Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

2

I I I l n N 7 í K'

IQ3Q lullut tu.

IRfi tartalmaz

az a] céh-íörvéiivteryezeí ?

wasacmmm.

AZ ALAPSZABÁLYOKRÓL’

Art. LM) A céhek alaps/ainilvai kötelező Hiúdon az alábbiakat kell tartalmazzak:

1 A céh elnevezése és célja.

2. Székhelye és esetleg a kvgo/ah szék helyek.

Az alap vagyon. annak mennyisége, összetétele, valauwint a tagsági dij.

4 Nyilatkozat arrál, hogy tiszteletben tartják az ország alkotmányai és törvényeit és a leghatározottabb módon visz szantasdnak bánnál yen fonná jn olyan

belső, vagy külső működést, amely az ország érdekei ellen irányuk

5. Elismerése annak a ténynek, hogy a cehek a nemzetgazdaság többi tényezőivel együttműködő tényezőt képeznek.

6. A tagok felvételének feltételei, módozatai, jogaik és kötelességeik, azok az esetek, amelyek kizárásukhoz vezetnek.

7. A tagozatok létesítésének formája, azok működése és hozzájárulása a céh költségeihez. Ez a hozzájárulás azonban egyetlen cselben sem lehet több. mint a tagzatok áRal behajtott tagdijak 70 százalékai. »- 8. A vezetőség szerveinek kijelölése, el* lenőrzésük, hatáskörük és azok a formák, amelyeknek betartásával segélyt nyújtanak a tagok számára.

A VEZETŐSÉGI SZERVEKRŐL

Art. 21. A céh vezetőségi szervei a következők :

a) Közgyűlés; '

b) igazgatótanács. ;ü , Art. 22. A közgyűlés a céh legfőbb

szerve. A közgyűlés mindazon tagoknak összességéből áll, akik tagdíjaikkal nincsenek hátralékban.

Art. 23. A közgyűlést összehívják:

a) Az alapszabályban meghatározóit esetekben;

h) ha a szavazati joggal bíró tagok egyötöde ezt írásban kéri, rámutatva a közgyűlés céljára.

Art. 24. A közgyűlés egybehnását a céli elnöke, távoUétében, vagy akadályoztatása esetén a céh a!elnöke végzi, vagy a központi székhelyen, vagy pedig a tagezati székhelyen. Abban a.z esetben, ha a közgyűlés egy behívásával megbízót lak, vagy helyetteseik távol vannak, akadályozva vannak, vagy már nincs meg a hatáskörük, vagy abban az esetben, ha megvan a hálás körük és visszautasítják n közgyűlés cgvbehivását, ha a« alapszabályok és az alapi tólevél nem intézkedik ilyen esetekre vonatkozólag, úgy annak a törvényszéknek a föelnökc. vagy elnöke, melynek területén működik a céh. felhatalmazhatja az illetékes minisztérium megbízottját, hogy hívja egybe a közgyűlést, ob elnököljön és a hozott ha tározatokat jegyzőkönyvben állapítsa meg.

Art. 25- A közgyűlés csak azon ügyek felett határoz, amelyeknek letárgyal éviért egybehívták s szigorúan be keli] tartsa jelen törvény elveit. Érvénytelen minden olyan ügyben hozott határozat, inelvet nem abban az ügyben hoztak, melyért a közgyűlést egybehívták.

Art. 26. A közgyűlés határozatképesen alakul meg. ha a tagoknak fele. plus

1. vah jelen, vagy képviseltette magát. A lag . minőségére vonatkozólag « 22- szakasz i néz kedései vonatkoznak. A határozatokat a jelenlevő, vagy képviseli tagok szavazattöbbsége dönti el. Abban az esetben. ha a közgyűlésnek elsőizben való cgybehivásakor a tagok nem jelenlek meg az. előirt számiban, akkor a közgyűlés jogszerint a következő napra halasztódik és ugyanabban az órában ke® meg- • arţarii, ugyancsak a helyen. Ekkor a közgyü’iés megtartható a tagok számára való tekintet nélkül és úgy. hogy bármilyen más közgyűlési meghívóra nincs s z ii kség.

Art. 27. A közgyűlés hatáskörébe tartoznak mindazon ténykedések, amelyek az alapszabályok szerint nincsenek fenntartva. az igazgató, vagy az ellenőrző biIV. közlemény

zoltság részére. Különleges módon ;t/on ban :i kíizi»vülés hatáskörében marad naiv ;t kővetkezők:

a) A tagok hozzájárulásainak ős tag < 1 i ja- nak megállapítása:

1)) a céh lakjainaik felvé-te!1' és kizárása;

e) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság megválasztása cs hatáskörük megállapítása;

(I) a mérleg cs az elszámolások felülvizsgálása cs jcnáhagvásn;

o) az igazgalótonács fel ment vén vén ele megadása;

!') u.j tagozatok létesiUVse;

g) ingó, vágy ingatlan javak megszerzése. akár ingyenes jogcímen, akár tehertétel utján;

h) az alapszabályok módosítása;

ii más céhhel való fuznó;

jl a céh felszámolása, vagy feloszlatása.

A g). hj és j) jelzések alatt felsorolt ügyekben, hogy azokban végrehajt haló legyen a közgyűlési határozat, előzőleg meg kell szerezni ónnak a szakminiszter nek a jóváhagyását, akinek hatáskörében működik az illető céh. A miniszter a jóváhagyás céljából kikér1') c’üzöleg az :>. szakaszban említett bizottság jóváhagyását

Art. 28. A- közgyűlés állal választott igazgatótanács legkevesebb 7 és legtöbb 15 céhtagból áll. Az igazgatótanács képviseli a céhet, az iazságászolgáUatás. a hatóságok előtt és harmadik személlyel szemben. Az igazgatótanács egy. vagy több tagját saját kebeléből kikiiUlhel'.

BUCUREŞTI, ju'ius iS. A (nemzetgazdasági minisztériumban működő ipari bizottság tervezem készített, amelynek alapján a kormány uj irányt akar adni iparfejlesztési politikájának, amelyeknek termelése a belföldi szükségletet nem fedezi és igy ezekben a cikkekben még mindig bt hoza talra szorulunk. Ugyanakkor viszont a meglévő ipar számára biztosítani akarja úgy a rentabilitási, mint az amortizálási lehetőségeket, ami a fejlődő iparnál e'engedheretlen feltételi. Entiiek érdekében a kormány teljesen meg akarja gátolni egys ipari szakmák vagy iparvállalatok túlméretezését és éppen ezért e szakmákban vá lalatalapitási és iizemkibő- vitési tilalmat akar élerbeléptetni.

Az iparügyi bizottság a fenti ezempon- rokbói már csoportosította a vállalatokat.

A csoportosítások után az iparügyi br zttság megállapította, hogy melyek azok a szakmák, amelyekben a túlméretezés veszélye fenyeget és ezekkel kapcsolatban elhatározta, hogy e szakmák vállalatainak uj invesztíciókra, vagy üzenik ibőviréoek re vonatkozó kéréseit nem véleményezi kedvezően, ami a gyakorlatban azt jeleníti, hogy uj gépek, vagy gépalkatrészek behozatalára, vagy beállítására az illető vállalatok engedélyt nem kaphatnak.

Ezek az ipari szakmák a következők; A legtöbb textilipari szakma, szeszgyártás, élesztőgyártás, papíripar, kemémyitő- gyártás, vaslemez, rudvas, drót, stb. gyárrása, olajfinomítás, cukorgyárrág, cementgyártás,. szappangyártás, valamint a malmok. Az ezen szakmákba tartozó vá1- lab.tok legfeljebb kijavíthatják a jelenlegi berendezéseiket, de semmi olyan invesztíciót nem eszközölhetnek, amelyek a termelési képesség növelésével 'járhatnak. Egyes ipari szakmákban viszont csak a félmi .lió lejnél nagyobb 'tőkéjű vállalatoknak engedik meg a működést.

Az ipari bizottság szükségesnek tartja a piacok helyes meg-organázálását a túltermelés elkerülése érdókébeni' és ezzel párhuzamosan egyes szakmákban uj kartellek

Az Ellenzék szószerinti fordításban közli a

Art 20 Az igazg iilólnn ies i igjai román áll. mpolgárságuak ]<(*lil legyenek (Naţio

j.alitali i Romana). lUiöltölI éveik száma legalább .'(() és a céhbeli szakmában lag alább évig kiüt ti aktív módon működjenek. Polgári és politikai jogaiknak teljes egészében kell hu lokába.n legyenek és ii,;» ítéllek légyen e'itélve bűncselekmény, vagv a következő lellek miatt a lárs idalmi rend elleni összeskiivés vét sége, biza’rmmal vak') visszaélés. közpénz (^sikkasztása, s/.élhániosság, csalás, lopás, orgazdaság, vesztegetés, csempészés. pénz vagv pecséthamisitás és zár alá helyezed javad; elluhi jdon lása

Ari. B(). Az igazga-1 ótanács kebeléből egy elnököt, egv al bioitól, egy titkári és egv pénztárost választ

Art. 31. Az ellenőrző bizottság 3— 5 Ingből áll, akik közül az egyik könyv szakértő, vagy képesített könyvelő kell legven, akit a tartomány képesített könyvelői testületének Pislájáról választanak Ari. 32. Az illetékes ‘minisztériumoknak általános és permanens ell.nőrzö joguk van a céhek működése felett. Ennek az ellenőrzésnek egyrészt az a céija, hogy a céhek működése és adminisztrációja az alkotmány, a törvények és az alapszabályok értelmében történjen, más. részi pedig, hogy ne működjenek a jóéi kölesükbe ütköző módon, vagy a közrend és az állam biztonsága ellen

E/[ az ellenőrzést a minisztériumok saját szerveik által gyakorolják, ámeneknek joguk van résztvenni az 'gazga- t(»tanács gyűlésein és a közgyűléseken.

l/f irányi szab a kormány az iparfejlesztésnek

1 alapítását is, viszoait kívánja a kar:elkör- j vény m.iegfcle'ő módosirását is, ami egyéb- I kém előkészületben van. Az ipari bizottság tőkék közötti akció indítását rartja > szükségesnek ama ipari szakmák megteremtésére, amely cikkekben még mindig behozatalra szorulnak. Bihar ár ózta az

ipari bizottság azt is, hogy a vámmentességi kéréseket fokozottabban ellenőrzi- nehogy olyan cikkeket hozzanak be vámmentesen, amelyeket a belföldi ipar is elő tud á 1 iráni.

>L ASBEr>T=RUí-ÍÁK SAUDI- ARÁBIA RÉSZÉRE Képiiníkön egy angol hajóban nagyszám mu asbesGöltcnyöket helyeznek e.1, amelyeket Saudi-Arábiába szállítanak. Ugyanis ott egy angol olajmezőn he = tek óta tűzvész dühöng, amely napi négymillió lei kárt okoz. Az illetékes körök remélik, hogy a tűzvész elfojtására rendelt személyek az öltöny se» gitségével közelférkőzhetnek a tűz - - ' ^ fészkéhez • Carmen a íengerben

Carmen, a eigúnylány délután fürdik n tengerben, akkor, dinikor o pl óz s a s e- [lény embereké és n fiirdövendégek ahisz- nak, cukrászdázimk, sétálnak, vagy !l V("jy I urdui nes-nek. így délután négy oki kórul övék a végleten port: esonako- soké, hnlászoké, ( sajtosoké, bfífféslányo- ké, hotelszolgáké (fellelte, ha leszaladhatnak egy felárára), strandfolografuseké, kifli-, yoghuri és koraUárusoké. Szóval azoké, obi Íz szolgálatára állnak' az lg1'a i.sziep fürdövendégeknek a nap egyéb szakában

Ilyenkor eltűnnek o partról o fürdő- vendégek sü'rai, színes gomba napernyői, j elegáns és kevésbé elegáns divatos hblnű- I jfH, mint leszem: sírandláskák horgony j dísszel, parafalalpu számlálói:, trópusi J- I sokak, színes fiirdőköpenyek, monogrom- j mos fürdőlepedők Ilyenkor a strandon I I.naposod fekete félcipők, folios szövet, nadrágok, micisapkák és rongyos ingek bevernek szanaszét. Törülközö, fürdökö- peny sehol — minek az, mire való a szél, meg a naj>, ha nem orra, hogy megszá- ritsa nz embert? A nők egyszerűen lehúzzák ruháikat, vagy fejük felett ráncigál- ják, mig olt állnak' egy szál ingben s úgy rnrnnel: be ingestül a vízbe; szemérmes, térden ahd érő, fehér, meg rózsaszín stückelt ingekben, amelyek a vízbe,-, szemér mell énül átlátszóak lesznek'. így fürdtlc a kis cigányiány is, akit esők én neveztem el Cormennek magomban

, mert olyan canneries, férfibolendiló, széjt és vrsze- di'lmes esi.jtosiányf nem szüli még a fö'd. Őneki kaeérobb a fürdőruhája, illetve fehérneműje, kél darabból áll, mint r, divat as fürdőtrikók s csak egy fokit azt egész. Fekete, fényes hajába vörös virágot tűzött. Szerelmesek belé az összes csaposok, pincérek és csónakosok. Állnak a parton és nézik a karcsú, kis cigány- 1ányI, ok' ofl bukdácsol előttük a vízben, nagyokat kacagva és csengő hangon kiabálva

— - Jaj, Istenem — mondja Carmen — ha meglátott Emil ur, én öngyilkos leszek!

Leveti magát a homokba és szemével keresi Emil urat. Emil ur r, vendéglős és Carmen szeretné, ha meglátná Emil ur, csábkoszlümbcn, vizesen. Csak úgy lesz. mintha félne Emil ur szigorától, de ezt nem hiszik e> neki gavallérjai.

A gavallérok ott állnak a porion. .4 többi lányra rá sem néznek, pedig akadnak köztük csinosak. Ac egyik kezében Carmen „fürdőlepedőjerC, egy kimustrált fehér vászon pincértány-kábái. A másiknál egy pár fekete, félrelaposottsarku scandal. A harmadiknál Carmen rózsaszín ruhája. A negyediknél Carmen tár ölt fésűié. Úgy állnak sorban, mint a Napkirály udvarában egykor az udvaroncok a király ünnepi scertartásszerü reggeli toalelt- jének. mindegyik kezében a magasztos lény egy toalett-tárgya.

És Carmen, a csiHogóscemü, szabályos- areu kis Carmen kegyeket oszt, parancsol és rendelkezik.

— .4 fürdőlepedőmet! A fésűt! Hozd ide a törülközőmet!

S fiz udvaroncok ugranak és teljesítik a parancsot. Carmen pedig leveli nyilátf? és egyszerűen, gyermeki naivsággal és őH gonosz kacérsággal. mint egy polinéziai benszülött lány. act a kevés holmit is, ami rajta van és a testőrség. Emil ur és az egész világ szemdáttára lemossa magáról a homokot, amit az előbb szedett magára, mikor nz Emil ur miatt ódfélel- mében levetette magái a plázsra.

Carmen egész biztosan nemsokára délelőtti fürdövendég lesz, strandtáskával, dwalsznndáillal és egyebekkel. De addig lehet, hogy a testőrsége gyilkolni fogja egymást miatta, mint az igazi Carmen miatt. (M. L.)

FELAKASZTOTTA MAGÁT AZ ÉLETUNT GAZDÁLKODÓ. Holtzer Ferenc 78 éves monostorszentgyörgyi gazdálkodó felgvujtotta gabonával telt csiirjét, majd az egyik gerendára felakasztotta magát. A gyorsan elharapódzó tűz teljesen elhamvasztotta az épületet, melynek romjai közt megtalálták az életunt gazdálkodó holttestét.