Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-06 / 126. szám

r Az Országőr-hét G ors/.ágörtevékeiiységct minden esztendőben az Országor hét koronázza meg. amikor számot vetnek az év során nie^'Vutasított munkáról, egyben pedig előkészítik az országüriiket a királyság es az ifjúság nagy ünnepére: junius N-ra. G Országör-hét junius elsején kez­dődött és junius 8 ig tart. Ez a hét ün­nepnek számit az országöriíjuság kö­reben. Az ország valamennyi városa- ban, valamint a falvakban is egységes, impozáns ünnepségeket rendeznek é*» ennek az ünnepi hétnek kiemelkedő eseménye, fénypontja a junius 8-i ün­nepség. / Az Országőr hét első napja, vagyis junius elseje, a falu, vagy a város nap­ja volt. Az ünnepi hét, első napját a fa­lunak, vagy a városnak szentelték, il­letve annak a helységnek, amelyhez az országörök egész életükön keresztül lelkileg hozzá vannak kötve, különö­sen a falvak iránt kell nagy gondot fordítsanak, mert a falu volt az, amely eddig a sors kénye-kedvének volt ki­szolgáltatva. Az országörök azok, akik szent kötelességüknek tartják, hogy felemeljék a falut, az erények valósá­gos oltárává alakítsák át és érvényre jusson az a szépség és kincs, amelyet a falu jelent és rejt magában. Az ünnepi hét első napján, junius el­sején az országőrök átérezve feladatu­kat, olyan ünnepi köntösbe öltöztették a falut, amely igen dekorativen hatott és díszére vált a falvaknak. A falu az az ős, amely évszázadokon keresztül vigasztalja, simogatja, dédel­geti és védelmezi a növekvő gyermek­generációkat, de ezt az őst nagyon könnyen elfelejtik. Az országőrök visz- szatértek ehhez a mostohán kezelt és elfelejtett őshöz, a faluhoz és teljes szeretetükkel és hálájukkal veszik körül. A falu érdekében szivvel-lélekke! dolgozó országörök az ünnepi hét első napján, utszintezést, ároktisztítást, ke- ritésjavitást, keritésmeszelést, hidjavi- tást, stb. végeztek. De ezeken a mun­kákon kívül a szorgos országőrkezek fát, földsávokat virággal ültettek be* szemetet égettek és sok-sok más hasz­nos , a falu lakosságának érdekét szol­gáló közügyön munkálkodtak. [-*r A fizikai munka mellett gazdasági te­vékenységet is fejtenek ki az ország­őrök. így többek között tollat, tiszta rongyot, csontokat, ócskavasat, sertés­szőrt, stb. gyűjtenek. ___---------—E i——— ........... Mennyi szabadságidő tár a mnnhásohnah 6s alhalmozotlahnah? • >. I * ' KOLOZSVÁR, junius 5. A munkaügyi felügyelőség, mint minden esztendőben, úgy az idén is közleményt ad ki a munjkiás és m^gán alkalmazottá céhek felkérésére és ismerteti az alkalmazottak és munkások nyári szabadságidejéről szóló rendelke- é zéseket. * • •» •> A munkaszerződésről szóíó törvény. 49, 50. és 51. paragrafusai érteimében az összes munkaadók kötelesek munká­saiknak és alkalmazottaiknak nyári sza­badságidőt engedélyezni. A szabadságidő tartalma ia következő: munkásoknál1: ugyanazon vállalatnál ellök töltött; i—3 évi szolgáltait után 7 nap, 3—5 év,} szolgálat után 10 nap, 5 —10 évi szol­gálat után 14 nap. A'a aÍMlmiazattaknál 1—3 év után 10 nap, 3 — 5 évnél 14 maip és s —10 év után 21 nap a szabadságidő. 10 évi szolgálat után mindkét kategóriá­ban minden további évért 1 nap szabad­ságtöbblet jár. A vasárnapok és törvé­nyes ünnepnapok nem számítanak be & szabadságidőbe. A váíW&o tulajdonosának változása, vagy fiktiv dleilmondások n'em crinJtik az dka'l­maziOiUtak jogait. A vállasaitok és a munkaiadók kötelesek a nyári '.szabadságra jogosiltWt munkásaik és alkalmazottaik teljes .névsorát összeálU- tan-ij és ifflzt a munkaihelyeken, legalább itrz) nappal a szabadságidő -megkezdése előtt ki­függeszteni. A szabadságidő beosztásánál figyelembe kdl venni a jogosított egyéni kívánsá­gáéit is, A szabadságidőt au tornait ikusan íkell meg' 1:dni, tohá? alz esetben is, ha az illető mun­kád vagy alkiailm-azatíH nem kérte annak ki­adásál. Abban az esetben, ha ® munkaadó nem adná iki alkálim ózonjának a nyámi szia- badság’üőt, köteles mi szabadságidőnek megfelelő fizetést duplán megfizetni allknl- mjz.c,ltjának, ' ■ > ELLBNZlsK í’ BmnwinwMm 1939 'luni u * f>. zm.ii— a mindennapi, állandó munkában — mcgacclosod- nak. Melle — amelybe reggeltol-cstig lriss levegő hatol — széles és erős. Szervei jól működnek, egészsége tökéletes. Z IRODAI .TISZTVISELŐ llcnbcn, akinek háta munkája fölé görnyed, órákon át mozdulatlanul ül és elhasznált levegőt lélegzik be, egészen más körülmények között él. Épp ezért, az esetek 80 % -ban rossz a vérkeringése, mája duzzadt, székrekedésben szenved, így állandóan rossz a közérzete. Egészségi állapotát a következőkben foglalhatjuk össze : meglassult anyagcsere, azaz a mérgező anyagok és salakok tökéletlen kiválasztása. Ilyen esetekben az URODONAL kúra nagyon hasznos. Rendszeresen kiválasztja és eltávo­lítja az összes ártalmas anyagokat ; tehermentesíti a májat, rendszeressé teszi az epekiválasztást, dezinficiálja a bele­ket, rugalmassá teszi a vérereket és rcvitalizálja a vért. A LEGJOBB REUMA ELLENI SZER tíam Impozáns kerekek közöd nyilvánul meg a magyarság összefogása a nép­közösségi tagozatok keretében Lelkes hangulatban alakultak meg az aradi, gyergyói és nagyhühüllőmegyei tagozatok KOLOZSVÁR, junius 5. A Románia1« Magyar Népközösség lár- sadalk)m sz ervező munkája iránt megnyil­vánuló egyetemes és állandóan fokozódó érdeklődés xiizt bizonyít ji. hogy népünk gazdasági, kulturális és szociá­lis alapon való, időálló megszervezése, a régi egyöntetű akarat beteljesülését jelenti. Minden Romániában élő magyar tudja, hogy a saját erejükre utalt népek csak egy ihat követhetnek: szervezett egészet alkotva, biztosítani a népű fejlődés lehe­tőségeit. Az összefogásnak viszont csak akkor van értéke s az ügy szempontjából je­lentősége, ha az tettekben s nem pe­dig üres szólamokban nyilvánul meg. Az indulás méltó volt ahhoz a néphez, mely a történelem során számtalan tanti­jeiét adta politikai érettségének. A különböző vidékeken most egymás­után alakulnak meg a helyi tagozatok. S ezek pedig korántsem azért születnek meg, hogy évente egy ünnepélyes for- magyülést tartsanak. Ä nép azt óhajtja, hogy életének súlyos kérdéseivel intézményesen foglalkozza­nak s azok megoldását elősegítsek. Az alakuló gyűlésnek ez az alap gondolata. Legutóbbi beszámolónk óla a követ­kező helyeken folytatódott a Magyar Népközösség társadalomszervező mun­kája: Impozáns keretek között zajlott le az aradi alakuló gyűlés Az aradi alakuló gyűlés impozáns kere­tek között zajlott le- A magyarság min­den társadalmi rétege képviseltette maigát. A gyűlésen dr. Pareez Béla elnökölt, aki rendkívül tartalmas beszédben ismertette az utóbbi idők politikai eseményeit. El­mondotta, hogy csak a Frontba való beiratkozásnál 18 ezer magyar jelentkezeti. A Magyar Népközösség azonban, amelynek meg­alakulásáért összejöttünk, a német ki­sebbség hasonló szervezetét veszi ala­pul, amelynek minden német tagja és ahol az egyén boldogulása az egész kö­zösség boldogulásától függ. Egy min­denkiért, mindenki egyért. Nekünk is ez a jelszavunk, nálunk is ha­sonló szempontoknak kell érvényesül­niük. Dr. Pareez Béla nagyhatású beszé­de után Szuchv Pál dir-, Káli János mun­kás, Papp Andor és Bodnár József szól­tak: hozzá a kérdéshez. Valamennyien nyomatékosan hangsú­lyozták a tagozat megalakításának ha­laszthatatlan fontosságát s minden ma­gyar társadalmi beszervezését. A gyűlés jélölőbízioit'tsiági tagoknak Szőcs Didák, Böszörményi Benedek, Bodnár József, Tarnóczi Lajos, Szuchy Pál dr., Káli János, Papp Andor, Fényes Lóránd és Szentiványi Elek dr.-t kérték fel, akik­nek javaslatára a gyűlés egyhangú lelke­sedéssel, Böszörményi Benedek elnök és Bodnár József titkár vezetésével, az aláb­bi szervező-bizottságot alakította meg: Munkások: Oláh György, B a dalik Fe­renc, Káli János, Kiss János, Jakabos György. Iparosok: Zombory Gyula fodrász, Ro­mán Róbert bádogos, Pánilis Pál szabó, Uzsora István asztalos, MaUiz András elektrotechnikus, Bratel Ernő mézeskalá- csosi, Horváth József mechanikus, ifj. Várból László cipész. „ Magántisztviselők: Unger Gyula, Papp .Antal, Gsenka Gábor, Bodnár József, ITencscl István, Kelly István gyárigazga­tó, Pollin Tivadar tisztviselő, Zicher Jó­zsef­Kereskedők: Peltz József, Hege­dűs Lajos. Juhász Gábor, Lőrin.cz József, Zahoránszky Dezső, Buschi Emil. Iníellektuelek: Ivánka N. építész, Be- lenav István festőművész, Pareez Gy. dr. ügyvéd, Deér Béla tanító. Szentiványi Elek dr. ügyvéd. Fényes Lóránd, Kovács György hírlapíró, Jakab Géza lapszer­kesztő, Szőcs Didák liittanár. Böszörmé­nyi Benedek építész, Vitos Pál dr. ügy­véd, Szuchy Pál eh', ügyvéd, Szombathy Tiborné. Gazdászok: Dániel Péter, Laskovits István, Went László, Mihelyi Vidor. Az impozáns összejövetelen Purgly László beszédében kiemelte, hogy Aradmegye magyar földműves lakossága a múltban is mindenkor tel­jesítette kötelességét és teljesíteni fogja ezután is. A következőkben felhívta az aradmegyei magyarságot a csatlakozásra. Utoljára Bodnár József beszélt ,miajd Pareez Béla dr. elnök berekesztette az ülést. Beszédében arra kért mindenkit, aki munkás és té­vékéin,j tagja akar lenni a Magyar Népközösségnek, hogy személyes am­bícióját tegye félre és csak a közösség érdekét tekintse. A gyergyói tagozat ünnepélyes meg­alakulása A Magyar Népközösség csíki tagozata a napokban alapította meg gyergyói ta­gozatát. A gyergyószentmi'klósi gyűlés iránit :az egész vidéken nagy érdeklődés nyilvánult meg. A központ képviseletében gróf Teleki Ádám, az elnöki tanács tagja, jelent meg. Dr. Kolumbán József csiikmegyei tago­zati elnök megnyitó beszédében részlete­sen ismertette a Népközösség célját. Ez­után a. választásokra került a sor­Elnök: Dr. Gál Alajos orvos, a gyer- gvói magyarság népszerű vezetője. Alel­nök dr. Márton András, főtitkár Kará­csony Antal. KuUurszakos-tóly: Elnök László Ignác főesperes, titkár Schaff Fé­rem:. Társadalmi szakosztály: Elnök Vakar József pápai kamarás, titkár Nagy Sán dór. Gazdasági szakosztály: Bcrerz Sándor elnök, nvug. erdőmérnök, titkár Bajmi András. Gazda alosztály: Elnök Madaras Árpád, tilkár Molnár Lajos. Kern-.keddiül olosztaty: Elnök Rajna Imre, tilkár Zá­rtig L. István. Ipari alosztály: Elnök Stengho! Károly, titkár Schuller Károly. Ifjúsági szakosztály elnöke Bajna Jó­zsef, bikára ifj. Biénesi Jenő. Dr. Gál Lajos, gyergyói alosztály el­nöke, székfoglaló beszédében hangsú­lyozta, hogy a Népközösség be kell vált­sa a működéséhez fűzött reményeket. Ezt a nagy fontosságú szerepet azonban csak úgy hídja 1 Kitölteni, ha mindazok*' akik munkát vállaltak, szívós kitartás­sal dolgoznak a közösség érdekében. Gróf Teleki Ádám szólt ezután 0 gyű­lés résztvevőihez. Részletesen beszámolt a Népközösség eddig« tevékenységéről, majd felhívást intézett Gyergyó népéhez, hogy szivveHéiokkel vegye ki a maga ré­szét a magyarság jövőjéért folyó mun­kából. A Népközösség nagyküküllői tagozata •május 24-én tartotta atUku'Ó gyűlését gróf Bethlen Bábuit, a Népközö-sség elnöki ta­nácstagjának elnökleté vei. Jelen voltak: dr. Apáthy Gyula földbirtokos, dr. Tóéh La­jos, dr. Gábos. István, dr. György Zsig- mored, dr. Péter Ernő, dr. Teleki Endre, Sándor István, Nagy Béla, Beukő Ferenc és Vitae Lajos Segesvárról, Kandó Mi­hály és Szakács Domokcw Bunró'. Med- gyesről dr. P. Tréfán Timoteus, Szél G., Ko­lonie Tibor és Grosz Ferenc. Héjjasfalvá- rói: Fejes Dezső, Fejéregyházáról: Balázs And rá« és Tordai János. Dak'lról: Szén Mi­hály és Szén M. János. Kiskapusról: Foris András. Al-sórákosró': Kádár András, Szo­tyori Lajos én Török Mihály. Bürkösről: Gakumbfalvi György. Hévízről: Fülöp Ár­pád és Szen.lgotthárdróh Szabó Sándor. Gróf Bethlen B áltat! részletes tájékozta­tást ad a Népközösséggel kapcsolatos el­gondolásokról s a már. beindiloU munka menetéről. Nagy Béla, dr. P. Tréfán Ti- moteu'S1, dr. Apáthy Gyula, dr. György Zsigmond és dr. Gábos István fe kzó tatásai U'tán az elnök javasolja, hogy a helyi szer­vizésre ideiglenes veze őket jelöljenek ki. A jelenlevők egyhangú le.kesedésse. a nagyküküHőmegyPi Magyar Népközösség vezetésére a következőket jelölte k : El­nök dr. Apáthy Gyula, alemökök: dr.Gábod István, dr. P. Tréfán Timotéus és Nagy Béla unitárius lelkész. Kulturális szakosz­tály vezetője Ködönte Tibor. Gazdasági szak ősz1 ily vezetője dr. Teleki Endre. Se- gólyiroda vezetője dr. Péter Ernő. A seges­vári tagozat e’nöke: dr. György Zsigmond. Alelnök Sándor István, és V 'íos Lajos igaz­gató-tanító. Szakosztályi vezetők: dr. Tóth Lajos, dr. Teleki Endre és dr. Péter Ernő. Medgyesi tagozat elnöke Széli Géza. Ale.l- nökök Grosz Ferenc, Székely József szabó, Vâneze N. András és Fazaka« Sándor. Szak'Císztályi vezetők: dr. Tréfán Tüno- •teus, Kölönte T bor és az unitárius lelkész. A magyarlakta községek népközösségi vezetőit a következőkben jelölték meg: El­nök Szén M. János Dank, ügyv. alelnök Szén Mihály lelkész, O íhéviz: e nök Ká­dár Ferenc, ügyv. a'elnök Fülöp Árpád lelkész. Alsórákos: elnök Kádár András, ügyv. öle nők Szotyori Fajo;s és Török Mi­hály lelkészek. Kőhalom: elnök dr. Apá-lhy Zoltán, ügyv. ali'elmök Szőcs Izidor lel­kész. Sárd: enök Vincze Dénes, ügyv. al­elnök László Balázs -félkész. Héj jakfáivá: elnö'k Slnió Pé er, ügyv. alelnök Fejes De­zis ő lelkész. Bún: elnök Szakács Domokos, ügyv. alelnök Kandó Mihály lelkész. Fe* jéregyháza: elnök Tördel János, ügyv. ál- elnök Balázs András ig.-tanitó. Sárpatak: enök Bokor Miklós, ügyv. aMnök Völgy István lelkész. Kiskapus: elnök Katona Isüván, ügyv. alelnök Fóris András lelkész. Mihályiéivá: oinök Farkas Gyula, ügyv. táléinök Nagy Ferenc. Bolya: elnök Kosa Sándor, ügyv. alelnök Imre József. Biitkös ért Szentágota: elnök Szabó Sándor, ügyv. alelnök Ga/'ambfalvl Gábor. Nagymoha: Gyerkes György, ügyv. alelnök Simon Gábor. Nagysejk: 'tinók Farkas Gyula. Szotyori Lajos esperes beszédében hang­súlyozta, hogy a város és falu közölt állandó személyes kapcsolatot kell fenntartani. Javaslata a gyűlés résztvevőinek általános helyeslésével találkozott. Gr. Behlen Bá­lint záróbeszédében kitartó munkára buz- ditoiHa a miagykükii'lőme.gyei Népközösség veztaő^égét, annak minden egyes tagja-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom