Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-07 / 127. szám

1939 funlúi 1.

Thetis

Az események torlódnak, a lehetőségek egyre tömötíebbek és változatosabbak, a megélénkült élet minden irányban oirtlja nekünk a megfigyelni eş meggondolni valókat, szóval az érdek = lödés érthetően most már csak az önérdekbe vagy' a közérdekbe ütköző dől gokkal vesződik, mégis napokon keresztül foglalkoztatott és most a teljes emberi részvéttel tölt el egv nagyon gyászos esemény, amelyet röviden ez a pár szó fejez ki: a Thetist nem bírták megmenteni. Igen, a Thetist nem bírták megmenteni s 98 emberének nagy' tengermélyi koporsója lett, holott pró bautján büszke tengeralattjárónak indult el, az angol műszaki képesség valóságos csodájaként. i

A világháborúban milliók pusztultak el. a most föl-fölbukkanó háborús tűzvészek ismét milliók, vagy százezrek életét emésztik föl és minden nagy külpolitikai lépésnél végigremeg lelkűnkön a félelem, nem tör-e ki egy' újabb világégés, amely esetleg megtizedeli földünk egész lakosságát. Aztán halljuk, mint pusztulnak el ezer és ezerszám az öngyilkosok, akiket vagy politikai változások, vagy anyagi válságok, vagy nagyon siirü meghasonlá- sok kergetnek a halál mentő öblébe. Halljuk naponként a nyomorúságba sülyedt férfiak, asszonyok, gyerekek, öregek embertelen kínlódását és elv esz ejtését. Bizony, van az általános részvétnek dolga és hiába igyekszik ez csak a nagyméretű szerencsétlenségre és nyomorra irányítani figyelmét, megáll és megtelitődik teljesen, ha „csak“ olyan kis katasztrófa is történik, mint mikor próba utján elsülyed a Thetis angol tengeralattjáró és „csak“ 98 munkás és tevékeny élet lesz benne a szénsav könnyű martaléka.

Csak 98 halott és mégis mérhetetlen az emberi kin! Nemcsak azért, mert nemrég sikerült megmenteni egy ha sonló amerikai hajócskát és ez a körülmény a véletlen igazságtalansága ellen különös keserűséggel izgat föl* mert ezúttal is niár a kapitánynak és még három emberének sikerült a csapóajtón kimenekedni, hogy irányítsa odasiető intézmények mentési munkáját és igy önkéntelen felébred a kér dés, nem-e borzasztó ügyetlenség vagy könnyelműség miatt nem lehetett kisegíteni a vészből a többi szerencsétlent? hanem önmagában és egyéb kö rülmények miatt is? Most már minden töprengés, minden vágy, minden zendülés hiábavaló. A kész borzasztó tényen már nem változtathatnak. Nincs egyéb szabadulás a nehéz hangulattól, mint a tudat, hogy ime mégis csak emberek vagyunk és maradunk az embertelen időben és helyzetben, való igaz, hogy a szerencsétlenség fölébreszti legmélyebb és legtisztább érzéseinket, sőt ott lent az emberi mélybe, mint egészséges mélyszintjáró érzések merülnek le az ilyen gondolatok: nem pusztításra és pusztulásra, hanem egymással karöltve való szelíd munkára és viszonylag boldog életre vagyunk hajlamosak és talán hivatottak is, nem egymás irtására, kalandok felelőtlen keresésére és pusztulás eszközeinek fokozásával a halál szolgai segítésére kel! törekednünk, hanem a gyáva és szelíd élet biztosítására.

Könyvnap

Örvendetes jelenségek és intézmények igyekeznek az embert a mai bo rus időkben eltántorítani a végzetes utaktól. A legszebbek és legnemesebbek egyike, amely Róma kezdeményezésére létesült, a „könyvnapok “szokása. Ezt az intézményt, igen helyesen, más nemzetek is átvették és szorgalmasan megismétlik. A fölzsendült erdélyi irodalom, amely sokáig egyedül volt leg- szerencséseb alkotásunk a kisebbségi helyzetben, megragad minden lehető alkalmat, hogy tevékeny létéről hirt adjon, ahol a magyar könyvnek erkölcsi és anyagi sikere lehet. így megjelenik a könyvnapokon, pld. Bucureşti- ben és megtörténik, hogy az uralkodó az erdélyi magyar könyv íróit és terjesztőit meleg érdeklődésével tünteti ki ott. Aztán megjelenik évenként, június első napjaiban a budapesti könyv- napokon saját külön kalotaszegi elemekből épített sátorában, amelyet a vásárló közönség már jól ismer és valóságos ostrom alá vesz. Ennek a sátornak az első és buzgó látogatói közé tartozik a budapesti román követség és főkonzulátus és pedig már az első al kálóm óta, mikor az erdélyi írók a román kormányzat jóindulatának segítségével kijuthattak e külföldi könyvpiacra. A budapesti román külképviselet mindenkor megújítja és szorosabb ra fűzi a kölcsönös tisztelet, elismerés, szeretet, megbecsülés szálait nz erdélyi magyar írókkal és ezt minden- kép nagyra kell tartanunk és meg kell becsülni. Ilyenkor találkoznak a magyar közélet kitűnőségeivel is s az erdélyi magyar könyvön keresztül ápolják, szorgalmazzák, mélyítik a két szomszédos ország lelki és szellemi közeledésének nemes emberi feladatát, amely kétség nélkül hatással lehet távolabbi kapcsolatok szövésére: politikai és gazdasági nagyobb megértés és együttműködés létrehozatalára. Természetesen a budapesti könyvnapokon megjelenő erdélyi irók nem felejtkeznek meg egy pillanatig sem román állampolgári mivoltukról s ezt a követségen való bemutatkozó látogatással, meg további érintkezéssel is kifejezésre juttatják. íme, a könyv, tartalmán kivül, mint tárgyi tény is jótékony politikum lehet. Énnél azonban nem kevésbé fontos, hogy mint nyelvi s szellemi tény, az erdélyi könyv önmagában, függetlenül minden egyébtől, egyre inkább fokozza sikerét és jelentőségét Erdély határain túl, hiszen ma már utat lel Amerikába is. Nemcsak a szétszórt magyarsághoz érkezik el, hanem egyre szaporodó fordítások révén az emberi általános művelődési köztársa ságba is.

Most örömmel halljuk, hogy a budapesti könyvnapok erdélyi sátrának si kere fokozódott és az eredmény a várakozást túlhaladta. Ennek sok mindenféle okból örülni kell. Az erkölcsi és anyagi eredmény mindig kívánatos és hasznot hozó. Az erkölcsi ered- ménj nek azonban van egy külön hangsúlya. Az erdélyi könyv táj-érdek sikerét jelenti s a maga különleges és tiszta tartalmával, amelybe a történelmi és mai transzilvánizmus legjobb eleve'

.. néz*'1'

neve'- -- Qn"

»uW,,o9o«. •«

\á'n> 'ehe'

'‘é,,énV „Mion - u .

1 Has l'M es ho'nap^u,n <eVú<W eS

Habzó és nem

meit vegyíti, üdvös hatást gyakorol mindenféle irányban. Azután emberi és történelmi okmányt jelent arról, ami itt van és joggal érdekli a Duna- völgyön túl is az emberi közfigyelmet. Sokat mondhatnánk még egyebet is, örvendeztetésre méltó részletet, de mindezt az olvasó önmagának megmondhatja. Fődolog, hogy alkalmunk van ily megnyugtató és reménytkeltő ténysorozat megállapítására. Reméljük, hogy az erdélyi könyv „tartani fogja magát“ egyaránt. Hogy lesz még sok alkalmunk a különböző országok derék, szép könyvnapjain szereplő erdélyi kiadványok jó sorsáról beszámolni és elmélkedni.

Seleci M üzgé

Holnap, szerdán premier. Az uj Törökország vajúdó társadalmi problémáit tárja az izgalmas fordulatokban gazdag monumentális film, a

BOSFOR

n A HÁHEM TITKAI Q

VIYIÂNE ROMANCE

G. W.Pabst

zseniális re n d e zésében. —

a legbájosabb filmsztárral a főszerepben.

Óriási izgalmat okozott Angliában a Thetis tengeralattiam tragédiája

Mivel vádolja a közvélemény a felelős

LONDON, junius 6.

A Thetis angol tengeralattjáró pusztulása óriási izgalmat keltett Angliában. A szigetországban szerte mindé-- , nütt népgyüléseket tartanak és köve- j telik mindazoknak a szigorú megbiin- i tetését, akiknek gondatlansága az an= j goi tengerészet legkiválóbbjainak ka- j tasztrófáját: idézték elő. A szakembe- , rek és a sajtó erősen támadják a ten- j gerészeti hivatalt is, mert a mentési l munkálatokat csak későn indította j meg és azok nem folytak le kellő erély- > lyel és gyorsasággal. A vádakat három pontban sorolják fel, amelyek a követ- ! kezők: 1. a buvárhajó hihetetlenül túl j volt zsúfolva. Már a legénység létszá- j ma is igen nagy volt, ezt) a létszámot még fokozták a Bearkenhead hajógyár i

KOLOZSVÁR, junius 6.

Több hét óita -tar-6 lázas előkészület utóin Szamoe'-íairtiomány székhelyének te- k'C-Sságas a katonai és polgári hatóságok, a társadalmi és 'kuRüfáflliö intézmények részt- v étellé véli a helybeli Országőr-szer vezetek ifjúsága fényes keretek közölt ünnepli meg junius 8-án, csütörtökön, II. Károly k'rály hazatérésének évfordulóját. Ez ál kallóm mai az ünnepségek tíel-emelő mozziainiatai a városi sporttelepen játszódnak Ke a következő sorrendben;

Rggel fél 9 órakor: Az Országőr-szertényezöíiet ?

mérnökei és műszaki emberei. 2. A próbauton nem kisérte más buvárhajó és mentöhajó. 3. Az a hely, ahová a buvárhajó merülési gyakorlatait végezte, veszélyes, mert tele van hajóroncsokkal. v

Az áldozatok családtagjainak száma 400, akik állami nyugdíjban fognak részesülni. A szerencsétlenség alkalmából a Kanadában tartózkodó angol ki rályi pár részvéttáviratot intézett az áldozatok hozzátartozóihoz, amelyben mélységes bánatának és részvétének adott' kifejezést. Ma az angol tengerészet valamennyi hajóján gyászistentiszteletet tartanak. Egy búvár, aki a mentési munkálatoknál közreműködött, elmondotta, hogy a munkálatokat rendkívül akadályozta a hideg és a tenger szokatlan erős áramlása.

MegâllăplioUâft a restauráció koteis- tíri taacpstgclKk pr«$raB|ât

1 vezetek egységei felvonuhrak és elfoglalják I kijelöli!.' helyeikéi', majd pori!bald 9 óraiker 1 megérkeznek a hatóságok vezetői: Dr. Ta- kairu GórioÁn., Szamos-tartomány király:

helytartója, Crisfeá Vasu-lescu tábornok, a VI. hadtest parancsnoka, dr. H-ödor Victor 'tarttemányi vezér'"H'kár, A'Phhiuásfe Popa tartományi OTszágőrpnrain-csnok, stb. Az előkelőségek megérkezése után ® kolozsvári 'lég ó parancsnoka, Precup Ionel professzor leadja jelentését, majd a királyi hely- •tartió csapatszemlét tart, amelyen elkísérik Dkmisfe Maior professzor, Eugen Didilescu

tiamánnő, Enescu Manóié -ezredes, Koiozs- I megye prefektusa, Bornenüsa Sebőban dr., j Kolozsvár város főpolgármestere, Teodor Nes tartományi főtanfelügyelő, Iuliu Ha* tőeganu dr. „Kárpátok solymaitnlaík“ tribunja és Curea Olga tanárnő ország őrpairaacv nők, akik egyúttal feVilágosiló ma gyár á" zavart is fognak szolgáin a csa patszem'-e során..

A csapaii'szemie után. ikerül sor a dij-uk kiosztására és a napiparancsok felotvasásá* ra, majd ünnepélyes szertartással kezdődik meg maga ívz ünnepség. Királyhi-mnusz utá-n f-e Vonják 3 nemzeti lobogót, majd az országőrök elmondják eskiitmintájukat. Ezután az Országőr-himnusz előadása következik, majd dr. GorioSaln. T alt áru királyi

helytartó intéz ünnepi beszédet az ifjúsághoz. Ezután a különböző országőralakute tok tom-atmutatványoka-t végeznek, majd elv-orminak a királyi helytartó és kísérete el’őW. A diszfelvonui-ásbátn részt vesz a

83-1319 gyaftogezned zenekara, valamin.; az összes on9zágőr4aiku;M|c>k, a-z egészségügyi: szölgátet, a „Vörös Kereszt“ szolgálat és a ,,Kárpátok sólymai“ sportegyesület. A felvonulást kerékpározó országőrök hkü’örit- ménye zárja be.

Délutáni program

Délután 4 óra 30 perckor újabb ünnepségre gyűlnek össze a városi sporttelepen városunk országőrei és hódolnak a Legfőbb Országőrnek. Az ünnepi beszédet Me'es mérnök, a Tekéző Sportszövet-ség- einöke mondja, amelyre dr. Ta'aru királyi helytartó fog válaszolni. A Kirá-.y- htiminusz után felvonnának a sportíallakula- tok és szabadgyakorlatokat végeznek, majd Utána 20 perces futballmérkőzést játszanak az országőrök törpecsapafai. Ezü-ári allékkal versenyek következnek. A soprttelepi i'in-,népségét nemzeti táncokkal zárják. Este fél 8 órakor l'áboníüz lesz ® Főtéren, és 9 órakor fáklyáimén etet rendezitek a városház elő 'h 'tábortűztől kiinduilva a prefektusa, a püspökség, a hadtest parancsnokság és a királyi heh7 tar lóság épülete előtti u*l vontaidon.

Az országőrök és a stemzeli hősök

Junius másodiké., az Országőr-hét második napja a nemzeti hősödé vo 't. Az országőrök ezt a napot a nemzet hőseinek, megemlékezésére szeriteteék. Ezen a napon ívz összes országőrök érdemeikhez mérten, megünnepelték a nemzet hőseinek, márt Írjak rak emlékét, akik é-etük feláldozásával •emelték ® nemzeti dicsőségét és tekintélyét.

Minden) faluban és várasbáin létezik „Hősök emlékműve“. Az országőrök fel- vonuiltak ezekh/ez uz emlékműveikhez, amelyekre viirágkoszorui helyezlek -el égő gyertyákkal együtt, kegyelete« megemlékezésük jeliéül. Azokban w helységekben, amelyekben a hősök iránti nemzeti e ismerésnek még nincs nroimmenlálifl emlékműve, ott a'z országőrök áHK't'ják fel emlékke- rcszljüket azok emlékezetére, akik vérükéi áldozták a nemzet érdekeiért. Ezen a napon a nemzet vértanuíniak t-emelöicban lévő sirokal keresték lel az országőrök és lé'ekben magukbaszálVa emlékeztek meg országszerte a nemzet érdekeiért elhunytakról, akiknek «irjaân el-hc-tyeziték kegyel-ote-s emlékükéi; a viráfdtoszoruka't.