Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-24 / 141. szám

8 ellenzék IQ IQ I ii ni ui 2 4. Japan uliimaium, .:vH állapították hogy csak figyelmeztetés jellege vo--------- nta—■! --------­Stviícw elöti amerikai és angol hadihajók gyors eltávozását követelték japán katona körök. — Amerikai és angol tengeri h sderök parancsnokai visszautasították a követelési. — A tokiói és washingtoni kormány külügyminiszterei szerint nem ultimátumról volt szó Moszkva tsjjra visszadasííd^ az ang©íok és franciák ind!jíváiayál .1 különben sem mozgtthmtsság nélküli külpolitikai helyzet újra fokozottan moz­galmassá miit. SzéhökeU’tcn kirobbanás veszélyéit] fokozódott a feszültség, a moszkvai tárgyalások, melyekre Anglia külön megbízottat küldött, újra fenn akadtak s a demokrata hatalmak szovjet- oroszországi képviselői újabb utasítást várnak kormányaiktól. Londonban Chur­chill, az angol kormánypárt erélyesebb politikát kívánó szárnyának vezére, drá­mai feszültségű beszédben hangoztatta, hogy a mai helyzetben az angolok egy­ségesen állanak kormányuk mögött és ha a nehézségek diplomáciai megoldására irányuló kísérletek sikertelenek marad nuk s a kormány kénytelen tenne meg­adni ,,az annyira relleyiit jclf‘, egységes politikai arcvonal, egységes nemzet, egy séges birodalom állanának mögötte, hogy megtegyék kötelességüket. Berlinben tiöb- bcl.s jelentette ki, tegnap már részben ál­talunk Is közöli beszédében, hogy a né­met nép meg fogja valósítani céljait és vállalja ezért a kockázatos politikád is, mert aki nem kockáztat semmit, annak nincs is semmije. Bálnában a btefani- ügynökség illetékes álláspontot képviselő diplomáciai szerkesztője álla pH ja meg (t szélsőkeleti eseményekről tegnapi beszá­molójában, hogy „amint a te mi eh] hatal­mak ellen nem lehet Európában semmit sem tenni, úgy Japán is sért heteken a távolkel et en". Tientsin helyett A szélsőkeiieti válság központja Tierr cv/'ből váratlanul álhelyezkedelt a vesz- ;tegziro’!t engedményes területtől több mint ezer kilométerre délre fekvő Slatow kínai szab-adkikötő felé, amelyet két nap előtt foglaltak e:l ü japánok. A 'kikötő elfoglalá­sával egyidejűleg ugyanis ia japán katonai hatóságok záros határidőre szóló felhívást limtéziek a kikötő előtt horgonyzó angol és amerikai hadihajók parancsnokaihoz, hogy hagyják cl a swaitowi kikötőt. A ha­jók parancsnokai azt válaszolták, hogy sieni veszik tudomásul az ultimátumot s u •kikötőben lévő honfitársaik érdekében “to­vább na is helyükön maradnak. Ugyanok­kor utasítást kértek a székőkeleti angol és amerikai 'tengerészeti haderők parau cs­ín-okú i tói, akik szintén teljes határozottság­gal visszau-tuisr-tották az ultimátumot. A két hadihajó, melynek eltávozását a japán ka­tonai hatóságok követelték, így a kikötő­ben is maradt. Közben az ultimátum hírére megindultak gyorsan a diplomáciai (tárgyalások is. Aritu japán külügymánszter jegyzékbe közöjle a két érdekek nagyhota- HomamaJ, hogy a japán hadműveletek egyet­len céja, hogy Oang'Kaj-Sek csapatait visszaszorítsák, más hatalmak érdekeit azonban egyáltalán nem aikarják ér in leni. A londoni Reu-ter-ügynökség pedig, mely a swat-owi ultimátumokról és azok vissza­ül ásításáról először adott hűt, ma reggeli­re módositotta jelentését olyan értelemben, hogy a japán hatóságok nem ultimátumsze­rű követelést intézitek az angolokhoz és amerikaiakhoz, csak arra hívták fel a fi - gye'-müket, hogy a hadművelteik miatt nem vállaltnak felelősséget külföldi hadi­hajók séytet-elenségéért és a kikötőben le­vő kü földiek vagyon és „életbiztonságáért. .Washingtonban pedig Hull külügyi állam- ttilkár jelenítette ki, hogy az Egyesült-Álla­mok nem gondol «a swaiowi eseményekért ama, hogy tengeri haderőt ikü'djön a kin aj tvizekre és diplomáciai demarsot sem inté- -tz-ett Japánhoz. Az amerikai állampolgárok életét Swatowban nem f-enyegölii veszély, ÍY-arnell tengernagy, a szélsőkeleten á ílomá- 'sozó amerikai tengeri erő vezetője a-zan- ban nem vömül ki hajóival őrről a terület­sávról, melyem továbbra is meg fogja vé­deni a-z amerikai állampolgárok érdekeit és a külföldiek éleiét. Yaraell tangerpagy kü­lönben utasítást kapott — mondottja Hull államtitkár —, hogy Amerika külpolitikái képviseletével együttműködjék. HuU ál­lamtitkár nyilatkozata és az ezzel egyide­jű események után a következőkben lehet igy a helyzetet öszefoglailni: a swab>wi ulti­mátum tényleg megtörtéül, Aríta japán külügyminiszter nyilatkozata azonban le- tompitotta annak élét s minthogy angol és amerikai részről az ultimátum teljesitésé* megtagadták, semmi további lépés a kér­désben nem történt. A nap másik fontos eseménye, hogy szovjetorosz részről újra vissza utasították az angol-framcia megegyezési indítványt, melyről, a moszkvai. Tass-ügyrtökség azt jelent!:, hogy lényegében csak az előbbi indítványok ismétlését jelenti. Mdotov tegnap délután á órakor fogadta a Kreml­ben Anglia és Franciaország képviselőit és félóráig tantó megbeszélésen fejtette ki előttük Szovjetorcszország ál’áspontjat- Angol és francia részről tudomásul vet­ték a- szovjetorosz választ, melyet a moszkvai angol nagykövetség Roberts ne­vű titkára, repülőgépen azonnal London­ba viilt. Moszkva, hir szerint, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 13 a’ti álla mák i iiggeden sógének megőrzése kérdésében a három liaila-lom nyílt szavatosságot vál­lalj n, amli-t amgol és frunoi-a részről ed­dig visszautasítottak. Halifax angol kid ügyminiszter tegnapi Ix-szédébeu már céh zott a nehézségekre, következő kijeVnté- séveL ,,Meggyőződésem szelént, Anglia és Szovjetoroszország egy céh követnek és mihelyt a bizalmatlanság kiküszöbölődik, megegyezésre i.s jutnak. Erőfeszítéseink a megegyezés érdekében távolablnnonőek vo'tak. mint egyesek gondi llák. De meg lehetünk győződve, hogy nem a mi hi­bánkból: nem jártak eddig sikerrel“. TIE N C SIN ELŐTT MEZTELEN­RE VETKEZTETTEK HÁROM ANGOLT A JAPÁNOK | TIENCSIN, június 23. (Rador.) lijabb kínos incidens színhelye volt tegnap a tiencsini engedményes angol terület bejárója. Egy angol kereskedelmi tiszt" Viselőt, a Racing Club titkárát, vala­mint egy angol állampolgárt a japán hatóságok alapos motozásnak vetették alá. Ebből a célból teljesen levetkőz­tették mindhármukat s amint a távirat jelenti, félóra hosszat ruhátlanul állot­tak kinai nőkből és gyermekekből álló csoport előtt. A vizsgálat végén a ja- I pán tisztviselők egyike a klubtitkár szájába dugta annak iratait. A tiencsi­ni angol konzul erélyes tiltakozó jegy­zéket intéze t a japán hatóságokhoz. CAPITOL MOZGÓ SZENZÁCIÓJA Szigorúan csak felnőtteknek! Snxuális filml A favasi ébredése Az első sexuális érzés az ifjú korban. Az ifjúság első szerelme. A legérdekesebb téma, amely mindenkit mindenkor érdekel. Főszereplők: Ellen Schwaneke és Rolf Wanka. Műsor előtt a legújabb Paramont világhiradó szenzációs eseményekkel. Halifax és Churchill az angol ellen­állás egységéről beszélnek Hali­jLONDON, junius 23. (Rador.) fax lord, angol külügyminiszter — mint jelentettük — az „Ezerek Club“» jában beszédet mondott, kijelentve, hogy a tiencsini ügyet egy félreértés következményének tekinti. Ez a félre­értés abban állana, hogy Japán elkép­zelése szerint Nagybritannia valaha Tiencsint olyan tevékenység alapjául akarta volna felhasználni, mely sér = tette volna a japánok katonai érdekeit. Nagybritanniának nehéz felelőssége van: — a háború megakadályozásán kell fáradoznia és épitő erőfeszítést kell tennie a békéért. Meg vagyok győződve — hangoztatta Halifax kül­ügyminiszter, — hogy a brit nép hü marad a szabadság eszményéhez és a felelősség magaslatán fog állni. i CHURCHILL BESZÉDE Halifax után Churchill mondott be­szédet és kijelentette, hogy senki sem tudhatja, mikor adódhat uj csapás a jog, a béke és a szabadság ellen. De egy tudott dolog: — mondotta — bármilyen uj, ki nem hivott, támadó aktus I szembe fog találkozni Anglia és a brit birodalom, a szövetségesek, vagy tár­sak és a földkerekség lakosságának há­romnegyed része minden erejének el­lenállásával. Halifax lord mellett va­gyunk — folytatta Churchill — 1 az európai és a távolkeleti nemzet­közi helyzettel szembeni nyugtalan­ságában és veszödségeiben. Tudjuk, hogy egy ilyen órában, mikor a rossz hatalma oly nagy, óvatosan kell előhaladnunk és el kell viselnünk azt, amit nem tudunk gyógyítani. Biz­Központban elegáns bevezetett-éíieremliez ieSietfoSefB szak* képzeü ronuiin társat teresek azonnalra. „Biztos“ jeligére a kiadó­ban teljes cimmel. Ko 238 marnom tosak vagyunk, hogy a külügyek veze­tője el van határozva, megőrzi az or­szág becsületét és szigorúan tiszteli kötelezettségeinket. j Churchill ezután kifejtette, hogy 1938 szeptemberében határozottan el­lene volt a kormány által követett kül­politikának, de az angolok ma mind egyetértenek a nemzetközi kérdések tekintetében. „A brutális és flagráns mód, mellyel Németország szétszakította a műn» elleni megegyezést, hozzájárult ehhez az egyesüléshez.“ A mult évben azt hitte, hogy valamennyi békés hatalomnak egy nagy szövetsége, a népszövetségi el­vekkel összhangban biztosíthatná x békét. Ma már nem biztos ebben. — Valóban: ha Nagybritannia sok­kal felkészültebb ma, mint volt szep­temberben — mások szintén felhasz­nálták ezt az időt a készülésre és az európai erők egyensúlya a mi hátrányunkra módosult — mondotta Churchill. Kérem, hogy a kormány politikája, melyet elfogadok, minden lehetséges érvénnyel, teljesen megvalósuljon. Ha nem tennénk meg minden intézkedést, azt jelentené, hogy két politika veszé­lyeit kombináljuk anélkül, hogy élvez­nénk a biztonságot, melyet egyik, vagy másik külön megadhatna. Ezért azt hiszem, hogy az itl jelen levők több­sége helyesli a kormány elhatározását, hogy szövetséget köt Szovjetoroszor- szággal. \ melynek segítsége nélkül semmiféle igazi szilárdságot nem lehet elérni, vagy sokáig fenntartani keleten. — A fejlődő, becsült és kielégült Né­metország, mely elsőrendű szerepet játszik, j a brit birodalom állandó érdekeinek egyike. Nincs egyetlen angol, aki helyeselné egy, a német birodalom békéje és biz­tonsága és fennek az országnak törvényes ter­jeszkedési reményei ellen irányuló politikát. A jövő azonban nem ebben az irány­ban látszik indulni. i Egész Európa félmozgósifás állapo­tában van és az egész világ azt kér- di, hol és mikor jön a következő csa­pás. I Nagybritannia kormánya őszinte béke­vágyról tesz bizonyságot. Sem a gú­nyolódások, sem a szidalmak nem fog­ják rábírni, hogy elhagyja a józan, tisztes és egyenes politikát, melynek győzelmét mindannyian kívánjuk. Azért vagyunk itt, hogy Halifax és, Chamberlain urnák megadjuk a bizto­sítást, hogy minden diplomáciai kísér­let végén, ha meg kell adni az annyi­ra félt jelt, egy egységes párt, egy egységes nemzet s egy egységes biro­dalom legjobb tudása szerint meg fog­ja tenni kötelességét — fejezte be Churchill beszédét. Junius 25-ig Sári a ,.Bucur@stS Hónap" vasúti! keűvazméBwe BUCUREŞTI, junius 23. A CFR vezérigazgatósága a Bucureşti Hónap“ \ifisuti kedvezményeit jpnius 2j'ig meghosszabbitoita. |,R^PJÄIB Negyvennyolc órán belül mégis aláírjál^ az angol- szovjetorosz megegyezést? LONDON, junius 23. Kormánykörökből olyan hírek szivárognak ki, hogy a hetek óta folyó brit—szovjet tárgyalások eredményeképen az egyezményt 48 órán bellii aláírják. A tárgyalások sarán a szovjet azt követelte, hogy mindazoknak az államoknak biztonságát szavatolják, amelyeknek független­sége életérdekében áll a szerződést aJáiró hatalmaknak. Anglia a biztosítékot csak külső támadás esetére akarta megadni, Molotov azonban követelte, hogy a szavatosság arra az esetre is vonatkozzék, ha az illető ország független­ségét belső eszközökkel akarják megszüntetni. Angol politikai körök a szer­ződés aláírásától a nemzetközi helyzet enyhülését várják, viszont vannak sajtóvélemények, amelyek azt hangoztatják, hogy a szerződés aláírása és a bekerítés! politika eredmén3res befejezése erős ellenhatást vált ki a tengely- hatalmak államaiban. Hir szerint Chamberlain politikai okok miatt halogat­ta a szerződés befejezését. Legújabb jelentések szerint a szerződés már kész s tegnap a Kremlben folytatott befejező tárgyalásokon már csak a szerző­dés aláírásának helyét és időpontját beszélték meg. ______________________, Az Ellenzék R. ;T. ^Concordia“ müintézeíének nyomása Serv, Cenz, C YI. A. Cluj. BUN DE IMPRIMAT,

Next

/
Oldalképek
Tartalom