Ellenzék, 1939. május (60. évfolyam, 100-121. szám)
1939-05-13 / 108. szám
[í 9 3 9 ut újíts 13. ELLENZÉK 5' UH tartalmai ai ti] választási törvcni)? Hogyan töriénnek a képviselő- és szenáiorváSasztúsok? KOLOZSVÁR, május 12. Az Ellenzék elsőnek közölte, hogy megjelent az uj választási törvény, melynek főbb rendelkezéseit már is= mertettiik. Megírtuk, hogy milyen lesz a képviselőház és szenátus összetétele, valamint azt, hogy kik lehetnek választók és választhatók, A törvény to= vábbi részében a választójogi összefér* hetetfenségeket ismerteti. { A VÁLASZTÓJOGI ÖSSZEFÉR- HETETLENSÉGEK jA 17. és IS. szakasz a választójogi összeférhetetlenségek, a választójog elvesztésének eseteit sorolja fel. külön* bözö bűncselekmények elkövetésével kapcsolatosan. 1 A 19. szakasz kimondja, hogy aktiv katonák sem választók, sem választ- hatók nem lehetnek. I A 20. szakasz a birói hatóságok kötelességévé teszi, hogy a választójogi képtelenségek és méltatlanságok eseteiről kimutatást készítsenek, amelyet a választók lajstromának Összeállításánál figyelembe vesznek. HA KÉPVISELŐ VAGY SZENÁTOR KÖZHIVATALNAK LESZ, ELVESZTI MANDÁTUMÁT Á 21. szakasz kimondja, hogy azok, akik bármely, az állam, tartományok, vagy községek által fizetett állást töltenek be, csak abban az esetben vá= laszíhaíók meg képviselőnek, ha legkésőbb a választások kiírása utáni öt napon belül állásukról lemondanak. Kivételt képeznek e szabály alól a miniszterek és alminiszterek. Hasonlóké- pen megválaszthatok képviselőnek és szenátornak az egyetemi tanárok és a felsőbb iskolák professzorai. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy tanárok, tanítók, papok csak az illető intellektuális foglalkozási ág számára megjelölt számú mandátumra kandidáltathat- nak, az állásukról való lemondás kötelezettsége nélkül. Ha a kormány valamely képviselőt, vagy szenátort közhivatalba nevez ki, az illető elveszti mandátumát. (22. szaksz.) A 23. szakasz megtiltja a képviselőknek és szenátoroknak, hogy mandátumuk tartama alatt az állammal, tartománnyal, sfb. közmunka-vállalási, vagy szállítási szerződéseket kössenek. A képviselők és szenátorok nem képviselhetnek magánérdekeket az állammal szemben. Nem lehetnek tagjai azon vállalatok igazgatóságának, amelyek az állammal, tartománnyal, községekkel, stb. szerződéses viszonyban vannak, ellenkező esetben elveszítik mandátumukat. A képviselők és szenátorok közvetlenül nem interveniálhatnak sem a minisztériumoknál, sem a közhatóságoknál. Kívánságaikat csak a képviselöház, vagy a szenátus hivatala utján hozhatják a hatóságok tudomására. j Az egyes tartományok, mint választási körzetek, választási műveleteinek irányítását az illető táblai főelnök végzi, akinek munkájában sorshúzás utján megjelölt tanácsos segédkezik. A VÁLASZTÓI TESTÜLET EGY- BEHÍVÁSA ÉS A VÁLASZTÁSI MŰVELETEK 24. szaksz. A választói testület egybehivása a képviselőház és szenátusi választások céljára két hónap alatt kell megtörténjen a mandátumok lejártától, vagy a törvényhozó testületek feloszlatásától számítva. Az egy behívás királyi rendelettörvény utján történik, amely meghatározza a választások napját és a törvényhozó testületek egybeiiíésének idejét. A választások megkezdésének napja nem állapítható meg- 15 szabad napnál kisebb időben az Összehívó rendelet kiadásától számítva. { 25. szakasz. Minden választási kerületben, amely a képviselőházi választásokra vonatkozik, az illetékes Ítélőtábla meileít választási iroda fog működni. Ennek az irodának az elnöke az ítélőtábla főelnöke, vagy ennek távol- létében helyettese. A választási iroda elnökének segítőtársa egy táblabiró, akit a táblahirók közül kisorsolnak és ez segít az elnöknek hivatásának teljesítésében és helyettesíti távollétében. Úgy az elnök, mint helyettese, saját nevében hozza a határozatokat. A választási iroda hatásköre a következő: a) A jelölési nyilatkozatok elfogadúsa; b) a szavazókörök: létesítésének elrendezése és a választási helyiségek kijelölése; c) gondoskodik a szavazó* igazolványok nyomtatásáról és kiosz* Vásárol a választási kerületben; d) ősz- szegezi a szekciók szavazási eredmé- nyeit és a megválasztottakat megválasztottaknak nyilvánítja; e) a megvá- lasztott képviselőknek bizonyítványt ad a kapott mandátumról; f) elfogadja a kontesztációkat és panaszokat a je* löltek, vagy a választók részéről és ha* tároz azok felöl; g) felügyel a válasz* tás menetére és megteszi a rendfenn* tartó intézkedéseket a szavazási kör* letekben; h) megfelel mindazon kötelezettségeknek, amelyeket a jelen törvény megkövetel. 26. szakasz. A képviselőjelölt jelölé* sét személyesen, Írásban kell beadja az illetékes Ítélőtábla főelnökének. A je = lölt kérésének átadásakor bizonyítani tartozik, hogy fel van véve a választói névjegyzékbe és fel kell mutassa a Nemzeti Újjászületés Frontja engedélyét. A jelölést a választási nap előtt 8 szabad nappal lehet legkésőbb benyújtani. 27. szakasz. A szenátusi választásra ugyanolyan formaságok vannak, mint a képviselőválasztásnál, azonban a kérést a bucureştii Ítélőtábla főelnöké* nek kell benyújtani. E célból a bucu* restii Ítélőtábla mellett olyan választási iroda fog működni, mint amilyen a többi tábla mellett a képviselőválasztások céljából működik. 28. szakasz. A választási műveletek °e£eţendâ Az ODOL szájvíz erős egy fél pohár vízben, sós szájöblögeféshez. szeptikus és az egészs támogatására a képviselőválasztásnál minden választási kerületet szavazókörletekre osztanak fel, amelyek meg* í felelnek a bírósági kerületeknek. Abban az esetben, ha egy bírósági kerület szavazóinak a száma meghaladja a 2500=at, az Ítélőtábla elnöke, aki a tartomány választási irodáját vezeti, uiabh szavazókörletet oszthat! be az eredeti körleten belül, hogy módot adjon arra, miszerint mindenki leszavazhasson a választás napján. 29. szakasz. A szenátorválasztásokra az Ítélőtáblák mellett egy=egy választási körlet fog létesülni. 30. szakasz. A szavazókörletek elnökei kinevezett bírák, ezeknek akadályoztatása esetén, valamint a pótválasztó kerületekben, a választási műveletek felett, az illetékes ítélőtáblák elnökei által kisorsolt bírák fognak elnökölni. i. 31. szakasz. A birót munkálatainál bírósági jegyző és más bírósági tisztviselő segíti szükség szerint. Nif fartaUnaihat a választási riplral A kép viselő jélök fényképnél, hivatalait, cime-ic feltüntető rövid, legfeljebb száz szavas vá.asztiási fölhívást készíttethet, melynek kinyomását és kiragadását a választási körzet (elnöke rendeli el. A választási plakátok mindenki szántára, egyformák, keld legyenek. Bármely más' falragasz, röpíraf, vagy szóbeli propaganda tilos. A választásek egy, napig tartanak. A választók áíz unnák előtt összehívásuk rendjében jele«.:kéznek. Jelentkezésük alkalmával igazolják személyazonosságukat, a népesedési hivatal, a katonai, vagy polgári hatóságok által fciáfított bizonyítványok utján. Ezután a választó aláírja névé: a választók lajstromában, majd szavazni mennek. HOGYAN TÖRTÉNIK A VÁLASZTÁS A 36. és 37. szakasz a választás módozataié írja. elő. A szavazás a következőképen történik: A választó annyi szavazólapot kap. ahány jelölt szerepel tíz illető körzetben és abban a foglalkozási ágban, amelyben; a választónak joga van szavazni. A szavazólap 8—6 centiméter nagyságú karton, amelyre rá van nyomva a felölt fényképe, neve, foglakozása és lakhelye. E szavazói apókkal1 együtt a válasz- tó megfelelő nagyságú borítékot is kap. A szavazás titkos. A választó belép a zárt válasz tófűikébe és az on jelöltek szavazó- lapjait, amelyekre szavazni kivan, beteszi az elnöktől. kapoHt borítékba, amelyet leragaszt. Több szavazólapot nem szabad a borítékba fenni, mint ahány mandátuma van'az illető körzetnek és foglalkozási ágnak. A borítékot, amelyben több szavazólap .esz, megsemmisítik. Azon szavazólapokat, amelyekre nem szavazatit, a: fülkéből való kljöveteíe előtt tartozik 'a választó széttépni. A 38—pp szakaszok a választás eredményének összesítéséről Intézkednek. A szenátorválaozí-ás — mondja a 46. szakasz — hasontó eljárással történik, azzal a különbséggel, hogy itató0mányon- kén.t c«ak egy szavazókörzel működik az lÉe'ő ítélőtáblák meilet t. A választások valid ál ását a legfőbb semmid ősz ék végzi. Valamely mandátum megüresedése esetén részleges választást rendelnek ej. \ választási törvény MialdH rcndcihczései 49. szakasz. Bármely közigazgatási, vagy bírósági tisztviselő, valamiképen minden olyan személy, aki közhatalmi hatáskörrel vatta felruházva és hanyagságot mutat a választással! kapcsolatos kötelességeiben, vagy szolgálatában, 1000 lejtől acoo lejig térj dő pénzbüntetéssel sújtható és elveszti a évre azt a jogát, hogy közhivatali működési fejthessen iki. 50. szakasz. Azokat, akik' tudatosan hamis nyilatkozatot iádnak a választást ’lajstromok összeállításánál, vagy eltagadnak olyan tényeket, amelyek alkalmat;]aomá 'teszik őket a lajstromokba való felvételre, 500 lejtől aooo lej pénzbüntetéssel sújtják. Azok’ a bírók, vagy hivatalnokok, akik rosszhiszeműen kihagynak valakit, vagy vns'-zaufacitanak a’ választási íllajgüromból, ioco‘'lejtől 3CC0 ilejig terjedhető pénzbüntetéssel és 15 naptól 3 hónapi elzárással sújthatok’. Azote1, akik meghamisítják a választási lajstromukat, ugyanilyen büntetésben részesülnek-. 51. f»zi&kasz. Azok, akik más személy nevében szavaznak 1 hónaptól! 6 hónapig terjedő elzár ássál és 2000 lejtől ţcco lejig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatok- Az erre vonatkozó határozatot <ai helyszínen hozza meg az a szavaz ókora eh elnök, aki i letjk I t v Cv V V-^'O V V52. szakasz. Az a választási e'nöli lf*ki rosszhiszeműen nem fogadja el egy, a választási névjegyzékbe felvett -szavazó szavazatát, 1 hónaptól 1 évig terjedhető elzárással és 2000 lejtől 3000 lejig 'erjedő pénzbírsággá.' sújtható. 33. szakasz. Az a személy, aki meg van bhzva: a szava'zócédulák felbontásával és számlálásával, h» elsikkaszt a szavazatok számából, vagy hozzáad, vagy bármilyen módon meghamisítja a s z a v az óc é du Iák at, vagy más nevet olvas fel, min® ami oda van írva, 3 hónaptól 2 évig terjedő elzárással és 2000—io-ooo lejig terjedő pénz- büntetéssel supható. 54. szakasz. Azok, akik fegyverrel lépnek be u választási he.yiséghc, vagy megzavarják ® választású munkálatok menetét, 15 naptól r hónapig terjedő elzárással és 500—2000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújthatok. £5. szakasz. Azt, «kiről bebizonyosodik, hogy pénzén szavazatot vásárolt, vagy a vszavazástó'.1 való távolmaradást, úgyszintén azt, aki eladta szavazatát, 3 hónptól i évig terjedő 'elzárással és 500 — jooo lejig terjedő pénzbírsággal bűn36. szakasz. Azok, akik verekedéssel 1 vagy erőszakkal! akarják befolyásolni egy, választó szavazatát, vagy abba a helyzetbe hozzák, hogy távol tartsa magát « szavazástól, i — 3 hónapig terjedő elzárással és 500—acoo lejig terjedő pénzbüntetéssel büntetik. 57. szakasz. Aki- erőszakkal- megakadályozza « választási iroda, vagy annak valamely tagjának működését, vagy ilymódon. késlelteti, akadályozza a választási munkálatot, 3 hónaptól 6 hónapig terjedő elzárássá! és 500—2000 lejig terjedő pén'zbir* sággaj- sújtható. tó 58. szakasz. Azt, aki elrabolja a- szava-’ zalokta tartalmazó urnái, vagy, feltöri a pecséieikel’, vagy öltulajdonitj« a -szavazólapokat, vagy a választási ügycsomókat, 2 évtől 5 évig 'terjedő elzárással) és iooo—■ 10.000 lejig terjedő pénzbírsággal-bűnt rétik. 59. szakasz. A választási eredmény mteg-- sértóse, hozzáirás, a szavazatokból való etó vétel, vagy az urnába levő szavazólapoknak másokká! való helyettesítése, akár a; szavazás- ideje afalt -történik, akár « választási Iroda tagjai által a szavaztok felbontó-, sáná’, vagy akár a karhatalmi közegek ál*.; tál történik az urnára való felügyelet köz-) ben, vagy ha bárki más követi ezt el, 5 évtől 10 évig terjedő elzárással és 200c—i 20.000 Kjig terjedő pénzbírsággá! büntetendők, • v 61. szakasz. Bárki, aki nyomtalvárnyotkartíj terjeszt, vagy plakátokat, avagy beszéd utó ján a- jelen törvényben, tiilto.tt választási; propagandát csinál, 1000—2000 tejig terjedő pénizbün le léssel sújtható. y 62. szakasz. Az összes fenti vétségekben a választói jog elvesztését is kimondják.- Ezen jog megvonása, azonban legfeljebb 5; évre; 'terjedhet. . KÖTELEZŐ A VÁLASZTÁS 63. szakasz. A szavazás kötelező. Azok a választók; «kik törvényes ok nélkül, nem' gyakorolják szavazó jogukat, iooo lej polgári pénzbüntetéssel sujtandók a szavazó-, körlet elnöke álfái', ugyancsak ő veszi ftó « büntető jegyzőkönyvet. * 64. szakasz. Az eljárást fenti esetekben az ügyészség, a választási körtet bíró- elnöke, a »tábla főtónöike, vagy a jelöltek! ind';!hatják meg. A megindult eljárásban a rendes bíróság fog ítélkezni, az Ítélethozatal! a választási eredmény kihirdetésétől számítolt 3 hónapon bellii kell megtör- fénj'en. Mindenki coak egyetlen választási körzetben jelöltetheti magát. A jogszerűiti és' kinevezett szenátorok nem jelöltethetik magukat. A parlament tagjai 'kötelező módon tar- In znak az üléseken és ünnepségeken a. Nemzeti Újjászületés Frontjának egyenru-. báját viselni. ÖT NAPON BELÜL DÖNTENEK- KINEK VAN JOGA SZAVAZNI ÉS JELÖLNI A különböző szakkamarák, testületek,, céhek, stb'. a jelen törvény megjelenésétől számi tolt három napon beliül 'tartoznak a bucureştii tábla főéinökénalc benyújtani a létesítésükre, szervezetükre és működé-, ■sükre vonatkozó összes okmányokat. A táblai fotónök két napom bébi! tartozik; döat'tem afölött, hogy mely, a törvény ír. szakaszában felsorolt lest utótok, cehek, kamarák, stb. tagjainak vám joga szavazni és jelölni a szená'torválasztóson. Ha vain - • mely foglalkozás; ágban 'törvényesen megszervezett kollégiumok. vagy testibe ek vannak,úgy más hasonló egyesületeket nem vesznek figyelembe.
