Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

2 7? 7 7. F C N / /; a 19.V) I ul i in 1 5. Rendelkezések a céhek elismeréséről, a céhek nemzed tanácsának felállításáról és a szakkamarák létesítéséről KOLOZSVÁR, július 14. Mint hirt adtunk róla. a/ országgyűlés tátijai között tanulmányozás céljából ki osztották az uj eéhUhvény iervezclél. ami az ősz folyamán kerül letárgyakisra a képviseloház e'ött. A törvény fel vezet a céhek elismeréséről, a nemzeti céhlnnács, valamint ti .szakkamarák megs/ervezésé- ről intézkedik. A törvénytervezet indoko­lása, amelyet CoUncscu Armand minisz­terelnök, Ralea Mihály munkaügyi, Un­join nemzetgazdasági és Corneteanu föld­művelésügyi miniszter irtá.k alá. nagijuo- misokban ismerteti (t múltbeli szakmai szervezetek megalakulását, működését és megindokolja, hogy miért akarják ébdre hinni c'í a törvényt. Ismerteti az 1938 október 12-i céhtörvény létrehozásának okait, majd az uj törvény megalkotását azzal indokolják, hogy oz előbbi céhtör­vény csak a munkásokra, a kereskedel­mi alkalmazottakra és kisiparosokra vo­natkozott és igy kimaradtak a rendezés­ből különböző főnök-egyesületek. a nagy­birtokosok és füldmüvesek; egyesületei, valamint a szellemi foglalkozást űzők. Ezekre a foglalkozási ágakra vonatko­zólag ugyancsak szükségessé vált egysé; ges rezsim létrehozása és ezért az uj szakmai egyesülés jogát a következőkben szabályozták: ^ N AZ UJ SZAKMAI EGYESÜ- \ LETEK í. A sziakmai céh egységes, ami kizár­ja a jövőre vonatkozóiéig az egyes céhek létezését, amit az azelőtti törvény meg­engedett. 2. Egy tartomány területén minden foglalkozási ágból csak egy céh működ­het. Miután azonban a tartomány terü­letén a tagok különböző centrumokban laknak, ezért a céhnek joga van helyi tagozatokat létesíteni képviseleti joggaíB, úgyhogy ezek megbízást kapnak azon­nali közbelépésre minden helyi vitában, ha szükség van a szakmai érdekek meg­védésére. A JOGI SZEMÉLYISÉG EL- .Á ' ISMERÉSE 3- Hogy 'a jelen törvény előírásai sze­rint egy céh elnyerje jogi személyiségét, a következő feltételeknek kell megfelél­nie: «• V " a) Az alkalmazottak' és a kisiparosok céhei a tartomány ugyanazon foglalko­zású alkalmazottainak, vagy kisiparosai­nak legalább egy tizedét kell magukban foglalják, anélkül, hogy ebbe bele lenne számítva öegalább 30 alapllótag. b) A főnöki céhek, kereskedők, gyáro­sok, nagybirtokosok és földművesek, va­lamint az intellektuális foglalkozásnak céhei legalálrh 30 személyből keli állja­nak. Abban az esetben, ha a tartomány területén nem sikerülne valamely foglal­kozási ágban a minimális taglétszámot összehozni, az érdekéiteknek joga van csatlakozni egy olyan céhhez, amely a legnagyobb hasonlóságot mutatja aiz ő szakmájukkal és ennek a céhnek kereté­ben önálló alosztályt létesíthetnek. MŰKÖDÉSI ALAPELVEK II. A céhek a szakmai érdekek megvé­désen kivid a tagok szakmai, morális és hazafias nevelésével foglalkoznak. III. A céhek vezetőinek biztosítékot kcM adni arravalóságukról, morális éle­tükről és hazafiasságukról. IV. A törvényesen elismert céh képvi­seli a szakmát. V. A tényleges szakmai egyesületek a céhekkel együttműködhetnek, azonban a közjognak alá vannak vetve. A jogiszemélyek elismerése, annak minden konzekvenciájával, az uj tör­vény szelleme szerint, kizárólagosain a munkaügyi miniszter hatáskörébe ‘tarto­zik, aki e célból kikéri egy technikai bi­zottság véleményét. Az elismerés királyi rendedet utján történik. A jogiszemélyi' I. közlemény ség elnyerésével a céh jogalannyá válva, kizárólagos j 1'egü előjogokat nver, ame •'vekcl más egyesületnek nem lehel meg- adm. Ezek a/ előjogok az összes céhek szamára közösek lehelnek, azonban min­den foglalkozási ágban különlegesek <s lehelnek A közös jogokat képezi az a jog, hogy a céhek u: igazságszolgáltatás dűli úgy s<tj<U. mint hígjaik nevében megjelenhet­nek', s/indikál's akciókul gyakorcMialnak a szakniaű érdekek védelmében, delegá­tusokat jelölhetnek ki a köz- és magán­jog összes szerveihez, amelyeknél aiz ü leld szakma képviseletét kérik. A különböző szakmai céhek különle­ges joga; a kővetkezőkből állanak: KÜLÖNLEGES JOGOK a) A munkás- és magántisztviselő­céheknek kizárólagos joguk van kollektiv Az ELLENZEK Az Ellenzék olvasói megelégedéssel álla­pították meg, hogy az utóbbi időben a hatóságok vezetői mindig vizsgálat tár­gyává tették a jogos panaszokat. Számta­lanszor megtörtént, hogy az Ellenzék pa' nasz-rovatában szóvárctr indokolt sérelme­ket azonnal orvosolták. Ennek természe* rés magyarázata, hogy a legutóbbi napok­ban ismét számos panaszos levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyeket irt köz­lünk: v* A PIAC BAJAI. Y ■ Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Számtalan­szor olvastuk már, hogy városunk erélyes polgármestere mindent megtesz a piaci áruuzsora letörésére. Sajnos, a polgármes­ter urnáik nincs ideje személyesen ellen­őrizni a piacok hajnali forgalmát. A vJsz* szaélések ugyanis ilyenkor történnek, mi­kor a polgárság nagyrésze még az igazak álmát alussza. Hajnali három és négy óra­kor például a Mihai Viteazul téren már megkezdődik a forgalom. A piaci viszont" elárusirók, a kolozsvári élelmiszeráruknak ezek a korlátlan diktátorai ugyanis ilyen­kor kezdik meg közérdeket sértő üzleteik lebonyolítását. Valósággal elbarrikádozzák a faluról bejövő termelőket és összevásá­rolják áruikat, hogy aztán busás haszon' nal adjanak rul az olcsón megvásárolt vé­leményén, gyümölcsön és más élelmisze­reken. Itt 'kellene közbelépni a rendőrségnek és a városi ellenőrző közegeknek. Mire ugyanis a rendes piaci forgalom és az ez­zel kapcsolatos hivatalos ellenőrzés meg­kezdődik, már a viszonteladók uralják a piacot, akik testvéri megegyezéssel egy­öntetűen diktálják az árakat! Ezemkivül a Mihai Viteazul térnek és környékének lakói még egy indokok pa­nasszal fordulnak az illetékes hatóságok­hoz. Az a rettenetes zsivaj és alkudozás ugyanis, amellyel a piaci viszontelárusirók a termelőkkel való üzleteiket lebonyolít­ják, az egész környék lakosságának nyu- galmáo tönkreteszi. Hol van itt a csend- r'enidelet? Kérjük az illetékes hatóságokat, hogy vegyék figyelembe jogos panaszun­kat és teremtsenek rendet úgy a piaci árak, mint a hajnali csendzavarás tekin­tetében. Vagyunk igaz tisztelettel; Dr. H- G z. MÉG EGYSZER A BÉRKOCSISOK! Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy meg­elégedéssel olvastam, hogy az Ellenzék legutóbbi panaszos rovatában szóvátették a kolozsvári bérkocsisok túlkapásait. Az' óta állandóan figyelem a lapot és várom, hogy milyen intézkedést hoznak a hatósá­gok a jogos felszólalás ügyében. Sajnos, mindeddig niem történt semm: radikális közbelépés a hatóságok részéről, amit annah tulajdonítok, hogv bjzonvára eUte­inunkas/ci züdésrket kötni, képviselőket küldeni a békéltető és döntő bizoMssá- gokhn, kollektiv munkákonfÉ’ktus cselén elkísérhetik ;i munkaügyi 'ínl-niszlérium inspekeiós szerveit azokra az insp kciók- m, amelyek a szociális törvények betar­tása céljábó' történnek. 1)) A kisiparos-céheknek kizárólagos jogot ad a törvény a kisiparosi minőség megállapítás ára és ennek 'igazolására, kapcsolatban a végzett munka kifizetését biztosító törvény 3. szakaszával. Mint a tagok megbízottja, résztvehet az állam, a megyék, a községek, valamint bármilyen más köz’jnlézmény árlejtésein. ahol ugyanolyan elbánásban részes!tendök a céhek, mint at szövetkezelek. i c) A kereskedők és gyárosok céheinek ugyanazt a kedvezményes pénzügyi és vám-elbánást biztosítja, amelyeket a sző- * panaszos-ládája rülre a hatóságok figyelmét a megjelent panasz. Mosr a saját káromon rapasztaham, hogy a felszólalásnak mennyire igaza volt. A napokban a Gr.igorescu'utcában volr dolgom. A Főtéren ültem kocsira es a rörökvágás közelében szállottam le. Az egész ut körülbelül 12 percig tarrotr. A kocsis 30 lejt követelt az űrért, holott a még ma is érvényben lévő tarifa szerint egyórai kocsizás 40 lejbe, félóra tehát 20 lejbe kerül. Én 25 lejt akartam adni, de a kocsis olyan rettenetes botrányt csinált, hogy kénytelen voltam kifizetni a 30 Jejr. Nagyon kérem Szerkesztő urat, hogy ad- j jón helyet panaszomnak és hívja fel ujo- ! lag az illetékesek figyelmét a bérkocsisok durva visszaéléseire. Bornemisa polgármester urnák bizo­nyosan nincs tudomása ezektől az állapo­tokról, mert csak ezzel tudom megmagya­rázni, hogy a bérkocsisok most is szabadon gorombáskodharnak a közönséggel, ami" kor városszerte örömmel állapítjuk meg a fejlődést. Remélem, hogy panaszomat végre meghallgatják az illetékesek. Vagyok Szerkesztő ut igaz hive: L. Dénes előfizető. ’ ■ l AKADÁLYOZZUK MEG AZ ÁLLATKÍNZÁST! Igen Tisztelt Szerkesztő Ur! | Ma reggel a hivatalba menésem közben, a Tanitók-háza előtt s innen, az Avram Iancu-utcán végig, fát szállított körülbelül vagy 5—b hósráti szekeres. Ezek között volr egy lovas szekér, számár — ha el volt ugyan látva az előirt számmal — nem fi­gyeltem $ nem is jegyezhettem meg ma­magnak, melynek lova rettenetes módom nézett ki. Elől a mohén, a nyakától lefelé, körülbelül egy arasznyira valóságos nyers és véres Hús volt, am'i körülbelül egy arasznyi széles bőrrel, vagy vászonfélével volr letakarva, hogy ne lássák ezt az irtó­zatos in-agy sebet. A közelben rendőr nem volr, nekem pedig a hivatalomba kellett igyekeznem, nem tudtam nyomon követ­ni, hogy megtudhassam a ló és szekér tu­lajdonosának a nevét. Teljes szivemből tisztelettel kérem a szerkesztőséget, miszerint a legközelebbi lapjukban rövidem szíveskedjenek felhívni az illetékes hatóság figyelmét erre, hogy igy a szerencsétlen állatot azonnal kivon­hassák az agyonikinzó hámfogásból s bogy az illető gazdár, vagy fuvarost érzékenyen büntessék, meg, amint azt az uj büntető törvénykönyv előírja. A tűzifát nagyon bizonyos, hogy a csuzdából szállítják be a városba s könnyen meglehet állapítani a fuvaros kilétét. Anümr fentebb jeleztem, a ló mellét egy fekete bőr, vagy vászoner­nyő takarja, bogy a véres-eleven hús ne legyen látható. Kiváló tisztelettel: ,,Egy hü előfizető“. I vetkezetek élveznek minden olyan mii vetetnél, amikor tagjaik számára int g .s/.erz'ik a szükséges javakat foglalkozó sálio/; képviselőket delegálhatnak az összes köz- és magánjogi szervekhez, ahol megkívánják a szakma képviseltét. d) A földműves-céhek részesülnek! Mindazon előnyökben, amelyeket az ál k in nyújt ti földművelés megjavítása cél* jából. Így válogatott vetőmagvak szétosz­tása, fajállatok beszerzésénél való támo­gatás, kön nyit esek beJ- és kiiHoUli gép beszerzéseknél, GEH kedvezmény u tagok álbal eladott termények skáláitésásjéK részvétel a Credit Eunciair Rural, Credit Ipotecar Agricol, vagy más, a földmüve lésügyi minisztérium álla! aihonzalt hi­tel egyesük-lek kölcsönfolyósításánál a In­gok részére, valamint a szükséges garan­ciák megállapításán á 1. c) Az intellektuális foglalkozású céhek­nél a ragok támogatása munkát» rmékeik cíheilyezésénél; gazdasági és szociális jel­legű intézmények alapítása; anmak megte­remtése, hogy kizárólagos módon igénybe vehessék azt a segítségét, amit különleges törvények utján az állam, a irfgye, köz­ség, vagy más hatóság ad betegség, rok­kantság, vagy öregség esetén. Ez az utolsó rendelkezés az írók nyugdijegycsületének megalapításától szóló törvény elveinek al talánosirását jelenti. Az indokolás szerint, ezen szitidikáÜs j előjogoknak megadása kizárólagos forrná-, ban a leglogikusabb módon összhangban van az uj szakma irányítással, miután a céhek a jövőben e szakmák jogos képvise­lői lesznek. Az indokolás felemlíti, hogy miután megállapították a céhek alakulásá­nak feltételeit, milyen körülmények kö­zött lehet feloszlatni a céheket. Ezzel még nem fejeződött be a szakmai szervezetek rendezése, miután még a különböző szak­mai egyesüléseket szakmánként egy meg­felelő egységbe kell beszervezni, hogy biz­tosítsák a szervezeti erőt minden szak­mában. Ez az egyesületi újracsoportosít as vertikális szervezést formában történik ™eg­- SZAK-KAMARÁK Tekintetbe véve, hogy az egyesületek megállapításának célja az ugyanazon szak­mai csoportokba tartozó ragok összetartá­sának a realizálása, mindazon szabadfog­lalkozású ágakban, amelyeknél a szakma különböző testületek, »kollégiumok, vagy egyesületek által van képviselve, szükség­telen más egyesülések együttműködése, miután ezek akadályozzák azt a céh, amelyet az uj szabályozás utján akarnak elérni, hogy öszpomtositsák az összes gaz­dasági és társadalmi tényeződet egységes szervezetben a legtöményebb csoportosí­tásban. Ez a horizontális szervezer, am'füy az összes erőket összefogja, a szak-kamara desz, amely az összes termelő tényezők összefogása révén jön létre és együttműkö­dést létesít a céhek, a kereskedelmi és iparkamarák, a munkakamarák és mező- gazdasági 'kamarák között. Minden tarto­mány területén egy ilyen szak-kamara fog működni és ezekben a szak-kamarákban, az 'intellektuális elemek is 'elhelyezést nyernek. A szak-kamarák és a szak-kama­rák egyesülete révén az összes foglalkozási ágaknak meg lesz a maguk kijelölt helye és igy a termelés összes elemei: tőke, mun­ka és technika, a mely dk ezelőtt az álla­mon kivül működtek, megtalálják az ál­lamom belül való elhelyezésüket. Ez azon­ban nem jelenti — Írja az indokolás — á gazdasági és Társadalmi élet alárendelését az állam mindenhatóságának. A CÉHEK NEMZETI TANÁCSA A miniszterelnökség mellett fog mű­ködni a céhek nemzeti tanácsa, amelynek’ ragja lesz a miniszterelnök, a munkaügyi miniszter, a nemzergazdaságiigyi minisz­ter a nemzetokratásügyi rnimszter, a föld­művelésügyi miniszter, a szak-kamarák szövetségének dmök-e, az ipar, kereskede­lem, az alkalmazottak, a mezőgazdák és az intellektuális foglalkozások egy-egy képviselője, a szociális törvénykezés, va­lamint a szakmai szervezés három szak­értője. Ez a bizottsági összetétel és az a külderés, amelyet ez a bizottság hivatva van betölteni, biztosítékát képezi annak — írja az indokolás —, hogy az a mii, me.lymek alapjául verettük meg a nemzeti erők egységesítésének szolidarizálásával megv ágy teljesedésbein és társadalmi elő­rehaladást és uj etika uralomra lépését je- , lenti a nemzet társadalmi életében. ' c

Next

/
Oldalképek
Tartalom