Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-24 / 141. szám

2 MStsîsncERSKra v A. A K EZLEHZbKT A . 4 J 0 30 Junlui 24. MARCUS ISTVÁN DR.', „A Aszta művészetét ionom szolgálni Őrhelyemen és a munkámban a legteljesebb pártatlanság vezet“ Az „Ellenzék“ utján ismerteti munkaterveit Szamos-, Maros- és Temes-tartomány uj művészeti vezérfelügyelöje Az uj művészeti törvény sem nelieziti meg az előadási engedélyek Hiadásót KOLOZSVÁR, juniius 23 Oct avian Go iţa-utca 7. Különös ház ez az emeHeltes sétáit,éri villái Ha valaki egyszer Lessage sánta ördöge módjára bepillanthatna lakásai­nak életébe a szétnyílt falakon át, mai­dén lakásban más világot találna s kí­vülről nézve mindez mégis egységes és egész. A föll&sztintcn jobbról Elfer Aladár dr- lakik, az európai hirii belgyógyász,, aki csak nemrégiben kapta meg m francia egészségügyi érdemrend tiszti keresztjét. Báliról Butecwu Aurél dr., a megszűnt ..Patria“ egykori főszerkesztője s az er­délyi román magyar összefogás egyik leglelkesebb hive. Az emeleten lakik Onisifor Gh’ibu dr. egyetemi tanár, aki az erdélyi magyar egyházak ellen ind1 lőtt | vagyonperek révén vá’t ismertté, fölötte Domokos Pál Péter tanár, az erdélyi foJkJorkutátó s lakik még itt egy szász kereskedő és egy egykor cseh, ma né­met á’öaanpoigárságu zsidó mérnök. Ez a ház — Ercléhj. Ebben az emeletes villában lakik Mar­cus István . dr. Szamos-, Temes- és Ma­ros tartományok uj művészeti vezérfel­ügyelője is. A bécsi Zeneakadémiától a kolozsvári művészeti vezérfelügyelőségig Rokonszenves arcú, őszhaju ur ül itt velem szemközt a tágas dolgozószobában. Ez a szoba azonban inkább művész ott­hona, miint holmi száraz hivattak Az egyik sarokban iratokkal 'terhelt dolgozó- asztaf- áll, de vele szemben helyet kapott a zongora is. Marcus István dr. művészi pályára ké- :szüli. Tanulmányait előbb a bécsi, majd a budapesti Zeneakadémián végezte s ez­zel párhuzamosan jogi oklevelet is szer­zett, azután hazajött Nagyváradra és itt toíáíDa a főhatalomváhozás. Erdé’y mű­vészeti vezérfelügyelője lett, majd két évig Nagyvárad rendörprefektusa s a ha­tármenti nagyváros rendőrségét ő szer­vezte újjá, azután ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. t ■ —- őfelsége II. Károly király és Zigre Miklós dir. kultuszminiszter ur bizalma — mondja Marcus István dr. — most újra olyan munkakörhöz juttatott, amelyet sok jószándékkal és lelkesedéssel vállaltam. A tiszta és igazi művészetet akarom szolgál­ni ezen az őrhelyen, azt a művészetet, amely nem ismer nemzeti és felekezeti különbségeket, mert ezeknek felette ál! és önmagáért való. Szeretném már elöljáró­ban kijelenteni, hölgy Kolozsváron nem a betegszabadságon levő és értesüléseim szerint, örvendetesen javuló Isac Emil helyét foglaltam el s hivatalom csak az ország uj közigazgatási rendiével került Kolozsvárra. A határvidékek művészeti ügyei eddig is az én hedáskörömbe tartóz­lak. Állami támogatással uj életre kelták a nagybányai festőiskolát — Nemcsak & romám, magyar és né­niét nyelvű színházaik, kultúrintézmé­nyek, zeneegyesületek s a mükedvelés tá­mogatása és irányítása tartozik az újjá­szervezett vezérfelügyelőség hatáskörébe — folytatta Marcus dr. —, hanem egy másik nagyon fontos művészi ág «s, amelyre eddig, sajnos, nagyon kevés gon­dot fereli Lobiak: a képzőművészetek. Zigre dr. kultuszminiszter urnák az az egyik legszebb terve, hogy állami támogatással újjáéleszti és régi nemes színvonal ára emeli az európai hírű nagybányai festő­iskolát. — A nagybányai festőiskolát én ma­gam is közchöl ismerem, mert ill végez­tem a kö/.épisko át s miül művészetiek iránt érdeklődő diók, közelről1 láttam a fes- lő telep éleiét. Ismertem az iskola, nagy mesterei!, Ferc-nczvi, Thoirma Jánost s a. többieket. Később, 1924"2.Vbcn, mint mii- \ észeti felügyelő is. többször jártam Nagybányán. A közeli napokban külön­ben újra kiutazom, mert a kultuszminisz­ter ur részletes jelentést vár tőlem a fes­tőiskola jelenlegi helyzetéről és az újjá­szervezés lehetőségeiről. Az uj művészeti törvény szigorú in­tézkedései Színházi kérdésekre terelődik a beszél­getés és Marcus dr. ezeket mondja.: — Ma semmiféle látványosság, nem­csak szhűelőadás. felolvasás, hanem hangverseny sem rendezhető a polgári és katonai hatóságok együttes engedélye nélkül. Az egyik hatóság engedélyének megszerzése még nem mentésit a másik — Ezek >a szigorú intézkedésele ázom ban soha nem válnak megszorító jelle- i güekké. Zigre Mik'ös kultuszminiszter ur és Sadcveanu művészeti államtitkár rész­letes tervet dolgoztak ki az ország mű­vészi életszínvonalának emelésére és egy­öntetű irányi l ás ára, de ezt a tervet úgy kívánjuk alkalmazni, hogy semmilyen irányzat, művészeti ágazat, vagy nemzeti­ség érdekeit és szabad fejlődését se sért­se. A nu egyebén célunk: biztosítani akarjuk a velünk együtt élő minden nép kultúrájának szabad és zavartalan fejlő­dését. Rendet akarunk teremteni, meg akarjuk tisztítani a művészi életet. de eb­ben Q munkában messzemenő jóakarat vezet bennünket s teljes pártatlanság. Az erdélyi magyar színjátszás meg­oldóira váró kérdései. Uj kérdést teszünk fel. — EIogya>n látja vezérfelügyelő uir az er­délyi magyar színjátszás helyzetét? — Erről a kérdésről még nincs tiszta ké­pem. Egyelőre még csak tájékozódom és adatokat gyűjtök. Meglehetősen uj még a hivatalom is s talán ott is volt. valami hiba, hogy eddig keveset foglalkoztak módszere­sen akár különlegesen a magy«r, akár pe­dig általánosságban az erdélyi színjátszás kérdéseivel. Számitok ebben a munkában (dói s ilyen előadásokra a helyi hatósá­gok egyetlen esetben sem adhatunk enge­délyt, csakis az illetékes művészeti fel­ügyelőség, vagy a kultuszminisztérium. — Nem válik ezzel a: uj rendszerrel az előadási engedé lyek megszerzése tulságc> san nehézkessé1 — kérdezzük. — Egyáltalán nem — felek Marcus dr. ■—, mert az el járás igen egyszerű. Az elő­adásra szánt darabot s az engedély iránti kérvényt két példányban — egyet a ka­tonai cenzúra, egyet pedig a művészeti minisztérium részére — be kell kü'deni hozzám. Ezek alapján, én elkészítem a; jelentést a minisztériumhoz és a. cenzúrá­hoz, illetve a legtöbb cselben már a so ját hatáskörömben engedélyezhetem az előadást. Kivéve a műkedvelőket, hang­versenyek rendezésére, vagy szinieröadá- sokon való fellépésre csakis azok a művé­szek kaphatnak engedélyt, akik rendes tagjai valamelyiknek, a két elismert mű­vészeti szindikátus közül. az erdélyi szán igazgat ók támogatására is s ■a megy óbb társulatokkal már fej is vettem az érintkezést. — A jövő évadról még kissé korai len­ne beszélni, de mire a koncessziók kiadá­sára ser kerül, alaposan ismerni fogjuk a helyzetet és uj irányelveket valósítunk meg a játszási engedélyek kiadásánál': a legszi­gorúbb művészi mértéket alkalmazzuk. . . Aradon pedig rend lesz . . — Mi lesz a jövő idényben az aradi színházzal? — kérdeztük. — Egy dolgot' már előre ki jeleníthetek: Aradon rend lesz. Tudom, hogy a mult idényben bajok voltak az aradi színtársu­lattal és az idény kisebb-in agy óbb szünetek és kísérletezések után már februárban 'le- zái'uul. Az okot azonban még nem tudnám pontosan megmondani. Lehet, hogy a szín­ház vezetése kö-rül voülba.k bajok — <ami a valószínűbb eset- —, de az is lehlet, hogy a közönség teherbírását mérték fel tévesen. — Ismertem az aradi közönséget és tu­dom, hogy ez a kultúráért és művészetek­ért mindig lelkesedő város valamikor ön­álló és magasszinvcnjsiu színtársulatot tar­tott el, akárcsak Nagyvárad és Kolozsvár. Ma azonban máskép alakú lak a körülmé­nyeik s ,ílz egyetlen nagy erdélyi társulat: a kolozsvári is kénytelen működési körébe idegen városukat is bekapcsolni, hogy fenn- t«irthass.i magák Ma máy»k a gazd-'-ági ri szónyok is természetesen erősen kihalnak egy színház életére és boldogulására a napi • remények is. — Talán más városok Ív-kapcsolásival, más rendszerrel, vagy más vezetőkkel fog­juk majd az arad] szinjártv/.áft kérdését megoldani, de — mindeneseire megoldjuk. Az uj koncessziók kiadásánál sokféle szem­pontot figyelembe veszünk majd. „A mükedvelés: nemzeti érték“-— Mi a véleménye vezérfeiügyelő ur­nák a műkedvelőkről? — kérdeztük. — Szeretem a műkedvelőket. Azok az emberek, okik napi elfoglaltságuk mellett időt és fáradtságot szánnak arra, hogy művész iekkel is foglalkozzanak — csak eismerést és támogatást érdemelnek. Sok fejlődési lehetőséget látok itt s ha rendsze­res irányítással a mükedvelés .színvonalát is emelni lehetne, sokszor többel nyújthat­nának, mint néha a hivatásos szinfársula- Ick. Ez a kérdés igen élénk-n foglakoztat bennünket s nemcsak a műkedvelő színját­szás megszervezésére és támogatására van­nak terveink, hanem a műkedvelő ének- és zenekarok helyzetet is komolyan tanulmá­nyozzuk. A mükedvelés — nemzeti érték, amelyet meg kell becsülni. Rövidesen megkezdődik a művészed törvény alkalmazásának ellenőrzése — Szeretném még a lapóh utján folhivn* az érdekeltiek figyelmét a művészeti tör­vény néhány fontos ‘intézkedésére. A ren­delkezések értelmében minden szórakozó­helynek, tehát a bároknak és kluboknak is engedélyeztetniük kell műsorukat és vá­rosi szón: kozóhelyek zmekaitaiban csakis szindikátusi tagok működhetnek. Ezen in­tézkedés alól kivételi csak a falusi zenészek képeznek. A műsor engedélyezésének for­maságai ugyanazok, mint az előadásoké s o kérés benyújtásával egyidejűleg az előirt illetékekéit is be kell fizetni. — Rövidesen megkezdjük a törvény gyakcrlab alkalmazásának ellenőrzését s azokkal szemben, akik nem teltek -eleget ezeknek a kötelezettségeknek, szigorúéin, eljárunk. Egyik nyilvános helyiségnek sem érdemes vállalnia a bezáratás kockázatát né­hány egyszerű formaság elmulasztása miatt. Marcus István dr. művészeti vezérfel­ügyelő végül igy fejezte be érdekes nyi- lailik-ozanál: — Kérem a sajtót, amelynek valamikor én is munkása voltam, támogasson felada­tom elvégzésében. Hozzák nyilvánosságra a panaszokat, ha előadódnak s adjanak he­lyet minden életrevaló tervnek, vagy el­gondolásnak, «mely művészeti életünk színvonalának emelését célozza. A sajtónak ez a szolgálata lesz az én munkámnak egyik legjobb irányitója. Kövess József. Uj beíügymimszíefi referensek BUCUREŞTI, junius 23. ) Királyi rendelettel 1939 junius l = i kelettel az alábbiakat nevezték ki másodosztályú beliig} miniszteri refe“ renseknek: Donisa N. Dragos volt bí­rót, valamint Teodorovici Vasile sóit birót, a kolozsvári közigazgatási táb­lához, dr. Avram Alexandru Ursut és Popescu T. Leont a gyulafehérvári közigazgatási táblához. Emi! Jonei Th. Botis ügyvédet és Traian Tuneat a te­mesvári közigazgatási táblához nevez- ték ki. I Fejbe rúgta a ló. Brassóból jelentik: Sú­lyos szerencsétlenség történt Brassóban De­nes József birtokos házában. Dénes József barátaival /együrlf agiairászatra készült. A vendégeik éppen az utolsó előkészületeken lelték az indulásra, amikor Tóth Balázs bibarcfalvai birtokos, aki lovára fel akart ülni, simogatni kezdte makrancos lovát. A ló hátraugrolts, majd fejen rúgta a szeren­csétlen embert. Tóth Balázs állapotai vál­ságos. ÉL ETF OGYTIGL ANI F EG Y HÁZRA ÍTÉLT RABLÓGYILKOS. Galatiból jelen­tik: Diacu Gheorghe juhász, IS éves fiá­val egyetemben, az elmúlt esztendőben meggyilkolta és kirabolta Lovin Golvola kereskedőt, aki juhokat akart vásárolni tőle. A rablógyilkosok 12 ezer lejt zsák­mányoltak. Rövidesen kiderüld bűncselek­ményük és bíróság elé kerültek, amely most ítélkezett feleit ük. Diacu Glicorghet életfogytiglani kényszermunkára ítélték, fiát pedig 5 évi fegyházra. . -■ • • « KILÖVIK A TORPEDÓT A fényképfelvétel azt a pillanatot örökíti meg, mikor a torpedó nekiindul fenyegető utjának „Biztosítani akarlak mínSeis nép kslinrâfâiîak szabad és zavartalan lepő üssél“

Next

/
Oldalképek
Tartalom