beszél lelkesen- Azt látnom kell — mondja —, a sivatagot, a piramisokat, a holdfényt Luxorban, a királysírokat, a szfinxet. Dr. Rashad: — Sokan azi hiszik, hogy Egyiptom elhanyagolt, keleti ország. Pár év óta egy ke a legmodernebbeknek. Különösen az utóbbi hét évben fejlődik rohamosan. Imádva, rajongva beszélnek hazájukról. Villogó fogukkal mosolyognak hozzá- Csak páran vannak fürdődresszben. Ülnek :1 napon, pokoli júliusi hőségben, sötét ruhában. Megszokták. Ma már nem jártak együtt. Egy egyiptomi, egy nő. Két egyiptomi, két nő. A nők s az egyiptomiak nem tudnak beszélni egymással. Csak mosolyognak egymásra, felírják egymás címét, Láncolna!; együtt. Nem tudnak ezek a fekete gént!emetartalmaz az a] céh-lőréén vier vezet ?? Az Ellenzék tzőtzeriníi fortístáthan közli a VI. közlemény A céhek szövetségeiről Arr. 43. Két vagy több hasonló szakmabeli céh, amelyeknek elismerték jogi személyiseget, csoportosulhat, illetve külön tümöribiv r szövetség révén. Azokban a fogjalko/.ási ágakban, amelyekben, különleges törvények által testületeket, kollégiumokat, vagy szövetségeket létesítetek, minr szervet azzal a megbízássak hogy megállapítsák a szakmai képesítést és megőrizzék a szakmai presztízst, nem lebet szövetségeket létesíteni. Mindezen intézményeknek törvényes hatáskörében van a szervezeti törvényükben megái lapított hatáskörön kívül a 46. szakasz szerint felsorolt hatáskör is. Azok a testületek és kollégiumok, melyek a joben törvény kihirdetéséig működtek, megváltoztatják elmüket és a jövőben szövetségnek cimezterik magukat. Art. 44. A szövetségek megszerzik a jogi személyiséget a 8. szakasz 2., 3. bekezdése és a 9. szakasz rendelkezéseinek megfelelően. Arr. 4f. Mindazon rendelkezések, amelyek a céhek jogi személyiségének elismerésére vonatkoznak és amelyek a 9, 10, 11, 13 és 14. szakaszban vannak foglalva, valamint a céhek fe’.oszljrásáról szóló rendd- k zés, mely a 38—42. szakaszokba van foglalva, a szövetségekre is vonatkoztatva, a következő módosításokkal alkalmazhatók: a) Országszerte, minden foglalkozási ágból. vagy mellékfoglalkozásból, mindösz- sze egyetlen szövetségen lehet elismerni; b) A Nzövecségcknnk az ország fővárosában kell legyen a székhelyük. • c) A szövetségek alapszabálya magában kuli foglalja azokat a szabályokat, amelyek alapján a céhiker az igazgatótanácsokban és a közgyűléseken képviselik, valamint, azokat a fedrételcker, amelyek alapján a céhhez való csat a kopások történnek. d) Az alaludó szövetség az al.ipszobá" lyokon kivüil köteles bemutatni még azon céheknek listáját, akik csatlakoztak hozzá, a csatlakozási okmány másolatával és minden céh alapszabályával egyeremben. e) 1 eloszlatás esetén a szövetség vagyona a szakmai kamarák szövetségének birtokába megy ár. Art. 46. Azok a szövetségek, amelyeknek jogi személyiségük vám, a következőkre jogosultak: a) Jogukban van bíróság eíé állítani olyan ügyekben, amelyek személyiségük vagy vagyonuk elleni irányulnak. b) Kijelölhetnek megbízottakat és technikai tanácsosokat, az illetékes minisztériumok kérésére, a nemzetközi kongresszusok és tanácskozások, alkalmára, valamint minden más nemzetközi mani" fesztációra. c) A bizottság ragjainak jogában van kijelölni megbízottait a céh tagjai közül, akik a nemzeti céhtanácsban vagy a társadalom biztositó pénztár központi tanácsában, vagy a legfőbb gazdasági tanácsban, esetleg más bizottságban szerepelnek, az , illetékes minisztériumok, vagy más ható- I ságok kérésére. d) Joguk van kiadni és kinyomtatni: közh ményeker a tagok kulturális és r-ch-i ^ niikai fejlesztése érdekében, valamint a: szakmai érdekek megvédéséért. A céhek és szövetségek regisztere vj Art. 47. A munkaügyi miniuzreriumná' i.n feliek te tmk egy regisztert, amelyet a cé* "b'j hek és szövetségek regiszterének nevez-- rm*k és ame ybe b jegyeznek minden olyan '■ ■ céh r és szövetséget, amelynek elismerték >;) a jelen törvény értelmcben jogi személy - - - ségét. Ugyanebbe a regiszterbe vezetik be c a céhek és szövetségek szociális életét ib ' 'lető alapvető okmányokat és a apszabá- .< lyokat, úgyszintén minden változtatást, ,v amely az igazgatótanács szerveinek módosítására és helyettesítésére, valamint az : ellenőrző és felszámoló bizottság működésére vonatkozjk. A céh vagy a szövetség elnöke köretes z a fenti okmányok bej gyzéséről számítva 'egaláhb .1 ţ napon belül nyilatkozató^ adni a fentemlirerr okmányok bejegyzéséről. I Az összes idevonatkozó okmányok megje- -‘ leniniek a Monitorul Ofidalban és a Buletinul Munciiban. Minden olyan ténykedés, amelyet be - • kell jegyezni é* amelyet nem jegyeztek ; be, vagy nem tettek közhírre, harmadik szemó'yek álta nem fitabbezhető meg. Hasonló minden ténykedés harmadik személyek által csak akkor ielebbezherő meg, ha megállapítható, hogy azok ezen ténykedésre vonatkozólag más uton szereztek tudomást. Románia világhírű gyógyíava a Movila—Techirghiol-i tó A világ minden tájáról jönnek betegek, hogy gyógyulást találjanak a (ó iszapjában és vizében MOVILA-TECHIRGHIOL, julius hó. Széles kőlépcső vezet le a hites carmen- sylvai ghiolhoz. Sok beteg és elkeseredett, kénségbeesett ^rnber menr le már ezen a lépcsőn bicegő lábbal, súlyos derékfájdalmakkal', reumával megverren és jött viasza hosszabb'rövidebb kezelés után újjászületve, friss, uj emberként, áldva a ró, a me- ílieg fürdők és az iszap csodálatos gyógyha- tásár. Külföldön is hires és letfismert a világhírű ghiol, de mi talán «m is tudjuk ő'éggé értékelni. Pedig egyet'-on és páratlan a maga nemében. Rheumában, női betegségekben, angolkórban, «krofulában, csortttuberkolózisban, derékfájdalmakban szenvedők biztos gyógyulást lelnek Car- men-Sylvan., ahova a természet csodálatos jótékony ereje a pompás feketetengeri parttal szemközt bedyezre el a ravft, amelynek vizéből áldás fakad a betegükre. Úgy mennek oda nők és férfiak, mint zarándokok valami csodatevő kegyhelyre. A tó maga erősen koncentrá’r Tartalmú vizével csendesen terül el a napsütésben. Alján sürü, fekete iszap, améllyelí tetőtől- talpig bekenik magúkat- a betegek, illetve bekenik őket -a rónál szolgálatot teljesítő személyzet. Külön strandju'k van természetesen a nőknek, külön a férfiaknak, kabinok hosszú sorával, tussal felszerelve. Az ilyen, hideg iszapfürdő, amely csodákr ! rosan jót tesz mindem ' mbernek, ha beteg, ha egészséges, úgy történik, hogy mi ( után az egész testet iszap fedi az ember hagyja, hogy ez az iszap teljesen megszáradjon rajra. Mikor ez megtörtént és az iszap a pórusokon ár 'elvégezte csodálatos gyógyító munkáját, a beteg lemossa magát a tó langyos, pompás vizében, amelynek alján vastagon terül el ugyanaz a sürü, fekete, jótékony iszap. Ujjászü etve kerül ki az ember egy ilyen, hideg iszapfürdőből. A mieleg fürdő előzetes orvosi vizsgálat mellett, megállapított sorrendben történik, az orvos megmondja, hogy milyen időközben és mennyi ideig kell a betegnek fürdőket venni. A minimális kúra át'ag 14 nap, amelynek hatásáról nemcsak nálunk, d»e külföldön, is sok beteg beszélhetne, akinek életerejét adta vissza a carmen'sylvai kúra. — A melegfürdő Természetesen, 'kádban történik, amelynek vizében bizonyos mennyiségű iszapot öntenek be. MMegfürdő után a betegek számára szinte kötelező az alváö, de délután ők is éppen úgy élik a fürdő nemzetközi tár- sasél’etét, mint azok, akik csak a tenger és a plázs 'Kedvéért mentek Carmen-Sylvára. A tengerpart kedvelt cukrászdái és vendéglői valamelyikében töltik el a délutánt, este pedig ők is ráncolnak, ha csak nem egészen su yr*» betegek, vagy túl idősek az ilyen szórakozáshoz. Most, júliusban már óriási élet van Carmen-Sylván. Minden lokál, bár helyiség túlzsúfolt, szobát csak előzetes rend13- lés mellett ehet kapni. A fürdő vendégei, mint minden évben, mfl»r is legkényelmesebb és íegelőnyös-cbb Helyezést nyernek a fürdő legelőkelőbb és leghíresebb szá lo- dájában, a Grand Hotel Movilában és dependence-iban , a Hotel Beilor-ban és Vila Modernaban A Grand Hotel előzékeny vezetősége olcsó pausálkura megvaósirá^a érdekében olcsó pausál jegyfüzeteket hozott forgalomba. Ilyenformán 20 nap .. meleg iszapfürdővel, összes taxákkal együtt f9G0 és 7000 lej. IIyt=n jegyfüzet és erre vonatkozó felvilágositá? minden be földi és külföldi utazási irodában, kap* ható s Carmen-Sylrán termesze.esen a Grand Hotel Movila igazgatóságánál, melynek r_elefcn$záma: 1. Aradon Wagon Lits, Romania és Sándor Iván utazási irodáiéban kapható a jegyfüzet, amelynek boldog birtokosai, olcsón és biztosan gyógyulnak és üdülnek a hires fürdőhelyen. Kaionai előképzősölr Dobrudzsában nek nő nélkül meglenni egyetlen napig sem. Az egyik — szemüveges, csúnya fiú — félperc alatt beleszeretett a Tannse egyik tündérszép táncosnőjébe és megkérte a kezét. A 18 éves táncosnő •— szűke, szép és aranyosam buta — lói nrács utján nemei mondott. Most volt Kairóban — mondotta — és nem szereti. Nem hajtandó odaköltözni. A szemüveges busán tudomásul vette a dolgot és lefényképezte a kislányt. Másnap egy másik Tanase-táncosnővel táncolt a kaszinó ban. - - , Zaki ur (Zaki az. Jach. azaz. Jatncsb Sinaiába akar menni és havat alkar látni. Életében nem látott havait. Zaki egyébként arról nevezetes, hogy tiszta, egyiptomi'. keverék m entes, ősi családból . A többiek nagyon tisztelik, ő a csoportvezető. A kozmopolita Const aulában s az igazán vüágfiirdői-rangu Mamaiiában, mini fekete tintacseppek a plázs óriás, szűr ke homokján, úgy tűnnek fel ezek az ősi kultúra Ivadékok, akik egy idegen világból hoztak ízelítőt a tengerpartra. (M. L} SILISTrA, julius 20. A dobrudzsai körúton tevő katonai előképzés ifjak csoportja a durostorme- gvei Alifatar községben szép előadást tartott. Alfa,tar falu a déldobrudzsai völgy egyik legjellegzetesebb pontja, la- ! kői jórészt buzgárok, de erős macedón- ] román és olleniaíi román-kolóniája is van. 1 A katonai előképzős ifjak ünnepélyén az egész fahi lakossága megjelent. A PYtdus hegység lakóinak népviselete szép összhangot keltett az oheniai népviselettel. Az előadás keretében ismertették a falu lakosságával a nemzeti propaganda jelentőségét. melyet e katonai! előképzős ifjak a déli határok mellett végeznek. Az estély további programja során költeményeket szavaltak, láncokat, zenedarabokat, népdalokat adtak elő. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbbaji ez Ellenzék könyvosztá!yábaor Cinjt läSl* Uniríi», ' 1 \ í' MB