Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

to 'ELLENZÉK (/() 3 9 lull uh 2. NAPLÓ A népies női divat \ női divat néha bi:arr, néha ízléses, (/c majdnem mindig feltűnő. Néha elké­pesztően drága, de vígan idők ts akkui­nak, amikor oU'sá ruhák vannak divat­ban. lit/get mindeneseire megádfa pit ha­tunk, hagg eggidő óla a nepies viselet felé tolódott el a divat. Kezdődött a km- (főviselettel, amely dédangáink idejében nagyon csinos leheteti, ugyannyiro, hogy az alsóbb uepos-ta'yoh' már, melyek mindig a felettük’ áliák divatját vettek ód, még a mult évszázad végén viselték a kendőt. Azután elkezdték a kalapot vi­selni. Először t hűi furcsán nézett ki a rajtuk szokatlan kalap, de azután meg­tanulták a viselését és ma a kisvárosi mesterasszony is Ízlésesen hordja a ka­lapját. Ezek n gondolatok átlőttek eszembe, mikor megláttam az első nőt a divatos, azaz divatba hozott fejkendővel. Hogy úgy mondjam, jókedvre derített, amikor estélyi ruhához kendőt kötött az iirinö. Aztán a kendő népszerűbb lett. Ma már nemcsak estélyi ruhához viselik, hanem felveszik délutáni ruhákhoz is és ha így haladunk. 25—30 év múlva a városi ele­gáns hölgyek is olyan kecsesen fogják viselni, mint a fahisi parasztnők. De most nem a kendöviseletről akarok beszélni. A most felkapott népies divat — ellentétben a kendőviselettel — igen csinos, sőt mondhatni, hogy gyönyörűen stilizált és feltűnően ízléses ruhákat is lát­ni. Valóságos élmény volt számomra, amikor megláttam az utcán egy hölgyet kékszinü ruhában, rajta stilizálva a kalo­taszegiek hímzett ing válla és a szoknya alján pedig a muszáj széles, piros hím­zése. .4 buzakék ruha a vörös hímzéssel és az aratásnál szokásos széíes szalma- kalappal. amelyet ugyancsak vöröslvm- zésii szakig díszített, gyönyörűen hatolt. A meglepetéstől megállottám és rövidlátó tévén, szemüvegemet feltéve bámultam az ízléses ruhát. Sajnos, csak rövid ideig gyönyörködhettem az ízléses, stilizált népviseletben, mert a ruha viselője úgy képzelte, hogy nem ruházata, hanem sze­mélye a csodálatom tárgya, ezért taná­csosabbnak láttam abbahagyni a gyö­nyörködést. Az utcákon nicest sok parasztvászonból készült kosztümöt is látni, amelyek szin­tén jól mutatnak. Ízlésesek és ami a fő, olcsók. Egy i gen kosztümhöz való anyag 150—160 kjből kitelik, lévén a paraszt- vászon métere 25—30 kj. Hozzá nagyon jól mutat a keskenyebb karimáju paraszt szalmakojap. ami szintén nem drágább 35—40 tejnél. Egy kis s-akigdisz, egy könnyű szandál és potom áron kész az íz­léses és divatos nyári kosztüm. Igen jól hatnak ciz ugyancsak vászonszoknyákhoz viselt, hímzett IngváHu, stilizált blúzok is, ezek azonban már drágábbak, tekintve, hogy iparművészeti szalonok készítik azokat. Egy bizonyos, hetivásárokon a házi- szőttest áruló falusi asszonyok örvende­nek a jó vásárnak, nemkülönben a pa­raszt szalmakalapokat gyártók is, akiknek szintén szétkapkodják árukészletét. Két réteg van csak, amely elégedetten az uj divattal: a divatárukereskedő és a masa- mód. Viszont a férjek és családapák, akik a hölgyek ruházkodási költségeit fedezik, örvendenek. Van még egy másik jelentősége is a népies viselethez való visszatérésnek és pedig az, hogy a gyökértelen városi em­ber ismét kapcsolatot keres a faluval. Vi­lágszerte előtűnő jelenség ez és méltó ar­ra, hogy a társaddlomtudósok s a lélek­tant művelők foglalkozzanak vde A női divat, amely mindig a kor gondolkozá­sát és gazdasági helyzetét fejezte ki, mc<st is ehhez ragaszkodik. Csak annyi a kü­lönbség. hogy míg a múltban csak egy­szerű szeszélynek tartották a női divatot, most tudományos érvekkel is megpróbá­lunk rávilágítani lélektani és gazdasági inditóokedra. A népies divat szép. Ha a gazdag, az igazi béke korszakát fogjuk egyszer még megélni, akkor is kívánatos, hogy meg- maradjon. Amíg ide elérkezünk, addig bizonyára megtanulják városi hölgyeink is a fejkendöt kecsesen viselni. Csak egy dolog aggaszt6, az, hogy talán a mi. nem­zedékünk ezt már. nem éri meg. fa l.) A „Kralt Jurcli Freude“ ajándéka a szabadidejét német munkásságnak BERLIN, julius Hó. 1934 'november 27-én s atule mg a német mim kai'ront „Kraft durch Freude“ nevű intézménye. Célja az, hogy a 'német testi és szellemi munkások szabadidejét hasz.no/. és wernes testi és lelki szórakozá­sokkal jótékonyan megtermékenyítse. Ha arra gondolunk, hogy mit jól ni a legegy­szerűbb utcaseprőnek a/, hogy Madeira szigetén töltheti a szabadságát, vasárnap délután lovagolhat, leniszenhet operába járhat, vagy saját ízlésének megfelelő .szín­házban szórakoztató formák közülit 'nemes tartalmat kaphat és ha arra gondolunk, hogy mit ér ez népnevelés szem pontjából azt államnak, akkor I fontos feladat, amit a ,,Kraft durch Frcu- 1 d'1'“, rövidon KDE, a ncp éleiében betölt. Minden német dolgozó, akár szellemi, akár leli munkát végez, tagja a német munkafrontnak. Ez gondoskodik minden munkával összefüggő kérdésről és fe adat­ról. lvz a munkafromt alakította' meg a KDF-imczményt, -tehát ennek in tagja minden német testi és szellemi munkás összes család'agjaiival egyel' mben. El le" hét mondani, hogy műiden dolgozó német élvezi mindazt a jótéteményt, amiit ez az üdvös intézmény nyújt. A KDE'intézmóny 6 osztállyal dolgozik. Mindenkinek megvan a maga feladata és kötelessége. „Az ünnepi esfe“ Ünnepi este hivatala. Ez a> neve a KDE 'első osztályának. Keletkezésének a törté­nete érdekes és tanulságos. 1934-betn u Siemens-müveknél körkér­dést intézitek a munkásokhoz, arra vonat­kozólag, hegy ki milyen nyilvános elő­adást látott életében. Még a müveit német, sőt berlini munkás felelete is meglepő szo­morú volt. A nők 87.6 százaléka, a fér­fiak S1.3 százaléka sohasem volt operá­ban. Színházba nem járt a megkérdezett férfiak 63 százaléka és a nők 74 százaléka. Ekkor kettős dogot látott meg a bi- zottság. Először is minden munkásnak leg­alább 150 márka jövedelmet kell biztosí­tani és másodszor ez két a nemes szórako­zásokat mindenképen elérhetővé kell lenni mindenki számára. Ezt a két célt azonban 'néni lehetett egyszerre e érni. A kezdet szerény vo':t. A gyárak mun­ka után szerény vacsorát adlak a munká­soknak és családtagjaiknak és itt, vacsora után, együtt énekelgettek a munkások olyanformán, hogy a szórakozás mellen az ősi népi dalokat tanulták meg. Az utóbbi két év alatt kétmi lió munkás vett részt ezeken az énekösszejöveleleken. Ilyen ősz- szejövetek-k ‘alkalmával újították fel, jó- hangula; közben, a régelfelejtett népi tán­cokat i-s. Később már rendes énekkarok és tehetséges egyének is továbbfejlesztették tudásukat és a német rádióban is felléptek, sőt igyekezetükért jutalomban is részesül­lek. A német rádióban külön „népi.adót“ hoztak létre, amelyik a nép szántára köz­vetít müsorszámokat, úgyhogy a legegy­szerűbb ember is állandóan élvezhető mü- sonszámhoz jut. A gyárakban képzőművészeti kiállítá­sokat is rendeznek, ahol megmagyarázzák a legegyszerűbb ember számára is az igazi művészet szépségeit. Azt a százezer embere pedig, akik kint dolgoznak az autóutak épitéséné', időn­ként csereakció 'formájában kulturközpon. tokba viszik el, hogy a munkautáni lélek- nemesilő szórakozást megtalálhassák. Ennek a KDF munkaágnak azonban egyik legérdekesebb része az u. n. színházi akció. Nagyobb városokban maga az in- téz'mény építtetett nagy befogadóképessé­gű színházakat, ahol fillérekért megnézhe ti az e'őadást az, aki tagja az intézmény­nek. A jegyek egyrészét már a gyárak ve­szik át bizománykénl és adják ál ‘ munká­soknak, bizonyos sorrend betartásával. Aki egy pár 'fi lérért ilyen jegyet vásárolt, uz el­megy a színházi kasszához. Itt jegye elle­nében egy hatalmas urnából belépő jegyet húzhat. Ha egyedül van, akkor az egysz.e- mé'yes jegy kel tartalmazó urnából, ha többen vannak, akkor abból az urnából huzza ki 'a jegyet, amely annyi egymás­mellein helyet tartalmaz, ahányan a csa- láúbó' együtt akarnak ülni. Ft minden a szerencsén fordul meg. Húzhat a munkás páholyjegyei, zsöKyét vagy ál ló j gyet. így biztosítják a pártatlanságot. Protekció is van, de attól Isten őrizzen. Aki rosszul láb vagy nyomorék, háborús vagy mun- kaközbeni rokkantságot mutat ki, -az jó Tfiö lye vagy páholyjegyet kap, anélkül, hogy húznia keOlene. De nemcsak az inézmény színházainál van ez igy. A magánszínházak is bizo­nyos estéken DKE-előadásoka^ rendeznek- Sőt a legelőkelőbb nemzeti színház és az állami operák is. A színházak megtalálták számításukat. Pár év alatt olyan szinházpártoló közön­ség tevődött össze a kisebb emberekből, hegy képesek hétfői napon 6—8 órát is ácscrcgni ?. «zinházi pénztárak e ott, csakhogy a következő vasárnapra olcsó és aránylag jó helyet biztosíthassanak maguk­nak, m r: a munkásság nagy számára való tekintettel nem juthatnak tetszésszerinti mennyiségben a KDF filléres jegyeihez. Kisebb városokban sincs előadásokban hiány. A ’egnagyobb német színészek jár­lak a kisebb városokat ás és nyújtanak ezeknek is művészi előadást és tiszta élve­zetet. A német népnevelő osztály a KDF intézmény második ága. Itt olyan előadások és filmesték rendezése a feladni, ome'y a munkásságot az uj Németország uj világnézetével megismerteti. Egy esz­tendő leforgása ailat't 36 ezer ilyen 'elő­adást rendeztek a birodalom területén. Ezeket az előadásokat több mint 6 millió ember látogatta. Utazás, kirándulás, szabadság Uj német közmondás ez: Utazás nélkül nincs szabadság. Ezt a közmondást komo­lyan is ért'ülmezik. A munkásnak munka­közben .a legjobb teljesitményt kell nyúj­tania. Ezért szükséges számára a szabad­ság. Ilyenkor teljes 'testi és lelki felüdülés­re 'törekszenek. Még az utcaseprőnek is törvényesen megállapított szabadság jár. Sok helyen a szabadságra duplafizetést adnak. Aki azonban szabadságát külön­munka vállalására használja fel, azt meg­büntetik. A KDF-íntézmény fenti osztálya utazá­sokat rendez. Ezek űz utazások roppant olcsók. Az árát c-gy év alatt kell letörlesz- teni. Az utazás ára nem egyforma, noha mindenki egyenlő élelmet, lakást és kiszol­gálást kap. Nem tartják méltányosnak azt, hogy nagyfizetésü ember ilyen fillé­res utazáson töltse a szabadságát, amikor nincsen a kedvezményekre ráutalva. Ezért a 200 márkás fizetésű emberek számára vannak az árak megá'upi'tva. Akinek ennél több a jövedelme, ha utazni akar a társa- sággal, akkor többet kell fizetnie. Termé­szetesen jövedelme 'arányában. Az ilyen többletből fizetésnélküli Inasokat visznek utazni — ingyen. Több szegény inas uta­zott i'yen módon Madeira szigetére, vagy Skandinávia fjordjaihoz. Az i’yen utazásban résztvevők száma körülbelül 6 millió ember. Ezek közül 5 miill'ió hosszabb szünidei útra utazott. Az ilyen utazások együvé számlálva, 2 millió kilométernyi vasu'ti útnak felelnek meg. Tehát az összes utazás egybeszámítva, 54- szer érné körül a földet. Százötvenezer embert tengeri útra vit­te k. Az intézménynek hatalmas hajói vannak. Lissabon, Madeira szigete, Skan­dinávia, Atlanti-óceán, Északafrika azok a területek, ahol és ahova az utazások 'le­bonyolódtak. A belföldi utazásokat nemcsak szépfek- vésii helyekre irányítják, hanoin arra is gondolnak, hogy olyan helyekre utazzanak az üdülők, amelyek határszéli, vagy rossz összeköttetésű fekvésiikrté' fogva a lako­soknak nehezen biztosítják a megélhetést. Egy/egy területet egy KDE .utazás egész Küldje gyermekéj a tengerpartra Mangalia szelektől védett partja a legideálisabb gyermekatrand és ott Dr.l más Ró za gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az Ön gyer­meke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés : Dr.lmasüóza Bucureşti, Strada C. A. Rosetti No. 42. Telefon: 2—44/76. eszi’*odoré felvirágoztat. A német inasnak felszabadulásakor vizs­gál kell «tennie. Sőt a hivatalnoknak is. Itt vizsgázn/i kell szakképzettségből, á :a 1 á* nos műveltségből, világnézeti kérdés'kbő és -sportból. Feltűnő is az a gond, ahogy a sport je­lentőségé: Hangsúlyozzák. Érdekes, hogy a nép mennyire megkedve.te a testedzési. Idegennek valósággá': komikus látvány, hogy vasárnap regge'enként bajuszos bá- csikák szaladnak, valamelyik park útvo­nalán, groteszk komolysággal feszítve at­létatrikójukban. Még a rokkantak számára ir> egészséges testmozgási programot tudnak összeá lltam. A cél az, hogy a sporton ke­resztül a 'test, a jellem és a bajtársi érzés fejlődjön és elmélyüljön. A KDF sporttarifolyamokat rendez. Egy év alatt négymillió ember vett részt a tan- fo'yamokon, amelyet 3000 sport oktató irányított. Különböző testedző iskolákat áillilanak fel a szabadságukat élvezők számára. így elsősorban a vitorláscsónak és a vitorlázó" repülő sportokat karolják fel. Rengeteg azoknak a száma, akik a tanfolyamokon e két sportágban tökéletesít ették magukat. Ezenfelül van a KDF*nek mindenféle felszerelése. Toniszpá'yák, lovak, hokki- pályák, si- és korcsolyáielszere’ések, lab­dajátékok állanak rendelkezésre. Lehet lo­vagolni, teniszezni, vadászni fillérekért. A munka szépsége nevet viseli az intézmény következő osz­tálya s itt ez a jelszó: Munkakedv és mun­kaszeretet minden munka lényeges feltéte­le. Ezt a feltételt azonban a dohos iroda, a kormos gyár már a tanulóból ki szokta öln-i. Ezért gondosan vigyáznak a munka­helyek, egészséges voltára, csínjára, vilá­gosságára. Minden gyár melleit munkáska­szinókat építenek. Itt lehet közösen szóra­kozni, étkezni és 'lelkileg nemesedni. Vigyáznak a bajtársias szellemre. A munkát megbecsülni és szeretni kelil. Ezért a legegyszerűbb munkás e’őtt is utat hagy­nak nyitva. Esti kurzusokon érettségizhetik, művelődhetik; igy szakképesítését növel­ve, a gyár bármelyik állását elnyerhető Voltam már olyan negyvenezer embert foglalkoztató gyárban, ahol a személyzeti 'igazgató egyszerű munkásból emelkedett fel állásába és voltam olyan gyárban is, ahol közölték, hogy az egyik különben, ki­váló igazgatónak azért mondottak fel, mert a személyzet köszönését csak hánya-vet.' módon fogadta. •> Németországban 'egy szót kitöröllek a szótárból1. Ez a szó pedig; munkaadó. Munkaadó csak egy van: az egész nép. Más mindenki munkás. Ezért szívesen ne­vezi magát a német: munkás népnek. In­nen van uz, hogy minden munkát és mun­kást megbecsülnek, arra gondolván, hogy a sok kis munkából tevődik össze egy nemzet nagy munkája, amelynek elvégzése a nemzet hivatása. Ha egy kicsi kerék el­kopik, vagy nem akar működni, hiányt szenved a munka. Ahol pedig a nemzeti munka hiányokkal küzd, ott nem tudja be­tölteni a nemzet sajátos és. pótolhatatlan hivatását,^ ’ ' 1 ,Tóth Bálint^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom