Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-04 / 125. szám

■'

ELLFNZfiK

nyel \ i/s^áltu sa tolul 1 a Coiulamino* iiak. Clăii ant-v al, u/ o „longe erudiţi.*.- siimis“ bai a! ai \ a I Parisban. I g'yéhkéilt *— tolytattam — ez csak a Will, század menjünk lejjebb, itt a Calepiiius 11 nyelvű szótára, ahol az angol előtt >an a magyar szótári rés/, mindenütt, 15'>l-ben, Haselben nyomtattak ezt a könyNÓriást. — ipte-ból mutatok aztán neki egy Philippus Iteroaldust, ahol tiyulai I iilöp magyar tanítványa- hoz oldalakra menő le% elet intéz ez a nagy bolognai tudós, 1476-ból meg az esztergomi érseknek ajánlja fel egy másik XV. századbeli iró a könyvét.

— Félrevezettek — szégyenkezett az illető és egy drága magyar nyelvemlékünk kiolvasásánál vált teljesen szó- talanná, mikor u XVI. század legelső évtizedeiből eredő orvosságos könyvünk ,,gyermekese“ szavának kimondásával akart megbirkózni.

Gróf Apponyi Sándor, a magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok világhírű gyűjtője, szakszempontból bámulta meg a kancellár mindenoldalú tájékozottságát. Egy kis bemutatoki* állítást is rendeztem tiszteletére olyan külföldi nyomtatványokból, amik az ö háromkötetes katalógusában nem fordulnak elő. i

Még az editio princepseket csak elnézegette szó nélkül, de mikor a „Mis- sale strigomiense“-re került a sor, már nekemfordult: maga húz éngemet! — Csak gondoltam, feleltem, hogy ezek a könyvek is érdeklik excellenciádat.

— Nem értem, — folytatta — hol szedte össze mindezt Teleki, mikor ő csak szekéren járhatott még, magam meg autón és gyorsvonaton jelenhetek meg minden aukción! |

Kosztolányi Dezső is itt sírta el hattyúdalát, mikor nekilelkesedett a Csokonay diszkiadásán (1813), meg az egész összhatáson azzal, hogy az ö 12—I5.000=re menő könyvei csak: könyvek, de ezek: könyvértékek, igazi künyvreprezentánsok és nem győzte bámulni folióit a bibliothékának.

Egy svájci pap, mire szóhoz jutott a reformáció korabeli fametszetes kiadások láttára, ezzel a kérdéssel lepett meg: „gegen Blitzschlag ist das versichert?“ Ka tudta volna, hogy még akkor tűzfala sem voit a drága könyvtárnak; ma niár megépült végre ez is.

Külön helyet érdemel azoknak a román politikai és társadalmi előkelőségeknek sűrű látogatása, akik irodalmi nagyságaink kellő értékelésével méltatják a kancellár örökét. Ileana akkori királyi hercegnőn kezdve, a Hohen- zollern-főhercegeken folytatva, a La- hováryak, Tzigarra Samurcos, G. Sión,

O. Goga és más kiválóságok tisztelték meg látogatásukkal a thékát.

íorga elismerő nyilatkozatával hódolt Teleki Sámuel emlékezetének, mikor ezeket irta a könyvtár látogatókönyvébe: I

In domo humanae nobilitatis hunga- ricae opera vetusti temporis mirutus sum, azaz: a magyar előkelő gondolkozásnak ebben a hajlékában megcsodáltam a mult idők alkotásait.

Amerikai, sőt afrikai látogatók is akadnak, hogy az ázsiai Toyama Koi- tschit is emlitsem, aki mongol, tibeti nyelven is beírta nevét a japán, kínai mellé a vendégkönyvbe — úgy el volt ragadtatva a Konfucius példányától a könyvtárnak. 0. Weiss és dr. Soma Wei ss, előbbi egy johannesburgi geofizikus, testvére meg a Harvard egyetem tanára a Kircher „Mundus Sub- terraneus“ müvét csodálta meg, majd egy Pancratitust lapozott. A Körösi- Csorna Sándor tibeti nyelvtanában (CaU cutt.a 1834) meg ennek a „siculo hum garus“=nak angol tudását magasztalták és igen jól voltak informálva a két Bolyai felől. A külföldi ősnyomtatványok nemzetközt egybeállításánál Romániát G. Caradja, berlini konzul képviseli, ilyen minőségében tanulmányozta inkunábuláinkat (Inkunabelinventa- risirung) és vette címjegyzékbe adatainkat a nagy bemutatóra minden elismerése mellett. I

Kulturális életünknek ez az élő nagy tanúbizonysága, a gróf Teleki-könyve tár minden irányú érdeklődést megérdemel, minden kritikát magbir, alakítójának forrongó eszmeisége mindenkori megbecsülésre érdemes. Életének termékeny munkásságára a legmélyebb hódolattal gondolhatunk, születésének kétszázad,ik évfordulója felé pedig a legnagyobb megHletődéssel tekinthetünk. Gulyás Károly.

■; w lianţi n) crcflmtngel

A mesterséges szem _ megbízható teremőr

Népit'ven n lotucclkvl igen találó:mesterséges s/vinnek ncvez.ik, nio!y a it-nyíre

reagálva, e'ektromos impulzusokká alhjkjr ja áll " ráeső fénysugarak L A iá*Ív alten, vörö'tniivaeni lénnyel együtt atkama/ás’ ban nagy l<erülit'tpl hóditott már mag magának a mtKvrséges .szitun, mely kitünően végez, számú. |p.,i müvnrtekc1«', ellenőrzi a kü'ünbö/.ő i'f’t o > gépek műm,káli, crnyago- kad vizsgál, gép1''kill indu és á Iliiig lámpa1 gyujtk és oft ki, ahol pedig nem kívánatos elemek mvgj. leinkéi meggál'tmi vagy észrevenni. szüksége«, elsőrangú ‘l'ercmőri szerepet (öillt be.

A ír érnie4 birodabnt vusulbk berlini pá- lyaiudv. a'iiám pé dáu'l olyan bei Made/ó* ön- mükódő irányítására használják » fotócel" lát vörös,minimeni sugárral, unn jy megakadályozza a felesleges moh unikum erő/k p i- /.airJás.il A pályaudvarok mozgólépcsői t íötocei’' :a beikt'.vlás'ávi ill c^rk akkor működnek, Ívii rálép valaki, azonn-at Váltalak mr gidvló , hu senkt sincs rajüa. így rengeteg áramot t'-karihvnak meg.u szerkezetek élel- tair'linna hosszabb lesz o fele-'oges működés kikpc-*<'kb>ával!. Ha nincs von if, retnd- ‘szierint forgatom t-ónes a simink körei . Abban a pi.ij.ml'l b:am, ti,nykoir valaki a mozgólépcsőre lépek1'1, tostévcl megszakiloUiai a lát* haltiaillan fénysugarat, un lépcső fulószerke^ zcte.v rög)lön kbipc-sdlja a fo'toce L; hászná" bp után vinzcns egy másik berendezés ki- Ik-aipcsolj.'» azt, Eléggé e! erjedt alkaJrntuzás « fotocellának a termiek biah^itásln is; kü- fönöfi'.n, ahol páncélszekrényekben értékekeit vagy fon,nos iratokat' őrifemiek és ahol az á'Tandó személyes felügyelet sem Ifuyne elegendő vbigy aü'ktfnm», hi varian vendégekkel szemben, kuk fegyverre) b megjer lenhclnek, védekezni. A be'örő nem veszi

Egyfázisú motor a mezőgazdaságban

Nem könnyül ;6 m.izőgazda.ságok vi'llar moserejü m<otorizálásáml.'k gondolatával megbarátkozni ozon egyszerű okná* fogva, hogy sem megfelelő források, sem áriak r.dncsenek egy váll amois energiaszükség lel kielégítéséhez. Volib idő, amikor a kisebb gazdi ‘iságokail is rűleplék u fliralküonok, de un gépek lelje« kihasználásának hiánya és a viszonylagos magas költségek újra csl-k az áÜteálíiornány ere jénai k kihasználására

kényszedi id'.rék o gazdáikba. Ha nálunk nem is beszélhetünk még ia, mezőgazdaságok eteklteifikálásiról, fel keil figyelni az •ez) in a téren elért külföldi eredményekre. Annál inkább is szükség vun erre, mart az nrra rászoruló nemzetek a racionális einer- glagíjzdáiitodás segységével igyekeznek a

mezőgazdasági termelés! >a lehetőségek határáig kiaknázni, tehát minden olyan me_

ész'i'i“ a láll'huit, Hűlni .vu gurut, mely utjil kc- r -a xi, a'/.'l nvt'g.sz.tk1’.' va 111*;.'évek vészjelzők szóiMJjuuk meg, nuelyek n-nds/a.'iol /a v ii"b.i hozzák I leg vakmerőbb bűnözőkéi' akik /ián minden igyekezetükkel menekülni próbálniuk. Ennek a berniö zésnek aZ a hélrány'.', ha. ai betörő vagy Ui.ilvJj e* repi'Zii nalviie rán megliud'a a fí/JOcí-llák rojtokéi, tudva, hogy testével a vörösenin- neni sugarait 1j:i ncegs/akia csöngők n.i g'.'zó'a nak, egyéb ‘ényloirrásbóh elegendő egy z ablámpK megvilágítja -i l'otoceb 1 ak' t s akkcir nyűgöd! m munkához fá'ha t. fsgyébkénit is a b'Jiörővjlág ús a kémszer* veze ek nemcsak ui biztonsági beremdezé»ek •liechlniiktti 'teplődé'-ié' kövellli'k, liiamem :m- r.i ik re-akciój.'kepl n a védekezés11 is megfelelően előkészítik m-unkábalépésük előtt. Mos? egyik nagy nőmet; cl Xtr<-fiechn'kai gyár kc'sv.ái etc oly=n berendezési, melynek működtetéséhez oiem közönséges vörö'ien- iimeni sugarat használnak fel, bánnom módúéi 'I fényit. A vönHmiinnemii fényfomás 'ő1'1 egy lyuh'‘»szili 1 il> korong forog, niiák '1'. ÍL a lóny-ugár m ásod percünk érti' öl-száz* s/.cr meg-zakad (hasonlóan, mflrtl1 távolbalátó képá>oii:ásná'‘ o Nipkow-'árcsía). Ezál- ( ll i.foba'n az áramkörben* amelybb n folo* o ’la be vun kapowO'lva, várakozó áraim keletkezik, ami kizárja ineíb hogy lakár egy mcsíerségeseni beiklaitoyp idegen fényforrás, ük ár m/:iga a mlcpipali fény hfisson ti, fotocellára, tohác k kapcsolja m vörösem in néni sugár működését!, a fotocnfa egyedül és k'.zárólag a hasonlóim moduláK? fényforrásra r.Pigál Abban 07; ebeiben pedig, ha még ezen fül bármi eszközzel erősrbk a falo- ce’H áramkörében a vílfokozóáramot, arn- j náf nagyobb érzékenységgel működik a I szerkezet.

' J 9 39 I u n I un 4.

UJ

smm ZWEIG

köíelek

Emberek-könyvek*városok. (Benne re mek tanulmány Toscaniniröl, Maxiin Gorkijról, Newyorkról, Brazíliáról stb.) Vászonkötésben 178 lej. Nyugtalan szív (első nagy regénye; köt\e 178 lei. Régebbi nagy könyvsikerei: Stuart Mária 2M Ic-j, Maria Antoinette 15« lej, l ouche 66 lej, Örök lámpás 106 lej, Lélek orvosai 125 lej, Harc egy gondo- lat körül 132 lej stb. Kaphatok az ELLENZÉK KÖN V'VOSZTÁLYÁBAN, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje a köny\újdonságok jegyzékét.

chbmikus mjogotldásfl kihaszmálmtaác, mely cé.ükhöz közelebb viszi.

A Wessen mid Fortschritt c- foílyóirit wz egyfázisú motorok alkalmazásán ismerteti a mezőgazdaságban. A közlemény szermi a: német mezőgazdaságokban 1933-ban máafv’mi.ilLó motor volt üzemben mintegy'’ 4—y millió lóerővel. Ez a, szám husszoro«ia a világháború előM berendezkedésnieflo, n vakSsâgbani azonban igém sokszorosa. 1933- bf m a mezőgazdasági üzemeknek még csak 35 százaléka használt elekiliromotonl. A továbbiakban világítási problémákkal foglalkozik ui ciklk, a mii természeliesen tolje^fin külön kel’- váSaisztainl A Németországban mufaiikozó nagy hiány mezőg'a'zdasági munkaerőkben, magávlai hozza a gazdák családtagja inuk lehe ő fehermentesitését. Hol nagy la7 ákait-ádllornány, elmam dha'tüf'

lan az eF'kt'romo.ior. Kisebb üzemekben azonbam csak 'azok az ciektromo orok jön- n(-k a németeknél is számitá^bb, amelyeket könnyen lehet az egyik munkagépről1 máN.kh'O/ száüíilütni.

A némeít elek-froiparnak sikerű’'! ilyen monoit szerkeszf! ni. Egy hordozóra felépr ‘cct forgóáramu motor rövidzákifutóval és ráépitol't kapcsol ólkészülék kel, ami caak z lapos fémbő! és 2 csőből áll. Ezen az egyszerűségem m-m lehet tüKennú. De mer: a k is üzemekn,k rendszerint egyfázisú árum áll rendelikezésére, az elektrotechnika <‘gyfázisu motorok forgatombuhozuta.ávö f-egit a gazdákon, ami oilig marad mögötte u forgóáramu motorok üzembiztonságának éis niegbizHalóságánalk. A német gazdák vá- laszthainak u m/ghu j'ásos, segédtázim vagy kondmzátcwmotorok között. Ami «az árkérdé-4t 'illeti, legolcsóbb a forgóáramu mohor, azjt kövtthk a fentem'’ife«.‘tk.

Hatásfok tekintetében yeziet a forgóáramu motor, utána jön a kondenzátormotor, egvégén a meghajtásos motor. Kondenzá" tiormotor ofj.t jön számításba, ahol hosszú üzemidővi ü keíll számoöni. A mezőgazda- ságba/n özoniban átlag csak 100 munkaórával keÜ számolni.

A legtöbb kisüzemben megfelel .az egyfázisú motor önhapássaík Ha a világhó áramkörbe tehet c^ak a motort kapcsolni, t'kkor 6 amper biztoshás mellenc münd a három egyfázisú motor: leheti körülbelül 0.5 kdowüitt ‘eljesitménnyel kipcsolni. Mert Nemei országban a vezi?tékek Üeg"

oilâbb 1.5 négyzelmjlílméterre Vaunak elő- irvcii, azokat 10 amperre is lehet biztosítunk Ebben az esetben mindhárom mot'oxíipust 1.5 lóerő teljesítményig lehet kapcsolni. Eddig ai teljesítményig az önhajtásos egyfázisú motor alig kesrüij *öbbe a kézihhjtá' «u motornál. Az itlym motorok felépítése és kiszo gálása éppm azáltal egyszerű és üzembiztos, mint a forgóáramu röv'-dzárla^ rcn fu'tó motoroknál. Másfél ’(óerőn felül, kb. két lóerőig még felhasznál hűt ó a kon- denzátormötor.

IRIGYSÉG

Irta TÖRÖK SÁNDOR

nagy választékban már 80 X©|töl kezdve az Ellsnzéit könyvesztályában Cluj, F. Unirii. No. 9. itapliaték 11

Az egész jeüenet csak addig tartóit, mig az 53-as vűllaimos átment az Erzsé- bet'hidon, Budára. Ennyi didiéig tairlott, mdnt jelenet. Egy'ébként természetesen — mint minden — előbb kezdődőit és később végződött, mert hiszen minden előbb kezdődük és később végződik s a dolgok összefüggése végtelen. Ilyen böl- cselkedő, ám keserű hangulatban szálltam fel a hídfőnél az 53-asra, melynek hátsó perrónjára a sors már akkor kirendelte azt az ellenőrt, akiről szó lesz, odaitáimaszitofctia az ajtófélfának és belüli, a kocsi eüső ülésére, elhelyezte barátját, a civilt, hogy alkalmas helyen megszólal hassanak.

Á dolgok végtelen láncolatán most nem próbálóim keresni az előzményeket >— hogyan találkozott az ellenőr és a divü valahol, hogyan álltam meg az imént egy plakát előtti s nézegettem né- hány másodpercig s ha nem niézegettejn volna, akkor bizonnyal elérem az előző 69-est —, mely már a Gáliért alatt kanyarog — és nem találkozom az ellenőrrel, akivel úgy látszik találkoznom keltett. S hogy találkozhassunk, ezért kelltett időznöm a plakát előtt,, mely, ha véletteniil az oszlop belső felén van, nem is látom meg. Kutathatnám, hogy miért van ez a plakát az oszlop külső fölén és mi érdekelt azon a plakáton és a szálak

ezer felé ágaznak szét egyre halványodva, hagyjuk tehát s vegyük fel a kész jelenetet: benn ül a civil, kint támaszkodik az eltenőr s egyelőre nem látszik, mintha közük volna egymáshoz. Most fölszállok én, akiről egészen biztosan látszik, hogy nincs közöm hozzájuk.

Fölszántok, magamban dohogva — talán egy-egy szót hangosan kimondva, ahogy néha rajtakapom magamat effélén — s lekönyökölök a légfékre. Keserű, nagyon keserű hangulatban,, mint már emliitettem; külső sérelmek sajognak és belső elégedetlenségek kínjai feszegetnek, nem részletezem, az ellenőrrel akarok beszélni, aki itt támaszkodik az ajtófélfának s aiz egész emberben van valami jó és biztonságos. Hanyag erővel ált két kemény lábán s úgy támaszkodik a tolóajtónak, ahogy állhatott talán régen, legény ke korában, estefelé a kiskapuban, otthon, a falujában. Igen, falusi ember teliét, panasz tgverek. Nyílván jó tanuló volt, év végén a főtisztelendő megsimogatta a fejét és mint sß iskolaszék elnöke, átadta neki Graczta János valamelyik könyvét a szabadságharcról. Katonáiknál alltisztségre vitte persze és hogy a képviselő iis pártolta, boldog ember, ime, egy osztáUlyal előrelépett. Élete körülményei, házatája Halakul nak rendre előttem — hiszen olyan egyszerű és szép

és irigyelni kezdem

körülötte műiden eziti az ellenőrt.

Irigylem, mert hiszen, mig élete történetét üt összerakosgatom magamban, bennem már fölmerülnek a kétségek, hogy miért mondom egyszerűnek és szépnek, mikor ez a két fogalom, ebben az esetben egyet jetent. De egyet jelent e valójában? S fontos'e. hogy ezt eldöntsem? S a kifejezésekkel és formákkal való végzetes harcban ez még malyen kicsi kis csatározás, semmi! Ó, de jó az öreg ellenőrnek, ennek a szép, erős, nyugalmas ellenőrnek, aki föltétlenül biztos a maga hivatásának gyakorlásában: nem, nem, neki nincsenek kétségei afelől, hogy a jegy, amit figyelmesen kézbevesz: érvényes-e, vag>- nem, neki magyarázhatja a potyautas, hogy nem ai 75"ässel jött, hanem a 14-essek egy pillantás és mindent tud. Pontosan tudja kötelességeit és teljesíti és rendőrt Is hív, ha kell. Veszi azt a táblát, megnézi, nyálazza a ceruzát, bete, amit kelt, kalauzoknak könnyedén visszaszaiutál s mondja egy öregasszonynak, „várjon, néni, még nem megálló!“ és leugrik és alá'fel sétálva várja a következő kocsit, szép élete van egy ellenőrnek.

Ez az ellenőr most nem szolgálatos. Csak 'támaszkodik itt aiz ajtónak, keménv profüját mutatva felém és éles, tiszta, kék szemével nézi a Dunát, ötvenéves lehet az ellenőr. Szorgalmas ember tehet, az ilyenek mi-nd szorgalmasak s jaj, nem ismerik a rossz éjszakák után azt a szürke és szétfolyós reggelt, amikor az ember