Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-06 / 126. szám

1939 junlu* C. ’ELLENZÉK Kapuzárás felé A tanév a vége felé közeledik. Az ősi református kollégiumban szokásos ballagás már megtörtént és ez figyel meztet bennünket, hogy egy fontos időpont érkezik, amikor elnémulnak a hangos iskolaépületek és a fiatal csa­patok szerteszélednek szünidőre. Igen fontos körülmény ez, állandó, a társa­dalom, szülői ház és a jövendő élet szempontjából. Fokozott, szinte mond­hatnánk idegfeszitö végső iram sziik sége közeleg: ismétlés, vizsga, bacca- laoreatus. Egyetemi szigorlat. Jogos fe­szültséggel várhatjuk a befejezést, az iskolai hosszú esztendő eredményeinek lezárását, ilyenkor gépiesen ismétlőd­nek a cikkek, mert érthetően ismétlőd­nek meg a gondolatok és érzések. Ilyenkor az állam, a tanító és a szülő újból és újból mérlegre veti, hogy a tanrendszer mikép lendíti előre vagy hátráltatja fiataljaink tanultságát és neveltségét, egy egy iskola és benne az egyes tanerő miképen felelt meg köte­lességeinek és a beléje helyezett biza­lomnak, hogy milyen is az ifjúság szel lerne az értelmi, lelki és testi palléro- zódás tekintetében. De a legnagyobb figyelem fogja körül azt a kérdést, hogy épp ebben az esztendőben melyek voltak e segitő, vagy zavaró körülmé­nyek az általános fejlődésben, micsoda újítások váltak be, vagy a tapasztalat értelmében mellőzendők és természe­tesen az érdekelt szülők részéről főleg fölmerül a kérdés, hogy gyermekeik megfeleltek-e s eredményesen fejezték e be a tanulmányt, vagy szerencsésen magasabb osztályba és intézetbe ke­rülnek-e, mert hiszen ma a taníttatás rendkívül nehéz kérdés erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt. Az élet és közoktatási kormányzat pedig egy­re nagyobb vagy pontosabb követelmé­nyeket állít és az uj idők szelleme, amely helyesen az állami kötelesség és a testgyakorlat szolgálatát egyre erő­sebben kapcsolja össze az iskolai taní­tással és neveléssel, szintén fokozza igényeit az ifjúsággal szemben. Szá­mos hasonló kérdés merül fel és ért­hető, hogy az ilyenkor szokványos cik­kek egyre inkább bővülnek és újulnak, amint az állam, a társadalomba szülői ház, az ifjúság gondjai bővülnek és újulnak. A gondolat és érzés terén mind gazdagabb és újabb. Az élet nagy átváltozása nagy változást okoz az isko­lában is, amely az élet, az állam, tár­sadalom kicsinyített mása. Ezidén komoly megnyugvással ejt­hetik meg a cikkek a helyzet elszámo­lását, bár még az iskolai év nem ért véget, de a valószínűségi számítás ez úttal csalhatatlannak tetszik. Meg­nyugvással állapíthatjuk meg, hogy az iskola egyre inkább tisztul és erősö­dik. A válság, amelyet a világháború és az első békekorszak okozott, úgy­szólván végétért már. A szükséges nagy reformok, amelyek szinte kerget­ték egymást, belátható évekig szüne­telni fognak és igy az ideges és zakla­tott iskola teljes nyugalmi helyzetbe kerül. ífjaink megint jól tanulnak és sokat, tanulnak, egyre egészségesebb tanítási és nevelési rendszerek, egyre jobb könyvek és egyre képzettebb ta­nítók révén. A világ nagy változása most már egészségesen és higgadtab­ban érvényesíti hatását az iskolában. A szinte túltengő sportszeliem szükséges hatásai már megtörténtek és most már nem lehet föltétlenül túlzásokról be­szélni. Rendkívüli lendületet adott az iskolának a cserkészmozgalom után az országőrintézmény és katonai előzetes kiképzés bevezetése, amely testben és lélekben egyaránt erősítő és fejlesztő hatású. Á laza erkölcsiség, a veszedel­mes fegyelmezetlenség, a kötelesség teljesítésének hiánya, mely a háború alatt és a háború után kétségbeejtette a tanítókat, nevelőket, a társadalmat és a szülői házat, szinte már teljesen el enyészett, ami kétségtelenül az iskola megjavult életének és a külső hatások egészséges fölhasználásának következ­ménye. Megnyugvás és öröm ez; bizo­nyára tovább is táplálni fogja ezt az egészséges irányzatot s az iskolán kí­vül álló elemeket az iskola szigorúi megbirálásának, sőt ellenséges érzület' tel való kezelésének szenvedélyes űzé­siről teljesen le fogja szoktatni. Az n — ­és iársa parleetíezőte aj parkett lerakását és javításokat gyalulásokat jutányos árban vállalnak; Iroda: Strada IuUtt Mánia Na & iskola egész közel került már az élet­hez, igy közel került a társadalomhoz, és szülői házhoz, nem beszélve róla, hogy a megerősödött állam mind erő­teljesebben veszi sorsát a kezébe. A hivatott iskolapolitikusok egyre inkább iskola államférfiakká lettek és világ­szerte az első sorokba lépve, bebizo­nyították, hogy a nagy válságokba ke­rült emberiségnek és az átalakulás óriási műveletének egyik legfontosabb érdeke a magasabbrendii tanítási és ne­velés biztosítása. Az iskola köznapi ér telemben nem lehet politikum, de ma­gasabb értelemben egyre nemesebb és igazibb politikum s azzá kezd válni mindinkább. A szakemberek bizonyára megint fel használják az iskolaév befejezésének kitűnő alkalmát, hogy megállapítsák a tárgyilagos mérleget s ennek jövő megjavítása érdekében megteszik ér­demes javaslataikat. Addig az iskolá­nak, mint külön valóságnak, még ne­héz napokat kell elvégezni. Tanulónak és tanítónak kapuzárás előtt fokozott és idegfeszitö kötelessége van, amelyet akadályoz a tavaszi újjászületés elszó­rakoztató és bénító hatása. De remél­jük, hogy a derék .tanítótestület és de­rék ifjaink megteszik ezt a végső ko­*7%^Stówí* oi ODOL, főként a kellametlen szájszag és a rossz szájíz eltávolítására. Az ODOL tisztító hatása utolérhetetlen. A száj védelmét, a lehelet kellemes illatát tökéletesen biztosítja az ODOL rendszeres használata. Használjon a mindennapi szájápoláshoz ODOL szájvizet — az egészség védelmezője. moly erőfeszítést, az egész év, az egész oktatórendszer és az egész jövő érdekében. Kívánjuk, hogy az eröfeszi- tés eredményes legyen, hogy utána a pihenés nyugodt ielkiismerettel és a jövő munka még eredményesebb vol­tába vetett reménnyel kezdődjék meg. JÓZSEFFALVÁÉRT... Mines módomban iőtbei adni, maid m@gi©ldom Szivetinditö levél a válasz a Magyar Mép« közösség elnökének felhívására KOLOZSVÁR, június 5. Bánffy Miklósnak, a Romániai Ma­gyar Népközösség elnökének a józsef- falvi újjáépítés ügyében a magyar tár- sadalomboz intézett felhívása komolyr visszhangra talált. A naponta érkező pénzküldemények azt bizonyítják, hogy népünket teljesen áthatotta az egy­másrautaltság gondolata. Ennek legki­fejezőbb példája az alábbi levél, amit a Népközösség elnöke az egyik távoli magyarlakta községből kapott: „Elnök ur! Alulírott kérem, fogadják olyan szívesen ezt a csekély összeget, amilyen szívesen küldöm. Arcom ég a szégyentől, hogy csak ennyit küldök, de lévén szegény tanítónő, nincs mó­domban többet adni. Majd megtoldom imával, hogy a jó Isten adjon erőt, tü- reimet ebben a borzalmas szerencsét­lenségben. Mellékelten küldök 200 lejt. Igen kérem, nevemet mindenütt elhall­gatni, sehol egy újságban, vagy bárhol is említést tenni. Szégyelném maga­mat. Isten áldását kérem József falva minden lakójáraJ* Căcisilatai raJloaldiv ásványvíz CÍL!MAIC5Ii.CÍCIUlATA fürdőigazgatósághoz, gara Jiblea, jud. Vâlcea és VALÉR PASCU CLUJ, Mihai Viteazul céghez intézendők. Újabb bombamerényletek Palesztinában Herényidet követtek el JERUZSÁLEM, június 5. (Rador.) Palesztinában ismén fellángoltak a terro­rista merényletek. Szombaton délután négy bombát fedeztek fel, amelyek a város kü­lönböző pontjain voltak elhelyezve. Az egyik bombát a jeruz^álemi szemészeti kli­nika közelében rejtették el, a másikat a zsidó szeminárium bejárata elé, a harmadi­kat egy arab iskola falához, mig a negye­diket az egyik külvárosba helyezték el is­meretlen tettesek. A gyujtózsinórral ellá­tott bombákat azonban még robbanás előtt megtalálták és ártalmatlanná tették. Ugyancsak Jeruzsálemből érkező jelen­a jaltai polgármester ellen tés szerint arab terroristák bombamerény- Betíet kíséreltek meg Jaffa város polgármes­tere ellen. A polgármester gépkocsiján a városháza felé tartott, amikor a gyalogjá­róról jármüve felé dobták a bombát, amely azonban nem robbant fel. Ekkor a me­rénylők revolverükkel adtak le sortüzet a gépkocsira, a golyók azonban nem tettek kárt emberéletben. A jaffai polgármester egyébként a mérsékelt arabok pártjához tartozik s valószínű, hogy politikai bosszú ösztönözte honfitársait) a merénylet elköve­tésére. A hatóságok az összes kávéházakat és élelmiszerkereskedéseket bezáratták — bizonytalan határidőre. Intézkedések a régi adók és pénz­bírságok lizetésének megkönnyítésére 7 százalék kötvénnyel, vagy bonnal egyenlíthetik ki. 1 4. Az 1932—33. és 1933—34. költség- vetés’ évekből származó büntetéseket folyó évi szeptember 30-ig 4 százalék készpénz és 10 százalék értékpapírban, ez időpont után pedig 6 százalék kész­pénz és 15 százalék értékpapír által fizethetik le. j5. Az 1934 márc. 31=ig történt szesz- birságokat 5 százalék készpénz és 20 százalék kötvénnyel vagy bonnal már kiegyenlíthetik. ^ ,, ^ Minthogy ezen törvény — költség» vetési törvény lévén — csak időleges alkalmaztatással bir, arra hivjuk fel at, érdekelt adófizetőket, hogy igyekezze­nek az általa nyújtott rendkivül előnyös könnyítések felhasználásával tartozá­saikat teljes egészében kiegyenliteni.** Kik sebesüllek meg @ csúcsai autóbusz- sz erencsé t ienségnél ? KOLOZSVÁR, junius '.ft Jelentettük, hogy Csúcsa közelében, á Meszes-hegyeken átvezető egyik utón, h*-< 3ál os kimenetelű gépkocsiszerencsétlenség történt. Egy nagyváradi autóbusz, amelyen húsz utas foglaló helyet, a felázott úttestről a 8 méter mély szakadékba zuhant. Az au­tóbusz Rosenberg József kereskedő iuliaj- i dona volt. A katasztrófa halálos áldozata I Davidovics Zoltán 24 éves nagyváradi ba~ ’ záros. A tragikus véget ért fiatál kereske­dőt Csúcsán temették el. A súlyosan sebe­sültek között van Müder Sámuel, Saul Ábrahám és Katona István cipészsegéd, aki lábát törte és akit jelenleg a kolozsvári sebészeti klinikán ápolnak. A könnyebben megsebesült ulasok: Demian János cipész, Stern Ferenc és Rosenblatt Béla mâţ haza is érkeztek Nagyváradra.^ ^ , ^ A választások elhalasztását kérik a francia radikális szocialisták PÁRIS, junius 5. (Ra’dor.) A franciái szakszervezet* szövetség és a radikális szocialista párt elnökei és vezér- titkárai megszavaztak egy határozati jayas- őailldt, melyben kérik a választások batár­idejének ideiglenes elhalasztásán •­Hâromşzâzhuszezer spanyol Icatonátf szerellek le BURGOS, junius 5. (Rador.) Az i932jes korosztály hazabocsájlásával junius 16-án 320 ezerre emelkedik » lesze­relt spanyol katonák számai. Tényleges ka­tonai szolgálatot teljesít még 200 ezer env bér, azok a tartalékosok, akiket ju-ius első felében fognak hazabocsájtani. KOLOZSVÁR, junius 5. A kolozsvári behajtási pénzügyigaz­gatóság 5139—1939. szám alatt az aláb­biakat közli: „Tudomására hozzuk mindazon adó­fizetőknek, akiknek az 1934—35. költ­ségvetési évnél régebbi tartozásuk áll fenn, hogy a minisztérium figyelembe véve anyagi nehézségeiket, a kincstári hátralékok törlesztésére vanatkozó tör­vény 7. és 8. cikkelye által, a követ­kező kedvezményben részesíti őket: i, 1. Az 1932 január 1. előtti tartozáso­kat 10 százalék készpénzzel és 20 szá­zalék 1935 ős 3 százalékos járadékköt- vényben, vagy adóbonokban fizethetik, a további 70 százalékot és az 1939 már­cius 31-ig szóló kamatos kamatokat le­írják. De csak abban az esetben, ha az egész tartozást 1939 szeptember 30 ig kiegyenlítik. Ez időpont után a kész­pénzfizetés kötelezettsége 15 százalék­ra, a járadékkötvényé 25 százalékra emelkedik. 2. Az 1932—33. és 1933—34. költség- vetési évekből fennmaradó tartozáso­kat 1939 szeptember 30-ig 15 százalék készpénzzel és 30 százalék 1935 ös 3 százalékos járadékkötvényben, 'agy adóbonban egyenlíthetik ki, mig a töb­bi 55 százalékot az 1939 március 31-ig járó kamatos-kamatokkal együtt törlik. 1939 szeptember 30 után azonban már 20 százalék készpénzt és 40 száza­lék kötvényt, avagy bent kell fizetni. 3. Az 1932 január elseje előtt elköve­tett kihágások büntetéseit 1939 szép tember 30-ig 3 százalék készpénzzel és Egységesítik Olaszország és Albánia külképviseleti szolgálatát RÓMA, junius 5. Ciano gróf olasz külügyminiszter és Ge_ mii Dino albán külügyminiszter «dáiMák azit az egyezményt, amely a kél or-szág dip­lomáciai« és kenzuláris szolgálatának egysé­gesítéséről intézkedik. ötvenezer szSowék arató Poroszországban KÖNIGSBERG, junius 5. A Rador 'távirati iroda jelentése szerinti Re le t po r ősz o r-s z ágb a n rövidesen 50 ezer sz'ovák mezőgazdasági munkás érkezik az aratási munkálatok megkezdésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom