Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-30 / 146. szám
EÜEBNZÉR í 193 9 juni us 3 0. ' * A város l A sétáló ember, ha van némi hajla- ima lelkesedésre és füle a hely szellemének meghallgatására, gondolatában önkéntelenül épít, mert szeretne fejleszteni és szeretne szépíteni, de viszont ép úgy gondolatban meg is tart és restaurál dolgokat, mert tudja, hogy az igazi fejlődés nem követel okvetlenül áldozatokat. Az északi faj csak járókelő nép, mely szereti városait, egyszerre hagyományaival és lehetőségeivel együtt és költői képzelettel teli s igazán sétáló a délszaki ember, ki büszkén tekint romjaira és megmaradt vén épületeire, de bármily uj szellemű haladó nép mintájára ő is körül építi a hagyományt az uj szépségek és uj szükségletek alkotásaival. Ezek az igazán építő és megtartó népek bölcsen mérlegelik a megtartás és fejlesztés érdeke között, mit hol és hogyan kell megalkotni rombolás nélkül. Ezek a gondolatok: önkéntelenül ébrednek a tősgyökeres kolozsvári sétálókban, amikor egyre sűrűbben olvasnak egy lelkes városvezetőség fejlesztési tervezetéről. Kétségtelen, hogy városunknak uj épületekkel kell gazdagodnia, de az is kétségtelen, hogy a város patinás jellegét adó körülményeket épugy tiszteletben kell tartani, amint azt az angolok, a skandinávok, a németek, az olaszok, a spanyolok, a görögök cselekszik. Kolozsvár vonzó jellegét egyes régi városrészek, mint a Főtér vagy az Óvár, a falmaradványok, a házsongárdi temető, a sétatér, a fellegvári oldal s néhány régiesen művészi öreg utca, mint a Kogalni- ceanuról elnevezett szellemvidék, adja meg. Ezeknek összhangjából, értékeiből, varázsából máris sokat eltöröltek régebbi városvezeitőségek, amelyek nem tudták eléggé egyeztetni a mult és jelen érdekeit, akik pillanatnyi behatásokra döntöttek olyan kérdésekben, amelyeket a történelem, a művészet, a fejlődés, az idegenforgalom és minden fontos érdek alapján lassú nagy gonddal kellene megoldani. Ha Oxford, Nürnberg, Velence, Szevilla vezérlő szellemét követték volna, például az Óvárban az elkerülhetetlenül szükséges uj épületeket a környezet régi stíljében építették volna, viszont uj városrészeket különítettek volna el a legújszerűbb irányok és rendszerek tervszerű és összhangzatos alkalmazásával, még pedig a tér felfelé való kihasználásával, hogy a város túlságosan szét ne fusson, ami az egészség- ügyi, világítási, utcaburkolási kiadások meredek emelkedését megállította volna és nem okozna ma gondot 51 uj utca érdekeinek drága pénzen való kielégítésekor. Most az uj városháza építkezési terve teljes egészében fölveti megint ezeket a gondolatokat, örömmel látjuk, hogy kellő gonddal mérlegelik a súlyos kérdést és minden oldalát igyekeznek alaposan megvitatni. Ez reményt nyújt, hogy az uj városháza megfelelő helyen, ahol nem kihasználja, hanem kibővíti a fejlesztés folyamatát és ahol semmiféle lényegesebb áldozatot nem kíván majd, a fentebbiek szellemében fog felépülni, a környezetnek, a város jellegének, az uj időknek sugallatai szerint. Kitűnő polgármesterünk bizonyára még számos alkalmat fog adni, hogy a kérdést mentői hathatósabban mérlegeljük és valahogy el ne siessük. A város szeretetétöl áthatva, vita nélkül, általános helyesléssel és megelégedéssel veszi tudomásul mindenki, hogy Bornemisa Sebestyén dr. polgár- mester, aki valóban megérdemli a szó igazi értelmében vett podeszta cimet, erélyesen és biztos eredmény reményében meg akarja véglegesen oldani a régóta vajúdó földgáz-kérdést, amelynek megoldatlansága beteges körülmények sajnálatos példája. Valóságos tengeri kigyó méregfogakkal, amely nem képes semmiféle hasznot nyújtani, ellenben elkeserít évtizedek nagyszerű lehetőségeinek megakadályozásával. Polgármesterünk jogi bizonyítékokra talált, kitűnő uj fegyverekre, amelyek remélhetőleg békéis megoldásra fognak vezetni és úgy a társaság, mint a város érdekeinek egyforma kielégítésével. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, mennyire szükséges, hogy ez az izgató harc végre-valahára lekerüljön a napirendről és helyette a terv megvalósítása révén föltáruló nagy városi érdek megnyugtató érvényre Jusson. Nem a mi feladatunk, legalább nem e pillanatban, hogy a földgáz bevezetésének nagy gazdasági és várospolitikai jelentőségéről értekezzünk. Ezt a többségi és kisebbségi sajtó, a várospolitikusok minden árnyalata régen versenyezve megtették. Most csak azt a lelki szükségletet akarjuk szolgálni, mely aláhúz két örvendetes hirt: az egyiket, mely szerint még 1914-ből eredő bizonyítékok jöttek napfényre a város jogainak és igazainak bizonyitá- sára és a másodikat, hogy e bizonyítékok alapján a polgármester közeli jó megoldást remél. Egy ilyen kérdés, j megoldása saját körén belül keletkező hasznoktól eltekintve, üdvös hatással lesz többféle irányban. Az ujitás kedvét és lehetőségét fokozza, lendületet ad újabb és újabb tervezéseknek és ahogy minden siker teszi, a siker létrehozójának lelkesedését, leleménj'ét és kitartását fokozza. Nagy munka volt a város rendjének és természetéig fejlődésének biztosítása nagy gazda- j sá(gi és belpolitikái válságok elsimulása után. A városvezetés minden nyilatkozata és minden ténye bizonyítja, hogy most a félbehagyott és mesterséges fejlődés biztosításának és keresztülvitelének nagy ideje következik, amikor az uj alkotások egész serege jön létre, a város a nagyság és fejlődés rohamos útjára lép és gazdasági életlehetőségeit a valóság alapjára helyezi. Reméljük, hogy szerencsénk lesz és nem következik be a világpolitikában olyan sajnálatos fordulat, amelynek hatása messzi, nálunk Is megérződik és a fejlődés zavartalansága elé a magunk akarata és a magunk hibája nélkül súlyos akadályokat emel. Szeretnénk, ha hosszú és nyugalmas évek jönnének, melyek egy buzgó, megértő, elfogulatlan, hagyományt és jelent tisztelő városvezetésnek okos lelkesedésből és okos számításból merített kitűnő terveit lehető gyorsan, lehető olcsón, lehető teljes elégültséget okozva, dűlőre vihetnék. fog kő-veszedelme: Dgai meglazulnak»- jn Kalodont log-, fogkrém, mely a aunlich-féie Sulfo-" rolitja a fogkövet; jraképződéséf. Lelkes hangulatban tarlova meg közgyűléséi a besztercei Hagyat1 Hők Egyesülete • * - BESZTERCE, június 29. Fi lyó hó 25-én, vafslárnap dóknóin. nagy érdeklődés mekeit tartotta szokásos évi közgyűlését g, besztercei Magyár Nők Egyesülete. Á gyűlést Petilás Jaikabiné, a,z egyesület Heikes és agilis elnöknője nyitotta meg, aki bevezető beszédében rámutatott arra, hegy'- az egyesület van hivatva, megvaitósitanú. mindazokat a célk itűzéseket, melyeknek, elvégzését a Magyar Népközösség naszódmegyei tagozata a besztercei magyar nőkre bízta. Beszámolt az ehiöknő arról, hogy az egyesüket a múltban is értékes munkásságot fejteit ki a karitativ működés terén, amennyiben állandóan segélyezte -a lőszárultakat, egyben a nyári hónapokban ecjy Napközi Otthon fenntartásával is nagyban hozzájárult a gyermeknevelés és gyermeksegités gondolatához. FeHiivillái a jelenlevőiket, hogy a jövőben még foker aalliaibb szeretettel és lelkesedéssel kap- csclódjaniak be’le a most már kibővített műnk a program megvalósításához. Ezután Herberth Ervinné, az egyesület jegyzője terjesztette elő jelentéséi, unajdl özvegy Tömlő' Jáncsné, az egyesület pénztárnoka ismertette az egyesület anyagi helyzetét, űálaimimt a Napközi Otthon munkásságát. A továbbiak során Sigmond János ref. lelkész, , ai Magyar Népközösség besztercei tagozatának a 1 tülöké, mint a. társadalmi sziaíkicszitály vezetője, indítványt tett a tagsági dijak összege, valamint a befizetés módozatainak ügyében, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A közgyűlést Beke Ödön, a Magyar Népközösség naszódmegyei tagozata elnökének beszéde zárta1 be. Az elnök 'lelkesítő szavakkal, martait óit rá a nőegylet által elvégzendő munka feni toss ágára, egyben a Népközösség támogató jókiván- sáigait tolmácsolta. Áldozatkész, közös munkára hivtai fel a> magyar anyákat, kik miár társadalmi helyzetüknél: fogva is hivatva vannak a család keretén belül élet- rehi'vni'j mindaz okait az e’gondieHásiotkat, amelyek most a Magyar Népközösség munkaprogramját képezik. A tagozak elnök He'kés ed ess el fogadott szavai után a közgyűlés bezárult. ill törvénytervezet a MHönDöiö foglakozási ágán mcgszcnczcsérőf Erlekezlelel íarioilak a nemzetgazdasági minisztériumban- — Miltépen tértének a szeüemi foglalkozási űzők megszervezése BUCUREŞTI, junius 29. Bucureştii jelentés szerint I. Bujoiu nemzetgazdasági miniszter elnöklete alatt ülést tartottak, amelyen a különböző szakmák, illetve foglalkozási ágak megszervezésének kérdését tár- gyalták meg. Az értekezleten a következők vettek részt: I. Missir, a nemzetgazdasági minisztérium vezértitkára, I. Gr. Dumiírescu, a nemzetgazdasági minisztérium kereskedelmi vezértitkára. Em. Brancovici, a gabonaexportőrök szövetségének elnöke, D. D. Negel, a bucureştii Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, P. Niculescu-Ritz, a Sfatul Negustoresc elnöke és I. Sibi- ceani, Lapjelentések szerint , a foglalkozási ágak megszervezéséről szóló törvényjavaslat valósziniileg a szakkamarákat is felöleli s a javas* latot még ezen az ülésszakon a parlament elé terjesztik. Más bucureştii jelentés szerint az értelmiségi foglalkozások szövetségének vezetősége törvénytervezetet készített az intellektuális foglalkozások kollé- ghtmainak megszervezéséről. A tervezet 23 szakaszból áll. Az első szakasz szerint a kollégiumok arra hivatottak, hogy tanulmányozzák és megvédjék a szakmai érdekeket, továbbá, hogy hozzájáruljanak a nemzeti problémák megoldásához. A második szakasz 19 kollégiumba sorozza az értelmiségi foglalkozásúakat. 1. Egyetemi tanárok. 2. Középiskolai tanárok. 3. Elemiiskoíai tanítók. (A közoktatásügyi minisztérium védnöksége alatt.) 4. Közgazdászok, könyvelők és szövetkezeti tagok. 5. Vegyészek. (A nemzetgazdasági minisztérium védnöksége alatt.) 6. írók. 7. Színészek és operaénekesek. 8. Szobrászok és festők. 9. Zenészek. 10. Lelkészek. 11. Állatorvosok. (A földművelésügyi minisztérium védnöksége alatt. 12. Újságírók. (A belügyminisztérium sajtó- és propaganda ügyi al minisztériumának védnöksége alaltt.) 13. Állami, megyei, községi, valamint az autonóm intézetek tisztviselői. (A belügyminisztérium védnöksége alatt.) 15. Katonai nyugdíjasok. 16. A bírói kar nyugdíjasai. 17. A közoktatás és papi kar nyugdíjasai. 18. Nyugalmazott állami, megyei és községi tisztviselők. 19. Nyugalmazott szállítási és közlekedési tisztviselők. (A közlekedési miniszté»} rium védnöksége alatt.) , A következő szakaszok .f kimondják, hogy yf j J§ r- . az egyes kollégiumok r az illetékes minisztérium javaslatára alakulnak meg királyi dekrétum alapján. ^ Alapszabályaikat a minisztertanács hagyja jóvá. A kollégiumok közhasznú jogi személyiséggel rendelkeznek és az illető foglalkozási ágat egyaránt képviselhetik hatóságok előtt és magánszemélyekkel szemben. -e A kollégiumokba való beiratkozás kötelező s előfeltételét jelenti a foglalkozás gyakorlásának. .Olyan foglalkozások esetében, ahol a törvény ,,libera practica“ =t ir elő, az er revonatkozó engedélyt az illető kollé* gium adja ki. .. . a A kollégiumi tagság feltételei a következők: a) román állampolgárság, b) megfelelő iskolai végzettség, c) büntetlen előélet. (Politikai büntettek és vétségek esetében a büntető törvény- könyv 27. szakaisizának a rendelkezései az irányadók.) A tiltó intézkedés nem vonatkozik azokra, akiknek esetében a büntetést felfüggesztették, vagy akiket birói Ítélettel rehabilitáltak. A közkegyelemben részesültek felvétele felett a kollégium tanácsa dönt, d) nem lehetnek végül kollégiumi tagok, akik ellen csődeljárást indítottak, még ha utólag rehabilitálták is őket. t •; Az iskolai végzettség feltétele nem vonatkozik a festőkre, szobrászokra, színészekre, operaénekesekre, zené* szekre, írókra és újságírókra. Ezeknek szakmai minősítését a kollégiumok tanácsai végzik, kétharmad többséggel. A minősitésfiaz illetékes minilsztérium által kijelölt bizottság erősiti meg. A kollégiumok tanácsa egy elnökből,- két alelnökböl és kilenc tagból áll, mig a fegyelmi bizottság öt tagból. A választhatóság 10, illetve 15 évi szakmai tevékenységhez van kötve. , ... VALLE TÁBORNOK, az olasz légi hadsereg főparancsnoka