Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-04 / 125. szám
ELLENZÉK ') Â kolozsvári Ttiaíia szioiár- sulaá óriási sikerrel fáiszik Áradon és ¥emesvártf At állandóan fokozódó érdeklődés miatt meghosszabbították a vendégszereplést• — Zsúfolt házak és páratlan ünnepiéj •> TEMESVÁR, junius 3. A kolozsvári színtársulat arad—femes - vári á'trándulásának hire valósággal izgalomba hozta a. vános közönségét. A lapok kritikusai; hasábos bírákat okban leszögezték, hogy ennek a művészcsoportnak a teljesítménye egy színvonalon áll bármely fővárosi szint ár salat áléval. A széleskörű érdeklődés, alig egy heti vendégszereplés után. még nagyobb lendületet vett. A sokesztenidei kísérletezés, ami a „magyar szinjálfcszás cégére“ alatt itt lezajlód. egyik napról ai másikra az emlékek közé "került. Visszatért a bizalom s a színházterembe áhítattal lépnek be az emberek. * A direkció nehezen határozta el magát az arad—temesvári kirándulásra. Mégis csoda történt s Aradon és Temesvárt a közönség nap-nap után sorfalait áll a pénztár előtt és elővételiben elkapkodja a jegyeket. Az egyik közéleti személyiség mondta nekem:-..Nem azért járunk színházira. mert pártolnunk keh a magyar színészetet, hanem azért, mert önmagunkkal szembeni kötelességünk ilyen tökéletes, lelkiismeretes, becsületes• és tiszta szándékú művészi együttest megnézni és megtapsolni. Máskor egy-egy ilyen előadásért messzire kellett mennünk, ma idehozták nekünk s ezért csak hálával tartozunk nekik“. Első elgondolás szerint, a vendégjátékai legfeljebb egy hétre tervezték, fíz; is olyan próbaidő l'efct volna: vagy sikerül, vagy nem. S hogy az érdeklődést már az első. napiakban kiváltsák, a zsongüó.-:-ol- iást erósj^zérunimal adták; a „tiszta.ifp- dáilcm síkján“ mozgó darabokkal. kezdték: Kék róka, Havasi napsütés,. Via Ma- Jtái és a Franciái szobalány. A ..liéjeg“ hirtelen meggyógyult. A közönség felszívta a ..mérget'“ s ujaibb és újabb adagolást kért. Ma már talán eá .sem? tudna lenni nélküle. De a jó orvos jó lélékis- merő is: változtatja a gyógyszert s bo- szoTkánvos ürességgel és főleg kitűnő hozzáértéssel, észrevétlenül csempészi az „étrendbe“. A Thalia most operettét is játszik és könnyebb vígjátékot, terem - hiány miatti egyelőre csak Temesvárt. De itt afftán dlyan tomboló .sikerrel,, amilyenre a legöregebb színészeink sem emlékeznék. Hogy mikor ér véget az egyheti próbaidő?. Talán még a csillag jós sem tudná megmondani. A horoszkóp a bolygók járását egy irányba: a siker köré vonja. Ez pedig legalább halt hetet jelien!. * Temesvár kedvence Tompa Pufi. Ámítonlos Keresne- ücittii szaühönof árleszállításban Raith: Az irodaüzem racionalizálása A főbb gyüjtőfejezetek címei: Az üzemszervezés. Az irodaszervezés. Az üzem rendjének biztosítása. A munkahely. A levelezés A hírszolgálat. Az elszámolás. Az üzem vsára rengeteg ábrával csőn lei 99 Szécsi: Kirakatrendezés. A főbbfejeze lek cimei: Általános kirakatszemlélet. A ki rakatrendezés felfogása és munkamenete. A 1 irakatrajz, festés és szövegirás. Kirakatren dezési anyagok leírása. Szerszámísmeretek A színekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás A kiállítások és nemzetközi vásárok. Szép kirakatok és üzlethom- okzatok fényképei. - jp sak S p* £|f| A hatalmas kötet ára : Rövid ideig kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj--Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. — Vidékr utánvéttel is azonnal szállítjuk. TeL 1193. tunk. Ezt a közönségét nagyon keiül becsülni. * Egész nap fbfliy'ik a serény nmüket. On-, nép naponként három éüőadás. •— És minden délelőtt próba. Dr. Kádár igazgató mentegetőzik: — A kolozsvári szabaldJtéri előadásokra készülünk, azért , van ez. a. láza.s műn- Icai Az id-éi ■ játék oknak miinden tekint etben felüli kell]; mulniok a korábbiakat. Elgondolásban és kíiáMiitásban egészen mást nyújtunk, mint az előző években. Müstetr: Ember tragédiája, Szent Ferenc legendája, SzentivAnéji álom és Sasfiók. Hogy Brassóba és a Bánátba jövünk-e? — nem tudom. Ha invitálnak, örömmel, boldogan jövünk. Brassóban, Temesváron és Aradén az irántunk megnyilvánuló szeretet és ehsimierés minden várakozást felülmúl' Ai kapcsolat közönség és színház közt egy csapásra létrejött. * Érdekes jelenség. A többnyelvű város minden népe ott ül a nézőtéren: magyarok. románok, szerbek és svábok. A beindító munkában oroszlánrésze volt a Népközösség kitűnő bánáti vezetőinek, elsősorban Nagy Károly gyárosnak, aki nagyvonalú elgondolással megállapodást létesirfjeLt a színházzal kedvezményes jegyek kibocsátására s hogy az engedményéit a társulat vezetőségét károsodás [ no érje, a különböze let a vállalatiakra há- I látottá. Szivcsen vállalták. (j. j) j kor megjeflenák -ai színpadon, dörgő taps : fogadja. Percelcig megád az előadás. Ez a I zsenáóllrs művész önmagát mólja feliül. ! Azt mondja: „Hát hogyne játszanék I ilyen hálás, kedves közönségnek, szivemmel. lehcemmel, zúzámmal!? Ha ágyban , fekvő beteg lennék, hordágyon vitetném ! magamjait a színpadra, csak játszhassak. I Mert lit játszani ,külön élmény“. I A társulat tagjetit külön-külön ünnep Uk. A sorozatos sikerből mindegyik kiveszi ct részét. A „Vén bakancsos és fia, a huszár' előadásán áiz ünneplés telőfokára, hágott. A szünetekben a. közönség helyéről meg se moccant,' átta-psoita, a felvonásközöket; a szereplők meghaló dán és könnyes szemmel, némán álltaik a függöny előtt. Az öltözőkben aüíg egy pillanatra pihentek. Összecsapták a kezüket s szinte kórusban mondták: ilyent még nem látSörözni akart az elszabadult cirkuszi medve BUDAPEST, május 3. . Izgaimas jelenetek játszódták le kedden hajnalban a városligeti Läufer József-féle vendéglőben. Hajnali hat óra tájban a. vendéglő <• öntésében még csak a csaposlegény tartózkodott, nemrég nyhoüla ki az üzbtei és a szokásos reggé: rendezkedés1 végezte. Éppeu. az. aszeatokat terö get'e, 'amikor az ajtó nhjy dörrenéssel kivágódott A csapos azt hite, hogy huzat vagy szs roham lpkite be így az ajtót és odafut ot t. hogy becsukja,.- .Elvben a pillanatban lulálrarémüihn hőkölt vissza: a belökött apón egy jól megtermett medve bandukolt befelé. A pil anttnyi rémület, üán a csapos- mtedjárc mernek! ülésre gondolt, beugrott a m-éhány lépésre lévő telefonfülkébe s az ajtót -magára rántotta. Telefonálni akart segítségért-, de hirtelen ébert népi tudta, melyik hatóság illetékes ilyen medveügyben? Amig leizan töprengett a telefon-füilke üvegablakán figyelemmel kísérhette a különös vendég működését. A medve szakszerű korcsmái látogatóként viselkedett. Nem -ye'flte üldözőbe a csapost, sőt szinte — min! a csapo-s utólag mondja — valósággal barátságosam mosolygott rá, majd két lábra álít, fel támaszkodott a söntés bádegasztalárta s kutatni kezdett. Az üres pp-harakail megvetően félrelökte é.s végül egy hala mais, családi üveg sörnél állapodott meg. A sörivásra azonban már nem kerülhetett ser, két férfi és egy brácseszea nő rohant be a korcsmába. A bb'cs-eszes- nő .meg-' csattogtatott egy ,.oslont és németül rákiáltott a medvém A mackó szomorúan bár, de -eng-edelmie-s-kedeil-: oiüihagyfii a nagy üveg sört és , viaszakulülogolt az erélyes, bricseözes nőhöz. Ha-m-arosam nyakszij kerbt rá és elvezették. Kiderült, hogy a ntedve a vendéglővel szomiszéd-os cirkuszból szökött meg. Ide érkezett meg egy tekintélyes álla Az állomány, a cirkusz, nyári műsorához. Ezek köz# Miss Guidons ál'bit&zehditőnő boxoló medvetruppja is. Az áilat-cíkiat késő este helyezték el a cirkusz ketreceiben s az: egyik ketrecet úgy látszik, nem zárták be tökéletesen, és így indult el az egyik mackó egy kis hajnak sétára, -amely — úgy 1 átiszik, medve szokás szerint — elsőn db a korcsmába vezetett. BABÄY JÓZSEF: Levél a ,.Néni“-hez Kedves „Néni“! (Szigorúan meghagyta aranyos levelében, hogy így szólítsam, íme, így cselekszem.) Te» hát: Kedves jó Néni! Vagy tán folytathatom így is: Drága Nénémasszony! Maradjunk emellett. Ez kedves. Régies. öreges. Az én világom is a „régies“ világ, az a világ — mikor a világ május közeledte:1 zavartalanul örülhetett a nyíló orgonának. Szóval: Köszönöm, nagyon köszönöm a levelét, Drága Nénémasszony s mert arra kér, hogy Így, „nyamtatásban“ válaszoljak kegyednek, parancsoljon Néném, őszinte örömmel teszem. Eleget tettem ama felszólításának is, hogy kétszer olvastam el gyöngyözve futó betűit. És igyekszem minden kérdésére válaszolni. Nos, menjünk szépen sorba. Boldog-e az én édesanyám? Istenem. j Azt hiszem, boldog. Szeret engem szegényke s nekem is ö nyitotta meg az eget akkor, amikor még hollófekete volt a haja, dus asszonytüz égett két barna szemében és ott ringatta bölcsöm a nagyszoba ablaka előtt... Nézze, Drága Nénémasszony, olyan furcsa ám az a fogalom, hogy az édesanya boldog. A fia miatt. Ez a boldogsága is egeket ostromló fájdalom, mert szünettelenül a nagy*nagy távolságot ff érzi, amely elválaszt tőle. Nem mondom, jó érzés a tudat, hogy akkor írok róla, amikor akarok s ö olvashatja szépen. Az öreg postás bekopog a lappal délután fél három órakor, leteszi elébe s mosolyog. („Megolvassa44 előbb ennek az újságnak a vasárnapi számát s mosolya jelez valamit... Külön kis összeg örömét jelzi, amely ilyenkor vidéki „trinkg éld“-ként kijár ...) Igen, mélységes belső öröm az Anyáról írni, de nekem külön mér még ehhez örömöt a valóság — mert az én anyám a világ legjobb asszonya. Mindig azt gyanítom, hogy két szivet adott neki az ég. Egy szívben annyi jóság hogyan férhetne el? Azt kérdi a szerkesztőséghez érkezett levelében, Drága Nénémasszony, hogy néha miért írok oly „szomorú“ cikket. Ejnye, ejnye, bocsánat. Higyje meg, nem akarok én szomoritani senkit, de hát ebben a kutyavilágban elelkeseredik az ember s elszalad a tolla a bánat mezejére. És kérdezni tetszik azt is, hogy ki az, aki miatt betörni felettem a mondanivalók égboltozatja? Jaj, lássa, ezen uoy nevettem. Kíváncsi maga, Drága N éné masszőrt}', nagvon is kíváncsi s ne haragudjék, ezúttal hiába ... Nincs rá felhatalmazásom. hogy írjak Róla, hogy elmondjam Magúnak, milyen a hangja selyme, milyen a két, csillagokat idéző szeme, mennyi édes és örökös bánat remeg a. gyönyörű homlokán, nincs rá felhatalmazásom, hogy elmeséljem, mennyi forró örömöm és szivszegélyre könyöklő bánatom van miatta, — meghara gudna rám, ha azt tenném. Inkább ideírok, Drága Nénémasszony, két-három kis strófát, ebből megértheti a mostan való helyzetet: < Csak vártalak, csak lestelek Forró szájjal kerestelek, Nem jöttét édes, angyalom, S mindennap fájóbb este lett Mindennap fájóbb este lett, Csillag se gyűlt fejem felett, És mégis, tegnap este is Elindultam s kerestelek ... Ugye érti, Drága Nénémasszony? j,, Továbbá“ azt tetszik kérdezni, hogy gazdag ember vágyók é? Hát- mondhatom, — bocsásson meg, mutat tam levelét, a barátaimnak — nagyon jót mulattunk... Hát igen, rettentően gazdag vagyok. Tegnap is, hogy kinn jártam a szigeten, éreztem, hogy minden, de minden az enyém. Az énekelni tanuló kis lombok, a megujhodott fűszál, az a pár, nevető gyerekfeííeg, akik égi, különös madárként bújtak el a szigetégen ... Daloltak a madarak. Enyém volt a daluk. Gyerekek játszadoztak fiatal és boldog anyjukkal a frissen festett padok körül, — enyém volt a mosolygásuk. Egyszerre keservesen fájni kezdett a lelkem. Ez az érzés is az enyém volt, egyedül az enyém. Szomorú kis rímek ültek ki a szájam pitvarára, tetszik tudni, néha ez is gazdagság. Emellett vigasztalni kezdtem magam, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér. Ez a vigasz is az enyém No és — ott van, ugye, a mama ... .4 fehér kis kontrával. Ő meg különöskép az én anyám, hát tetszik látni, nagyon gazdag vagyok ... Aztán kedves az a kérdése is, Drága Nénémasszony, hogy „mifajta külsőt“ viselek? ó, az Isten áldja meg kegyedet. Nézze, szavamra, cseppet sem vagyok hiú ember, — de ne beszéljünk erről. Ha most látna, látná, hogy hangosan nevetek. No, de hogy ne vádolhasson gyávasággal, hát megmondom. Gyürottarcu, alacsony, amolyan íap- dacsszerü emberke vagyok s a fene se fél tőlem... Tetszik tudni? No, nem mondom, néha megszépül az élet vésőjétől összehasogatott arcom, akkor, ha nézegetek egy képet... Tetszik tudni? Hát igy vagyunk a „külsőmmel“, Drága Nénémasszony... ßzeretem-e a bort? Jaj, már megint nevetnem kell. Fején találta a szöget. Hogyan válaszoljak? Az a gyanúm — a bor szerét engem... Mondjuk igy, hogy gyengém ... Huszezerszer akartam már vele szakítani, higyje el, Drága Nénémasszony, de mindig utánam küldi hangulatait. Sajnos — engem megvigasztal. S mert csakugyan, sűrűn rúg bele a sorsom a szomorúságok utcaárkába, élek a vigasszal. De azért nem veszedelmes. Mostanság például békét hagy. S ha békén hagy. — imádom. Egyébként csak szeretem. Isten bocsássa meg. Hát íme, a főbb „pontokra“ válaszoltam, Drága Nénémasszony s most engedje, hogy két soráért meghaiottan mondjak köszönetét. Azt írja ugyanis, hogy nem lehetek gonosz és rossz ember. S mert látja, érzi, olvassa, hogy szeretem szivem Örök Bölcsőjét, a mamát. — szívesen eljönne anyámnak, ó, ez nagyon kedves, ezért csókolom a fáradni kezdő, drága, fehér kezét. Igazán, szebbet, bévülrölvalóbbat nem írhatott volna. Nagyon köszönöm édes gondolatát, áldja meg érte a Mindenható. K Sokat írtam Drága Nénémasszony? Hát eleget. Ne vegye bolondos dicsekvésnek, sok levelet kapok, persze, nem lehet, hogy válaszoljak valamennyire. De Maga egyenesen arra kért, hogy „írjam ki az újságba“ a választ. Szívesen tettem ... (Kívánom, hogy almai teljesüljenek s most, amikor hóval hullatta be haját a kor tele, minden pillanatában öröme legyen. Köszönöm kedvességét, sorait, fáradságát és gyengédségét. Kezeit csókolom, Drága Nénémasszony, jóéjszakét. Közöljék azonnal cimiVket, hogy elküldhessük ingyenes íuialosnkenyv árjjdgyzél&SinkeéIrjanak azonnal az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁHOZ Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9.
