Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-18 / 161. szám

túlin? is, <BLi:EEN2éK Hagy|elení©ségü értekezletei telteitek az erdélyi magyarság vezetöa lózselfalya ■ Országos bizoií­újjáépítése ügyében “g"»­küldött ki az értekezlet a segélyakció irányítására íríches beszámolok az eddig végzett moakérOi KOLOZSVÁR, julius 17. Az erdélyi magyarság érdeklődésé1 nek középpontjában ma Józseffalva, a tűzvész áldozatául esett csángó falu áll. Bánffy Miklósnak, a Népközösség elnökének meghívására vasárnap, ju­lius hó 16=án Kolozsvárt a Népközös­ség központi irodájában népes értekez­let gyűlt Össze, melyen egyházaink és jelentősebb intézményeink vezetői vet­tek részt. A megjelenítek között ott látjuk Vásárhelyi János ref. és dr. Var­ga Béla unitárius püspököket, dr. Boga Alajois kanonokot, aki Márton Áron róm. kát. püspök képviseletében je­lent meg, továbbá Vásárhelyi János- nét, a Ref. Nőszövetség elnök-nőjét, Bá­lint Józsefet, a Kát. Népszövetség igaz­j gatóját, Biró Mózes és Kádár Géza ref. , lelkészeket, Gálfi Zisigmondot, az uni­tárius kollégium igazgatóját, Grucza Lipótot a Keleti Újság és Magyar Új­ság képviseletében, Gönczv Lajost, a ref. teológia igazgatóját, Járosi Andor luteránus lelkészt, dr. Jelen Gyulát, dr. Paál Árpádot, a Magyar Lapok fő­szerkesztőjét, Telegdy László EMGE- alelnököt, Orosz Károly országgyűlési képviselőt és Seyfried Ferenc EMGE» segédititkárt. A központ részéről meg­jelent Bánffy Miklós elnökön kivül Kos Károly, a segélyakciót irányitó társadalmi szakosztály vezetője, dr. Grois László központi igazgató, dr. Tu­sa Gábor, a Népközösség jogtanácsosa és Albrecht Dezső. Beszámoló a segélyakció állásáról Bánffy Miklós megnyitja az ülést és üdvözli a megjelenteket. Az értekez­let céljaként a segélyakció megszerve­zését jelölte meg, amit egy országos bizottság és egy abból kiküldött szü- kebb bizottság kiküldésével gondolt megold and ónak. Meghatva áll a magyar társadalom példás áldozatkészsége és a testvéri segítés ereje előtt. j. Ezzel át is adja Kós Károlynak a szót, aki kifejtette, hogy a társadalmi szak­osztály kötelességének érezte, hogy a társadalmat beszervezve, a gyűjtést egyöntetűvé tegye, továbbá szükséges­nek látta meghatározni a műszaki ré­szét az építkezésnek, elkészíteni a se­gítés és újjáépítés végrehajtásának tervét és költségvetését, valamint a végrehajtás egyes munkarészeinek idő­beli és anyagbeli munkatervét, hogy az idő rövidsége dacára még a tél előtt minden józseffalvai mag3'ar testvérünk feje fölé hajlék emelődjék. Albrecht Dezső részletesen ismerteti a Társa­dalmi Szakosztály eddig végzett mun­káját és az alapos tanulmányozás után készített újjáépítési tervet. Beszámolt a gyűjtés egyöntetűsége és a propa­ganda kiszélesítése érdekében tett lé­pésekről, az ez ügyben összehívott saj­tóértekezletről. Bejelentette, hogy a minisztérium 200 gyüjtőiv kibocsátását engedélyezte, melyeket szétküldöttek az egyes tagozatokhoz azzal az utasE tással, hogy a gyűjtést tervszerűen, minden magyar ember bekapcsolásával folytassák le. Ismertette a tüzkárosul- tak helyzetét, vagyoni állapotát és azt a csoportot, amelybe a segélyezés szempontjából a józseffalvai tíizkáro- sultak a földbirtok, családi lakóház és gazdasági épületek, a volt, megma­radt és elérhető állatállomány nagy­sága, valamint a szorgalom és a mun­kaerő figyelembevételével oszthatók. Beszámolt arról, hogy a munka meg­kezdésére egy pallért és 3 vályogvető cigányt küldött el a társadalmi szak­osztály, hogy egyfelől a vályogvetésre tanítsák meg a falusiakat, másfelől pe­dig munkacsoportokba tömörítve, ha­ladéktalanul kezdjék meg a romok el­takarítását, az alapozáshoz szükséges' kavics kihordását és a szükséges vá­lyogtéglák elkészítését. Beszámolt vé­gül a gyűjtés mai állapotáról, mely sze­rint a hírlapok és a Népközösség gyűj­tésének eddigi eredményeképen 1 mil­lió 537.251 lej áll a józseffalvai káro­sultak rndelkezésére abból a kb. 5 milliónyi összegből, ami a felépítéshez szükséges. Salect Mozgó Ma, hétfőn nagy premier. VISSZASZERZETT BOLDOGSÁG Hatalmas társadalmi történet, izgalmas kalandokkal és látványos kiállítással. Elragadó mese, lüktető cselekmény, pazar felvételek. — Főszerepekben: HENRY FONDA, JOAN DENNETT, LOUISE PLATT Műsoron kivül a legújabb hangos híradó. — Előadások kezdete hétközna- _________ pokon 5.20, szombat és vasárnap 3.20. Seyííied Ferenc haiyszini jelentése Ezután Seyfried Ferenc számol be , józseffalvai kiiildetlésének eredményé- ! nek eredményéről, ahol egyheti mun = káva! elkészítette a leégett telkek ka­taszteri felmérését, a régi romokból, a megmaradt épületekből megállapította és pontosan felmérte a telkeken levő épületek elrendezését, nagyságát és belső berendezését. Bemutatta Kós Károly terveit, melyek az ottani épít­kezési hagyományok és a gazdasági és egészségügyi szükségletek figyelembe­vételével készülnek. Javaslatot tesz az Vá sáflíelyi fónns piispsílí ts&szódc Ezután Vásárhelyi János ref. püspök emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, mennyire megrendítette az, hogy ilyen nagy komolysággal és rész­letezéssel látja előkészítve az egész segélyakciót. í — Láttam Albrecht és Seyfried test­véreim előterjesztéséből, — igy foly­tatja Vásárhelyi János — hogy minden megtörténik, hogy komoly átgondolás­sal keresztülvitt akció segítse József­falva feltámasztását. Mindnyájunk ne­vében kötelességemnek érzem köszö­netét mondani az eddigi lelkünk sze- rinjl) való munkáért, mésrészt kifeje­zem azt a készségünket is, hogy mi, bármily vallásu magyarok, ezeknek a ^gggrenditö helyzetben levő és tőlünk-Jta Jzv.TT'n építés gyakorlati lebonyolítására, is­merteti az ottani anyagárakat és az épité-sire felhasználható munkaerőket, a közmunka lehetőségét. Megállapítása szerint a 84 leégett közül 21 család nem foglalkozott önállló gazdálkodással, igaereje és állatállománya nincs, ezek­nek tehát legsürgősebben a ház épi" tése szükséges, mig 63 család részére elsősorban az istállót javasolja ez év­ben felépíteni, melynek elválasztott nagyobb részében a telet az emberek is kihúzhatnák. nagyon távol élő magyar testvéreink megsegítésében, egyek legyünk. A püspök ezután felemelő szavakkal emlékezett meg arról a példamutatás­ról, amelyet számunkra a „Józseffalvai veszedelem“ jelent. Végül pedig azt a javaslatot tette, hogy annak a férfiú­nak a kiválasztásánál, akinek köteles­sége lesz a józseffalvai építtetést a helyszínen vezetni, kérjük ki a véle­ményét, illetve véleményezését, Már­ton Áron róm. kát. püspöknek, mivel leégett testvéreink mind katolikus hi­tnek. [ ÉRTÉKES FELSZÓLALÁSOK Ezután Orosz Károly EMGE-feliigye- lő és országgyűlési képviselő számot! be józseffalvai, tapasztalatairól, a buko­vinai gazdakörök megalakításáról és arról a munkáról, melyet a józseffaE vaíak gazdasági megsegítése érdekében az EMGE folytatni kíván. Boga Alajos kanonok, aki Márton Áron püspök képviseletében jelent meg, hálával emlékezett meg azokról az okos és gyakorlati intézkedésekről, melyeket — az előadok szavaiból ki- tetszőén — a Népközösség végzett. Bár ő felekezeti különbségeket életében so­hasem tett, mégis jólesik neki, hogy az ö katolikus testvéreinek megsegítésé­re az erdélyi magyarság minden fele- kezete és főpapja összefog. Egyébként pedig közvetíti Márton Áron püspök urnák azt az Ígéretét, hogy a legköze­lebbi időben gondoskodás fog történni a Józseffalvára kikiitdendö egyén meg­választásáról. Bálint József, Paál Ár­pád dr. és Gálfi Zsigmond felszólalá­sai után az értekezlet az alábbi orszá­gos bizottságot kiildtte ki: ORSZÁGOS BIZOTTSÁGOT ÉS ÜGYVEZETŐ ALBIZOTTSÁ­GOT KÜLDTEK KI Gróf Bánffy Miklós, Márton Áron, Vásárhelyi János, Varga Béla, Fiedler István, Frinitl Lajos, Sulyok István püspökök, gr. Bethlen Györgyné, br. Bornemisza Elemérné, br. Huszár Pál- j né, br. Mannsberg Margit, dr. Mi-kó Lőrincné és Vásárhelyi Jánosné nőszö­vetségi elnöknők, továbbá dr. Apáthy (iyula, Arató Andor, dr. Asztalos Sán­dor, dr. Bartha Ignác, Beke Ödön, dr, Bene Ferenc, Betegh Miklós, gr. Béldl Kálmán, dr. Filó Ferenc, dr. Gál Ala­jos, dr. Gál Aliklós, dr. Gálfi Zsig­mond, dr. Grois László, dr. Gyárfás Elemér, gr. Haller István, dr. Imre Lajos, dr. Jelen Gyula, br. Jósika Já­nos, Kacsó Sándor, gr. Kendeffy Elek, dr. Kakuk János, dr. Kolumbán József, Szurdoki Krcs Kornél, László Dezső, dr. Markovít's Kálmán, dr. Martonossy György, Nagy Sándor, dr. Paál Árpád, dr. Parecz Béla, dr. Somodi András, dr, Soós István, Szabó Béni, dr. Szász Pál, Tamási Áron, gr. Teleki Ádám, gr, Toldalagi Mihály, Tóth Balázs, dr. Tusa Gábor, dr. Veress Ernő és dr. Vékás Lajos. Mivei az építkezések sürgős intézke­dést tesznek szükségessé, a nagybi­zottság által való jóváhagyásig alábbi ügyvezető albizottság küldetett ki: /Márton Áron, Vásárhelyi János, Varga Béla dr., gr. Bánffy Miklós, Kós Ká­roly, Albrecht Dezső, gr. Béldi Kálmán, Bálint József, dr. Grois László, dr. Je­len Gyula, dr. Szász Pál, dr. Tusa Gá­bor és dr. Veress Ernő, valamint Sey­fried Ferenc mint előadó. Az ügyvezető albizottság rögtön részldfcekbemenően tárgyalás alá vett* a folyó ügyeket. A bizottság ülése fél 3 órakor ért véget. ) Felakasztotta magét Bőez Feveno vendéglős, a kolozsvári Gambrinus-étterem tulajdonosa Äz öngyilkos vendéglős egyetlen bucssssort sem hagyott hátra ; ^ KOLOZSVÁR, julius 17. Vasárnap délelőtt 11 óra tájban megdöbbentő öngyilkosságról érkezett telefonjelentés a központi rendőrségre Bócz Ferenc 62 éves vendéglős, az UniriLiéri „Gambrinus“-étterem tu­lajdonosa, helyiségének borpincéjé­ben felakasztotta magát és meghalt. LA szolgálatos rendőrtiszt és a ke- riileti Tisztiorvos egyidőben érkeztek meg a tragédia helyszínére, ahol már hatalmas tömeg verődött össze. A be­járat előtt, az étterem felé vezető fo­lyosón izgatoltítan tárgyalták az öngyil­kosság körülményeit és találgatták, hogy a városszerte előnyösen ismert és köztudomás szerint jó anyagi kö­rülmények között élő Bócz Ferencet mi késztethette a végzetes elhatáro­zásra? ; A hatósági közegek ugyanis a hely­színi szemle során egyetlen sor búcsú­levelet nem találtak a halott zsebében. Csupán elszámolt blokkfüzeteket, leg­utóbb postázott magán- és üzleti leve­leket, hivatalos iratokat és némi kész­pénzt találtak a tragikússorsu vendég- iparosnál. ; AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA A szombatról vasárnapra virradó éj­szaka meglehetősen mozgalmas volt a Gambrinus-éíiterem. A tulajdonos a kö­telező zárórát megváltotta és szemé­lyesen ügyelt fel a nagyobb asztaltár­saságok kiszolgálására. A személyzet ekkor még nem látott különösebb ke­dély változást a főnökön. Azt az egy­két, munka közben tett, ideges észre­vételt a mindig pontos és rendszerető ember túlbuzgóságának tulajdonítot­ták. Az utóbbi időben egyébbéht néha ideges hangulat vett erőt Bócz Feren­cen. A százkilós testsúlyt*, öregedő vendéglős egy ízben elpanaszolta törzs­vendégeinek, hogy gyomorbaju annyi­ra elhatalmasodott rajta, hogy már fél hozzányúlni is az ételhez, viszont, ha nem eszik, akkor sem menekül fáj­dalmaitól. Gyógyíthatatlannak vélte betegségét, de ezt az aggodalmát már nem hangoztatta ismerősei előtt. Csak a jónevü specialista orvosnál, ahol ma­gát gyógykezeltette, fakadt ki néha: I— Nem hiszek a javulásban. Öreg vagyok én már ahhoz. Aztán a legna­gyobb baj, hogy kezdem elhanyagolni a doktor ur által előirt étkezési rendet. Az utolsó éjszakán azonban egyetlen panaszszót sem ejtett ki senki előtt. Mint említettük, egj'-két erélyes uta­sítást adott alkalmazottainak, majd rö« vid pihenésre vonult vissza. Reggel a pontos időben ott volt üzletében. Le- hangoitan járta be a nagytermet, né» hány megjegyzést tett a takarítást végző személyzetnek, majd asztalhoz ült nevelt leánya férjével, aki a fizető- pincéri állást tölti be a „Gambrinus“- ban. Elszámolták az éjszakai rendelé­sekből befolyt pénzeket. Bócz Ferenc összegezte a blokkolt tételeket, majd szótlanul felállóit és elhagyta a helyi­séget. Néhány pillanattal ezután a csa­pos utánaszaladt, hogy utasítást kérjen egy közelebbről érkező sörszállitmány elrendezésére. A tulajdonost azonban nem találta ott az utca felé vezető fo­lyosón. Arra nem gondolt, hogy főnöke nem távozott el az épületből, hanem a helyiségből kilépve, valószínűleg meg­gondolta magát és a szomszédos ajtón át az udvar felé vette útját. FELFEDEZIK AZ ÖNGYILKOS­SÁGOT I Tizenegy óra tájban megérkezett a sörszállitmány. A csapos leszaladt a pincébe, hogy előkészítse a hordókat és amikor belépett, a gyéren megvilágí­tott helyiségbe, halva találta ott gaz­dáját. Bócz Ferenc ^ a pince mennyezetén függő ^ askari* kára kötelet erősített és felakasz­totta magát. Lábai alatt egy félreru- gott hordócskát találtak és néhány papirszeletet, mely azonban — amint megállapították — rnég né­hány nappal azelőtt szóródott szét és nincs semmi jelentősége. A megdöbbentő öngyilkosság hire hamar elterjedt a városban és általá­nos részvétet váltott ki. Bócz Ferencet általánosan ismerték, mint a vendég­ipar egyik becsű lettes, tiszteletreméltó tagját, aki évtizedeken áö több jónevii vendéglőnek és étteremnek volt a ve­zetője. A Mészáros Szövetség vendég­lőjét, majd az Erdélyi Borozót bérelte sokáig s nemrég vette át az Unirii- téri ,,Gambrinus“-éíterniet, amelynek üzletmenetét látszólag sikeresen fel­lendítette, de az átvétellel súlyos ki­adásai és ezzel kapcsolaitosan anyagi gondjai voltak. A tragikus körülmé­nyek között elhunyt Bócz Ferenc te­metésére, mint értesültünk, az ügyész­ség megadta az engedélyt. A rendőr­ség azonban az öngyilkosság indító- okának pontos meghatározásúra to­vábbfolytatja a vizsgálatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom