Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-04 / 125. szám

r

fr

B L l .£ N /. fi K

1<*3Q lun lut 'f ■■■mm

Háromezer sziget az Atlanti-óceánban jutányosán eladó vagy bérbeadó

A földkerekség legszebb tája és legkellemesebb éghajlata csalogatja a letelepülőket a Bahama-szigetekrc

LONDON, június hó.

Égy angol házaspár ismerősöm a «napokban bucsuebédot mnd«ezett: kívánd»" idolnak Angliából és a Borry'szigetek 'egyiken lel epe dinei k le. Miu'támi tföűidrajzi itameire- r«ym a Berry-özí geltekel illetőleg meglehe' hiányosak, kérdésemre eknomditálk, ltogv a (sziget a BtaJhama-szigetcsoport egyiké* alkotja, tehát ;uz Atteutti-óceán amerikai oldalán, egv régi földrajzi tévedés szeriinp . ,Nyuga: n di ábrám“ található.

A házaspár gyermekben és torheto anyagi viszonyok közö'tc ék A férj k«lo* naiíjszit volt, ck korán nyugdíjba1 ment s m<«t elhatározna, hogy’ bucsuc mondanak Európának és egy szigetre vonulnak visz' sza, molyef erre a célrt«1 kibérelitek az ainr goi koronától.

— És mit fogniuk csinálni Sttrrup-szige- tén?

— Minden vtaHószimüség szerint ananászt termelünk. Egy ismerősünk már évek ó'a elég jól megél ebbők

—- És mi lesz a befektetéssel? Hiszen az ilyen „ültetvényesdi“ rengetegbe kerül!...

— Ne higyje. Az egész befektetés kő' rülbelül háromezer fent s hu a dolog nem megy, csekély visz!eléggé' mimd'g ej le- bet az ükét vényeket adni.

Háromezer sziget egy csomóban

Ez a házaspár nem az egyetlen a világon, a mély «az utóbbi időben e határozta, hogy a Bah-vma-szige^kre vándorol ki. Angol izemmel nézve, a dolog nem is any- nyi-ra fantasztikus, mine ae «ember gondolná. A Bahamák, ezek ia parányi vörös pontok a Ráktérilő övében, Florida és a Nagyantillák közö t, nem kevesebb, mint háromezjer szigetet« alkotnak, amelyek egy- :ől-egyig kitűnő n «a«'.kaimnak a letelepedésre, ennek ellenére azonban eddig c&ak háromszázan Iáiknak. Ez a három-száz tér" mésztosen a nagyobbak közé tartozik, mint például a két Andros'sziget, ahol 30 évvel eze'őtb egy fiatal angol, névszerint Neville Chamberlain, sikerteleniül igyekezett kendert termelni, hogy családjai vagyonát, amelyet apja és bátyja politikai szereplése felemésztett«, visszaszerezhesse.

Azffám, itt van maga1 Bahama s mellette mindjárt1 Abaco, Nassau és a Watling-szk get. Ezek ma a világ legelegánsabb téli üdülőhelyei, aimelyeekt főleg olyan amerikaiak látogatnak, aikik már megunták a francia Riviérát és — némi joggal — ir- •óznjak Floridától.

A '-öbbi szagéit névtelen s olyiam« kicsi, hogy csak a miagyo'bb Itérképek cünrétik fel. A szigetek kivétel nélkül £z angol koronához tartoznak s a gyarmaitügyi miruiszté- rium kezeli őket. Egyesek eladók, másokait viszont bérbe lehet venni. Ito van például mindjárt a Watiing-sziget. Eredetileg Saw Salvadornak hívták s arról nevezetes, hogy ást kötött ki először Kolumbusz, aki az „Indiákat“ literesre és tévedésből feife- deze Amerikát. Ez a sziget, többek között, különösen alkalmas kendertermelésre és néhány földterülete jutányos áron megszerezhető.

Partadicsomtermelés és szivacshalászat

A Bahamák csodálatosan szépek. Az Atlanti-óceán itt örökösen kék, bár a sok konailíizátJOny májait)!! a hajózás kissé veszélyes; a« kiírnia« azonban a földkerekség egyik legkellemesebb és legszebb éghajlata. — Aranyhomok, ragyogó napsütés és buja, zöld növényzet. Lehetne ennél szebbe* elképzelni független és vállalkozók edvü ember számárai? ___

A romantikától eltekintve azonban «a, Bahamák elég jó lehetőséget nyújtanak a megélhetés szempontjából is. A szakértők szerint mind a háromezer sziget alkalmas a gyarmatosításra és művelésre. Egyeseken leandert lehet termelni, amely aránylag a legolcsóbb befektetési 'lehetőség. Kétezer font tökével és egy kis vállai tikoz ókedv v e 1 egészen szép eredményeket lehet elérni. A másik' ileehtőség púra,dicsőm termel és, az

az ac an ászültet vény, továbbá a teknősbéka é-s s/Jiv->cahJ:i<lúsr/iail:. Az odőbhi fküllönö^oa ^resett cikk, amil az mulat Legjobban, hogy reknőchéjj világpiaci ára, éppenugy, jivine az elefántcsonté, az utóbbi evekben alig csökkent. A Bahamák szivacsa, pedig a legjobb a világpiac hasonló termékei köziül.

Ez-ekol a szigeteket főleg benszülöh négerek lakják, akik tűrhető és 0*1 oó mun' körerőt szölgálttartimiik s » hólyi kormányok erősen támogatják a mezőgazdaságot és szívesen láiják a települőket.

A Bahamákban eddig leginkább ameri- iknicik telepedlek le. Ezek n «zigetek ugyanis majdnem ö^'zer kilométer ttávofcágban i vannak Európától, e'lenben alig öt-hatszáz kilométerre az Egyesü‘tlt!'Áll,arnO'k délkeleti partja i1ól.

Király-e n szigetiulnjdonos

Az angolok, akik szükebb hazájukban is

r /.igét lakók, különös előszeretettel viseltetnek :i Bahama szigetek iránt; Ounpton M’-'cken/i, ,*i világhírű angol Író, például évekkel ezelőtt azzail k'eheti óriási fe'tü mást, li"gy a l.a Manche-csatorna egyik kis s/.ige ét vélte meg, házat épiiMenell s évekig obi ipl.i könyvei*'.'. Később megunt-a un szig«t" 1'ak.ust és eladta obihonit.

Om van továbbá Lady Bryce, aici a vi' lag egyik legszebb szigetén lakik, Írország déli partjai közelében. Csupa virág, csupa napsütés ez a szöget, lamc'y egyébkéní arról is nevezete«, hogy in irta, pompás elvonultságban, Bernard Shaw ,,S/jen I Jolr:.n. na“ cimü színdarabját.

Anglia legnyugaii'ihb pmatján, Cornwall 'közelében, vannak a Sei ly-tszigetek, tahon- n:m a legszebb virágok kerülnek a londoni piiaana. Ezeknek r tulajdonosai ogy Dórién Smith nevű úriember, 'aki m'agát, «zeré- nyen, u ,,Sdlly Szigetek Királyának“ nevezi. A dolog — ha mindent tekintetbe veszünk — nem is olyan 'nagy ujf'ág, mint az ember hinné. Az. ugyancsak Anglia köziében levő Lun díszig» ibek lulia j demos.-1 ugyum'is sóikkal ilováblvmenl*1 a királyi cim- nél: bélyeget nyomulóit én pénzt veretetl, amelyet ,,Puffi-nak“ kér «ztelt el. Ha az angol kormány közbe nem lép és ,,felség' jogaitól“ meg orom fosztja az fülelőt, talán még az is megeshetett vobv'a, hogy a

I.imdi-szigetck tulajdonosa felvételéi kéri a Népszövetségbe. Hegedűs Ádám.

Bonnet francia külügyminiszter, Maisky londoni szovjetorosz nagykövet és Halifax lord angol külügyminiszter gejnfi tanácskozása.

DARAZSNÉ

Irta, FEIKS JENŐ.

— Darázs nénire úgy vigyázzatok, mint a himestojásra! — mondta nagybátyánk, a család feje, azért, mert gazdagabb volt, mint az apám. Mi, gyerekek — a nálunk nyaraló vendégekkel lehettünk vagy nyolcán — nem «tudtuk, mi az a „himes'ojás“. A tojást csak „hárompercesem“ szerettük. Darázsnét is igy szerettük volna, forró vízbe dobva három percreApárnk unokán övére joggal viselte a Darázs nevet. Minden mondata szúrás voit. Még a főispán kislányát is, .aki pedig csak vendégünk vojt, burkolt vádakkal ejtette kétségbe.

— Ha anyád rudná, hogy mit csinálsz éjjel khttőig lámpafény mell-e‘«t, bizony . . .

Természetes, hogy D«a«rázsiné — mj egyszerűen „diri“-nak hívtok — napjait állandó sértődöttségben töltötte. Pedig még cs'ak öreg, még Csak csúnya, még csak sze gény se volt. Külseje Holbein valamelyik kegyetlen, de mégis nemesbe faragott északi királynőjére emlékeztetett'. Férjétől, súlyosan megbántva, rögrön nászurjuk u*án elvált, ma is haragban vannak. Daninak hosszú, hegyes orra volt, «amely támadás esetén azonnal átalakult fugánkká. Közöltünk még a legkisebb gyerek is olvasni tudott Darázs Verona orrában. Mielőtt it sértő megjegyzés' nyila ki röppeni! volna a „néni“ szájából, a hegyes orr már előre elárulta. Számoltuk a perceket, amikor majd már fel szabad állnunk, hogy já'szani mehessünk az erdőbe.

— Sohase [eszitek urigyerekek — szúrta1 Dari utánunk. Azonban mi, utasítás »zerin«t, tűrtük döféseit.

— Szegény Verona, kevés jót kapott a; é’eltől '— ilyeneket mondott gazda«: c ládfőnk 'róla. —'Mi, akikhez Isten annvival kegyesebb volt (.itt magára gondolt), mi csak jók lehelünk hozzá. Tegyük meg hát :a magunkét.

Meg is tettük. Szüléink állandóan telefonáltak Darázsnak, vájjon, hogy van, m?t csinál? Eljönne-e holnap vacsorára? Akar-e két hétig nálunk nyaralni Hévligeten?

Természete«, hogy- Dari érzékenységét ezek a gyöngédségek csak fokozták. Minden szóban rejt'eifit mérget keresetit.

— „Akarnék-e?“ Miért nem mondjátok úgy, hogy egy szívélyes «rokon mondaná, hogy „aikarok-e“. Hát persze, hogy akarok. Csak me volna« minden szavatok mögött a szándék, hogy engem bámteatokNem volt; könnyű, Daritt kibékíteni. Mégis végüÜ többnyire sikerük, bár ő az idők folyamán egyre mérgesebb, «egyre epésebb lett. Most már fünek"fának panaszkodom apám önzéséről, anyám flamcolásá- ról. A mh gyerekek, neve ellenségéről, beleszámítva vendégeinket is, hit- jelsősorban a «főispán kis'ányár, Bertát «orolta fel. (Ezzel engem szúrt szivem, ugyanis sz«tTeímes voltam Bertába.)

Minél ellenségesebben viselkedktit velünk szemben Darázs, mi annál elnézőbbek, annál kedvesebbek próbáltunk vek lenmi. A «ötét «őrs ellen véltünk csekkedül, «titkos és nemes felad-íí elvégzésére váhailkozván.

— Ó jól tudom, hogy „kedvességetek“ mögött mi van: nem vagytok őszinték. Nem is tudtok az lenni.

Valóban, Dari jól tudta. Mi. gyerekek, gyüllö tok ői. Mégis „«rendesen“ vita«!lük magunkat vele szerűben, különben is eb- b?n a korban «annyi érthetetlenül csúnya '■ ö'riessége^ k«-l-'l «teljesíteni.

Azon a napon, melyen tortériéi!ünik fő'

■oz-in at áhóz ér, szüléinknek ebédmesrhivál-n v<4r, anyánk aggodaimaa arcc»l fordu'i

felélik:

— Cjyerekek, nu egyedül le*zAck a/ztel- nál Darázs nénivel. Legyetek udvarwwak. (A hangjából világ«'.s;«n kihal lat szott: ,/«ia• génnyeíl“, de űz is, hogy -'í\ wm mcsn nündani.) Különben „Macii" — « fraxutóa ncvelőnő — is itb ebédel vcldtfck. A többit tudjátok.

Halk lány ércsörgés között kezdődött az ebéd. Az asztalion, apám helyén Dari ült- Fejedelmi fölénnyel nézett át fölöttünk, mi, akár számtanórán, lehajtott fejjel ühünk «'gymásmelleLr. Kínos csend uralkodott a hatalmas ebédlőben.

Mo«t Dari orrán megjelenít a fuLánk.

— Csodálom szüléitektől, hogy vendégségbe mennek, mikor maguknak i* vendé' gük van. Ped g ők felnőttek.

Még a négyéves Istvánka is leeresztette a kamblat, kicsi ökíle össze^zoruit, önkéntelenül is kardként, fogta meg az evőeszközt.

Darázsiéra mindent tehetett mondani, csak azt nem, hogy egykönnyen meg tudott volna ijedni. Ellenkezően, valami vég- zotszerü erő kergette őt a harc, a veszedelem felé. Finom szemeivel egy piLamtat alatt meglátta István kezében a véfcz'.jósló ka* -nalat.

— Csak tedd te István azt a kön'aflat. Engem nem lehet el hallgat fa hm. Én bátran kimondom, Hogy a szülei ek — csúnyán

viselkedtek vePlem szemben.

Dermesztő csend köve«tkezetl ír szfavak után. Kis vendégünk, a fői-pán leánykája Nzólal'l meg elsőnek:

— Maga vén disznó.

Fekjih'Olieh'en jrienot kövri'rez’ -1 most. Daráz' felugrott, hogy üldözőoe vegye kis szerelmemet. Mine tool1 jelre, mind •> nyo can, gyért'kék, védőáliásb i helyezkedtünk. M-ídi, «a francki hmye'iiirh-omlnk ki- szíalad’ a szobából. Egyedül mardtonk D 1- r-val. Tanuk nélkül.

♦

M.i is szégyenkezve gondolok vissza életem e legsu vő«-bb lovagiasságára. Néni is írom le a csúf jelenet részletei'- Csak any- nyit, hogy még egy félóra mu‘va is mind' nyáján a «szőnyegen félájufttan fekvő Darin ültünk.

Szüieinik íép'-iek b hirtelen (M-di elsza- í-'d’t értük.) Minit ka-zárnyában a bakasor: felugrottunk foglyunk mellől, haptákba v.ágiuk magunk-U korra és ne^nre való tekintet nélkül- Én Bertára gondoltam. Szivem et hasította, hogy velünk együtt őr megbüntetik mos.'.

Egy eitlen «zóvto sem védekeztünk. Még a szokásos ,,ki kfezdto“ is elmaradt. Hallgat íumk.

Da'ráz® felkelt. Drámai ;érptekk«l sírásba kezdvén, atyánk utána néz ed, Bzonban meglepetésemre, minden vigaszttdó szavak nélkül. H'a«ngja remegett, mikor megszólít:

— Nem kérdezem, hogy mi töriténc, Ve- ronlai. De vte Ide többé ne feedd be a 'Hbad. MegérüeiLted? T«i pedig! — és itt elkeseredetté váH a hangja, «oha ilyennek nem hallottam — csokoládékochot kaptok estére!

Még magunkhoz se tériünk a meglepetéstől, mikor apa anyánk felé «fordul, aki

szegény derml-dton állott az ajtóban:

— Téged pedig «nagyon kérlek, ebbe ne szólj bele!

*

Dalráz&t élei tünkben dőször haillottük zokogni. Szüléink kimentek az ebédlőből, minis bíróság az iitéletthirdöltés után. Mi ott maradtunk. Az asztal körül ülve, ha’F gaíituk Dari zokogását.

Csöppet eem vofitumk megindulva, untuk az «egyforma ritmusú sírást. Inkább atyánk ér'the.'ieí'Lenüil nemes Ítéletére gondolituník.

Ujiább megLep'etésre Dari letérdelt e’őr" tünk. Ishvánkta fülig pirulva, azon vefl«te magái« észre, hogy kezét, méh,’béri nemrég még a harcias leveseskamalác szorongatta', Darázs Veront.n moat« ajkához emeli.

— Boc-sássatok meg, t’3 ártatlan 'angyalok. É-s '1«e, kis Bertám . . .

Nem hí,jlünk Darinak, különbéin is utáltuk a drámáztásru Pedig szegény soha mim vált őszintébb, minit e percben. Immel-ám* m'-d „megbocsátottunk“ neki, sőt. még ■szüléinknél üs prottezsállük. Visszavoimattuk 3 kitiltást.

Dirázs, .'teljes átalak íráson me ni' ár. Soha «többé „nem voh nregsértve".

Pedig éppen «írget sértegeitnük, legelőbb is mi. gv er ekek.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől 3 leg» választékosabb kívíteUg, legolcsóbban az Ellenzék kön vs osztályában, Cluj, Piaţa linirih - -