Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-17 / 135. szám

f ELhENZbK r „A sportmecénások ma mind ritkábban akadnak és a sportegyleteket csak úgy lehet fenntartani és továbbfejleszteni, ha a terhek viselésében, melyek a célhoz viszonyítva nevetségesen kicsik, szélesebb rétegek vesznek részt. Így kívánja a népünk életében is mindinkább térthöditó közösségi gondolat is“ Marosvásárhely, június 10. A négy évizodes múltú MSE tegutób- l)i közgyűlésén Mápialli Lajos, a/ egye­sült t elnöke, lendületes beszédet mond'oll, melynek jelentősége túl nőtt a helyi ke­reteken és mindenképpen méltó arra, hegy országos viszonylatban és megfon­tolják kijelentéseit. Máriát'fi Lajos súlyos megállapításokat telt a közönyösökről, akik még mindig csak úri kedvtelést, vagy komolytalan játékot, esetleg szerep­lés . vagy feltűnési viszketegséget Italnak a sportban és nem veszik észre annak test- és jeliem nevelő hatását, aminek pc (Iii,' a nemzeti fejlődés szempontjából L J óriási jelen tősége van. A írni pedig Má- t rial! Lajos megállapított beszédében, az sajnos, nemcsak egy városra vonatkozik, meri végig, az egész országban hasonló helyzet mutatkozik meg. Ezért lurloliuk szükségesnek csaknem teljes egészében közreadni az MSE közgyűlésén elhang­zott elnöki megnyitót, mert úgy látjuk, hogy ez a riadó — már ami az általános megállapításait illeti — alkalmas arra, hogy n kisebbségi sportegyesülctek érde­kében felrázza és cselekvésre késztesse az eddig közönyösöket. fláriaffii Lajos bcszéűc A Marosvásárhelyt Sport-Egylet köz­gyűlésén Máriaffi Lajos az alábbi — nagy figyelemmel kisért — elnöki meg­nyitót mondotta: Tisztelt Közgyűlés! Az elmúlt 193S. esztendőben egyesü­letünk fennállásának 40 éves évfordu* lóját érte meg és most már befordult a félszázad utolsó évtizedébe. Hosszú és nehéz idő volt ez a négy évtized' amely ugyancsak próbára tette ennek az egyesületnek létjogosultságát, ellen­álló és teherbíró képességét, ha meg­gondoljuk, higy mi minden zajlott le körülötte ezalatt a négy évtized alatt. .Megváltozott az egész világ képe, de meg kell hogy állapítsuk, hogy az a néhány lelkes ember, aki 41 év- vei ezelőtt életre keltette ezt az egyesületet, a jövő helyes megérzé­sével, okos jövöbelítással járt el, amivel méltán kiérdemelte e város­nak soha el nem múló háláját. | Mert gondoljunk csak arra, hol volna ma a technika és a sport századában ennek a városnak a sportja, ha nem működött volna itt egy sportegyesük Iei a mult század vége óta? De hol volna például az egész ország uszósportja is, ha nem lett volna az „MSE“. Mindenkinek el kell ismernie, hogy ez az egyesület minden vonatkozásban eleget tett eddigi hivatásának, komoly, átütöerejü missziót teljesített az or­szág és e város sportkulturáiának léte­sítése és fejlesztése terén és hivatva van továbbra is ezt a most már tradi­cionálissá vált nemes feladatkörét be­tölteni, annál is inkább, mert a sport nemzet- és embernevelő ha­tásának és fontosságának tudata mind nagyobb és nagyobb tért hó­dit a sport kultuszának a népek és nemzetek életében a mai modern tkorban. E kor történelmi erői egy szebb és jobb embertípus kialakításán dolgoz* nak, amiben a sportnak is nagy sze­rep jut. Mindezeket azért tartottam szüksé­gesnek elmondani, hogy értse meg e város magyar polgársága, de elsősor­ban ifjúsága, hogy itt nem úri kedvtelésről vagy ko­molytalan játékról, sem pedig né­hány ember hiúságának legyezéséröl vagy szereplési viszketegségéröl van szó, hanem egy komoly, szép fel­adatról. I amely ifjúságunk test- és jellemneve­lése szempontjából döntő fontosság­ira! bir, ha azt akarjuk, hogy az meg állja a helyét a jövő nehéz életküzdel­meiben, amelyek reá várnak. Arra ké­rem őket tehát erről a helyről, hagy. ianak fel az egyesületünk iránt meg­nyilvánuló közönnyel, mert nem lehet, hogy egyesek válíaira ne­hezedjen e város sportkulturájának egész terhe, míg a nagy többség a a havi 10 lej tagdíjtól húzódozva fél­reáll és legfeljebb komolytalanul kritizál, vagy lekicsinylöleg vállat von. i Egy ilyen sportegyesületet csak úgy lehet fenntartani és fejleszteni, ha azt a tömegek általános, közös tehervise­léssel támogatják, mert J sajnos, a mi sorainkban úgynevezett sport mecénások mind ritkábban akadnak és lassan teljesen elfogy­nak a mai súlyos életkörülmények között. így, felelősségem tudatában, nyomatékkai kell kijelentenem, hogy egyesületünket csak úgy tudjuk fenntartani és továbbfejleszteni, ha g terhek viselésében, amelyek a cél­hoz viszonyítva nevetségesen kicsik, szélesebb rétegek vesznek részt. Így kívánja ezt a népek életében és igy a mi népünk életében is mindin­kább térthóditó közösségi gondolat is. Ennek a célnak érdekében a közel­múltban beindítottunk egy akciót, amely az egyesületnek ilyértelmii reor­ganizációját tiizte ki célul és ehhez ké­rem mindazoknak erőteljes, aktiv' tá­mogatását, akik ifjúságunk jövőjét, sportéletünk fejlődését és egyesüle­tünk sorsát szivükön hordozzák. Az egyesület multévi működésére visszatekintve, meg kell állapítanom, hogy szakosztályaink, dacára a nehéz anyagi és helyzeti körülményeknek, ki tudták domborí­tani egyesületünk 4O éves jubiláris évfordulójának jellegét és több szakosztály a fejlődés határo­zott jeleit mutatta. j Mádaffi Lajos elnök ezután beszámolt ar­ról, hogy a Starja Tanl-re vonatkozó tör­vénnyel kapcsolatában szükségessé vált az alapszabály módosítása, továbbá, hogy a város az idei költségvetésbe az MSE részé­re .'is felvett támogatásképen egy kisebb összeget, amiért a város megértő vezetősé­gének meleghangú köszönetét mondotrt, majd így folytatta beszédét: — Most még egy szomorú kötelessé­gemnek kell eleget tennem, amikor kegye­lettel emlékszem meg egyesületünk nagy­nevű diszelnökének, alapitó tagjának és igaz, önzetlen barátjának, néhai dr. Berná- dy Györgynek a muH évben történt el- hunytáról. Benne egyesületiünk épp úgy, mint ez a város és az egész erdélyi ma­gyarság egyik nagy, messze kimagasló ve­zéralakját vesztette el, akinek nemes, önr zetlen, áldozatkész, tetterős példáját kö­vetni részünkről a legkegyeletesebb hódo­lati lesz fenkölt emlékével szemben. Végül köszöneté-ti fejezne ki az egyesü­lne tisztikarának, a szakosztályok vezetősé­geinek és mindazoknak a tagoknak, akik munkájukkal és közreműködésükkel tá­mogatást nyújtottak, kéri további támoga­tásukat is és legfőbb óhaja, hogy Marosvásárhely if­júságát minél nagyobb számban lássa az egyesület keretében működni: >,hogy rmi-nél t'öbb, lestbemi és léleikben ép, í-e Lire kész, ée'erős embert nevelhessünk e város derék, jobbsorsra érdemes magyar polgárságának“ — fejezte be beszédét Máblaffi Lajos elnök. Az elnöki megnyitó után dr. Vitályo<s Iván főtitkár telbe meg jelentésé'1. Beszá­molóján azzal kezdte, hogy a nemzetek életében az utóbbi években az ifjúság testi nevelésének kérdése elsőrendű nemzeti fel­adattá vált, de nemcsak félte merték e fel­adatot és tennivaló^, hanem ezzel egyide­jűleg hozzáfoglak annak megoldásához is és ma már aztl látjuk, hogy az ifjúság szel­lemi nevelésével párhuzamosan halad an­nak testi nevelése is. Az uj testnevelési törvények ná'lunk Is összhangba hozzák az ifjúság erkölcsi, tár­sadalmi és nemzeti neveléséi annak testűt nevelésével. Ennek a szegemnek megvaló­sítása elsősorban a sport egyesületek fel­adatát képezik. Ezt a feladatot töltötte be az MSE is. Megállapítja, hogy több szakosztály az ör­vendetes fejlődés utján van. Az úszószak­osztály! azonban az elmúlt évben a nagy­ság átka kísérte. — Kitűnő uszógárdánk — mondotta je­lentésében — ellenfél hiányában úgyszól­ván csak háziversenyekre szorítkozol.!: és mint ismeretes, a tervbeveilt nemzetközi uszómérkőzést a BBTE úszóinak részvételével nem tud­ta megtartani a sajnálatos Bindea-ügy miatt, amely a magyar és román sportkapcsolar tok egyidőre való megszalkilásált vonta ma­ga út án. Úszóinknak egyetlen komoly erőpróbá­ja az országos bajnokság vol't, ahol meg is állották helyüket. A jubileumi év keltette ételre az évek óta. mozdulatlanságba dermedt1 vávószakoszr tiá'yt te, amely gróf Teleki' Mihály sznk- i osz'tályi ellinök ésKakute András t'eyneve­lesi tanár vezetése alatt >a fejlődés naiaro- zoic jelét mulatja, örvendetes fejlődési mutetotib a tenisz- szakcsztály is, amely hal versenyen vett részt és harmad-'zben nyerte meg a Kupfer- kupa mérkőzést s így a serleget véglegesen megszerezte az egyesületnek. Beszámolt' a főtitkári je/teni'.és arról is, hogy a helyi Monopol spcrtegyesülettel létrejött a megegyezés a Monopolnak az MSE lab­darugó szakosztályával való fuzionálá­sára vonatkozóan és ezt a megegyezést a jelenlegi közgyűlés van hivatva' ratifikálni. Az atlétikai és 'tbrnászszakosztályok mullévi jubileumi versenyeivel kapcsolatban meg­állapítja a jelentés, hogy azok nagy er­kölcsi sikerrel, de anyagi sikertelenség­gel zárultak, mert a versenyeket amelyeken számos bajnok és különböző 'egyesületek vettek részt, a közönség nagy részvétlensége mu­tetlko'zollt: meg. Beszámolt ezután a íiaggyüjtés kérdésé­ről, bejelentve, hogy az egyesületnek jelen­leg 145 rendes és 194 működő ifjúsági 'tag­ja yan. PÉNZTÁRI ÉS SZAKOSZTÁLYI JELENTÉSEK A pénztári jelentest Landmamn Gyula pénztáros terjesztenie elő. A zárszámadás végösszege 66,746 lej volt. Ez.u)tán Gedeon Zoltán' fetei vasta a gazdajelentést, majd pedig a teLári jelentési, mely szerint az egyesület fel ;Jára 165 700 lej értékű felszerelést tartalmaz. ~ 1910 j 11 n i 11 % 17. A pénztárvizsgáló bi/ott ág jelenlétet Eisenhul Imre terjes/.1'• le c'ő. A/. " él-jkai sz/ako»zr.iáIy jchuT-’i Horváth András !i nár, a labdarugós/i'kns/.tálycL pedig J-te­lkes Lajos olva'vla fel. Ugyancsak felolvas­ta a Monopol f uz őnálájáról szóló jegyző könyve*, mely 1 a közgyűlés ra ifiká t. Az eve/ős o /telly jelentéséből, melyei L '• pacz [ó/.seí szakosztályi titkár * iva-ott fel, kitűnik, hogy az egyre fej ődő s/akos/lá y »'övitl időn belül bekapcsolódhatok tz or­szágos evezős-portba is. A korcsolya é> jég- hoplkyszakoszlály je'entesét Kovács D<‘zso, a sEzikosztályét Kopacz József, a tenis/.- szakosztályéa Nagy Ernő, a te: nasz-ikosz- tályét Gedeon Zoltán, az us/.ószakosz- lá'yéi dr. Fekete János terjesztették elő. A jelenléseket a közgyűlés tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a Landmann Gyula áv.al be erjesztett uj kötségv: té'>t is. melynek végösszege 65.000 lej. AZ UJ TISZTIKAR A jetent é*ek megtétele után tisztujJásra került sor. A korelnök'/ tisztet Kopacz Lu­kács foglalta el, a jelölőb’zo! ság tagjai pe­dig Vad.'i'dy F. Károly, dr. Vüályos Iván és Kopacz József voltak. A jelölőbizottság munkájának idejére felfüggesztett közgyű­lés ismételt megnyitása, után Vadady F. Károy beterjeszd az uj tisztikar névsorát és kéri an nők elfogadását. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vá­laszolta újra elnökké Máriaiffi Lajos:. AL e-lnökök dr. gr. Teleki Mihály és Nagy Je­nő, főtitkár dr. Vitályos Iváns litkárok: Nagy Ernő és dr. Kovács László, pénzfár- ruok Landmann Gyula, gazda-háznagy Gedeon £°Rán, jog anácsosok: dr. Bogdán. Lv-ván, dr. Gálfalvy György, orvosok: dr. Haitikó T bor, dr. Horváth Jenő, dr. Kab* debó Kálmán, dr. Spániel Zo.lán, dr. Ve­ress Ferenc, dr. Sükösd Endre, dr. Trom­bitás József. Választmány a szakosztályi elr nökökke! együtt; B reck net Vilmos, Elekes Béla igazgató, Elekes Lajos, Gergely Jó­zsef, Horváth András, Ruhig László, dr. Veress Ferenc, továbbá Elekes Béla, dr. Fekete János, Komjá’-i József, Kopacz Jó­zsef, Kür !hy József, Kovács Dezső, Lovász József, dr. Nánáö János, dr. Nagy Lajos, Csiszár Árpád, Schwärzt Endre, dr. Sü­kösd Endre, Vadady F. Károly, Varga La­jos, dr. Veégh Sándor. Művezető: Kakuts András. Szakosztályi elnökök: atlé'tlka Horváth András', labdarugó sz. o. Fogéi Ferenc, Brassäi Elek, Molnár Attila, Bras­säi József (ideiglenes vezetőség); evezős: Ruhig László; úszó sz. o.: Breckner Ví - mos; tenisz sz. 0.: dr. Veress Ferenc, lük ár Nagy Ernő és ifj. Veress Ferenc, pénztár­nok Eperjessy György. Téli sportok: el­nök Gergely József, alelnök Lovász József, ’"titkárok: Kiss Ernő, Kovács Dezső, ügyv. ig. Schwartz Endre, pénztáros Sárer Jó­zsef. Torna sz. o.: elnök Elekes Béla igaz­gató, alelnök dr. Farkasházy Ferenc, tit­kár Gedeon Zoltán. Vívó sz. o. elnök dr. gróf Teleki Mihály, ügyv. elnök. dr. Nagy Lajos, titkár Márk János, gazda dr. Mikó Is ván. Ellenőrök Varga Béla, Krecsák Gyűl« és Eisern hűl Imre, póttagok Csont' Sándor és Dohy László. Az uj tisztikar megválasztása után több indítvány hangzott el, majd Máriaffi La­jos elnök nz ülést bezárta. (zs. b.) A REFORMÁTUS NŐSZÖVETSÉG TARKA NAPJA. A kolozsvári Refor­mátus Nőszövetség nagy Tarka Napja még az eddigieknél is gazdagabb, ötle3 tesebb, színesebb műsorral kedveske­dik vendégeinek. A Napközi Otthon és Aggmenház nagy kerthelyiségében már épülnek a sátrak, emelkedik a „csárda“ sokat igérö deszkafala, az égen még a nap is biztatóan mosolyog és szinte Ígéri, hogy a sok szorgalmas kéznek ő is segíteni fog ragyogásával. A miisor teljesen készen áll és rengeteg megle­petést igér. A Református Nőszövetség Tarka Napján mindent bemutat, amit felnőttek és gyermekek ötletben és kedveskedésben nyújtani tudnak, hogy emlékezetessé tegye ezt a minden év­ben megismétlődő vidám napját. Junius 18-án egész napon át tart a Tarka Nap, műsorról, büfféről, kitűnő ebédről, uzsonnáról, remek vacsoráról nagy kö­rültekintéssel gondoskodott a N'őszö=> vétség. Felnőtt, gyerek, kicsi és nagy egyformán megtalálja a maga szórako = zását. A Tarka Napot, mint mindig, úgy ebben az évben is a Napközi Otthon és Aggmenház kerthelyiségében, Cal. Ma- rechal Foch 63. szám alatt tartja meg a Nöszövetség és mindenkit örömmel és szeretettel vár. Részletes műsort legközelebbi közleményében ad a ren­dezőség, ' te ~ w- v. . K . * > ^­Országos jelentőségű elveket szögezed le Máriáin latosnak az USE közgyii lésén elmondod elnöki megnyitója Emtthcies dr. Dernőda Györgyre \ főtitkári tetemes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom