Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

1939 Julius 19.

EL LE ENZ ÉK

Romániáról fartőit előadási Londonban Constantlncscu pénzügyminiszter

A. BUCUREŞTI* ju!tus H.

A nemzetközi körök napróbnaprá nagyobb jel-enrőséger tulajdonítanak Roma* tiíátiak. Rii'önböző társadalmi osztályok kiválóságai, hires újságírók, hires Írok cs más Vezető emberek érdeklődnek orszá- gühk felől» az utóbbi idők változásairól és iovő életünk lehrőségeirők

Bizonyos, hogy a gazdasági és pénzügyi helyzetünk ennek a?, érdeklődésnek főfe- jezetét képezi.

És högy ezt a problémát magáról a román gazdasági' é er vezetőjéről hallják meg, Mitira Constantinescu pénzügyminiszter, a román nemzeti bank igazgatója elfogadta a londoni ,,Royal1 Insrirutw of irr terfiarional affaiers meghívását, hogy Anglia fővárosában előadásokat tartson Románia gazdasági és pénzűig^ helyze érők Ezzel a meghívással növekedett és a nemzetközi viliág szemei előtt különösebb jelentőség t nyert az ország értéke. A „Rovat Institute of 'untern ar ion al affaires“ az angliai politikában nagy tekintélynek oryend. Ezeknek az előadásoknak, a hallgatói az angol kormány ragjai, az országház vezéregyéniségei, különböző magas méltóságok viselői és a gazdasági és pénzügyi élet vezéralakjai lesznek. Ez előtt a 'közönség előtt politikusok és szakemberek szoktak előadásokat tartani, olyan kérdésekről, melyekre a hallgatóság kiváncsi* Az a legérdekesebb, hogy nem az előadó, hanem az intézer Rióéi meg az előadás anyagát.

Ezeken az előadásokon rendszerint a miniszterelnök és igen sokszor az angol kir.ály elnökök Mirira Comstantincscu miniszter előadása az ország mindjobban eme'.kedő .méltóságát fejezi ki, melyet a nagy külföldi központokban nyerr, mint méltó következményét a 1L Károly ki rái'y Őfelsége magas vezetése mellett nr-g- valós'itoü; kormányzati rendszernek.

„Megöltem szomszédnőmet, megbosszultam anyámat... nagyon meg vagyok elégedve*

Különös gyilkosság! ügyet tárgyal a francia esküdtszék

PARIS, julíus íS.

A francia esküdtszék rendkívül nagy érdeklődés medert tárgyalja Simone Gib b'Vrt asszony gyiikósságl ügyét.

Néhány hónappal ezelőtt pát'tant ki a rejtélyes ügy. Simone Gilbert egy nap jelentkezett egy rendőrőrszobán és a legnagyobb lelki nyugalommal a következőt jelentette ki:

— Megöltem a szomszédnőmeí, Eugenie jßuanot-t. Nagyon meg vagyok elégedve, megbosszultam anyámat.

Amikor a rendőrtisztviselő szerényen megkérdezte, mivel érdemelte meg a szorrv szedne a halált, mit követett el a gyilkos édesanyja elten, Simone Gilben ugyan* olyan nyugalommal' válaszolt:

— Ez az asszony minden nap átkopo- gótr a faion, hogy viselkedjünk csendeset»' ben, Anyámat ez annyira felizgatta, hogy belehalt.

Simon« Gilbert 53 éves, de rendkívül élénken viselkedik az esküdtszék előtt is. A tárgyalást vezető elnök felolvasta a vádlottnak a rendőrségen tett Írásbeli vallomását. Ebből ki derük, hogy 1912 óra lakik abban 3 házban, ahöi a gyilkosság történt. Az idők folyamán állandóan fokozódó gyűlölettel nézetr szómszédnőjére.

Valamikor férjnél volt, de elvált urától és azóta nem tudott 'elhelyezkedni. Édesanyjával 'lakott együtt. Utóbbi időben igen rossz anyagi viszonyok között éltek. A lakbért sem rudrák fizetni és mindehhez járult, hogy az édesanyja súlyosan megbetegedett.

— Ekkor elhatározta, hogy házasság* közvetítő irodát nyit — mondára y/ 'Ártok.

■“*- Igen, ideír a gyilkos asszony, azért rettem ezt, hogy otthon rudjak dolgozni és igy munkakozben gondozhassam beteg édesanyámat.

— Ön tízezer íra:nkor kért nagybátyjától, aki nem volt hajlandó pénzt adni. Ezután nyiit levelezőlapon válogatott gorombaságokat irt mki — folytatra a tárgyalásvezető.

— Ez egyálralában nem fontos dolog — válaszolt Simon« Gilbert. —*• Nem is írtam alá ezt a tevelet.

^ *— Maga barátor keresett, aki anyagilag támogassa.

— Igen, ez igaz.

~~ Miután ’.nnm sikerült a házasságköz- veritő irodát megnyitni — folytatta az elnök *— maga pikáns képeslapok hirdetéseire válaszolja tort, hogy igy szerezzen barátot és igen sok jelenrkező akadt.

““ Nem. is olyan sok — válaszolta a nő.

Az 'elnök ezután az áldozathoz vaió vi* szómyáról vett fel kérdéseket. ’Kiderült, hogy a gyilkos asszony a második emele- ren lakott és folyton lerázta szőnyegeit, pontosan .szomszédnője ayiaja dé. Az egész házat terrorizálta erőszakosságával.

— De kérem, elnök ur, ő folyton kopogott a marmyez*teíi keresztül — véde* kezett az assiony.-—Ez tehet — válaszolta az elnök —, cte azért még sem kellett volna megölnie a szofüsiédaöjét, A gyilkosság előtt ön

névtelen levelezőlapot 'küldött Eugenie Jüöanotnak. Azurán meghalt az édesanyja* Véletlenül 'néhány órával halála előrt vitatkozott Eugénie Jouanor-val. Ezért maga őt tette felelőssé anyja haláláért.

— Igen kérem, ez történt.

Ezután kiderült, hogy Simone Gilbert

néhány órával anyja halála után a kapu elé hivatta Eugenie Jcuauot*ot és amikor a lépcsőházbam megjelent, hat revolverje véssél mi&'gö'lre.

Még néhány tanút hallgattak ki. Valószínűleg holnap hirdeti ki az esküdtszék, az érdekes ügyben íré etet*

Megszökött & newyorkí világkiállításról a tizmit er es pyihon-kigyó

MEW YORK. július 18- .A Világkiállítás rendezősége minden Jé- rrn .szenzációt igyekezett nyújtani n látó guták számára. Ezt sikerült is majdnem minden téren elérnie. A legnagyobb szenzáció azonban a rendezők tervein és akaratán kivid adódott. Annakidején hosszas alkudozás után

sikerült megszerezni a világ legnagyobb python-kigyáját,

amely több, mint tiz méter hosszú.

A veszedelmes hüllő igen mozgalmas és véres múltra tekinthet vissza. Az adutok szerint — melyek pontosan ott olvashatók a . kígyó acélzárkájának egyik oldalán

a kígyó eddig három embert juttatod a másvilágra.

Először legelső tulajdonosát, egy indiai íhkírL aki a veszedelmes hüllővel szerezte meg mindennapi kenyerét. A fakir ha láttmegve'tö bátorságát Indiában és Euró pábftm egyaránt csodálták a cirkuszok iá. tógától. A barátság igen nagy volt kellő- j jük között. A fakir szeretetteljesen simogatta, ölelgette a veszedelmes szörnyei és ennek a túláradó szeretetnek — a kígyó részéről — az volt a következménye, hogy a python a szeretetek az ölelést egyszer viszonozta, meg pedig oly hevesen, hogy hűvös testével

halálra szorította a faliirt.

Még mielőtt végzetes helyzetéből kimenthették volna a szerencsétlen Indust, a hüllő már végzett vele.

A másik áldozat ugyancsak egy indiai férfi — aki negyven fontért vásárolta meg a hüllőt —

a fakir sorsára jutott.

A python ezt a jóUevőjét is megölte, Halálra szorította és részben meg I« emésztette.

Azután egy áhlatkereskedőhÖz jutott a python. Az állatkereskedővel a tizniéten s szörny nem tett kivételt. Még mielőtt eh s/á'lffith attak volna, kiszökött desz ka zárkájából és

egyenesen az állalkereskedőnek rontott. Egy szorítás és vége vök.

Ez a nem éppen barátságos csodalény egyideig a newyorkr világkiálEhis látogatóit ejtette ámulatba. Azután a rendezőséget is. Egy napon sajnálattal és nagy rémülettel meg keltett állapi hm1», hogy a Uzméteres csoda — megszökött,

Az océlkalitka néhány rudját -szétfeszítette. miivel — kívül -tágasabb. Azóta lázas izgalommal kutatnak a szörny után. Ed dig még nem sikerült nyomára jutni. Kálónak. tűzoltók áillnak lesben és várják, amig a Uzméteres csoda-előkerül rejtek helyéről, a rendezőség1 arra az. esőire,, ha a kígyó nem szándékozna cjőbujni, úgy határozott, hogy a világkiállítás területén néhány kecskét, bocsát szabadon, hátha a mekrgő falat szándéka megváltoztatása rá bírja a hzméteres dzsungel-rémet.

Julii» 30 a-án délelőtt kilenc érakor lesz a fehéregy házai Petéíriinne péiy

Az ünnepség részletes műsora

SEGESVÁR, Juliims 18.

Lázíiis érdeklődés kíséri azt a íiaigysizabá.sn ünmépélyt, melyet Petőfi Sándor halálának 90Jiik évfordulója alkalmával rendez » sege» vári Mfiigyan Kaszinó a fehéregyházai sáikob1. Nemesek Segesvár és közvetlen környékének 'magyarrága vonni fel ez alkalommal, hanem Erdély ési a Báhság minden része k ép vi set - teleli fogjei magái az idei 90ük évforduló ab k-akmávall. A fehéregyházai Petőfi-sítemiéknél az ünnepély déleőtt 9 óraikor kezdődik, meí'y;- nek teljes mükorát itt közöd jük.

I.

1. Délelőtt 9 órakor gyülekezés Fehéregy- faázán a „Hangya "-sző vetkezet udvarán, kitten fúvószenekarok kíséret* süvíteti, egyertüleii zá'izlók ajlatt, felvonulás1 a síi-em'I'ék- he'z.

. '2. Király-himnusz: játssza a Segesvári. Székely Alkalmazottak TUrsaságáinik fuvószer- uek ara.

3. Balázs—Tárcza: Dalol a .székely",

énekli a Segesvári Magyar Kaszinó Dáliát* dájn.

4. Imát, mond: Fekete Lajos örményest uMlMri'U® lelkész.

ő. Petőfi—Lányi: „Sziiilőföldeőn", énekli a Medgyes'ii Magyar Polgári Kör Dalárdájának fér fikáira.

G. Emlékbe szedet mond gróf Teleki Adóm országgyűlési képviselő, a Magyar Népközösség képviseletében,

■ 7< Pósa—Tárcza; „Mi szép a did", előadja

a Mod gye* s« Magyar Polgári Kor Dalárdájának. vegyeslka r a.

8. Pelőfi-dalokai és . Jövel székely'1 cimü j dalt játssza a Segesvári Székely Alkalmazóiak TVirsa.ságánnk fuvóts zenekara, j 9, Walter Gyula: ..Petőfi él“ cimii költeményét szavalja Balázs Andi ás fwhéregyhá- zaá ref. ig. támító.

10. Tóth—Tárcza: ..Jövel székely.“, énekli a Segesvári Református Dalkör.

11. Szilágyi: ..Székely Ígéret“', előadja a Segesvári Székely Alkalmazónak Társo-á- gánflií szavalok óm J.r.

12. Petőfi-—Tárcza: ,.Három Pető fi-dal “, őnvkli a Tövisű Rám. Kai. Dalkör.

13. Ifj. Fekete Domokos ok'áudi- -zckely- gazda szavalja saját szerzeményű: ..Petőfi halíátónák 90’ ik évfordulójáia“ cimii küllemén vét.

14. Petőfi: ,.Juhászlegény“ és ..Befordultam a konyhára“ cimii megzenésített költemény it énekli a Hámorod szent psUi Dávid Ferenc Egylet Dalköre.

15. Páll Károly székelyudvárhelyi kisiparos szavalja saját szerzeményű ..Folui.sz Petőfihez“ cimii költeményéi.

16. Petőfi—Tárcza: ..Petöfi-dalok“, énekli a Si ász régen i Magyar Polgári Dalkör Da* ■Iá rdóij árnak vegyeska r a.

17. Deák Albert: ..Mi tudjuk, ki voltál, nttgy Petőfi Sándor“, szavalj.i Szabó József a Segesvári Magyar kaszinó tagja.18. Petőfi—Ferch: ,,Egy gondo’nt bánt eugeniei“, énekli a Szászrégeni Magyar Polgári Köt Dalárdájának férfikara.

10. Petőfi: „Halálvágy“, szavalja Kiss Ró- zs'iika, a Medgyesi Polgári Kör tagja.

20. Horni©th: „Ha ez Isién ekkéj) szólna lKti'.zám“, énekli a Brassói Magyar Dalkör férfikara.

21. Petőfi: „Ha férfi vagy. légy férfi“, OTítívSltya Szakács Józ.sei. a Medgvesj Polgári Kör tagja.

22. Szász—Eckerdl: ..Magyar zene“, énekli a Brassói Magyar Dalkör vegyeskara.

23. Szabóié lka: „Petőfi lelke“, szavalja Őrleti Jánosi ifj. segesvári kikos.

24. Deák—Jserly: „Xé-pdalegyveleig", énekli a Fi ált falvai Ifjúsági Énekkar. ,

25. Petőfi: .„Juihás.'zlegény“ és ...Fürdik a holdvilág“, előadja' a Csekefahúá Székely Zenekar.

26. Kodály Zoltán: „Székely keserves“, előadja a Calksne redai Dal- és Zetoeegylet énekkcura.

27. Koszóruletétel.

28. Petőfi—Balázs'; , .Kis lak áll a nügy Duna mentéiben“ é- ..Az én szerelmem nem csalogány“, előadja a fehéregyházai ref. flt- vö szén ek-MV.

II.

Este 0 óraikor Segesvárt a váiőshaza szitt- luizler méhen tartandó emlékünnepély tuti- sora:

1. 'Király himnusz, énkeli a Segesvári Magyar Kaszinó Dailárdája.

2. Szabolcsivá. MI hál v: „Petőfi lelke“ cimii költeményéi, szavalja Kertész Ibolya, a se- geswiáni ref. elemi iskola növendéke.

3. Kodály Zoltán: „Mátrai képek“ cimii fcarmiüvét énekli a Csíkszeredái Dal- és Ze- nceigyle 1 éln ek kar a.

4. Gyalul Farkas: ..Petőfi baUiDi“ citrrti érlek evését felolvassa Kandó Mihály blini ref. lelkész.

5. Tóth—Tárcza: „Jövel székely“, énekli a Segesvári Ref. Dalkör.

6. P. Jánossy: ..Erdély földjén" cimii költeményét szavalja Szabó Annus, a Segesvári Magyar Kaszinó Dalárdájának tagja,

7. Petőfi—Tárcza: ..Petőfpdalok“* énekli a’ Szászrcge.ni Magyar Polgári Kör vegyes- ka rfl.

8. Petőfi: „Egy gondolat bánt engemet". előadja a Székelyudvarhelyi Munkán Testedző Egyesület szovalókóruva. clr. Lévay La* jós ref. tani tón ők épzö-hínár betanításában.

0. Végvári—Orsizágh: „örök lilzlT illetve „Egy lángot adok“ cimii müvét élő« d ja a Brassói Magyar Dalárda vegyeskara.

10. Waiter Gyula: „Lélek idéz és“. szavalja ifj. Katona Endre brassói lakos1.

11. Emlékbeszédet mond: Kertész István brassói kereskedő.

12. Petőfi—Fort inner: ..Mi volt nékem tt •szerelem", énekli a Szászrégetii Magyar Polgári Kör férfikara.

13. Gáspár: „Petőfi sarja“, előadja a székely udvarhelyi I. K. E. szavalókóiiisa.

14. Petőfi—dr. Szemethy: „Lemeívt a nap“, énekli a Brassói Magyar Dalárda férfikuTü,

Műsor után tánc les.: regeiig, 1 '' V