Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-16 / 110. szám
$939 mH$â'ms: MEGALAKULT Maavar Népközösség aradi iasomia N igy lelkesedéssel csatlakozóit Árad magyarsága a nép- közösségi mozgalomhoz. — A közgyűlés eíökésziSésére 44 (aga szervezőbizottságot választottak A z u j DODGE nagyobb teljesítmények elás ércre °gy megfelelő olajat az olaj az aj L aboil. egesz világ meggyözodolf öz UJ LUBOiL minőség érői A z uj Luboil az az olaj, amelynele megvalósítását hosszú laboratóriumi kísérletek után a Societatea Unirea válogatott román nyersolajokból tervezte. Az ország, amelynek óriási petróleum- forrásai vannak, kénytelen kiváló minőségű olajokat külföldről behozni. Ebből a tényből indult ki a Societatea Unirea és megoldotta a problémát olyan módon, hogy egyenrangú, de sokkal OLCSÓBB román olajat kreált, amely NEM FIZET VÁMOT és NINCS ALÁVETVE a KONTINGENTÁ-ÁSNAK. Úgy külföldön, mint itthon vizsgálatoknak vetették alá és az uj Luboil ragyogó sikert aratott és bebizonyította, hogy kiváló minőségű olaj és ezzel megteremtette a lehetőségét annak, hogy Románia, a petróleumban gazdag ország, kiváló minőségű olajjal rendelkezzen. ARAD, május 15. Arad város magyar lakossága, szó- katlanul nagy érdeklődés mellett tartotta meg összejövetelét szombaton délelőtt az Iparos Otthon nagytermében, hogy közgyűlés keretében impozáns módon, egyhangúlag kimondhassa a Magyar Népközösség aradi tagozatá= nak megalakulását. Jóleső érzés volt megállapítani, hogy az első hivó szóra a város magyarsága, társadalmi és foglalkozási különbség nélkül, egységesen és öntudatosan jött el iparos, kereske- dő, tjisztviselö és mezőgazda épugy, mint a szabadfoglalkozású értelmiségi, hogy együttesen és kiilön-külön bizonyságot tegyenek akaratukról, a Magyar Népközösség keretén belül való munkakészségükről. DR. PARETZ BÉLA MEGNYITÓ BESZÉDE A gyűlést dr. Paretz Béla nyitotta meg. Ismertette a népközösség megalakításának előzményeit, a magyar kisebbség vezetőinek Calinescu miniszterelnökkel, akkori belügyminiszterrel történt megegyezését. Kifejtette, hogy a Magyar Népközösség nem politikai alakulat, hanem a társadalmi, művelődési és gazdasági téren való munkálkodás összefogó szerve. Paretz dr. aztán ismertette a Nemzeti Újjászületés Frontjának megalakulását, majd ezzel kapcsolatban a Magyar Népközösség megalakítására megindult mozgalmat. — Emlékezhetnek rá, — mondta — felhívásunkra miiyen tömegesen jelentkeztek Aradon a magyarok a Frontba való belépésre. Irodánk 15 ezer tagot vett fel, a városházán 3000 magyar nemzetiségű jelentkezett az összeíráskor, úgyhogy Arad városában a Nemzeti Újjászületés Frontja magyar alosztályának 18 ezer nyilvántartott tagja van. Mindenki érezte, hogy a magyarság nem maradhat tétlen elzárkó- zottságban s az uj idők szellemének megfelelően, a cselekvés szinterére kell lépnie: nem politizálni — hanem dolgozni kell. Hogy a Front magyar tagozata milyen szerepet fog majd kapni, még nem tudhatjuk — folytatta az elnök — de azt a tényt, hogy az igazgatóságba a magyarság vezetőit beválasztották, tehát azt, hogy a Front vezetőségében képviselőink helyet kaptak, eredménynek könyvelhetjük el. j Közölte aztán Paretz Béla, hogy a Népközösségnek eddig csupán az alap- elveit rakták le Kolozsvárt, kidolgozott és jóváhagyott alapszabály még nincs. A tervezet azonban elkészült, amelyet Bánffy Miklós gróftól, a Népközösség elnökétől Arad is megkapott véleményezés céljából. A tervezet mellőzi a politikát és megalkotja a hármas tagozódást: a társadalmit, kulturálist és a gazdaságit s mindegyik élére egy-egy országos alelncköt állít. Az alapszabály legfontosabb pontja, hogy mindenki a Népközösség tagja lehet, aki magát következetesen magyarnak vallja, továbbá minden 21-ik életévét betöltött férfi és nö, akit valamelyik helyi szervezetbe felvettek. A Népközösség keresztény magyar .szellemben ápolja a magyar kultúrát és fejleszti a közösség érzését. A bő részletességű expozé után Paretz Béla dr. kimondotta a Magyar 'Népközösség Árad városi és megyei fa- gozatának elvbeui megalakulását, amit az egybegyűltek hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. j ÉRTÉKES FELSZÓLALÁSOK Szuchy Pál dr. az ideámként való mrg- «szervezési indítványozta, majd Sz-őcs Vidék minorita lelkész szólalt fel, aki az iideiglenes vezetőség megválasztását kívánta Kád János asztalos, munkásvezető rövid beszédében kijelentette, hogy a magyar munkásság részt alkar venni a Mar .gyár Népközösség életében. Cudt Manó azt sérelmezte, hogy a nyugdíjasokat nem fogadják el választó polgároknak. Bodnár József telkes felszólalásában 'arra kérte az értekezletet, hogy a magyarság ne keresse a mult hibáit, vessen fátyolt reá s áz uj szellem jegyében egységesen kelji ezután mindenütt eljárni. Indítványozta; hogy kandidáló bizottság alakuljon meg a szervező bizottság tagjai kijelölésére. A közgyűlést ezután felfüggesztették, hogy a kandidáló bizottság megejthesse a szervező bizottság tagjainak kijelöléséi, A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Alig telt ;el félóra, Széli Lajos dr. felől" vasta a jelölteket, akik u következők: Munkások: Oláh György, Badalik Ferenc, Káli János, Kis Ján-os, Ja ka bős György. Iparosok: Román Róbert, Panics Pál, Uzsra István, Ma’uz András, Bartl Ernő, Horvát József, Szivarból László. Magán- tisztviselők: Unger Gyula, Pap An tat, Csenka Gábor, Zircher József, Bodnár József, LLnczel István, Kelly István, Bőhm Tivadar. Kereskedők: Pel'cz József, Hegedűs Lajos, Juhász Gábor, Lőrincz József, Zabránszky Dezső, Buschy Emil, Értelmiségiek; Ivánka Nándor építész, Be- lezrnay István festőművész, Parecz György dr. ügyvéd, Deér Béla tani tó, dr. Szentiványi Elek ügyvéd, Fényes Lóránd magántisztviselő, Kovács György hirlap- irc, Jakab Géza lapszerkesztő, Szőcs Vidék hittanár, Böszörményi Benedek építész, dr. Vitos Pál ügyvéd, dr. Szuchy Pál ügyvéd, Szombathy Tiborné. Gazdátok: Dardf” Péter, Blaskovics István, Wende László, Mihelyi Vidor. A szervező bizottság elnöke Böszörményi Benedek és titkára Bodnár József. A gyűlés a jelöllek fenti névsorát egyhangúlag elfogadta. PURGLY LÁSZLÓ BESZÉDE Purgly László a megyei magyarság nevében beszélt. Utalt arra, hogy a megye ■magyar lakossága mindenkor teljesítette kötelességét, telj es item's fogja ezután is- A megye megszervezését azonban egyelőre nem tartja alkalmasnak. — Ezen a mai impozáns összejövetelen— mondotta — a megye magyar gazdát ár sad aima nem képviseltette magát számarány osan. — Ezért szükségtelen védelmére kelni e derék gazdáknak, de szolgáljon mentségül, hogy a gyűlésre való meghívás csak a szombati lapokban jelent .meg, de különben is, az el~ ^ Az uj Luboil OLCSÓj mert mint belföldi készítmény nem fizet vámot és nincs alávetve a kontingent álásnak, AZ UNREA S. A. R. GYÁRTMÁNYA múlt hetekben « gazdákat sok károsodás érte, amit előbb ki kell heverniük. Az értekezlet hívja fel Aradmegyc magyar népét a csatlakozásra s amint lehetséges lesz, a városihoz hasonlóan, megalakitr jak a megyei szervezőbizottságot is. A nagyszabású gyűlés, az elnöklő Pa- retiz Bella dr. zárószavaival, a délutáni órákban ért véget. raws—aaa—ggawMBawaw:——km liiSzüís kiifáiiregyesüScteá alaSiíbnak Szamus-íarionmány irői, újságírói és művész fesiiilefei Nagyieleniőségü értekezlet a kolozsvári városházán elnöklő polgármesteren kiyüj resztvettek dr. Papiban Viktor egyetemi tanár, az. erdélyi romám írók egyesületének elnöke, a R után Nemzeti Színház igazgatója, Divatrüis., irőegyesület fi lkára. Demian Tassy festőművész, dr. Sima loan festőművész, dr. Mun teami loan ügyvéd, a romám ujságirószhidiká tus ügyésze, dr. Kádár Imre, a magyar színház, igaizga;- tója, Perédy György, a nagyváradi kisebbségi ujságlrószervezét elnöke és Végh József* a szamostartpmányi Újságíró Céh alelnöke. Dr. Bormeraisa! Sebastian .ismertette a jelenlévőkkel: az értekezlet célját, kifejtette, hogy az uj egyesület meg.- alakítása egyetlen fogtalvozást ág külön szakmai testületének szabad működését sem. érintené. Az egyesületnek az lenne a célja, hogy bensőséges kapcsolatot teremtsen az egymással ro ken foglalkozási ágak között és megerősítse a román kisebbségi kul tu rkapcsclato kai. Dr. Papdian Victor egyetemi tanár a maga* részéről a legnagyobb örömmel üdvözölte a tervet. Rámutatott arra, hogy Erdély kultúrtörténetében jelentős esemény lesz ennek az egyesületnek megalakítása és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt bizonyára mindenki egyhangú örömmel fogja üdvözölni. Hasonló értelemben szólaltak fel dr. Kádár Imre és Végh József is. Dr- Mimte an u loan ismertette a -megjelentekkel, hogy milyen alapszabályok1 szerint kell megszervezni az egyesülőiét. Az -aiapszabáílytérvezet a paritás elve alapján állítaná fel különböző foglalkozási ágak tagozatainak vezetőségét. Az értekezlet határozatként lemondta, bntgy a legnagyobb örömmel veszi tudomásul a kulhíregyesület megalapításának nemes tervét. Annál is inkább örömmel fogadják a tervet, mert az semmiben sem kívánja érinteni n tnár meglévő szakmai testületek működésének szabadságát. Elhatározták, hogy az összes érdekelt testületekkel közölni fogják a. tervet, ami annál könnyebb, mert a közeljövőben valamennyi érdekelt egyesület közgyűlést tart. A közgyűléseken ismertetni fogják az értekezlete;® felvetett elgondolásokat sa jövő hónap folyamán nagygyűlésre hívják egybe az Írók, újságírók., színészek és képzőművészek képviselőit, hogy a) román-magyar kul türközaUdés szempontjából döntőfon! ossága elgondolások a* megvalósítsák. Bejelen tették csatlakozásukat a> tervhez Somarineanu és G. Petre. a.1 nagyváradi ujságirótesltület, 'Augustin Dragointr. a szatmári román uj- ságiróegyesület és Bárod! a i László, z szatmári kisebbségi újságíróé gyesüket képviselői. LEVÉLPAPÍROK, egysaerőíí!] a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyviosztáíyában, Clijj, JPiata Unirii« _ . KOLOZSVÁR, május 15■ Értékes- és figyelemreméltó tervet veteti: fel dr. Rornemlsai Sebastian, Kolozsvár város polgármestere, Szamos laiito- mámy Újságíró Céhének elnöke. Eliur rozta, hogy megteremti a tartomány körzetébe tartozó román és magyar írók, újságírók, színészek és képzőművészek kulturális e g y ü Um ii kö désé t. Elgondolásában az a cél vezette, hogy ezeknek aiz intellektuális foglalkozások- maik olyan kulturális egyesületet kel 1 teremteni, alini kizárólag szakmai érdekeikéi tárgyalják meg és alkalmuk lesz egymás megismerésére, valamint a román- maígyar kulturklap csólatok ki-mélyítésére. Ennek a szép cé’inak megvalósítása érdiekében azonban délután négy órára szükebbkörü értekezletet hívott össze, hagy áz egyesület megalakításának módozatait megbeszéljék. Az értekezleten az
