Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-14 / 109. szám
1 9 J 9 iii ă j li s' 1 4, ELLENZIK Angolok az ,fAz “ NIZZA, május hó. En mindig úgy képzeltem, a „nemzetek közötti barátságok' a politikusok la* látják ki. Egyezményeket, paktumokat készítenek .s ezt az ujslagok megír ják. Az angoil-iTancia barátságot, pk valahogy ágy láttam iniaga/m előtt: felvonul egy francia csapat, aztán egy angol, mind a ketten zászlókkal! és a zászlókat meghajtják, miiközben mindegyik csapat zenekara a másik nemzeti himnuszát játssza... Úgy íátszik, tévedtem. Itt oi szemem előtt a franciam ngitl „barátság“, de egészen másképpen. Szó sínes csapatokról, felvonulásokról, szónoki at okról. Intim ebb, emberibb viszony ez. A bárokban, a szállodák habjában, vagy a tengerpartom folyik n barátkpzás. Nagy beszélgetések mindenféléről: időjárás, tenger, nők, kutyák, tenisz. Nekünk, közép európaiaknak szinte érthetetlen, hogy politikáról ahg, vagy egyáltalán nem beszélnek. Az angolok törik a franciát, nem ás törik: zúzzák, a franciák gyilkolják az angolt, vagy, ami még ennél is rosszabb, énekelik. De azért nagyszerűen megértik egymást s egy percre se jut eszükbe hogy „két nagy nemzet barátságát ápcítják“l Ha most hozzávesszük, hegy ma már ■nemcsak a legmagasabb arisztokrácia és dadárkiráíyck utaznak a Cole (h A zurre, hanem egyszerű angol hivatalnok családok s hogy itt végig a tengerpart, scit úgyszólván egész Francia ország évtizedek óta vendégfogadásra van berendezkedve, elmondhatjuk, hogy ez a barátkozás elég széles fdlülelen mozog. Óriás vendégfogadó most az egész Cole d'Azur. Tele van idegenekkel. A rózsaszínű sziklák .állatit s a nagyon kék tenger fölött kanyargó műúton annyi az autó, minit egy nagyváros főutcáján. Forgalmi rendőr persze nincs, de forgalom annál inkább. Azt hiszem:, a világ legszebb autói itt defiilfroíznak rnjost. „Defibroznak“ ez nem egészen helyes kifejezés, meri itt az buták, nálunk meg nem engedeti sebes* ségszámba menő tempóban rohannak. Hiszen állandóan nagy utakat keli megtenniük’. Ka valaki- mondjuk., Canesban lakik és eszébe jut, hogy Ment ónban akar ebédelni, elég nagy az ut. .Vagy esetleg Monte Carl óban la kije és este be akar nézni egy kicsit a Nicebc... Mert így jár- iiiak egyik helységből a másikba, mintha ■csak egy másik utcába mennének. Persze, nem mindenki utazik a saját kocsiján. Én sem. Az autocar 5 percenként megy s BeaulienfőS Niceig 3.25 frank. A táj: a tenger, >ni pálmák és a hegyoldalon épült fc-liér villák, türkiszkék’ oszlopos emlaíilkeritések, vitorlások a tengeren, hadihajók Viile Franchnál és uti- társaid: „öl nyelven beszélnek“ a szó szó. ros értelmében. És autocarod versenyt lát a Roffis-PioyceTaJ Mondanom se keld, melyik győz. Bár ezek a csodálatos szép kocsik se rohannak túlságosan • Ez nem volna méltó királyi rangjukhoz. Az autók főleg amerikai és angdi rendszámokat viselnek, de van köztük francia is. Hiszen ágén sok angol és amerikai tart Üt villát és ko'csit a Cote drAzuron. Na és természetesen eredeti francia kocsik is akadnak eredeti francia tulajdonlásokkal. Soklan vaunak, akik 4—5 hétre jönnek lie s minden héten más és más helyen kötnek Ék Cannestöl Mentonig lehet válogatni .‘szépségben, karakterben, mindegyik hely más és imás. Egyetlen dologban hasonlítanak egymáshoz: mindenütt rengeteg az angc'l venidlág. De nem érzők magukat vendégnek, nagyon is otthon vannak. ■Nem kliensek, akik csak d: dim jóika t s if ont. jaik'at hagyják üt, hanem afféle „fizető-vendégek“, a legjobb barátságban élnek vendéglátó gazdáikkal. Most nyugodtan ki lehetne akasztaná a táblát a horizontra, „megtelt!“ Mindenütt lángol! nőt liaíEaní. A boltosok, hoteles ok mind megtanultak angolul. Az üzletben nincs kitéve bizony Isten, rosszul tettem otthon, mielőtt eljöttem, hogy francia órákat vittem. 'tökéletesítem francia tudásomat. Angol órákat kellett volna' vennem. Tegnap az egyik bárban, Monte Cáriéban, cognacot kértem: „íme fine sd vaus piait“ a pincér udvariasan ismételte angolul. hallván az idegen, kiejtést, „one brandy“. Persze. ITieszen, aki itt idegen, nybván csak angol lehet. Csak igy képzelhető el, hogy Jack Leewood 15 éve él üt és nem tud franciáid. Jack Leewood Anglia teniszbajnoka voft 1914-ben. A háborúban elvesztőt te a jobb mutatóujját. Nem tudott többé játszani. Aztán megtanulja balkezével ülni a labdát s két év múlva újra bajnoka lett Angliának. Most doUá rk irályok kai és valódi királyokkal játszik ilt. Venlimille* tői Cannesig. Saját állítása szerint, minden évben 2 francia szót tanul meg. De azt hiszem, túloz, én mindeddig csak 3 francia szót hallottam lö'e játék közben: ex hoc, fantastic, extraordinaire. Igen, a vendéglátók megtanulják a vendég nyelvét s különben is mindent meglesznek kényeimére, szórakoztatására. És hogy a világ semmiért se zavarja jókedvét. De ez nem is esik nehezükre. Itt még gazdagság van és jólét. Igaz, hogy a természet is szinte igazságtuumul sokat adott ennek a vidéknek. Ko'-dus nincs, vagy legalább is én mostanig nem láttam. Tegnap aztán a tengerparton s'dáliám, magas, karcsú amerikai barátnőmmel. Az egyik fa alatt, a romantikus tájban, egy kövérkés, korcsniárosszerü alak ült. Mikor odaértünk., levette a sapkáját. Köszön. De nem; félreérthetetlen mozdulattal elénk tartja. Barátnőm pénzt tesz bele. Mondom;: ez koldus? milyen kövér. Szegény — mondja barátnőm —, nincs pénze fogyókúrára. Nem véletlen s nemcsak francia kedvesség, hogy az angol király koronázását ábrázoló fénykép alatt, azt hiszem az IHusitratiionban az állít annakidején: Anglia, India, slb. és Franciaország királya. Nem véletlen s nemcsak francia köz- társasági elnökiné létére udvari bókkal köszöntötte a vendég angol királynét. S az sem, amit Dala die r a napokban moni- d. !.l: Mindegy, begy a Palais de Bour- bon-ban, vagy Westminsterben határoz a oarlament... Markos Erzsébet. Az asszony és az igazgyöngy Egy régesrégi bibliai legenda szerint, Ábraliám Egyiptomihoz közeledvén, Sárát íádjáSbía zárta, hogy szépségét senki ne láthassa. Elérkeztek a halárhoz, ahol a vámszedők megállították a menetet. Ruhát hozol?“ kérdezték Ábrahámot s ő szó nélkül lefizette a ruhanemű vámiiitle* tékét. A vám szedők tovább faggatták, varre ezüstje, aranya és Ábrahám fizette az ezüst és az arany vámját. A titokzatos dolog szemlet szúrt s az egyik vámőr megkockáztatta, vájjon nem visz-e igazgyöngyöt a ládában? Ábrahám kész volt az igazgyöngy vámját is megfizetni, csak hogy békén szabadulhasson- Mikor azok látták, hogy semmi olyan értékeset nem miotnid.hatnab, aminek vámját a pátriárka nyomban meg ne fizetné, követelték,, hogy nyittassa, föl a ládát. Megtörtént és ] Sára- kiszállván, ..szépségének ragyogása egész Egyiptomot besugározta". A szépség koronája a gyöngy, csak a szép nőt itélük főbbre. így van ez minid öi mai napig. És nincs az a drágakő, amely jobban kiemelné a nő szépségét, mint a gyöngy. Ezért volt mindig a nők legkedveltebb ékessége. Vagyonokat fektéitek abba, hogy kifogástalanul utánozhassák, egy-egv utánzat olykor többe kc- j rült az igazinál és hazájában a családok ezrei éltek tenyésztéséből. . Kleopátra gyöngyei Az ókori pazarlás leghirhedtebb mendemondája fűződik hozzá. A kéteshirü 'szépasBzosny, Kleopátra; királynő fogadott Antaiüiusisal, hogy ebédre egymilliós fogást fog élkölteni. Antonius hitetlenkedve áHHa a fogadást. A királynő fülében mesz- sze földön hires szépségű igazgyöngyöket viselt- Ebéd kezdetén kiak aisz tolta füléből'az együk gyöngyöt, ecetbe dobta és a feloldódott gyöngyöt kiitta. Annikor a másikra került volna a sor, vendégei megakadályozták esztelen pazarlásában. A g5röngy a királyné halála után Rómába! került, ketté vágták és Vénus istennő fülébe helyezték. Ezt az apró történetikét persze nem kell szószerint elhinni, de azért jellemző a gyöngy értékére. A gyöngy nem oldódhat fel ilyen rövid 'üllő alatt ecetben és ha csakugyan megitták1 a gyöngyöket, azok alakjukat és keménységüket megtartva csúszhattak' le a léha mulatozás közben elbódult szépasszony torkán. A g’vöngy oldódása lassú folyamat és az ap róbbak is csak boisiszaibb idő alatt pusz- tulnak el a sósavban, vagy ccclsavban. A gyöngy a középkorban és az újkorban ás az maradt, ami vök, asszonyok és fejedelmek kedvence. IV- Henrik neje, Medici Mária, fia keresztelőjén 3000 gyémántot és 32 000 gyöngyöt viselt egy korú feljegyzések szerint. II. Füiöp spanyol király 1580-ban nejének., Erzsébetnek olyan salátát küldött, molyíben a zöld levelek' smaragdból, az ecet rubinokból, az olaj topázból, a só pedig .megannyi gyöngyszemből’ állott. Hiszen itt az uraldokó nyelv az angol., S II. Fiilöp hires volt gyöngyszeretetéENGLISH SPOKENAz természetes, hogy mindenütt beszélik az angolt Egy ismerősöm mondta viszont tréfából, hogy az egyik1 üzlet ajta* dán táblát kitolt: ON PARLE FRANCAIS rőL 1579-ben Diego de Tem.es körtcalaku, goíambtojús nagyságú gyöngyöt hozott Panamából a király udvarába. A gyöngy Jaqucs de Treco udvari ékszerész elé került, mondaná meg az értékét. Treco elragadtatással szemlélte a mesebeli kincset és fokozódó csodálkozással szólott a királyhoz: Harmincezer., ötvenezer, szíáizp ezer arany! A gyöngy az „összehasonlít" hatatlan“ nevet kapta és csodálatára messze földről utaztak Sevillába a kiváncsiak. Spanyolország fénykorából különben se szeri, se szarna a mesés gyöngyöknek. 1587-ben nem kevesebb, mint 316 kiló igazgyöngyöt vittek Sevillába. Ti. Fülöp király gyöngyeinek nagyrészét mise ruhák, templomi1 kincsek ékitésére fordiíct" la. Bőkezű adományaival Tehetővé tette, hogy egy-egy móseruhára kilós záraira fűzték a gyöngyöket. A toledói fölomplom gyönggyel hímzett misemondóruháin mogyorónyi gyöngyök dtsztebfek. IV. Fülöp spanyol király egy 126 karátos indiai gyöngyöt viselt a kalapján. Ezzel még közel sincs kimerítve a csodás nagyságú és szépségű gyöngyök sora. Travernier, a XVII- század világhírű ékszerésze a. perzsa sah kincstárában 3 és fél centiméter nagy gyöngyöt látott- Az arab partok mentén halászták. Méltó párja ennek a gyöngynek az a példány, amelyet Hope bankár küldött j az 185H übndont világksáilfitálsnia’. Hossza 40 millimeter volt, súlya 450 karát. Szerették a gyöngyöt az egyházi fejedelmek is. X. Leó pápa óriási összeget fizetett egyetlen panamai gyöngyért. Amerika felfedezői és meghódítói pedig arról tudósi tolták ai spanyol udvart, hogy a benszülötit főpapok koisárszámra őrzik a gyöngyöt a templomokban. Vannak persze gyöngyök, amelyekről valóságos legendák keringenek. Ismerünk évezredes kínai feljegyzéseket ököl nagyságú gyöngyökről. Az egyik szerint, a gyöngy fénye olyan erős volt, hogy „sö* 1 étbcni haitim; mérföld távolságra is láttáik.“ Gonzalvo Ovideó spanyol lrsló- rikusnak Panamában akkora gyöngyöt mutattak, mint egy jáfszólabda. De még az sem az utolsó aclait, hogy Morales Gáspár spanyol hadvezér elkeseredett küzdelem után legyőzve Cubagua szigetének egyik királyát, akkora gyöngyöt kapott, mint egy kókuszdió. A, meghó* diilícftt benszülött király megígérte, hogy évenként egy mázsa gyöngyöt fog a spanyol királynak beszolgáltatni. Ezek természetesen csak afféle hitelt nem érdemlő huszánnondásoik. Az egykori írók keserűen gúnyolják az asszonyi. hiúság és fényűzés esztelen lul- kapásait. Teriuhianus megbotránkorrással emiliti, hogy egy-egy nyakékre egymillió sositercius értékű gyöngyöt fűztek fel „Egy gyönge asszony szigeteknek, vagy egész erdőknek az árát viseli a nyakán“. SepbiimUis Severus császár a Krisztus utáni második században már feleségétől is elvéteti a feltűnően, szép gyöngyöt, azt hozván fel lékul, hogy a esá>zánié rossz példával járna elől,, ha megfizetlietcU. il gyöngyökkel ékeskednék- Cdligida császárné nemcsak haját, hanem nyakát és kezeit is gyöngyökkel díszítette és gyönggyel varrt ruhát viselt. „Ezeket a kincseket pedig nem a császár ajándé kozta hitvesének, hanem a tartományok bó! rabolták’ össze“ — vall ja be az iga- < zait Plán ins, a rómaiak nagy természetbúvára. I A fekete gyöngy < A gyöngyök értéke színűidül, nagysá• 1 guktól. és alakjuktól függ. A szín és fény harmóniája, a. külső rétegek áttetszősége, a tökéletes gömbölyüség meg az arány lóg kicsiny gyöngyszemek értékét is nagyon fokozza. A kifogástalan, óriást gyöngyökért pedig vagyont fizetnek. Keleten a kissé sárgás színű gyöngyei- ' k'é az elsőség. Európában és Amerika ban inkább a kékes, zöldes, vagy rózsa szinit árnyalatú feliér gyöngyöket -kedveik. A fekete gyöngy sokszor rendkívüli árén cserél gazdát. Ahoi a gyöngyöt halásszák Ősidők óta Ceylon és a Perzsa-óbö! voltaik a leggazdagabb gyöngyhalász helyek. Gazdagságuk azonban az idők folyamán nagyon megcsappant. A gyöngy* hidászat, mint állalmi monopólium, az angol kormány felügyelete alatt áll. Á ! ceyloni gyöngy halászatot az amienisi bé- í ke után, 1802-ben velfték birtokukba, do már azt megelőzően, a megszállás eleje óta, 1795 töl ök adták bérbe. 1796'ban 60 ezer fonts ter üng vjoűlt a bérlet ára, 1798-ban már 192 ezer fontsterling. Az esztelenül felsrófolt bérösszeg miatt vandál módon pusztítatták a kagyló telepeket. Annyira tönkretették, hogy 1803-ban miár 15 ezer fontra csökkent a jövedelem, 1838-tól kezdve pedig alig halásztakKeserves lecke volt ez és óvatosságra intetíe az államot 1859-ben már újból 10 miliő kagylót liaxasrhattak’ ki, 48 ezer font értékben. A gyöngyhalászat rendesen február elején kezdődjük és 20—25 napig tart. Ne* vezotes esemény ez. Nagy készülődés előzi meg. A Novara expedíció egyik tagja szemtanúja vscit a halászatnak. ..Bgy-egy halászbárkálxm Uz huvár ÜL Mindegyik egy*egy segédet visz magával- Mielőtt ailábocsátkloznának a tengerbe, a cápaüző varázslók ráolvasásában része- sülnek- A kormány kénytelen ezeket a csalókat tűrni, sőt meg is fizetni, mert hókuszpókuszaik nélkül a babonás; gyöngyhalászok nem mernek víz alá bukni. Jellemző, hogy az ötvenes évek' végén keresztény ember volt ennek a- c síd ó sz övetk ez ebiek az elnöke“. „Emberhalál azért ritkán fordul eio- Aiz óriási zaj, a tenger örökös háborgása, a szakad attain nyüzsgés, az ezer és ezer alámerülő búvár mozgása úgy, látszik elriasszák a tengeri fencvadat“. A gyöngyhalász kosára lakú hátával félszer elve, kötélre kötött jókora kőre áll s azzal együtt lökik a tengerbe. Ha feneket éi-, megkapaszkodik„ a követ elbocsátja, hogy azt az őrök nyemban felhúzhassák. A következő pillanatban ma- joíiuügyességgel tovább leúszik és 10—13 méteren át a hálójába kaparja fi tengerfenék kagylóit. Nem telik bele egy perc. és már húzzák felfelé a zsákmánnyal megrakott kosarát, vagy hálóját. Ö maga aztán egyetlen rúgással a felszínre jut- A munka 5—6 órán át tart szakadattá nuL A modern gyöngyhalász-vállalatokban világcégek mérhetetlen vagyona feleszik. Az államok ns szivükön viselik a váliaki tok sorsát A kormányok nemcsak pénzzel támogatják őket, hanem törvény szabályozza a halászati jogot. Ez az iparág ma már sok embernek ad mindennapi, biztos kenyeret. T as nádi Kubac.ska András. SCHAUBCK BCLYte&LBIinOH legnagyobb választéka az Ellenzék könyv- osztályában Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Albumok már 35 lejtői kezdve. — Speciális „Rog;'d7iiaK és „Magyarország“ albumok. — Kérjen részletes árjegyzéket. Telefon 1199. 15
