Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

EEEEEMZÉK 7 19 39 Julius 1 fi. fűit tartalmaz az aj céíMőrvén$tervezet ? Szószerinti fordításban közli az Ellenzék a tervezetet II. közlemény KOLOZSVÁR, ju.lfius 15. Előző szám Linkben ismertettük a cé­hek elismeréséről', a altöm-zeti céhtnnács létesítéséről és a szak kam arák szervezé­séről szóló törvény tervezetének indoko­lási részét. Mai nappal megkezdjük a rendkívüli fontos törvény tervezetének teljes ismertetését és folytatásokban kö­zölni fogjuk. A CÉHEKRŐL ÁLTALÁBAN A céhek megalakítása és annak céljai. Art. 1. A céhek foglalkozási köre a ta­nulmány. a szakmai érdekek fejlesztése és védelme anélkül, hogy részt vennének a haszon elosztásában. A sziaikmaii érde­kek természetük által korlátozva vannak ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, 'tech­nikai, gazdasági, kulturális és szociális rendjük szerint. A szakmai érdekek meg­védésén kivid a céhek tagjak szakmai morális és hazafias (patriotica) nevelé­sével fog1 a 1 koznak. A céhek működésüket nemzeti alapon fejtik kg figyelembe véve a nemzet ma gasabb érdekeit. Azok nem lehetnek nemzetközi jellegű szervezetek aifiiááciá: és nem képviseltethetik magukat nem­zetközi kongresszusokon, vagy mamifeíz- tá cl ók on, azoknak a minisztereknek ha­tározott engedélye nélkül, akiktől függ­nek. Art. 2. Elismerik az összes fizókai, vagy erkölcsi személyek azon jogát -- akik ugyanazon foglalkozást űznek, és akik, vagy amelyek az alább felsorolt kategóriákban vannak —, hogy szabad módom céhekbe tömörüljenek az alábbi törvényes rendelkezések betartásával: A) Munka: ' ') aj Munkások; b) Maga n tisztviselők; c) Kézmüiparosok. B) Földművelés: a) Nagybirtokosok. (Mare agricultura.) bj Kisgazdák. (Mica agricultura). C) Ipar: aj Nagyipar; b) Kis ipar­D) Kereskedelem: a) Nagy.kereskedelem; b) Kiskereskedelem. E) - InteFektuákis foglal}. ozások. A fenti kategóriák elhatárolását minisz­teri anácsi napló utján eszközük a szak- kamarák szövetségének ez irányban adott véleménye után. A mii ai földművelést illeti az ta) kategó­ria az 50 hektárig terjedő foldbhrtokkai rendelkezőket foglalja magában, a> b) kategória piaiig az 50 hektáron felüli birtokosokat.. Senkiit sem lehet kenyszeritemfi arra, hogy részt vegyen valamelyik céhben, vagy hogy felhagyjon a céh tagságával akarata, ellenére. Art. 3. Ez a jog hasonlóképpen kiter­jed az állam, a tartományok, q, közsé­gele, az a/utonomIntézmények, va(Ha(miot a más közszolgálatok összes fizetett munkásaira (Lucratorilor salariaţi), Art. 4. A közhivaitalnokok szakmai egyesületének joga a kö zli i vala hi okok szervezeti törvényben van meghatározva. A JOGI SZEMÉLYISÉG ELIS­MERÉSÉRŐL SZÓLÓ RENDEL­KEZÉSEK Art. 5. A céhek jogi személyiségének elismerése királyi rendelettel (Decret Re­gali) történik a munkaügyi miniszter előterjesztésére, aki ezen célból tekintet­be veszi egy bizottság véleményét, amely a következőkből alakult: a) A legfőbb semmi tőszék egyik taná­csosa, akit a semmitőszék főeffinöke je­lölt ki erre a célra és aki a bizottság el­nöke lesz. h) a munkaügyi minisztérium jogügyi osztályának főnöke. c) A nemzetgazdasági miniszter, a földművelésügyi miniszter, a munkaügyi miniszter, a nemzetoktatásügyi miniszter és a közlekedésügyi miniszter egv egy megbízottja . A bizottságot kigészilik a szak kama­rák szövetségének egy kiküldöttjével, ki iparos, kereskedő, földművelő, alkalma­zott, vagy intellektuális foglalkozású személy lesz a,szerint, hogy melyik szak­mához tartozik, az a céh, amelynek elis­meréséről kelll véleményt adui. Ezen bi­zottság tagjainak kinevezése királyi ren­delettel történik a miniszterelnök elő ter­jesztése alapján. A tagok megbízatása hat évre szó1-. A'pt. G. A céhek egységesek. Vegyes cé­heket nem lehet alapítani. Art. 7. A jelenlegi törvény szerint min­den elismert céhnek ter.it őri ál is területe a tartomány. Ugyanazon tartomány területén min­den szakmában csak egyetlen céhnek le­bet elismerni a jegiszemélyiségét. A céh­nek lehetnek tagozatot a tartomány fon tosabb központjaiban. Ezek a tagozatok gyakorolhatják mindazon képviseleti és általános jogokat, amelyeket jelen tör­vény megad a céheknek, ha a céhtől erre meghatalmiaiz.ások van. Art. 8. Hogy a jogiszemélyiséget el­nyerje a céh, a. következő feltételeknek kell megfeleljen: L a) Az aJkalmaizottak (Sátoriad) cé­hei önkéntes csatlakozás folytán maguk­ba keU foglalják a kerületekben foglal­koztatott ugyanazon szakmából való al­kalmazottaknak legalább egylized részét; b) A kézműipari céhek (Meseriaş) íruv gukhai kell foglalják önkéntes csatlako­zás révén a kerületben lévő szakmabeli kézművesek legalább egy tizedét, azonban a munkás, magántisztviselő, vagy kéz mü'iparos céhek alapitó tagjainak a .szá­ma semmiesetre sem lehet kevesebb, mint 30. c) A kereskedő és iparos főnökcéhek, valamint a nagybirtokosok, kisgazdák és az intellektuális foglalkozásúak céhei leg­alább 30 személyt kell magukban foglal­janak, akik önkéntes módon állottak össze. Abban aiz esetben, ha az ültető kerü­letben bizonyos foglalkozási ágban nincs meg a törvény által megkívánt számú egyén, mindazok, akik üyen .kategóriák­hoz tartoznak, egy olyan céhe/, csatlakoz­hatnak, amely szakmájukkal a legna­gyobb hasonlatosságot mutatja fel, vagy a szomszédos tartomány szakmabeli cé­héhez. Ezek külön csoportokat alkothat nők, amelyek minden esetben alá van­nak vetve a céli autoritásának. II. A céhek vezetői romáin állampolgá­rok kell legyenek, akik polgári és politi­kai jogaikkal teljes mértékben rendelkez­nek, köztiszteletben kell álljanak (Onora­bilitate), megfelelő képességeik keU le­gyenek (Capacitate) és nemzeti érzületüek keld legyenek (Sentimente nationale), ami b'ztcsitékát kell képezze a céh irányítá­sának és működése fejlődésének. Art. 9. A vezetők, vagy az alapitó la­Ináig Alfréd — itthon Külföldi élményeiről és a Párisban élő magyarokról nyilatkozott az Ellenzék munkatársának a kitűnő hegedűművész. — Indig Ottó párisi sikere KOLOZSVÁR, julius 15. Indig Alfréd, a kitűnő hegedűművész, — mint minden nyáron. — most is haza­tért Kolozsvárra. Tegnap délben felkeres­tük szülei otthonában. Útközben az Unirii-tér izzó talaján az Egyetem-utca felé haladva, gépberregés, céltalannak tetsző lárma közötr 'emlékez­tünk a párisi Rádió régmúlt müsorszámá- nak »egyik töredékéire. A „Violin L“ meg­szólal halkan, remegőn, mintha egy éb­redő madár dalának távoli visszhangja volna, majd friss, zieinigő ritmusban a ma­gasba röpül, hadd szálljon utána sóhajtva a második hegedű hangja, zokogjon á cselló és dobogjon a brácsa szive. Ám hat­hét taktus után megszűnik az abszolút z^ne. Légköri zavaróit, távoli viharok, gé­pek harsogása uralja már az étherr. A bemondó által jelentett „Lendig 1 kvartettjét nem sikerült végighal'igat- I nunk. Az „idő“ aura wem volt alftalmas, hogy a bemondott név fonetikus hangzá­sát elemezhessük és kideritsük, miszerint a „LTndig quartern" kitűnő clsőhegedüse a Kolozsvárról elszármazott művésszel azonos. A gépbenregés, a céltalannak tetsző lár­ma között jóleső érzés volt visszagondolni erre a müsortöfedékrie. Egy nevezetes ,,beugrás“ És jóleső érzés volt szemtől-szemben el­beszélgetni ezzel a vidám, közvetlen;,, póz­mentes modorú művésszel, aki az önként adódó kérdéseik nyomán derűsen kerüli el a személyét érintő részleteket. Jólismert neveket sorol fel: Párisban ólő magyarok életének, tevékenységének hetlyzetképét adja rövid, de szemléltető vázlatokban, mintegy képes beszédben. Magáról csak annyit, hogy a „Radio Cité“-nél dolgozik vonósnégyesével rúmdszeresirett kamaraze­ne előadásók keretében, önálló hangver­senyeket is ad néha s a quartettel „mel" í lleşleg“ nagyobb kirándulásokat is meg­I re>sz: Bordeaux, Lyon, Marseille. Amikor személyes élményei felől érdeklődtünk, ne­vetve említi meg; — Maradandó emlék marad számomra az őszi „beugrásom“. A Léhner vonósné­gyest aláirt megegyezés szóihotra Lon­donból Parisba. Pár nappal a hangverseny és az elindulás előtt azonban- a második hegedűs náthalázban megbetegedett es kénytelen volt az angol fővárosban ma­radná. Én ugrottam be a nagy veszteséget pótolandó. Azt hiszem, kitünően megér­tettük egymást, teljes volt közöttünk â harmónia. Előadás után az illetékesek megkérdezték: hogyan éreztem magam az uj keretben.? — Ó, nagyon jól — vála­szoltam szerényen — engem nem zavart a hármuk játéka. Magyarok Parisban Elragadtatással beszéli Indig Alfréd a „tanyai házról“. A Parisban élő magya­rok főhadiszállásáról, mely „Hotel Ré* * gence“ név alatt fehér falával, virágos kertjével uralja az ÉtoiJ környékét. Mennyi egyéni ambíciót és kollektív tö­rekvést rejthet magában e szálló vendé­geinek névsora. Itt van Haraszti Emil, â kolozsvári egyetem néhai francia szakos professzorá­nak a fia. A „Budapesti Hülap“ neves bécsi tudósítója a bekebelezés óta él kint Parisban. Itt van Gyomai Imre, az „Ellenzék“ volt belső munkatársa. Mind- kutoein francira lápoknál dolgoznak. Ha­raszti, mint „májbajós“ zeneművészeti kri­tikus is gyakran szerepel — íközrémiiletre — a sajtóban. A névsorban találjuk Farkas Imrét, az 4glói véndiákot, aki álmodozni jött a Szaj- napartra, Békeffi Lászlót, aki naponta konferenciára' hívja össze a „tanyai ház“ lakóit a komoly életprogramot megtár­gyalandó. Vajda László, Keleti Márton és a Kolozsvárról elszármazott Hegedűs Fe­renc filmrendeiőket. A gok egy megbízottja, akit az alapitő ok­mányban is fel kell tüntetni, kell kér­jék, vagy kérje a munkaügyi miniszter­től a céh jogiszemélyiségének elismerését. A kéréshez mellékelni keU: a) Az alakuló közgyűlés jegyzőköny­vének és az alapszabályoknak eredeti példányát és kél másolatot. b) A vezetőség névsora minden egyes tagnál feltüntetve állampolgárságát, la késeimét és foglalkozását. c) Az alapító tagok névsorán feltüntet­ve címüket, foglalkozásukat és állampol­gárságukat. Mindazok, vagy az a személy, akik a céh jogiszemélyiségének elismerését ké­rik, vagy kéri, felelősséggel tartoznak ai törvény 62 szakasza értelmében a beter­jesztett ügyiratokban foglaltak valósá­gáért. Art. 10 A munkaügyi .miniszter a' ké­rést átvételle után az 5. szakaszban felso­rol bizottsághoz küldi véleményezés vé­gett. A bizottság hajtja végre az előzetes vizsgálatot és a felvilágosítások megadá­sára kérheti fel az alapító tagokat, vagy megbízottjukat. A bizottság köteles ki­kerüli azon miniszterek véleményét, akik­nek reszortjába tartozik az alakuló céh működése. A bizottság az alapszabályok módosí­tását és az alap utó okmány módosítását kérhet) abban az esetben, ha ezek nem felelnek meg a törvény rendelkezéseinek. A bizottság nemcsak arról ad1 véle­ményt, hogy a céh megfelel a jelen töri vény álltai kért feltételeknek, hanem ar­ról Is véleményt mond, hogy az alakú­dban levő céh jogiszemélyiségének elis­merése szükséges és oportunus-e politi­kai, társadalmi, vagy szociális tekintet­ben­Art. 11. A királyi rendelet, amellyel a céh jogügyi személyiségét elismerik, a Hivatalos Lapban kell megjelenjen az, alapító okmánnyal és az alapszabályok­kal egyetemben. A jog'személyiség törvényességét attól kezidlve számítják, amikor bejegyezték ít céhek és a szövetségek könyvébe, p (Folytatjuk.) „ Indig Ottó pá?*v sikerei Á propos, film! Igaz-e, hogy Indig Oüfó is Parisban van? - - ■ — Ottó szorgalmasan dolgozik. A nyár folyamán- három filmjét forgatják. Több eredeti fidmtémát is feldolgozott. Az ősz folyamán francia fordításban szinrekerül (wem filmre) a „Torockói menyasszony/' Perczel Zitával â főszerepben. Ezután az ott élő magyar munkásság helyzete felől érdeklődünk. Magyar munkások — külföldön — Nagyon megnyutató az összetartá­suk, a kultúra iránti érdeklődésük. A pá­risi „Magyar Ház“ jelenti számukra az igazi otthont. Itt találkoznak saját műve­lődési lehetőségeikkel különböző tudomá­nyos és művészi előadások keretében. A „Magyar Ház“ Egyébként magyar tan­nyelvű elemi iskolát tart fenn, ahol kitűnő pedagógusok és lelkipásztorok tanítják magyarul beszélni, érezni és gondolkodni a már idegen földön született gyerme­keket. A HELYTELEN ÉLETMÓD KÖVETKEZ­TÉBEN BEÁLLÓ BELMÜKÖDÉSI ÉS GYO­MOREMÉSZTÉSI ZAVAROK a tisztán, ter­mészetes „FERENC JÓZSEF!i keserű viz használata által — reggelenként egy-egy kis pohárral, lényegesen csökkenthetük. Kér­dezze meg orvosait. Párisi magyar lap A párisi utcáról ad hangulatos pillanat­felvételeket, amelyek robbé-kevésbé is­mertek már a helyszíni beszámolókból. A párisi utcáról beszélve kérdem, nem-e ta­lálkozom Dánér Lajossal, az ott élő legfia­talabb erdélyi újságíróval? — Találkoztam viele az ősszel. Haza- Jelé tartottam, amikor az egyik dohány­tőzsde ablakában megpillantottam: „Párisi Magyar Hűlap“, alatta négyhasábos cim: Vadkanok túrták fel Paris utcáit. Szenzá­cióra éhesen vettem meg a lapot. A cikk elolvasása után azonban csak annyit sike­rült megtudnom, hogy a Champs Elysée útburkolatát javíttatja a városi tanács. * Uj látogató érkezik, búcsúznunk kell. a művésztől, aki olyan keveset hallatott ma­gáról — irthon. Reméljük, hogy a köze­lebbről adandó kolozsvári koncertjén kár­pótolni fog ezért a hiányérzésért. (1. b.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom