Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-14 / 132. szám

rIV3V junlvg 74, Aréna Nemrég ezt a rövid hirt közölték a világlapok, egy nemzetet és nemzedé­ket igen-igen jellemző eseményről. A győzelmei nemzeti Spanyolország a kápráztató madridi diadalmenet nyo­mában rögtön megrendezte ismét a polgárháborúban szünetre kényszerült bikaviadalt, amelyre soha nem látott tömegben sereglett Össze a nép. A la pok világszemléleti különbség nélkül elismerték a tényt, hogy az első nagy­szabású bikaviadalra, nemcsak a hiva­talos Spanyolország legfőbb méltósá­gai, hanem a legalsóbb réteg képviselői is fölvonultak: a parasztok, a munká­sok, a kisiparosok és kereskedők, fér­fiak, nők, gyermekek egyaránt tolong­tak és a polgári tömegeket sűrűn tarkázták az egyenruhák. Vidám és gondtalan volt a kép, hatalmas és ter­mészetes az öröm kiáltása, amikor a bikák sorba bevonultak is a torreádo­rok tarka barka személyzetükkel együtt megtették ősi kötelességüket. Kétség= telenüí a hosszú gonditől való fölszaba- dulás önkéntes és önkéntelen megnyi­latkozása volt, ami az arénában isten szabad ege alatt forrt, zajlott, ujjon­gott. S mindegy, hogy fegyverrel a kéz­ben, vagy gyűlölettel a szívben, tegnap még hogy álltak (szembe a felek. Most a perc öröme uralkodott, a gondtalan­ság tudata irányított érzéket és kép­zetet, nem törődve, hogy holnap aztán mily világnézleti elgondolással fogják felépíteni súlyos válságaiból Spanyol- országot, mert valamilyen formában föl kell építeni. De hát ez úgyis, úgy­szólván a kétharmadvilág segítségével fog történni, mely örül, hogy a világ­békének ez a tűzfészke kiham vadít1. Spanyolországnak, vagy mondjuk most az egyszer még igy: a győztes nemzeti Spanyolországnak igen súlyos szövet­ségei voltak a polgárháború során és ezek a szövetségesek lassanként szer­ződő barátokká alakulva át, most a termelésükkel, már üzleti érdekből is, támogatni fogják Franco rendszerét. De a gazdasági verseny törvénye alapján a semleges nagyhatalmak is igyekez­nek majd hasznot huzni a fölépítés po­litikai és gazdasági hasznából. És — bár javarészt demokratikus szellemű — a spanyol Közép- és Délamerika szin­tén támogató rokonszenvvel néz át az egykori anyaállamra, mert ez a latin demokrácia a legtöbb helyt erősen dik­tatórikus és katonai hajlamú — szinte tejtestvére a spanyol junta-szellemnek ■— és igy szívesen barátkozik a tekin télyrendszerek bölcseleti elemeivel. Nem kel! beszélnünk itt a faj és vér köte­leikéiről, melyek az egykor gyarmati ki­zsákmányolás sötét emlékeit már föl­sz ívták tökéletesen. A bikaviadal felújítása ellen termé­szetesen „humanista“ hangok emelked­tek és elítélően nyilatkoztak az öröm ez atavizmusáról. Ezek a játékok min­dig megítélésre késztették a szigorú és egyszerű erkölcsű embereket. El­végre pogányos dolog a bikaviadal, az ó-kor gladiátori játékainak, a vérszagu és vértól iszamós cirkuszi rendszernek maradványa. Embertelen dolog, ha sze­gény bikák feltüzelésében és aztán ár tatlan pusztulásában leli örömét az ember. De a husevés ellenségeinek akkor szintén valami kis igaza van, mikor hasonló szellemben tiltakoznak a mészárszék ipara ellen s ha nagyon szaporítani akarjuk távoleső példákkal az érveket, megemlékezhetnénk róla, hogy a gépkocsi versenyek szinte min­dig megkövetelik a maguk emberáldo­zatát, a labdarugómérkőzések a csont­töréseket, sőt végzetesebb baleseteket is, általában, hogy a testgyakorlat végletességei, főleg mikor csúcstelje­sítmények eléréséről van szó, beteg sziveket és igy korai halálokat köve­telnek, szóval minden fölösleges gyil­kosságok elkövetői, a versenyeket pe­dig mégis óriási tömegek nézik mámo­rosán és elfelejtik, hogy a versengő tu­lajdonkép az ókori kiválasztott gladiá­torokhoz és a jelenkori torreádorokhoz hasonlít a nagy, kívülálló és egészsé­ges testgyakorlatot nem is üzö töme­gek szórakoztatása céljából, mint ahogy a lóversenyeken a célzatosan ki:- •tenyésZtett nemes állatok hajszolása is verseny- és fogadási szenvedély kielé­gítésére szolgál. Ha nagyon feltesszük a bírálat szikrázó és fénytörő üvegét és nagyon felhúzzak az Ítélet észtani gépezetét, akkor sok minden kivetni valót találhatnánk, még a tudomány 1 területén is, ahol vértanuk látomásai ! tetszenek föl a tudományszomj és a ] dicsőségvágy áldozatai lázas tömegér­dekek javára. Elvégre az öröm, jókedv, az izgalom, a felszabadulás érzete, amit a versenyeken, vagy bikaviadalokon át­él az ember, hasznost, ösztönző, vagy távolabbi haszon eszköze, mint nem utolsó dolog és például a repülős nyak- töro kockázataiból nemcsak a sport­szellemnek vagy a háborúnak, hanem a polgárosultság haladásának is ha­szon fakad. A puritánnak jogában áll távol állani és tartóztatni, ha tud. Bizonyos, hogy a spanyol polgárhá­ború befejezte után a bikaviadalok gyors megrendezése egy nemzetnek és a jelen időben való pillanatnyi helyzeté­nek jellegzetes tünete. Ezzel az ősi szokással, amelyet másutt hála Isten­nek nem utánoznak, — kivéve olykor a latin Amerika területét, ahol egyéb­ként levitézlőben van ez a mulatság — { az uj Spanyolország nemzeti és hagyó- j mányos módon akarja önmagának és a világnak bizonyítani, hogy fölszaba­dult a lidércnyomástól és fölszabadit bennünket is, hogy valószínűleg hosz1- ■sizu békére és munkára rendezkedik be, forradalmi indulata elpihen. Mindenki EZZENZéK iiwBttimrmii ni uium *hi*1SS**hm* tehát mindennapi rendszeres száj és fogá­polási Használjon ODOL szájvizet. A fogak közeit is kitisztítja és antiszepiikus hatása folytán a száj és a fogak biztos védel­mezője. ODOL az egészség védelmezője. úgy fejezi ki magát, ahogy tudja, szive szerint. A fődolog, hogy a bikaviadalok arénáiban összegyülekezve kihirdetik a világnak: Afrika előszobájában fel­szabadítás, béke, belenyugvás, munka van. { miíidly nagyvajda erdélyi tanalmdnyatra indul BUCUREŞTI, junius 13. A „Romána«»“ jelentése szeninlt Mihály magyvajda tWaárai és osztálytársai} kísértében Naszód, Mára- maros, Borsa, Vatra Döméi, B^ia, Suceav3, Ipoitiesti, Mircesti, Humeliauri, M-rea N’ieam-t', Bioar, Gheorgheni, Brtatssó, Bucu­reşti U'^V'Cm/aion t^lnulmányubra Indul!. Mi­hály ruagyvajda mosft végezte a líceum VII. osztályát es a kővetkező kérdéseke! tanul­mányozza; a márlamiairosi népétet és román falvak lelkisége; Moldova* alapításának tör­ténelmi fólystmiaita, román természeti kin­csek és kialknázási lehetőségek, a román nép munkaformái, a román 'föld jellegze­tes vonását, Cosbuc, Eminescu, Alexandri és Creanga emléke. Elutazod a lengyel sajtódeiegáciő Üdvözlő távirat Titeana miniszterhez BUCUREŞTI, junius 13. (Rador). Ti* triainu propagam daíigyi miniszter a kö­vetkező távtiradiot kapí'a Sciezynski ezerdes- rőls a lengyel—román sajtóértekezleten részivel delegáció vezetőjétől: „A 'lengyel —román sajtószövetség lengyel bizottsága Nagyrománia téridétérőí távozóban őszin­te háláját myilvánitlju jóakara-tu és megértéssel tele támogatásáért, amit a <íL xsnegyedik ülésszak 'alkalmával nyújtott, megcsodálva nemes hazájta által elér- n-gy fejlődést. Reméljük, hogy a tizenegyedik ülésszak hozzájárul a ikét baráti és szövet­séges nép mélyebb megértéséhez és még szorosabb együttműködéséhez. A lengyel bizateság nevében; Sciezynski ezredes“. SELECT MOZGÓ ü Ma, kedden nagy ||| _JaSmJ HUSZAROK ELŐRE i Hangulatos bécsi katona-vigjáték. Tele humorral és jókedvvel. — Rende zte: GEORG MCOÖY. -.Ä ROBERT ST01Z. Leo Slezáh, ML Aiiaergasf, Ida Wflsf. s Főszere­pekben : NŐI RUHA ÉS KABAT-KOSZTOíVI- LAPOK A TAVASZI SZEZONRA fog* jnagybb választékban az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN CIuj-Kdo**, tvár, Plata Unirii kaphatók! f / * Összeült az uj magyar képviselőház Szerdán Iartlék as el&ö ünnepélyes ülést BUDAPEST, junius 13. Az újonnan megválasztott magyar kép- viselő ház hétfőn délelőtt tíz órakor 'tartot­ta első, foti-má&is ülését. A magyar képvise* 'ők jóval az ü'.cs megnyitása ’do-t a folyo­sókon összegyűlve •t’aüácskozlak. A nyilas- keresztesek nyiiDaszásziókkal düzlotit gép­kocsikon egyszerre érkeztek Elubay Kál­mán vezetése átallt. A képviselőik, alig ‘egy­kek ő kivétetéveik nem polgári1 ruhában je­lenjek meg. A kormánypártii képviselők Aranycsempészés ügyében nyomoz a kolozsvári rendőrség KOLOZSVÁR, június 13. A kolozsvári rendőrség, a „Tribuna“ jelieníbése sze­rint, nagyarányú arany csempészést lep­lezett le városunkban. A csempészési szá­lad Hunyaídmegyébe vezettek, hol a „Mi­ca“ bánya. tett fel jelentésit aranydopás miatt. A nyomozás során megá lilán ilást nyert, hogy egy Constantin Voicu nevű egyén belemként több utal tett Kolozsvár­ra azon a cím on, hogy itt élő tiszt vese Ib­iivé rét meglátogatja. A detektívek egy ismert kolozsvári ékszerészt láttáik társa­Watfiea ti’-fesáinényí loptak el a Louvrehól PÁRIS, junius 13. (Rador.) Vasárnap, fényes nappal elltopták a Louvreból a ti­zennyolcadik század festőművész étének egyik legreprézénta*ivabb képét, Watteau- nak egyik világhíres festményét, melyet három-négymillió frankért lehetett volna eladni, valódi értéke azonban ennél sok­kal nagyobb. Az említett Watteau-kép 25 cm es nagyságú festmény. A Gioconda- képnek 1911-ben történt ellopása óta a Louvre történetében ez a legnagyobb lo­pás. A Gioconda képet 1913-ban Flo* rencban találták meg ismét. fetaélíeztfYióros magyar ruhát ás aranyrojl-os fekete Bocska-inniyakkírndől viselitek, a nyi- illaskeneszrestek fekete formaruhában! vóllliak, zöld litngben és csizmává!1'. Putmiokv házéi­nak közölte, hogy 3. legidősebb képviselő Magyarj Kósza Lévám 82 éves •'rayiEske* rewzH'espái'lli s Kósza elfoglalta a kor elnöki székét1. 'Fel'CfUvasWa Horthy magyar kor­mányzó kéziratát, a'mefly nzenn't1 a magyar képviselőkáz ün;nepé!yes mtegnyiiilása szerda1 d eltelő ft lesz. ságában, mire lakásán házkutatást Uir* tsillbak és ennek' során 6 kiló nyersara­nyat találtaik. Eztideig öt let artózta hús tör­tént. Az eljárás nagy erélliyel folyik. EMINESCU^KIÁJLLITÁS NYÍLIK AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN. Csütör­tökön, f. hó 15-én az egyetemi könyv­tár emeleti termében Eminescu-ktálli- tás nyílik meg. Az ünnepélyes megnyi­tás alkalmával Popovici Dumitru egye- temi tanár „A tiűanizmus Eminescu müveiben“ címmel előadást tart. KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ ER­DÉLYI ÉS BÁNSÁGI ROMÁN ÍRÓK EGYESÜLETE. Vasárnap, a kolozsvári Román Operában, Papilian Victor el­nökletével tartotta meg közgyűlését az Erdélyi és Bánsági Román írók Egye­sülete. A közgyűlésen az országrész minden nevezetesebb helységéből meg­jelentek a tagok. A napirend legérde­kesebb pontja az irói nyugdíjtörvény körül keletkezett vita volt. Ez a nyug­díjtörvény ugyanis a Bucureşti szék­helye! működő Román írók Társasága tagjai részére biztosítja csupán a nyug­dijak élvezésének lehetőségét. Mint­hogy ennek a társaságnak, elenyészően csekély kivétellel, csupán fővárosi tag­jai vannak, az Erdélyi Román írók Egyesülete emlékiratban kérte a nyug­díjtörvény rendelkezéseinek módositá- sát. Az emlékiratra érkezett királyi vá­lasz értelmében az országrész Íróinak egyesülete és a fővárosi irók társasága között tárgyalások indulnak meg a tör­vény módosítását illetőleg. A POSTA DICSÉRETE. A lapok számtalanszor Írtak a posta hibáiról. Kipécéztek minden esetet s káröröm­mel tűzték gombostűre csodabogarait. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a postának nemcsak hibái, de erényei is vannak, amit a következő eset igazol: Dr. Scheitz Vilmos ny. kolozsvári fő­orvosnak orvos fia Afrikában éi, ahol egy holland fenhatóság alatt álló bá­nyatelep kórházának vezeíöorvosa. A fiatal Scheitz dr. állandó összekötte­tésben áll szüleivel s minthogy az af­rikai gyarmat távol van Kolozsvártól, légi posta utján szokta küldeni leve­leit, amelyeket édesapja Kolozsváron rendszerint megkapott — bélyeg néi- kiil, mert az egzotikus bélyegeket a hosszú utón valaki rendszerint leszed­te. Tegnap aztán légi postával érkezeit újabb afrikai levelet kézbesített a pos ta és a népszerű orvosnak nagy volt a meglepetése, mikora levelet megkapta, mert a levél borítékján mindössze eny- nyi volt: „Mon/sieur le docteur v. Scheitz Str. Iuliu Maniu“. a város ne­ve azonban hiányzott a borítékról. A posta dicsérete, hogy a címzettet a vá­ros megnevezése nélkül is megtalálták. Nem bűvészet, mert hiszen a légi pos­tával érkezett leveleket valahol való­színűleg lajstromba foglalják és Scheitz főorvosnak ez már a légi postán érke­zett néhányszázadik levele. Az is tény, hogy Scheitz Vilmos orvos az ország területén csak egy van s ha az orvosok névjegyzékét átnézik, a címzettet köiiy- nven megtalálják. Mindazonáltal mégis elismerést érdemel a posta, mert meg látszik', hogy az esette! foglalkoztak és ez már maga nagy eredmény. Em lélclc ©siyvelc nagy választókban aá? SO éjtől kezdve az j&llenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. No. 9. kaphatók I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom