Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
19 3 9 Julius 1 6* EL LEE ZV 2 é K 9 AMIRŐL A FŐTÉRI EMLÉKTÁBLA BESZÉL «KWHaSfiía® A becsi Bálin lei éli 11. Misei erűéin! ifiiap „Állítólag Coma János, a hunyadi épi&tetíe4* — irta II, Jázsel a vajdahunyadi vár? óh ** Ä kétnapos kolozsvári látogatás története se császári naplóban Hűit látott 1773-ban, mint trónörökös az Erdélyijén utazgató „kalapos király“? KOLOZSVÁR, július hó. A Piain Unirii plébánia-épület fadiáin Iar tannyelvű emléktábla hirdeti: kolozsvári látogatása alkalmával. 177.3 június 25-1 ö! '27-ig itt lakott II. József császár. II. József volt a XVIII- század „walesi hereto* ge“, aki legtöbbször rangrejtve, gróf Fai- kenstein álnéven több szór is beutáizta lé rodlahnát. A császár azonban nem szórakozásból utazott, hanem mint a bhio'- rl a lorn legfőbb hivataiteoka; személyesen is meg akarta ismerni fötisztviselőil, kap* esőtetőt akart a nép minden rétegével, hogy élőszóval is meghallgat hass a az ü* lelő országrészek panaszait! ős kívánságait- II. József, iránit uj Harun al Ra sül járta állandóan birodalmát s uh tapasz tetátait pontos és tárgyilagos feljegyzésekben örökítette megA kolozsvári utazás emlékét Fit már csak a plébánia falába beépített emléktábla őrzi, de egy Becsben élő magyar iró. Fejtő Ferenc, aki II. József életraj zár dolgozik, kutaláste közben nz udvari levéltárban megtalálta II- József 177.3 belii erdélyi utazásának iratait, közöltük a császár személyes feljegyzéseit is. A császári napló —- amelyet Fejtő Fe renc szives hozzájárulásával ismertetünk — érdekes képet lesi a IBI) év elütii erdélyi közáHbpofok ról. A jobbágyság helyzete 1773-ban A császár alaposan felkészült az ula- zásrai. Különböző vidékek főtisztviselő vel. bizalmi embereivel jelenitéseket készíttetett -magárnak: milyen az országrész gazdasági, katonai, népesedési helyzete, mik a panaszok -? Valamennyi jelentés megegyezett abban, hogy az adóztatás hibás és igazságtalan- ,, .-mindén a kitt valónak hetenként négynapi kézi- és háromnapi igás robottá! kel! szolgálnia. Ily formán nemcsak, hogy egv napja sem mfarad az a In Lvalónak a maga számára, hanem még vasárnap és ünnepnapokon s,dolgozója kelj, vagy hétköznap kell kéteny- nyi robotol tel jesiienii<r\ Egy másik jelentéstevő érdekes meg- oVlást ajánl; „...ennek az országnak minden más országnál nagyobb szüksége van úrbéri szabályozásra, egy nagy több becsületes biztos ellenőrzése meVctt. Ezekre a tisztségekre pedig a megyékbe és a székely részekre szászokat kütde.né- nck ki, akik. mint érdektelen felek, yen dósán négeznék dolgukat és nem hagynák magukat n nemességtől megvesztegetni... Viszont a szász, alattvalónak is szüksége non támasztékra magisztrátusainak elnyomásai és iynzsáytnlansáyoi ellen Un öhozzájuk magyart küldenénk ki 1 biztosnak, a: eredmény meglepő volna...“ tfodproft c§ síin®!í Akkor még csak természetesen gazdasági okokból, de már 1773-ban is ragaszkodott az erdélyi szászság a maga .faj- tisztaságánakmegőrzéséhez. Erről ár a császár egyik’ névtelen jelentéstevője: ..nekik megvannak a külön s terebélyes nemzeti előjogaik. A ,,nemzet tisztaságának“ esztelen szempontja miatt, egy nxa- gyart sem engednek ingatlant vásárolni, vagy birtokolni Moruni terrilorioNagyszebenben (Hermannstadt) egy mágnás sem vásárolhat magának házai, de még . olyan magyar sem, akinek nagy ügyes- ■ seggel sikerült magát kézművesként a Városi polgárságba, vagy céhbe felvétetnie..." A császár sorra' elolvasta a jelentéseket s mint egykorú feljegyzéseiből kitűnik: mérlegelte, összehasonlította a közölt adatokat s amikor úgy vélte, hogy a jelentésekből már megismerte azokat a kérdéseket, amelyeket a hely&zönen is tanulmányoznia keb, felült egyszerű utazó - szekerébe és kisszámú kísérettel megindul* Erdély fotó.-. „Szép, népes vidék .. Mindenről jelzeteket készít s ezek a feljegyzések rövidek és tárgyilagosak- A császárra nincsenek hatással az erdélyi tájak szépségei. Amikor a tündér! szépségű hátszeg:! völgyön átutazik, mindössze ennyit jegyez fel naplójában: ,,’A táj, különösen a háiszegi völgy nagyon szép. népesa vajdahunyadi várról ernryi: ..fiscal Markt fleck egg kastéllyal, amelyet állítólag Corvin János, a hunyadi építtetett, most Kern bán y aad mm is: trál o r lakja.“ „Aditâlag Corvin János, a hunyadi...“ — a császárt mean érdtekül a történelem. Ellenben érdekű a nép... Mindenkit meghallgat és mindent meg Ld. Az összes falvak tetve vannak coaon- possesoribus és ktisnemesekkel — árjai naplójában —, akik ugyan nyornorusá gosan élnek' maguk is, mégis erősen, szó Vendéglősók! __ • Cukrászdák! '1 W&jmm Háziasszonyok w*®* szalvéta ffoa nz Ellenzék könyv osztályú bon. Cin], Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász« dáknak való negyedes fehér szalvétái ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér* cakkozott szélű 32X32 cm. nagysága 50 darab 12 lej. Mintás szalvéták Ízléses Összeállításban csomagonként mér 12 lejtől kezdve. Gyönyörű isurszalvé« Iák LOö darab 25 leiérfc ' mennyire azonosította miaigát a császár ujitó terveivé!- íme, néhány a feljegyzések közük Hader Gábor gróf, krnmány zósági ta- nács-os olyan ember, akiről sohasem hallottuk volna, hogy a világion van, ha nem vette volna feleségül GrassalkovHch grófnak a leányát, egy csinos és kedves nsz- szörnyé'1 ..Gróf Teleki László: öreg ember, végnélkül ragaszkodik nemzeti elő Ítéleteihez, van némi gyakorlata az ügykezelésben, úgyszólván pápája a reformátusoknak, minden újításnak esküdt ellensége“. ,d>án.ffy Farkas: Csak beszélni kell vele és referálná hallani, hogy lássa az em bér: olyan férfi ez, akii ért az ügyekhez, ügyvezetéshez s a maga fegyelmezéséhez iisc‘. ..Gróf Komis: Katolikus, tehetséges és nagyon becsületes1*. rongálják robottal az. alattvalókat.“ Amerre jár, mindenfelé panaszokat hall. A hideg és szenvtelen embert megdob benti.k néha a panaszok és a szűkszavú, tárgyilagos jegyzetek közé becsnszjik egy- egy megjegyzés: „Égbekiáltó!...“ „Szegény alattvalók!../1 A nagyszebeni császári kincstárnok bált rendez József tiszteletére, de a császár kedvetlen és otthon marad. „Nem mentem e-1 — h’jai naplójában —, hanem diktáltam és lefeküdtem aludni“. J Erdélyi vezetőegyéniségek József naplójában A császár a neki bemutatott főhivatalnokokról is jegyzeteket készít. Könyörtelenek ezek 3 jegyzetek, de nem tárgipla- gasak, mert a császár rokooszenve legtöbbször attól függött, hogy az ültető Csisiári seregszemle líosozsváron If. József június 25-én délután 4 és 5 óra között érkezett Kolozsvárra- Az erdélyi reg imentek már tíz tizenkét nap óta Kolozsváron táboroztak, mert q császár szemlét akart tartami felettük- Kolozsvári látogatásáról nemcsak ő maga készített feljegyzéseket, hanem naplót vezeted egy Gyulai Ferenc nevű császári tábornok is. Fejtő Ferenc Gyulai tábornok naplóját is ismerteti. A császár a plébánia épületében szállt meg, lepihent s már másnap korán reggel kinn vő'* a. gyakorlótéren. Előbb a Halter*regimentet tekinti meg, de nincs megelégedve, „...elég jól vannak adjnsz Iáivá — írja naplójában —, de az emberek alacsonyak, kevés van köztük, aki míir ellenség ekén is szolgált volna. Rosin tábornok, aki mint brigadéros exerciroz- tatta a regimentet, nem ért az exerciro- záshc.z. “ Annál jobbam megnyeri tetszését a Gyulai ezred- „Ez sokkal szebb emberekből áll — sehr überkomplett —, bár kevesen vannak, akik háborúban szolgáltak volna, különösen az altisztek között“. Gyulai tábornok feljegyzésedben részletesen leírja, hogyan szemléül meg & császár szinte egyenként mindem katonát s hogyan gyakomlatozTatíta őket napestig személyesem. Néhány katona még jutat mat is kapott a császártól. Ezt ügy mondja el Gyulai: „Voltának oly emberek, akik csintallamságokból a Wembunigokon váisotit'ságukbó'l megtanulták, hogy egyik a másik nyakára, vagy vállára ugrott, szintén akkor, midőn maseroztiamtak volna a táborba, vagy hat legény kiválik közülük és a pajtások vállára ugranak % onnan lőtték ki puskásokat s meg-meg helyben megtöHötték, -— ez 0 felségének tetszett s meg is ajándékozta () felség;:, a 6 nak hat aranyat adott (_) felsége!“ Látogatás a katonakőrházban ..Ezután hazalovagoltunk, azután gróf Ránffyhoz mentem társaságba — írja a császári napló —, ahol sok dáma jött össze a vidékről, aztán hazamentem, diktáltam és aludni mentem“'.. A császár másnap misét hallgatott a Szénit Mihályiéin plombam, majd megtekintette a citadellát és a katonai kórházait, a katonai kórházban tett látogatást Gyulái tábor nők igy irja le: „0 felsége ekkor Kolozsvárt való tétiben, méltőztatott más reggel a spi tál gomat is megnézni és emberről emberre meglátni és megkérdezni, hogy kinek mi baja legyen s micsoda nyavalyája; igen tetszelt ö felségének minden készület és tisztaság, mert kinek-kinek meg vök az ő Schafrokkja, hálósüvege és pántoflija. Meg is ajándékozta Ő felsége őket 16 aranyokkal. Rt eztet is kell observálni, hogy ő felsége a betegeket megkérdezvén, hogy kinek mi baja volna, voltának olyanok is, akiket megvesszőztenek s a vessző mián a hátuk még be nem gyógyult volt s azokért curiose megkérdezte Ő felsége, hogy hányszor futották meg a vesszőzést, hány ember között s ha a vessző, mellyel megverték őket vastag volt-e, vagy vékonyak voltának“„A Nugent kórházba mentem — írja ugyanerről a látogatásról József —, mely középszerű, de q Gyulaié nagyon jó, mert az embereknek hálókctbáfjuk és háiósüés tfäffsia giayketfezok uj parkett lerakását és javításokat, gyantásokat jutányos árban vállalnak. Iroda: Strada luliu Maniu Wo. 2. végjük van, csak az ágyak keskenyek és rosszak''. II József június 27-én utazott el Kolozsvárról s távozása előtt a* jezsuiták rendházában és iskolájában (a mai piarista-rend otthonában) is látogatást tett. Gyulai tábornok naplója szégyenkezve emlékezik meg arról, hogy a császár a jezsuitákriáti nem nagy tisztaságot talált. Maga a császár különben igy ü erről a látogatásról: „Ebéd* után a jezsuitákhoz hajtattam, dőbb a konviktust tekintettem meg, amely középszerű építmény, de az iskolák és folyosók nagyon piszkosak s a szobák is. Négyöt fiatalember alszik egy- egy szobában, felügyelő nélkül, miért hatvan és egy,néhány fiurai csak négy páter jut. A legalsó osztály hatvan forintot fizet koszt és kvártélyért, de ez csak négy, szer: étkezést jetent, ruha és mosás nélkül. A legmagasabb osztály száz forintot fizet hétszeri étkezéssel. Aztán q szemináriumba mentem, ahol százharminc nem. nemes fiút nevetnek, módfelett mocskos, münden fogailimiait fölülmúló disznóság- baini és piszokban. Két dormilóriumban alusznak, papok és felügyelők nélkül, összesen hármam ügyelnek fel rájuk- Puszta deszkákon alusznak, szama-széjjet a szobában, a deszkák között sok az egészen korhadt, nemhogy ágyneműjük, de még szalmájuk sincs. Kályha nincs, az ablakok betörve. A férgek annyira esznk őket, hogy nem vetkőzhetnek le, a, felügyelőjük tanácsolta, hogy n-e menjek be a sok bolha miatt, de mégis megnéztük ükok..“ A császár végigjárta Erdélyt, mindenkit s/.ine elé bocsátott, mindenkit meghallgatott és mindent fcűrt. Szó nélkül, mozdulatlan arccal hallgatta végig a panaszokat. Senkit sem korholt és senkinek sem ígért semmit. Mint feljegyzéseiből kitűnik, nagy részvéttel volt a szenvedő jobbágyság iránt, de az urbér rend; rendszer reformját mégsem léptette azonnal életbe, mert a császárnak — s ezt ő jól tudta — a nemességre is szüksége volt. Fejtő Ferenc tanulmánya igy jellemzi ÍI. Józsefet, a XVlIIlk század országjáró Harun al Rasidját: „A parasztság azt lütte, hogy József fel fogja, fel akarja szabadna ni, hogy a császár szereti a parasztot. Kevesen tudták, hogy a császár se a parasztot nem szereti, se a földesurat nem gyűlöl!*, kevesen tudták, hogy minden gondja, érzése, szenvedetve egy- Klriméráé. az Államé amelynek érdeke — ugv képzelte el — telette áll az egyének és osztályok érdekének s mmden áldozatot megér, megérdemel...“ Köves József. ARATÁS Irta TAPSONY ENDRE Az ég opálkék: burája alatt — felgyiirt ingujjban, drótizmuk dagad, előttük: rengő kalászrengeteg — kaszások vágnak buzarendeket. Folyton nyomukba’ nők, marokszedők hajlonganak, mint ős*oltár előtt, a föld fölött, hogy végre révbe ér verejtékük gyümölcse: a kenyér. Mozdulatuk mily szertartásszeríi! Szemük fényében áhitat, derű. S vig dalukat a szivük, mely teli hálával, himnuszossá szenteli. Mert föld, meg ember, munka és ima remegve várit! a nyár áldásira, az „élet“-ért, ha vájj’ betölti-e reményüket az élet-istene? Betöltötte. Gond, baj, veszély között a föld aranyruhába öltözött s kenyérmag-ékes, drága*szép mezét az emberek közt tékozolja szét. ...Végső suhintás... Utolsó marok kalászcsokor ... S a megáldoztatott föld keblén hős-halotti díszt mereszt dús érdemrendje: száz meg száz kereszt.
