Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

1939 Julius 2. 'EttTETtTWKí ■mnni Az iskolák vidékéről '4 tanügyi érdekek megint erőteljesen kendnek 'homloktérbe — mondhatnák a sajtó egjj lekoptatott kifejezésével. Most, a nagy meleg beállt óvni, a vizsga kániku­lája'is el következett: folynak a baccalmi- reátasi mozzanatok, amelyek testileg y-s" lelkileg alaposon megizzaszt jók ifjúsá­giinkat Irásbeh részük már véget is ért és a- 'eredményt js közölték, amely se nem lesújtó, se nem felemelő. Nincs okunk örvendeni és nincs okunk kétségt beesni. A kisebbségi fiatalság „élettér é- nelc“ ügyeihez tartozik, hogy csak nehe­zen léphet át az iskola és élet közé épí­tett verseny futási gáton. Viszont ho~zá- tarfozik a kemény test gyakorlat kellékei­hez és ezeket vállalni kell. Mindenesetre megnyugtató, hogy az írásbeli eredmény nem végzetes, csalt szigorú, de most az egész világon egyaránt uralkodik a cél­zat, hogy nem szabad többé megkönnyí­teni az értelmiségi kilépést, mint a béke idején törlént, hanem számolni kell az aj feladatok súlyos követelményeivel és az elhelyezkedés egyre fokozódó nehéz­ségeivel. Nem vizsga kell, hanem rosta is. Az írásbeli vizsgálatokhoz ezért vem fü­zünk több megjegyzést. Elvégre nem az írásbelire jut a kérdés fősulya, hanem a szóbelire, ahol a találkozás a tanuló és a tanár és az ifjúság és az élet között igazán közvetlen és ahol a szükséges té­nyek ki puhatolására és megállapítására sokkal kedvezőbb és igazságosabb tér és alkalom nyl'ik. A szóbeli csak ezután lesz és kedvező légkör létesítéséhez még hoz­zájárulhatunk. Reméljük, a szóbeli vizs­gáikon az egész ifjúság, de benne a ki­sebbségi rész jó eredménnyel fog végez­ni. Annyi esztendő tanulása és az utóbbi hetek annyi erőfeszítése után, megadják az ifjak a sarat és a testi-lelki kánikula minden hőütésvagy nap szúr ás nélkül fog lezajlani. Kisebbségi szempontból !é nyegesen könnyebbedett a szóbeli vizsga lehetősége a nudt évekhez viszonyítva, mert a törvényben biztosított jog egyes tárgyak során a kisebbségi nyelven való felelésre most, vezetőségünk figyelmezte­tésére, határozottabb és világosabb lett. Különben is évről-évre mind jobb fegyve­rekkel küzdenek ifjednk, hiszen beletö­rődnek a fokozottabb igények teljesítésé­be, azután egyre kitünöbb ismerői már a többségi nyelvnek, főleg n finomabb árnyalatoknak, amelyek a vizsgákon el­sőrendű szerepet játszanak, mert a vizs­gáztató sokszor nem tud, vagy nem akar az idősebb és tanultabb kifejezés magas­latáról leszáVani kevésbé teljes, alapos és | gyakorlott gondolkozást és kifejezési ‘ módhoz. Egyébként a tanulmányi és vizs­gáztatási légkör lényegesen megjavult, a politikai és társadalmi légkör tisztulása következtében. Ember és ember közt el- 1 széleseden szakadék most már kisebb, viszont a közös érdekek kapcsolata erő­sebb. Az általános helyzet mindég tük­röződik az iskolában, amely az élet ki­csinyített mása. Ma több nyugalom és több érdek van körülöttünk és ez mint­egy, a lelki hajszál csövesség törvénye szerint, megérződik az iskolában is. Más tekintetben szintén ugyancsak elő­térbe került az iskolai kérdés. Megkezdő­dött a kisebbségi tanítók régóta elhúzódó és nagy fontosságú államsegély-ügyének az elrendezése. Köztudomású, hogy a je­lenlegi áikimpolitika erőteljesen és ko­molyan csüng a jogos kisebbségi óhajok megoldásán. Már többször határozottan kijelentette, hogy ezeknek az óhajtások nak egyik legfontosabb részét, amelyet kétizben az elmúlt húsz év alatt is telje­sítettek, véglegesen és rendszeresen meg­oldja Szóval a jogszabályokban biztosí­tott államsegélyt a kisebbségi tanügy ré­szére ki fogja utalni és mintegy 30 millió­ban meg is állapitolta ennek lehetséges mértékéi. Most a kisebbségi felekezetek államsegélye jelentős lépéssel eőre jut; nemrég a nemzetnevelési, illetve a kul­tuszminisztériumtól leirat érkezett á pro­testáns egyházi főhatóságokhoz, amely lehetővé leszi, hogy a tanügyi élet leg­alább egyik oldalán, t. i. a protestáns ta­nítók világában, az államsegély megjele­nése isméi vallásáig és tény legyen. Az összegeknek az érdekeltekhez való jutá­sának már csak igazgatási föltétele van s az egyházaiból nyert pontos kimutatás alapján most már kiutalják az összege­egy jó fogkefével és egy finom fogpéppel, ilyen az ODOL fogpép. Ezáltal elősegíti az egészséges vérkeringést és foghusa kemény, egészséges marad. Használjon a mindennapi fog és szájápoláshoz ODOL fogpépet. két az érdekelteknek. „Öröm áll a kis há­zakhoz^. .4^ áprilisi és junius ehő részle­tet két részben juttatják el, azután kö­vetkezik a gépies utalványozás minden hónap folyamáén. Remény van, hogy nyíl­nám a többi kisebbségi tanintézet alkal­mazottainak hasonló kielégítését szintén elintézik és ezzel egy régi szükséglet las­sú megvalósítása szerencsésen véget ér. Az államsegélynek van egy fontos terüle­te, amely a lelkészi kart illeti. Ennek a részesedését az állam jövedelmeiből: az úgynevezett kongruát, az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi nehézségei meg kurtították és most, amikor az állam ör­vendetes módon a gazdasági fellendülés hatalmas (iramúiban evez, elérkezett a le­hetősége, hogy a régi kedvezőbb részese dési arányt helyreállítsák, vagy megkö­zelítsék. A kormány komoly ígéretei meg van és az eddigi tapasztalat alapján, most már minden remény megvan reá, hogy a tanítók államsegélyének nyomán, a taná­rok fizetéskiegészitésével kapcsolatosan, a lelkészi kongnia megfelelő pótlásban fog részesülni. Ezeknek a kérdéseknek a meg­oldása rendkívül1 fontos és hasznos. Nem­csak kisebbségi, hanem közös állami ér­dekből. A tanító és a lelkészi kar a nép- és nemzetnevelés, a társadalmi haladás és állami rend legbuzgóbb és leghatásosabb Marosvásárhely, július i. Nagyarányú sikkasztás, ügyében meg­indított vizsgálat tartja izgalomban Maros- vásárhely közvéleményét. Mintegy hónap* pail ezelőtt Braian Árpád muroshéviz-i adóbeszedő egy h‘valalcs elszámolás során néhány ezer lejnyí összeg hiányáról nem tudóit felvilágosítást adni s ez a gyanús körülmény néhány nappal később maga után vonta a felsőbb pénz­ügyi hatóságok beható vizsgálatát. A ma­rosvásárhelyi pénzügyigazgatóság ellen­őröket küldött ki M'aroshéviizire azzal az utasítással, hogy az ottani adóhivatal egész ügymenetét felülvizsgálják s a felvett jegyzőkönyvet azonnal terjesszék e’ő. Az ellenőrök több napon át tartó rovancsolása meglepő eredménnyel járt. A könyvek átvizsgálásánál 3 millió le} hiány mutatkozott. A nagyarányú sikkasztásról azonnal érten szolgája. Sok tekintetben nagy és égető érdek, hogy ez az értelmiségi osztály nyu­godtan és derülten teljesítse kötelességét és a kötelességen felül vállalt szerepeit, amit hathatósan meg fog támasztani, ha ez az osztály anyagilag megkapja mind­azt az államtól, amiben azelőtt része volt és amit újabban megígértek nekik. sketiték a marosvásárhelyi pénziigyigazga lóságot és ezzel egyidejűleg a vizsgálóbi- róság is megindította a bűnvádi eljárást. A kihallgatás eddigi eredményei még nem ismeretesek, fény azonban, Hogy a vizsgálóbíró a maroshévizi adóhivat!®! főnöke, AnUal Constaniiu ellen b letar- tóztatási parancsot adott ki. Az adófőnököt rendőri fedezet a’iatt Ma­rosvásárhelyre száki to iták. A súlyosan be­teg Antal Constamtint itt az egyik kórház­ban helyezték eb ahol rendőri őr’zet a1 alt várta felgyógyulását. Időközben a tör­vényszék vádtanácsa is foglalkozott az üggyel és miegerősilel'te a vizsgá’óbiró ál­tál elrendelt 30 napi fogságot azzal a ki" egészitéssel, hogy egészségének he’yreálli- t'áig továbbra Ls a fegyintézet orvosainak kezelése alatt álljon, természetesen rendőri felügyelet mellett. Az 'adófőnököt a, tör­vényszéki vádtanács tárgyalása után visz­gyógy intézetbe. másán és gazdaságában. Az esti órák­ban érkeztek meg Brassóba és más* nap délelőtt Höltövényben több szász gazdaságot tekintettek meg. A délután folyamán a fiátfalvi Ugron-gazdaság- ban, majd a székelykereszturi unitá­rius téli gazdasági iskola mintagazda­ságát nézték meg. Innen Segesváron át gazdag tapasztalatokkal telve értek haza a tura résztvevői Marosvásár­helyre. j Marosvásárhelyi munkatársunk a tura résztvevőit végigkísérte útjukon és a látottakról színes riportsorozat­ban számol be. Az első közlemény la­punk julius 5-i számában jelenik meg. Református lelkészek és tanítók értekezlete Marosvásárhely, julius 1. Junius 28 és 29"ón Somosdon taniAói értekezlet volt, amelyen Marosmegyébö 1 lelkészek és tangók számosán jelentek meg. Az értekezlet első napját három, népnevelési és művelődési szempontból rendkívül fontossággal bhó előadás töl­tötte ki. Az e*ső előadást Molt er Károly iró tar­totta az iskolán kívüli nép neveléséről. Magasszlnvonahi előadásában rámutatott a kérdés fontosságára és azt minden ol­dalról megvilágította. Konkrét javaslatot tett arravonalkozóan, hogyan lehetne az isko’ónkiviili népnevelés fontos kérdését a gyakorlatban, szé'es körben, megvaló- siiüatni- Előadását terjedelmes vita követ­te, melynek során Pálffi Károly ákosfal- vai reform,áitus lelkész egyes, tudományos eél betöltésére hivatott intézetünk és in­tézményünk működését illette kritikával; Hárommilliós hiányt fedeztek fel a maroshévizi adóhivatalnál Antal Constantin adóhivatali főnököt és Braian Árpád adóbeszedőt letartóztatták szaszáli torták Nagmabâţu gazdatanulmánv- utat rendezett az EMGE Narosmegyében MAROSVÁSÁRHELY, julius 1. jAz Erdélyi Magyar Gazdasági Egy­let és a Marosmegyei Földműves Szö­vetség Mikó László EMGE-felügyelő és a Földműves Szövetség elnöke, va­lamint Anghi Balázs földművesszövet" ségi igazgató vezetésével Marosvásár­helyről nagyszabású gazdatanulmány- utat rendezett. A tanulmányút, amely junius 24, 25, 26 és 27-ik napjain zaj­lott le, a legnagyobb erkölcsi sikert hozta és azon hetven nagy- és kisbir­tokos, valamint iparos és intellektuel vett részt Marosvásárhelyről és vidé­kéről. Jellemző a tura nagyvonalúsá­gára, hogy szomszédos megyékből is számosán jelentették be részvételűket. A tanulmányúton a következők vet­tek részt: Marosvásárhelyről: Anghi Balázs, dr. Szilágyi Olivér, Botha László, An­ghi Béla, Pálffy János, Incze László, László Gergely, Fogolyán Mihály, Ke­rekes Miklós, Kerekes Attila, Geszith Béla, Keresztes Gyula, Ambrózi Zol­tán, Máthé János, Körtéssy Károly, Kacsó Sámuel, ifj. Fülöp István, Zsi- bói Béla. Lukafalváról: Adorjáni Zol­tán, Bartha Lajos, Mátyás Miklós, Ka- kassy Gergely, Kosa János. Mezőcsá- vás: Kiss Sámuel, Rácz György, Nagy Albert. Mezőkölpény: Kacsó Lajos, dr. Jeney István, Kelemen Jenő. Mezőpa- nit: id. Várady Albert, ifj. Várady Al­bert, Kádár Márton. Szabéd: Keresztes Dénes, K. Nagy Simon, Pál Zsigmond. Nyárádszereda: ifj. Kása József, Ka­csó István, Balogh Péter. Gyergyó- szárhegy: Sajgó József, Vormaier Fri­gyes, Oláh Tamás. Nyárádszentlászló: Mikó László, ifj. Mikó László. Beresz- telke: id. Hegyi Péter, Hegyi Zoltán, ifj. Hegyi Péter. Radnótfája: Cserná- tony György, Csernátony Ferenc. Teke: Müller Ervin, Müller Hugó. Körtvély- fája: ifj. Márk Károly, Vormaier Pé­ter. Désakna: Zakariás Endre. Nandra: ifj. Szász Ferenc. Mezőkapus: dr. Sándor István. Alsóbölkény: ifj. Fodor Mik­lós. Nagyida: Dósa Endre. Mezőriics: Németh András. Székelygöcs: Kovács Márton. Tancs: Fehér József. Demény- háza: Bencze János. Madarasi-fekete: Szekeres László. Bede: Havadtöy Mó­zes. Nyárádszentbenedek: Márton Ist­ván. Mezőbánd: Végh Béla. Cserefal­va: Kuthy Dénes. Mezőmadaras: Vaj­da Márton. Szabéd: Barabássy Sándor. A tanulmányút résztvevői junius 24- én reggel fél 6 órakor két hatalmas, Vitális—Simon-gépkocsival indultak Nyomáton, Nyárádszeredán át Szová- tára, majd Parajd érintésével a fes­tőién szép Bucsinon át a gyergyói me­dencébe. Szárhegy és vidékének meg­tekintése után Gyergyószentmiklóson át a Gyilkostóhoz és a Békás-szoros­hoz tett kirándulást a csoport, majd visszatérve Szárhegyre, 25-én reggel Marosfőn, Szentdomokason, Mádéfal- • ván át CsikSomlyóra, innen Csekefal- vára, majd Tusnádra és Bikszádon, j Málnáson, Oltszemen át Sepsiszent- j györgyre érkeztek. Sepsiszentgyörgy- * ről 26-án reggel látogatást tettek Ko= vásznay János, a megyében elsőrendű, mintaszerű angyalosi gazdaságában, majd visszatérve Sepsiszentgyörgyre, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumot, a Székelyházat és a déli órákban folytatták útjukat Élőpatakon át Botfalu felé, ahol látogatást tettek a Cukorgyár mintagazdaságában és dr. Ştefani Wilhelm növénynemesitő állo­az:t igyekezeti bizonyítani, hogy ezek az intézmények „áJfcudcmányos“ működést fejteinek ki és igy nem állanak közel a magyar élethez, mert nem töltik be a célt, amely számukra nem lehet más, mint az iskolánk ivük népnevelés. Értékes és fontos megái lap il ásókat tettek hozzá­szólásaikban Fekete János, Nagy Béla lelkészek, valamint piszka Gedeon. Kiss Ferenc, Péter Sándor és Ferenczy Gábor. Ezután Egey Jenő miarosvásárhe'yi iigvvéd értékes előadását ,,a székely fa­faragás és a népművészeti gyakorlat eredményei“ címmel olvasta fék Hangoz­tatta a népművészet szemléltető oktatásá­nak az iskolákba valló bevezetését, ami­nek elsőrendű szükségességét világos megokol ás sál1 domborította ki. Fejtegette a székely népművészet ősiességét és finn ugor rokonságát. Öt pontból álló határo­zati javasltában indítványozta miniszte­ri engedély megszerzését airra. hogy a felekezeti iskolák falaira székely népmű­vészed munkákat szemléltető képeket és taiblókalt függeszthessenek ki. Határozati javaslta (át az értekezlet nagy he'véséssel fogadta. A. harmadik előadást Gagvi László ivó tartotta. Mélyértelmü felolvasásában a tanítóság történelmi hivatását és azokat a küzdelmeket ecsetelte, amelyeket a ta­nítóságnak manapság az elhelyezkedési lehetőségek közepette kell megvívnia Különösen megragadta hallgatóságának figyelmét előadásának az a része, 'amely­ben a/ imteTckluális nyomor döbbenetes képét idézte. Vázolta a a tanítóság -tár­sadalmi helyzetét, végül befejezőben utalt arra, hogy nem üres frázis az a mondás, amely szerint Erdélyben a magyar sors a néptanító v állatin nyugszik. Ferenczy Gábor elnökMe a latit folyt le az értekezlet, melynek második napját szakkérdések tárgyalása töitötle ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom