Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-18 / 136. szám

193 9 Junius if.

ELLENZÉK

u

iS

Miéri Elem méliány^Ija a természetet ?

Asszonyom, ön mindenféle szépitőszerhez folyamodik, ápolja és masszírozza arcbőrét, drága krémeket használ, kenőcsöket, pasztákat, mert Ön müveit ember s tudja, hogy milyen hatása van az ápolt külsőitek. De miért nem méltányolja a természetet ? A te a természet adománya és a tej qsodálato'. módon kisimítja, felfrissíti és táplálja a bőrt A modern orvostudomány ezer-féle kisérle után felismerte a tej hatását az arcbőrre és a tej alapján előállította a Milkuderm- Milchfett-creme-et és a Milkuderm-Haut- sahne-f. Egyaránt megfiatalodik a száraz és zsíros arcbőr, ha ezekkel a készítményekkel kezeljük.

.limn ■UHUI

RÖVIDHULLÁMOK

IDŐSZERŰSÉGE

Ezidőszerint igen nagy a sikere .a rövidhullámok fogásainak. Ä rádióhallgatók a szeszélyes és bizonytalan «időjárás ellenére is tisztán, kevésbé zavartan hallják a hangokat, melyek^ a viliág minden részéből

küldenek rövidhullámokon. A bioszféra

olyan helyzetben van, ami a rövidhullámok közvetítésére különösen kedvezői úgyhogy több-ezerkilomélieres távolságokat könnyen egyőzinek. Ehhez járul az, hogy sok rövidhullámozó tökéletesbe!'!e technikai berendezkedését, ami a fogásra is kedvezően hat. Ez az oka, hogy Japánt és Amerikát is csaknem oly am hangosan, sőt néha1 még hangosabban, haEhaibjuk, minit a normálad ókat, melyek csak kevés kilomé- ilernyi távolságra vannak tőlünk. Már 14 óra 30 perckor lehet' hallgatni 13.94 méteren' Wayne t (Newjersey) Stadion WcxE- Az amerikai reggeli idejét orgonáját ék vezeti be.

Kevéssel 19 órai élőit kezd S'henecfady, Siathon WcxAD, 19.57 méter hosszon hagyományos Sousa-kidulójávaJ. Etol fogva 21 óráig egyre nő a hangerősség, gyakran egyenesen meg'epő mértékben, 2 r óra körül kezdik az amerikai ndó álló mások át elnyomni a jaipáni állomások. A délame- rikaiíi'k még csak bírják, mielőtt eludni mennének. Állítsák be készüléküket 31 és 49 méterre. Buenos-Ayresk Argentínát, Havannáit, Kubát foghatják.

Már gyengébben hallani ,31.46 méteren Suvát a Fidzsir-szigeitekrőL mert ezt az állomásit többnyire e’nyomja a nagy hang- 'frejü zenei adó. A hallgató folyton hall készülékem különböző beszélgetéseket a hajók és a park hm (óságok közi1. Ezek a beszélgetések titkosaknak tekimtiendők s toyábbabásukat törvény Elit ja.

LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől % lag> választékosabb kivitelig !eg«(csóbfM4 *z Ellenzék könyvosztályábno. Cîsti jPíafa Unirii,

Csak most szabadul ki a Föld a jégkorszakból

— állítja egy hires amerikai tudós

NEW YORK, junius hó. ötvenéves jubileumát ünnepelte most a Geological Society of America. A jubileumi, , ünnepségekbe diszeiőadóul meghívták Kamdából dr. Arthur P. Coleman profesz- szoir.l1, a torooniuói Royal Ontario Mu-seum igazgatóját', aki '3'z amerikai kontiinienis legkiválóbb geológusa. A kanadai tudós azt a meglepő elán életet fejtéire ki az amerikai geológusok gyűlésén, hogy a- pleisztocén jégkorszaka még egyáltalán nem muh *e'l és aiz emberiség voHaképen,

csak most kezd Üssankint felszabadulni a jég bilincseiből,

amelyeket a természet több mint egymillió esztendő Hőit rakott rá.

Állítása alá támasztására Coleman professzor rámutatott arra, hogy a gleccserek ugyan' mindenütt visszahúzódóban vannak, de még igy is csuk m fele szabadult föl annak a területnek,, amit a .legutolsó jégkorszak leghidegebb napjaiban -ezek a jégárak elbontattak. A Föld felszínéből hatmillió négyzelmérföldet még mindig jég borit.

Csak akkor tekinthetjük majd végleg lezárt nakna jégkorszakot, ha ezek a jégtakarók is eltűnnek.

Nagy veszedelmet is jeleni majd azonban az emberiségre a mostani jégtakaró elolvadása', meri ozzdl együtt járnia az óceánok vizein tjének 50 méteres

emelkedése.

Ez az első pi Lan altban ţiallân jelentéktelen apróságnak tetszik, holott a gyakorlatban ez azt jelenlené, hogy példáui

Newyork teljesen ehünne a tenger habjaiban és hasonló sors várna majdnem minden kikötővárosra.

Drámai szavakkal ecsetelte Coleman professzor ennek a veszedelemnek a. jeDenitősé- gé'l. E'mo'indjäv hogy az olyan kikötővárosok, minit' például Oslo vagy Rio de Janer~——

BUDAPESIEl AZ

isteáia Király Szállodában

(Vi. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó' meleg-hideg folyóvíz, lift, telefo-' nos szobák. Telefon 202-43,294-24

vám emiatt worm.Tkodul. Aikouyodik már, de Gáspár bácsi kanyarog és tekereg az emlékei közölt. Egy kivándorolt csalóid történelme vonul végiig a szobában. amely lassan megtérik Caroünok, Cecilek, Füslöpök, Sándor bácsik és Lajosok szellemével és egyszerre csak érzem, mint lesz közöm egy csikágőa vakbélhez, amelyet spirituszban őriznek a hálás unokák, egy könnyű influenzajárványhoz, melynek egyetillen áldozata éppen Cecil néni vdSt, vagy Sándor bácsihoz, akinek elméssége szüntelenül gyarapította egy terebélyes család anekidkSta- tárát. ame’y úgy száll az utódokra', mAnt egy örökölhető betegség, vagy egy családi ‘tulajdonság. Most már tudom, kétségtelenül tudom: Gáspárka tévedett. Nem vagyunk rokonok. Legalább ás nem vér- rokonok. Gáspárka. rossz helyen jár, rossz ajtón csöngetett, másik Gara Peti az, kit levert volna a Cecil néni hakKa és aki megsiraítlá volna a Fülöp bácsi elvesztett vatkbelét. Jó. H'áit tévedett Gáspárba. Jó. Hát rossz helyen csöngetett. De hát most, kétórás beszélgetés után felemékedjem és mondjam kényszeredett mosolyai a szájam körül: „Uram, Ön tévedett. Nem vagyok az Ön Garál közül V'cfó. Névcsere. Jónapot.“ Hát lehet ezt mondani? Lehet ezt tenni egy ember- rel, aki háromezer kilométerről hozta cgv csa'ádi kés és szürke és .szimes és kedves és jó és melegítő történeteit, aki ék essz olásának egész szenvedélyével idézte az amerikai temetőkben porladó ősök szellőméi és a Fülöp vakbelét? Lehet ezt lenni egy emberrel, egy ilyen , pici, csodá fttosan pici emberrel, aki bizonyára

fóléjszakánkén/t a korlátnak dőlve 'Leste a tengert, melynek tükrén ott úszott a mult és a jelen és fökéaiit az, ami a, keíitő között van? Hált lehet harminc év történelmét kétszer egymásután kiloccsantani magunkból? B:! tudná-e mondani mindezt mégegyszer az igazi rokonnak ? Nem. Nem. Ne félj semmit, te kis ember! Ne félj semmit. Nem mondom meg neked soha, hogy tévedtél, hogy nem vagyunk rokonok, hogy rossz helyen csöngettél. Nem is csöngettél rossz helyen. Nem bizony. Jó helyen csöngettél. Vedd tudomásul: nem jó helyen, kitűnő helyen! Milyen csodálatos ösztön vezérelt téged, midőn a milfönó és millió t-aká,sajtót elkerülted,-hol rideg közöny fogadta válnia a Cecil- néni halálát és a. Fülöp bácsi vakbelét és mekkorái áldás lehet az ujjon, mely éppen olyan férfiú lakásának a csengőjét nyomta meg, kinek, ha nem is vagy rokona véred szerint, dfe rokona vagy sok egyéb szerint és ki szeretetének csápjait kinyújtja sokezer mérföld távolságra és kinek bő szivében mindig elfér egy kis szánatlom idegen vakbelek, idegen ősök és idegen sorsok iránt. Nézd, Gáspár, nekem <is van olyasfélém, mint neked a CcctJ néni és a Fülöp bácsi, meri mindenkinek megvan a maga Cecil nénije és Fülöp bácsija, és olyan mindegy és végtére is annyira, egyre megy. hogy én á, te Canölmnjaid haj Imi!',lását siratom-e, vagy a magam Lujza nénijének a vesekövei'!. Óh. Gáspárka, ez egészen mindegy! Te Hhoztad a tengerenluVó! a magad 'sorsát, nem hoztad idegennek. Mesélj csak öblíts és önts ki magadból mindent és ne tudd meg soha, hogy idegen

vagyak. Mert nem is vagyok az. i Gáspár bácsi ül a fortöjben, ül és szi- , varra gvujt. Miközben fújja a füstöt, töpreng, mint mesélhetne még? „A lenger ; csönidtes voll“, böki ki végülí és hozzáte* j szí: „Nem voltam tengeribeteg. Általában a mi családunk kitünően állja :a tengert. Utaztál már tengeren? Nem? Nem utaz- j tá'T? Hát miifóle ember az, aki nem járt ! tengeren ?v Gáspár bácsi hüvelykujjávaíl I előreiesziti nadrágtartóját, tengerlmedve- j arcot öüt és ábrándozik: „Szörnyű mély I a tenger“. Utóbb bővíti a, mondatot;

I „Mély, végtelen és jó a tenger“. Öreg, j penziónál! matrózok mondanak ilyeneket unokáiknak, miközben karos-székben rm- I gatják magukat. Aztán felugrik és ahogy I Így áll, most még vailiabögyan kisebbnek j tűnik, minit amikor ült- „Ne lvidd:, hogy j Gáspár bácsi üres kézzel érkezik!“ Már I csomagol is. csomagjai ín öllé térdel percekig csomózza a spárgát, nem engech j ollóval kettévágni. „Amerikai spárga!“

. — magyşrâzza-. A csnirniagokbót konzervdobozok kerülnek elő. Rizs, lencse, kon- zorvhus. Tzardimia. tonhal. egy fotografa-! ógép, löiltöíoll, melyben kétféle színű hi-mta vám és egv aranykereios, óriási fénykép. „A család“ — suttogja Gáspár bácsi. .„Mindenki rajta vám! Ez itt Cecils néni. ez a -G a ralin, ez a S'ánd'or, ez a Fülöp, szegény Fülöp, és ez Ht, itt a sarok ham, na. lei ez itt a sarokban?“ Habozás nélkül felelem: „A Lajos,“ Gáspárka niegmdiütaai: „Hát megismerted a Lajost? Megismerted?“ Azt mondomt „.Alig változol!, csak Sándor bácsi kopaszodott meg!“ Vita a-lalutl Sándor bácsi hajáról, káderül hogy • mindig korpás

iro, amelyek hegyes hát'v'dékre Gmaszkod- ntak, továbbra is m eg mur adn árnak s öbleikből elegáns kiréndulógőzö-sök indulhattalak «1 azután a-z elmerült Newyork meglátogatására. Faiivcaisizitiiikus látvány tárulna a szenzációra éhes utasok elé. A tengerből sziklaként) rne redőznének ki a felhők arcai ók csu caai. és legfeljebb búvárok járhatnának a Broadway 'hínádeple járdáin.

Szerencséire étitől -a. veszedelem tő:- még jó ideig nem ketll tart!an-iok a newy-orki ingu1- Lmtuki'jdoao soknak. Egy újabb jégkorszak beköszöntése naég távolabbi veszedelem. Newyo-rk már kétszer is közvetllenaül az egyirnáisit követő jégkorszakok g’eccosrme- zőinek a szélén feküdt. Egyáltalán nem tekinthető kizártnatk, hogy Labrador belsejéből' egyszer majd újból gleccserek indulnak meg. hogy azután 'Hassan vég.ígkussza- mak Amerika északkeleti partjaim, míg végül Lomg Mamidhoz érkeznek, abo'i ismét) megállnak, miközjben óriási morénákat' és kőhegyeket halmoznak fel. A mewyorki kikötőben akkor aztán ismét rozmárok, fókák c.s jegesmedvék játszadoznának úgy) minit nem is olyan régem.: 25—30 ezer év előtt. . . - •

Az ember terméiszele'scn hajlamos orra', hogy a maga korái- és élelviszoinyait’ tekintse normálisnak, holott ez egyáltalában nincsen igy. Napjaink hőmérséklete sokkéi alacsonyabb, mint a jégkorszakok közötti idők hőmérséklete volt, amânt. azt a 'fáink maradt kövületek bizonyítják. Alig néhány millió év teilőtt — 'ami a. Föld löHéleteiében, kétségkívül rövid idő, ha mindjárt' az ember értelme fel sem 'tudja fogni ezt — még az északi és déli sarkom is enyhe volt a. kiírnia;. Erre különben Hegemdő példa az, hogy

a déli sarkvidék jégpáncélja alatt dús szénbányákat» hálálták,-tehát valamikor o!í[ pompás'növényz^et le"

Onnek is lehelnek oly gyönyörű fögai, misít Amerika filmsztárjainak

Nem kell többé irigyelnie a „hivatásos tilmszépségekeí" ragyogó fogsorukért. Az Öu fogai is ugyanolyan ragyogók és hófehérek lesznek, ha inától kezdve Kolynos-szal mossa fogait.

Ezt a tudományos alapon előállítóit csodálatos, fogkré; met'a"fogorvosok ezrei ajánl Aűk kiváló hatása miatt.

Művelje mosolya varázsét KOLYNOS áiiai

hetett. Ennetk természetesen az ieiftenkezőr jóne is számos példái italálhatomk, mert például az ausztráliai szénm«dencék hegyei közöl! csodálatosam szép gleccser-iiyomok-M tialálhütuirak még nia is, sőt mi .több: Brazir Diában kávé" és banánülíérvények közöR kanyarog a hajd^nt gleccserek tflja.

A pleisztocén jégkorszakában Európa é* Északcmieriikű. ffiiét jégréteg borítótEy de ez semmi 9e vmtlit a pe>rmkor jégkorszakához képes*, amely a Föld 'történelmének legborzalmasabb korszaka lehe’fect. Kiég a Oambrium'korszak eltején is gleccserek vonultak Délafríka, Ázsiai és Ausz-tráJia különböző részein. Ezek a gleccsernek köz-e" lebb jánt»k az Egyenlíti őhöz, mint az utolsó jégkorszakban, amelyben —- Cakm&n szerint —- ma éílünk.

Ä könyv nap csodája:

Barát—Éber~Takác8:

A művészet

Teljes kiadás. Nagy lexikon-alak, terjedelme 800 oldal, 176 fénylemez és 16 színes képmelléklet, remek nyers vászonkötésben 306 lejért kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérjen a

könyvnapi kiadványokról ingyenes jegyzéket.

voát a gaidérja és hogy hirtelen kopaszodott!. Huszonnég3ren vannak rokonok a képen és Gáspár bácsi a le’-kemre köti; ,*AkatSiZd áim föl a falira!“

— Föl én! — mondám és már szaladok is a létráért, már mászom is a fokaim, már verem is a szöget a faliba. Gáspár bácsi a létra két szára között áll és fölkiófft: „Ne félj, öcskös, nem pottyansz l-e. Kicsit tojebb, kicsit feljebb. Puff. Most magasam van. Puff. Most túl lent van. Most jó. Nagyszerül“ A kép lóg a falon, a főhelyen, egy mezítelen hölgyet és egy mezítelen urat ábrázoló toli rajz között. Óta lógnak mind a huszonnégyen, alkalmi -arccal, alkalmi testtartással, néznek berniünket, mármint engem és Gáspár bácsit és nu nézzük őket és állunk a szólva közepén a konzerv, rizs, lencse, tarhonya., hús, halas-doboz ok közt és tűnődünk és megrengünk. Nézem, szemelem ezt a. sok idlegen embert ott a falon, az én falamon, az én ágyam fölött és egyszerre csak ész rév eszem, mintha az alakok megmozdulnának, az egyiknek kicsit megnyúlik az orra, a másiknak kinő a haja, a harmadik hirtelen meg- kepaszodik, a negyediknek felpuffad a hasa, az ötödiknek pedig kezd elállni a füle... Es egyszer csak látom 0 kis, parányi változások után: ezek már nem is Gáspár bácsi rokonai. Egy milinutorre! hosszabb, vagy rövidebb orr és máris az én rrknaamvól van szó. Ennyi az egész különbség. Miért ne lógjanak hát o't a falon? ..Hadd '-Vígjának“ — mondom Gáspár bácsinak és megsimosatom uint azt a piciny koponyáját.